Önkormányzati támogatások munkanélkülieknek 2015/2016 – Ezek a támogatások járnak ha munkanélküli vagy

Önkormányzati támogatások munkanélkülieknek – Ezek a támogatások járnak ha munkanélküli vagy

Az állam azon túl, hogy meghatározott keretek között rendszeres juttatásban részesíti a álláskeresőket, egyéb eszközökkel igyekszik ösztönözni a polgárokat a munkába állásra. Támogatások elérhetők a munkanélkülieknek, továbbá az állam azzal is próbálja segíteni, minél több ember munkához jutását, hogy támogatást ad a munkaadóknak is.Most az álláskeresőknek járó támogatásokat mutatjuk be!

 

Íme a támogatások, melyek a munkanélkülieknek járnak :

 

1. Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások

 

Vállalkozóvá válás támogatása

 

A legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében nyújtható támogatás.

 

Önfoglalkoztatás támogatása:

 

Legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő magánszemélyek számára maximum 3 millió Ft-ig terjedő vissza nem térítendő vagy részben vagy egészben visszatérítendő formában, pályázati eljárás keretében nyújtható támogatás. Támogatás célja: saját vállalkozás, illetve vállalkozói tevékenység beindítására való ösztönzés. A támogatás megállapításának további feltétele – a beruházás költségének legalább 20 százalékát elérő – saját forrás, továbbá a támogatás visszatérítése, illetőleg kötelezettségszegés miatt történő visszafizetése esetére anyagi biztosíték megléte.

 

2. Álláskeresési járadék
Korábban ezt hívták munkanélküli segélynek, ma ezen a divatosabb néven fut.
Ki jogosult álláskeresési járadékra? Az a személy, aki: álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és

kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és
vállalkozói tevékenységet sem folytat, és
munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Azt is igazolnia kell, hogy munkavállalási szándéka eredménytelen volt, vagyis a munkaügyi központ részéről felajánlott munkahelyek között nem talált megfelelőt. Fontos tudnivaló, hogy a felajánlott munkahely akkor számít elfogadhatónak, ha a munkavállaló egészségi állapota alapján azt el tudja látni és az álláskereső végzettségi és képzettségi szintkének megfelelő.

Az álláskeresési járadék csak rövid időtartamú átmeneti segélyt jelent, ezért a munkát keresőknek és a munkaadóknak egyaránt alaposan meg kell ismerniük ennek szabályait. Azok a munkáltatók, akik olyan pályakezdőt alkalmaznak, akik minimum kilencven nap óta nyilvántartott munkanélküliek és vállalják, hogy foglalkoztatásuk idején olyan munkakörben foglalkoztatják, mely megfelelő tapasztalatszerzést biztosít végzettségüket és képzettségüket illetően, a Munkaügyi Központtól támogatásra számíthatnak.

A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.
Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.

3. Nyugdíj előtti álláskeresési segély

Az ellátás jövedelmi helyzettől független.

Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. A NYUGDÍJ ELŐTTI ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLY ÖSSZEGE: Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege (2014. január 1-től 101.500 Ft ) 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része. AZ ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLY AZ ÁLLÁSKERESŐ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ, VAGY A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSA JOGOSULTSÁGÁNAK MEGSZERZÉSÉIG TERJEDŐ IDŐTARTAMRA FOLYÓSÍTHATÓ.

Ki jogosult a támogatásra : NYUGDÍJ ELŐTTI ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLY ILLETI MEG AZT A SZEMÉLYT, AKINÉL AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEK FENNÁLLNAK: a) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, b) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítása kereső tevékenység miatt megszűnt, és álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a fent említett megszűnést követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és, e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

4. Költségtérítés

A költségtérítés szó hallatán sokaknak kinyílik a bicska a zsebükben, ugyanis sokan automatikusan a politikusok rendkívül magas, több százezer forintos költségtérítésére asszociálunk, melyeket sokszor nyakló nélkül vesznek fel, elszámolási kötelezettség nélkül.Nos az egyszerű állampolgár esetében nem ennyire könnyű a helyzet, azonban bizonyos esetekben a “pórnép” is vehet fel költségtérítést!Ebben a cikkben a munkanélkülieknek, álláskeresőknek járó költségtérítést mutatjuk be.

Az ellátás jogi alapját képező törvény : A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásól szóló 1991.évi IV. törvény 31. §-a szabályozza az ellátást.

Jövedelemtől független pénzbeli ellátási forma.

Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. KÖLTSÉGTÉRÍTÉS: Az álláskereső részére járó járadék vagy segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől a munkaügyi központ illetékes kirendeltségéhez történő oda- és visszautazást, valamint a kirendeltség által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt HELYKÖZI UTAZÁSI KÖLTSÉGET meg kell téríteni.

Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülhet az személy, aki

  • álláskereső,
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
  • munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani,
  • a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt éve hiányzik (megállapításhoz szükséges életkor), és
  • legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és
  • az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát kimerítette, és
  • az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betölti a megállapításhoz szükséges életkort, és
  • rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
  • korhatár előtt ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

 

Abban az esetben, ha az álláskereső az álláskeresési járadék kimerítését követően nem jogosult nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, akkor a lakóhely szerinti illetékes települési önkormányzatnál, az ellátások kimerítését követően 12 hónapon belül igényelheti az aktív korúak ellátását.

A települési önkormányzat jegyzője aktív korúak ellátását állapítja meg többek között annak a munkavállalási korú személynek, aki nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.  Az aktív korúak ellátásán belül az önkormányzat kétféle ellátást állapíthat meg, foglalkoztatást helyettesítő támogatást, amelynek folyósítási feltétele a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködés, vagy rendszeres szociális segélyt, amelynek folyósítási feltétele az önkormányzat által kijelölt szervvel való együttműködés.

Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.

 

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

 

A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének (fogyasztási egységre jutó havi jövedelme maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-a) és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét.

Forrás : http://www.kormanyhivatal.hu

Be the first to comment on "Önkormányzati támogatások munkanélkülieknek 2015/2016 – Ezek a támogatások járnak ha munkanélküli vagy"

Leave a comment