Miniszterelnökségi forrásból úgy értesültünk, hogy az internetezés megadóztatása a kormányfő ötlete volt, ebből szeretné ugyanis Orbán Viktor fedezni a rendvédelmi szervek és a katonák jelentős béremelését. A Nemzetgazdasági Minisztériumban most vadul számolnak, hogy mi férhet bele. Orbán mindenesetre harminc százalékos emelést szeretne, amit az internetadónak kellene fedeznie írja a hvg.hu cikke.

A hvg.hu korábban elsőként számolt be, a kormány a 2015-ös költségvetésbe betervezi a rendvédelmi szervek (rendőrség, katonaság, katasztrófavédelem) régóta tervezett, de elmaradt, 25-30 százalékos béremelését. A kormányfő ennek fedezetéül találta ki az internetadót, tudta meg miniszterelnökségi forrásból a hvg.hu.

Mint ahogy az a parlamentnek kedden benyújtott jövő évi adótörvény-javaslatból kiderült, a 2012-ben bevezetett távközlési adót az internetszolgáltatásra is kiterjesztenék, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a szolgáltatók. Az előterjesztés szerint az adó mértéke minden megkezdett gigabájt adatforgalom után 150 forint lesz, melyet a távközlési szolgáltatóknak kell megfizetniük. Ahogy arra Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is utalt, az internetes adatforgalom megadóztatásától 25-30 milliárd forint bevételt vár a kormány.

Az internetadó olyannyira frissen született ötlet, hogy semmilyen korábbi szakmai anyagban nem szerepelt, még kormányhatározati javaslatban sem. Nem volt benne az NGM ágazati szabályozási tervezetében, és előzetesen nem tudott róla a Fidesz-frakció sem. Orbán az előterjesztés benyújtását követően utasította Vargát, hogy üljön le az internetszolgáltatókkal egy kávéra, mint ahogy az Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján kiderült.

Orbán Viktor barátok vagyis rendőrök közt:

Orbán harminc százalékot szeretne

A hvg.hu úgy tudja, hogy bár a rendvédelmiseknél 25-30 százalékos béremelés a cél, Orbán harminc százalékot szeretne: ez persze a lehetőségek szerint differenciálódhat az érintettek között, és időben is elhúzódhat több költségvetési évre. De ami még valószínűbb, hogy az érintettek körét szűkítik a rendelkezésre álló forrásokhoz, hogy a lépés az esetükben látványos legyen. Úgy tudjuk, az NGM-nél „vadul folyik a számolás”, hogy mi fér bele az internetadóból bejövő bevételből a rendvédelmisek bérrendezésére. A minimálbér 2015-ös emelése még várat magára

Bár az Alaptörvény nem tisztázza pontosan, hogy melyek tartoznak a rendvédelmi szervek körébe, az ágazati törvények általában a rendőrség, a büntetés végrehajtási testület, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a katasztrófavédelem – ez utóbbihoz tartozik a tűzoltóság – mellett még a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt is ide szokták ideérteni. A NAV körüli áfacsalási botrány, vezetőik kitiltása az Egyesült Államokból mindenesetre meglehetősen pikánssá teszi a történetet, amennyiben az internetadóból befolyó pénzt a NAV-on belüli bérrendezésre is költenék. Az, hogy az NGM-ben 20-25 milliárd forint körüli bevétellel számolnak, információink szerint körvonalazza, hogy mennyi pénzt szánnának a rendvédelmisek bérrendezésére.

Mint ahogy arra iparági szakértők rámutattak, a magyarországi internetes adatforgalom mennyiségéből a megadott adómérték mellett (150 forint gigabájtonként) a tervezett adóbevétel tízszerese is akár reális lenne. Ebből többen azt a következtetést vonták le, hogy az előterjesztés az ágazati szereplőkkel és a Fidesz-frakcióval folytatott egyeztetések nyomán puhulni fog, és ahogy korábban is, a kormány sikerként kommunikálhatja, hogy a felek megegyezésén alapuló döntés született, melynek révén a költségvetés és az ágazati szereplők is „jól jártak”.

Puhítás élesítés előtt

Rogán Antal jelezte is, hogy lesz egy adófizetési felső korlát, „annak mintájára és mértékében, ahogy ez a beszédalapú telefonálásra korábban elfogadott adótörvényben szerepel”. (Ez magánszemélyek esetében havonta 700 forint, vállalkozások esetében pedig 5000 forint.) Varga Mihály pedig a szolgáltatókkal töltött pénteki kávézást követően arról számolt be, hogy szóba került a felső korláton kívül, hogy a szolgáltatók átalányt fizetnének ügyfeleik után, és hogy az alacsony adatforgalmat ne terhelje adó.

 

Internetadó-mém

Fotó: Balogh András

A nemzetgazdasági miniszter szerint egyébként nem új adóról vagy az internethasználat általános megadóztatásáról van szó, hanem egy adóelkerülési lehetőség megszűntetéséről. Mint mondta, a távközlési adó kiterjesztését az internetes telefonszolgáltatásokra az indokolja, hogy nagyon sokan áttértek az adókötelezett hagyományos telefonszolgáltatások igénybevételéről az internetes telefonálásra.

Ezt az érvelést nagyban gyengíti, hogy a távközlési adó eddig nagyon is jól tervezhető bevételnek bizonyult, ami még többletet is produkált a tervezetthez képest: távközlési adóból szeptember végéig 42 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 9,4 milliárd forinttal haladta meg. A növekedés hátterében az adóváltozás hatása áll: az, hogy 2013. augusztusában nem magánszemély előfizetők esetében 2-ről 3 forintra nőtt a szöveges üzenetenként, illetve hívásoknál a percenként fizetendő távközlési adó mértéke, a maximális havi adóteher pedig 2500 forintról 5000 forintra emelkedett. (A többlet a 2013-as zárszamadás szerint már a tavalyi adóévben is megfigyelhető volt.)

Orbán már megígérte

Ami a rendvédelmisek béremelését illeti, az Orbán-kormány egy 2013. júliusi kormányülésen döntött egy háromlépcsős, a közszolgálatban dolgozókat érintő béremelésről, melyet a gazdaság állapotától tett függővé. A béremelés az Orbán-kormány által elindított egységes életpályamodell bevezetéséhez kapcsolódott volna, amelynek során megteremtenék a kormánytisztviselők, a rendőrök, a katonák, a vám- és pénzügyi területen és a többi hivatásos állománynál dolgozók, továbbá az önkormányzatoknál és más közintézményeknél foglalkoztatott köztisztviselők által betöltött hivatások közötti átjárhatóságot. A béremelés első, 15 százakékos lépcsője, melyet 2014-re terveztek, nem valósult meg. (2015-re további tíz, 2016-ra pedig 5 százalékos növekedést szerettek volna.) Orbán feltehetően most ezt pótolná a hivatásosak körében.

Utoljára még az első Orbán-kormány idején volt jelentősebb béremelés, azt követően a Gyurcsány-kormány idején történet egy két-háromszázalékos emelés. Az utóbbi években a minimálbér és a garantált bárminimum növekedése miatt egyre több rendőrnek kellett bérkiegészítést fizetni, hogy az adók- és járulékok kifizetése után ne csökkenjen a fizetésük. Tavaly már az állomány durván egyharmadának, vagyis 14 ezer embernek kellett emiatt az illetményét kiegészíteni. Idén a tiszthelyettesek bérkiegészítését tízezer forinttal megemelték 14 ezerről 24 ezer forintra, mert a fizetésük nem érte el a szakmunkás minimálbért. Ez az intézkedés főleg pályakezdő rendőröket érintett, és Orbán már 2011-ben megígérte. Az illetmények megemelése 9 milliárd forintba kerül egy évben, ez némi támpontot adhat arra nézve, hogy mire lehet elég az internetadóval összekapcsolt bérrendezés. Forrás: hvg.hu