Szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályai 2019  >>>

Osszátok meg >>>

A június 14-i Kormányinfón a nyugdíj melletti munkavállalás kapcsán a következő bejelentések történtek: “A jelenlegi szabályok szerint, ha egy nyugdíjas a minimálbér tizenkétszeresét keresi, akkor le kell mondani a nyugdíjáról.

Ezt a szabályozást a kormány jövőre eltörli. Már korábban, a jövő évi költségvetés benyújtásakor kiderült, hogy további kedvezményt kaphatnak a nyugdíjasok: amennyiben munkát vállalnak, akkor semmilyen közteher nem terheli a jövedelmüket, csak a 15%-os szja-t kell megfizetni. Vagyis a munkáltatók számára is kedvező lesz az idősebb generáció foglalkoztatása.”

A bejelentések értelmezéséhez célszerű tudnunk, hogy jelenleg milyen korlátok érvényesülnek a nyugdíj melletti munkavállalás tekintetében.

A közszférában érvényesül egy általános tilalom, amely szerint a nyugdíjas munkavállaló közalkalmazotti, köztisztviselői, közszolgálati vagy hasonló jogviszonyban csak úgy dolgozhat (előzetes kormányzati jóváhagyással), hogy a közszférás jogviszonya fennállásának időtartamára felfüggesztik a nyugdíja folyósítását. A Kormányinfón elhangzottak e korlátozás feloldását nem említették, bár az nagyon időszerű lenne, ha a közszférában is fájdalmas munkaerőhiány enyhítése a cél, legalább a magasan képzett és nagyon tapasztalt szakemberek tekintetében.

A Kormányinfón elhangzott bejelentés sajnos téves információt tartalmaz a nyugdíj melletti munkavállalást érintő éves összeghatárt illetően. A korbetöltött öregségi nyugdíjas a versenyszférában ugyanis kereseti korlátozás nélkül dolgozhat, vagyis egyáltalán nem kell lemondania a nyugdíjáról, ha a mellette szerzett keresete meghaladja a minimálbér 12-szeresét. Praktikusan bármennyit kereshet a nyugdíjkorhatárát betöltött nyugdíjas a versenyszférában (a közszférában pedig láttuk, hogy eleve le kell mondania a nyugdíjáról, függetlenül attól, hogy eléri-e a minimálbér összegét az illetménye vagy sem).

Egy hasonló korlátozás létezik ugyan, de az csak a korhatár előtt nyugdíjban részesülő hölgyekre (valamint a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyekre) vonatkozik, akik nyugdíját (ellátását) akkor kell az adott évben az adott év végéig felfüggeszteni, ha a keresetük a mindenkori minimálbér 18-szorosát meghaladja. Ezt a korlátozást is célszerű lenne mielőbb megszüntetni, ha a cél a munkaerőhiány enyhítése, különösen a magas képzettséget igénylő szakmákban és hivatásrendekben.

A Kormányinfón e tekintetben elhangzott második bejelentés lényegében a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekben személyes közreműködésükért díjat kapó nyugdíjasoknak ma is járó, valóban nagy és üdvös közteherviselési kedvezményt terjesztené ki – de pontosan nem derül ki, hogy kikre? Minden nyugdíjasra? A közszférában és a versenyszférában dolgozókra egyaránt?

Ha minden nyugdíjasra (és nyugdíjszerű ellátásban részesülőre) kiterjedne a korlátozások eltörlése, az lenne a leginkább kedvező lépés, hiszen a munkát vállaló nyugdíjasok előtt tornyosuló, valóban leglényegesebb akadály, hogy jelenleg lényegében ugyanannyi közterhet kell fizetniük a keresményük után, mintha aktív korú dolgozók lennének: az szja (15%) mellett fizetniük kell a nyugdíjjárulékot (10%) és a természetbeni egészégbiztosítási járulékot (4%), csak a pénzbeni egészségbiztosítási járulék (3%) és a munkaerőpiaci-járulék (1,5%) megfizetése alól mentesülnek. A nyugdíjjárulék fizetéséért cserébe jogosultságot szereznek ugyan a nyugdíjuk minimális emelésére (az éves kereset 1/2400-ad részével emelik meg a nyugdíj havi összegét a következő évtől), de erről valószínűleg szívesen lemondanának a lényegesen magasabb nettó bérért cserébe. (Amint a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek tagjai is tanúsítják.) Ha a javaslat erről szól, vagyis  a nyugdíjas munkavállalónak anélkül sem kellene a jövőben fizetnie a 10% nyugdíjjárulékot és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, hogy belépne egy nyugdíjas szövetkezetbe, akkor további 14 százalékponttal javulna a helyzete, vagyis ennyivel nőhetne azonos bruttó bér mellett a nettó keresete, ami mindenképpen üdvözlendő fejlemény! Ha emellett nőne a nyugdíjas munkavállalót foglalkoztató munkáltatókat megillető szocho-kedvezmény mértéke is (ami jelenleg legfeljebb százezer forint bruttó bérig a szocho feléig terjed), akkor valóban nagy lépést tennénk a nyugdíjasok tízezreinek ismételt alkalmazása felé.

Minden dolgozni vágyó nyugdíjas örülhet, ha versengeni kezdenek érte a munkaerő-szűkében lévő munkáltatók, legyen akár tagja közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek, akár nem. Az érintett nyugdíjasokkal együtt nagy érdeklődéssel várhatjuk, hogy milyen új rendelkezések hatályba lépésére kerül sor a nyugdíj melletti munkavégzés könnyítése és vonzerejének növelése érdekében.