Nők 40+ program 2018/2019: Ennyi szolgálati idő kell >>>

Nők 40+ program 2018/2019: Ennyi szolgálati idő kell >>>

Figyelem Hölgyek! Tudták? Ennyi szolgálati idő kell a NŐK 40 Éves nyugdíjához 2018-ban! Mutatjuk a pontos számokat! Osszátok, hogy mindenki tudjon róla!

A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Jogosultsági időnek minősül – a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint – a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Első feltételként mindenképpen meg kell szerezni a 40 évnyi jogosultsági időt. A második feltétel pedig az, hogy a 40 év számításán belül 32 évnek mindenképpen munkával töltött szolgálati időnek kell lenni. Ha valaki 32 év keresőtevékenységgel eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, akkor ezen felül maximum 8 évet elszámolhat gyermekneveléssel töltött időként, így jön össze a 40 évnyi jogosultsági ideje. Gyermekenként 1 év plusz időszakot számolnak el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összesítésekor.-írja az officina.hu.

Az előző szabályt csak két eset írhatja felül. Az első, hogy ha valamely anyának súlyosan fogyatékos valamely gyermeke, akkor neki csak 30 év munkaviszonyt szükséges igazolnia, abban az esetben, ha fogyatékkal élő gyermeke után ápolási díjat kapott. Ezen túlmenően ha valaki 5 gyermeket vagy annál többet nevelt fel saját háztartásában, akár édesanyaként, akár örökbefogadó szülőként, akkor a negyedik gyermeken felül gyermekenként újabb plusz egy év szolgálati időt kap, az alábbi táblázat szerint.

Szolgálati idő számítása 2018-ban nők 40 év utáni nyugdíjazásához
Egy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza
1 gyermek esetén 32 év
2 gyermek esetén 32 év
3 gyermek esetén 32 év
4 gyermek esetén 32 év
5 gyermek esetén 31 év (- 1 év)
6 gyermek esetén 30 év (- 2 év)
7 gyermek esetén 29 év (- 3 év)
8 gyermek esetén 28 év (- 4 év)
9 gyermek esetén 27 év (- 5 év)
10 gyermek esetén 26 év (- 6 év)
11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)

Nyugdíjprémium 2018

Nyugdíjprémium 2018:

Minden évben prémiumot kaphatnak a nyugdíjasok

Minden évben prémiumot kaphatnak a nyugdíjasok

Nem csak a 2017-es évben voltak jogosultak a nyugdíjasok a prémiumra a nyugdíjasok. Ha az adott évben a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot adott, akkor jár számukra a prémium, a hatályos jogszabályok szerint . 2017-ben évben teljesült a növekedésre vonatkozó feltétel, a kormány számításai szerint a GDP 4,1 százalék volt. Ezért az év végén az arra jogosult időseknek ki is fizették a prémiumot.

Az mfor.hu értesülései szerint erre sor kerülhet idén is, a a Nemzetgazdasági Minisztérium kalkulációja alapján 2018-ban a gazdaság 4,3 százalékkal bővülhet, és a prognózis szerint a rákövetkező években is 3,5 százalék felett lehet majd a növekedés.

A kormány számításaiból kiderül, hogy így fog alakulni a GDP az elkövetkező időkben:
• 2019: 3,8 százalék
• 2020: 3,7 százalék
• 2021: 3,6 százalék
Azért lesz szerényebb a GDP, mert ebben az időszakban enyhülni fog az uniós támogatások hozzájárulása a növekedéshez. A kormány igyekezett a hétéves uniós költségvetési ciklus első felében kihelyezni a forrásokat, előlegekkel, előfinanszírozással, ennek köszönhetően már nem lesz lehetősége a brüsszeli pénzekkel felpörgetni a gazdaságot írja a 24óra.

Itt az új nyugdíjkorhatár táblázat!

Itt az új nyugdíjkorhatár táblázat!

Mutatjuk ki mikor mehet nyugdíjba 2019-ben

A törvény szerint az öregségi nyugdíjkorhatár az 1957-ben és utána születettek esetében 65 év. A 65 éves korhatárt fokozatosan vezetik be, így aki 1952 előtt született, annak a korhatár még a betöltött 62 év.

A 2008. december 31 után megállapított nyugdíj esetén az öregségi nyugdíjkorhatár a 1997. évi LXXXI. törvény szerint.

Aki:

1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
1953-ban született, a betöltött 63. életév,
1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
1955-ben született, a betöltött 64. életév,
1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
A nők 40 év szolgálati idő megszerzése után, életkortól függetlenül, elmehetnek kedvezményes öregségi nyugdíjba.

Általában az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz, a betöltött koron kívül feltétel, hogy minimálisan 20 év szolgálati idővel rendelkezzen a nyugdíjt igénylő személy.

Azt, hogy valaki mikor vonul vissza és megy nyugdíjba, nem csak az életkora határozza meg. Számít a személyes döntés, a nyugdíjkorhatár és az anyagi helyzet is. A szakértőknek azonban nincs jó hírük a fiatalabb generációk számára. Ugyanis egyesek szerint hamarosan meg kell barátkozni a 70 éves nyugdíjkorhatárral.

Nemcsak Magyarországon, de a fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával – derül ki a nemrégiben kiadott, Világgazdasági Fórum aggasztó jelentéséből. A tanulmány többek között beszámol arról, hogy a népesség fogyása (ami a legaggasztóbb jelenség) mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik alacsony bért fizető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. Mindezek mellett pedig a világ éppen ezekben az évtizedekben áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, melynek következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül.

Az alacsony bérek után fizetett járulékok, ha lehet hazánkban még nagyobb problémát jelentenek. Hiszen nagyon sokan vannak azok, akik csak a minimálbér után fizetnek, aminek következtében sokkal kevesebb pénz áramlik a nyugdíjkasszába, mint amire szükség lenne. Egyes számítások pedig azt mutatják, hogy

2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást lesz képes finanszírozni egy évben, az állami nyugdíjrendszer, amennyiben addig nem következik be valamilyen gyökeres változás.

A globális méretű problémák hatására nem meglepő, hogy egyes szakértők már most extrém magas nyugdíjkorhatárt vizionálnak.

Jobb, ha mindenki felkészül, hetven éves kor az új nyugdíjkorhatár

– véli Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Aki szerint az ember 60 és 70 éves kora között érheti el a legnagyobb megtakarításait, megnövekedett jövedelme miatt.

Soha nem lesz elég
A Money elemzője, Walter Updegrava viszont nem mindenben ért egyet Orman radikális kijelentésével, és három igen jelentős kérdéskört vázol fel a 70 éves korhatár ellen:

Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel?
Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?
Mi lesz az utódokkal, ki vigyáz majd rájuk?
Suze Orman kijelentésére reagálva, Updegrava meglátása szerint sokan lesznek olyanok, akik, ha akarnának se bírnák ki 70 éves korukig a munka világában, hiszen olyan kemény, fizikai munkát végeztek egész életük során, ami miatt egészségügyi állapotuk ezt nem engedné meg.

Az elemző nem feledkezik meg azokról sem, akik úgy dolgoztak egész életükben, hogy nem élvezték azt a tevékenységet amit végeztek, ők a szakértő szerint biztosan nem fognak egyetlen plusz percet sem a munkában tölteni a hivatalos nyugdíjkorhatáron túl.

Ezen felül pedig ott van a család. Az utódok felnevelése kemény és megterhelő feladat, ezért az idősebb generációnak be kell segítenie a fiatalabbnak. Ennek következtében pedig sok idős ember kényszerül hamarabb nyugdíjba, mint azt előzetesen tervezte volna. Ezt támasztja alá egy friss kutatás is, ami szerint

a munkavállalók 48 százalékának hamarabb kell nyugdíjba vonulnia, mint azt előzetesen tervezte. Ennek oka pedig legtöbbször egészségügyi és családi jellegű probléma.

A Money elemzője természetesen elismeri azt a tényt is, amire Orman egész elméletét felépíti. Nevezetesen, hogy az emberek nagy részének rendkívül kevés az a megtakarítása, ami fedezni tudná a nyugdíjban eltöltött békés, idős kort. Ezt azonban Updegrave szerint nem lehet annyival megoldani, hogy emeljék meg extrém mértékkel a törvényi korhatárt, hiszen a nyugdíj kérdés nem pusztán fekete és fehér.

A sírig dolgoznak majd a magyarok is
A magyar munkavállalók 75 százaléka érzi úgy, hogy az 55 év feletti munkavállalókat diszkrimináció éri koruk miatt,

és 30 százaléka pedig úgy véli, hogy 60 évesen már nem fogja tudni ellátni a munkáját.

Holott az idősek foglalkoztatása és munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti. Az elmúlt két évben 15 százalékkal bővült az idősödő munkavállalók foglalkoztatása. A KSH adatai szerint az 55-64 éves korosztály tagjainak 49,8 százaléka, vagyis mintegy 672 000 nyugdíjazás előtt álló ember dolgozik ma Magyarországon.

Friss kutatásokból kiderül az is, hogy 18-29 év közötti magyar fiatalok előre láthatóan 66 évesen szeretnének majd nyugdíjba vonulni,

amihez legalább 22 millió forintot szeretnének összegyűjteni, hogy biztosíthassák maguknak a békés öregkort. Magyarországon egyébként 10 év alatt, 2016-ra nem kevesebb mint

4,5 évvel nőtt az állampolgárok munkában maradási ideje. Ami a második legtöbb volt az Európai Unióban.

Az a fránya egészség
A nyugdíjkorhatár extrém növelésének egyik legnagyobb akadálya az idős magyar emberek egészségügyi állapota. Friss kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen

a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.

Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjasként eltölteni. A kitűnő egészségi állapotban lévők például 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként. A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.

 

Havi 7 ezer forint nyugdíjkiegészítés igényelhető

Havi 7 ezer forint nyugdíjkiegészítés igényelhető: Mutatjuk >>>

Havi 7 ezer forint nyugdíjkiegészítés igényelhető ORSZÁGOSAN!Élelmiszerre, számlákra, orvosságokra, unokára BÁRMIRE költhető! Minden hónapban automatikusan érkezik ha igényli és nyugodtan számolhat vele! Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat :Közel 3 ezer forint, amit mindenképpen adnak, de akár havi 7 ezer forint is lehet ha alacsony a nyugdíja!

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)

Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?
Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek; a megváltozott munkaképességű özvegynek; a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 90.000 forintot.

Indokolt esetben ez az intézmény megemelheti méltányosságból a 90 000 Ft-ot meg nem haladó összegű havi jövedelemmel rendelkező kérelmező ellátását.

A jövedelmi összeghatár 2017-ben emelkedett 90 000 Ft-ra a korábbi 85 000 Ft-ról.

A kérelem benyújtásánál a kérelmezőnek figyelemmel kell lenni arra, hogy a fentiekhez kapcsolódó adatok megadásra kerüljenek.

Mikor kérhető a méltányossági nyugdíjemelés?

A kivételes nyugellátás-emelés 3 évente lehetséges.

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el.

Az emelés összege

A méltányossági nyugdíjemelés összege legalább a nyugdíjminimum 10 %-a, azaz 2850 Ft, legfeljebb annak 25 %-a, azaz 7125 Ft.Ezek a 2018-ban érvényes számok!

Nyugdíjemelés 2019: Nyugdíjemelést ígérnek – szerintük pénz is lesz rá >>>

Nyugdíjemelés 2019: Nyugdíjemelést ígérnek – szerintük pénz is lesz rá >>>

Saját minisztert kapna a nyugdíjügy…

Sneider Tamás, az ellenzéki párt alelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az időseket, illetve a szociális kérdéseket érintő ügyekre önálló társadalompolitikai tárcát hoznának létre, amelynek vezetését egy – egyelőre megnevezni nem kívánt – szakemberre bíznák.

Az első intézkedések között tennék lehetővé, hogy a férfiak is 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek, 2019-től pedig méltányos és differenciált nyugdíjemelést valósítanának meg – sorolta Sneider Tamás, kifejtve: első körben a 100 ezer forint alatti nyugdíjakat növelnék.

A politikus az otthoni idősápolás megerősítése érdekében országosra és egységes színvonalúra bővítené a jelzőrendszer-szolgálatot, továbbá arról is beszámolt: nyugdíj-kiegészítést vezetnének be a felnevelt gyermekek után.

Magyar indexálással emelnék a nyugdíjakat

A Jobbik alelnöke megismételte: az általános inflációt követő nyugdíjemelés helyett a magyar indexálást alkalmaznák, azaz bevezetnék, hogy az emelés a nyugdíjas kosár inflációját vegye alapul. Sneider Tamás közölte: számításai szerint a járulékbefizetések mértéke nagyobb, mint amiből nyugdíjakat folyósítanak, így szerinte lenne fedezete az elképzeléseiknek.

Nyugdíj összegének megállapítása, kiszámítása 2018/2019

Nyugdíj összegének megállapítása, kiszámítása 2018/2019

Vannak szolgálati idők, amik beleszámítanak a nyugdíjba és vannak, amik nem. A gyes beleszámít, és az ápolási idő is, viszont a nők kedvezményes nyugdíjába nem számít bele az ápolási. Amiből vonnak nyugdíjjárulékot, az tulajdonképpen beleszámít a nyugdíjba.

A nyugdíjrendszer témáját napjainkban is egyre többször érinti a híradó, az internetes portálok. Nem véletlen, ugyanis számos, aggodalomra okot adó tényezővel kell számolni, éppen ezért fontos, hogy a témával azok is foglalkozzanak, akik még csak mostanság próbálnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

A magyar nyugdíjrendszer gyakorlatilag az állami nyugdíjon alapszik, ami az úgynevezett felosztó-kirovó rendszerben működik. Ennek lényege az, hogy a munkaerőpiacon jelenleg tevékenykedők befizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjakat. Ahhoz, hogy a rendszer optimálisan tudjon működni, elengedhetetlen, hogy a munkavállalók, valamint a munkaadók által befizetett járulékok fedezzék a kifizetéseket. Mivel már jelenleg is deficittel kell számolni, melyet az államháztartás terhére igyekeznek megoldani az illetékesek, így világosan látható, hogy rendkívül fontos a kényes egyensúly fenntartása, és a mihamarabbi megoldás találás.

Természetesen a nyugdíj előtt állók részéről az a legfontosabb kérdés, hogy mi alapján, hogyan kerül majd megállapításra az az összeg, melyből meg kell élniük nyugdíjas éveikben. A döntő tényezők a szolgálati idő, valamint a havi átlagkereset összege, ám a rendszer ennél jóval bonyolultabb. Az öregségi nyugdíj összegét az annak alapját képező havi átlagkereset összegének a hozzá tartozó szolgálati időhöz tartozó százaléka adja meg. A nyugdíjmérték skála a következőképpen alakul:

15 év szolgálati időtől indul, amelyhez a havi átlagkereset 43 százaléka tartozik,
25 év szolgálati időig (63 százalék) évi 2-2 százalékkal, majd
26 év szolgálati időtől (64 százalék)
36 év szolgálati időig (74 százalék) évi 1-1 százalékkal,
37 év szolgálati időtől (75,5 százalék)
40 év szolgálati időig (80 százalék) évi 1,5-1,5 százalékkal,
és minden következő évben két-két százalékkal növekszik. 50 év szolgálati idő esetében éri el a 100 százalékot az összeg. Természetesen minimális összegére is létezik előírás, ez pedig a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 28 500 forint.

S hogy miként állapítják meg az átlagkereset nagyságát? Az 1988. január 1 és a nyugdíjba vonulási kérelem beadása közötti időszak nettó átlagkeresete az alap, s ez kerül beszorzásra a fenti rendszerben a ledolgozott évek számához tartozó százalékkal. A jogosultsági idő alatt megszerzett összes jövedelmet el kell osztani a biztosításban töltött napok számával, s így kapható meg a nettó átlagkereset. Az osztószámként az év minden napját számolni kell, tehát az egy napra kapott összeget először 365-tel szorozni, majd 12-vel osztani kell. Az sem mindegy azonban, hogy milyen idősen döntünk a nyugdíjba vonulás mellett, hiszen a teljes öregségi nyugdíj azoknak jár, akik elérik a jogszabályban meghatározott korhatárt.

Lényeges kérdés, hogy mi számít jogosultsági időnek. A kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszony mellett vannak bizonyos esetek, melyek ezzel esnek egy elbírálás alá. Ilyenek például az ápolási díjjal töltött idő, a terhességi-, ill. gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, segélyben, gyermeknevelési támogatásban töltött időszak. Az öt gyermekkel rendelkező nők egy év jogosultsági időt szereznek pluszban, s minden további gyermekre jár plusz egy év, ám az így szerzett jogosultsági idő nem haladhatja meg a hat évet.

A következőkről fontos tudni, hogy nem minősülnek jogosultsági időnek:

Munkanélküli ellátás időszaka
Tanulmányi időszak ( bár ez szolgálati időnek számít )
Táppénzes időszak
Ahhoz, hogy a nyugdíjas években se okozzon gondot a megélhetés, fontos, már a munkavállalási időszak kezdetekor odafigyelni azokra a megtakarítási formákra, melyek egyre nagyobb számban állnak rendelkezésünkre. Az állami nyugdíjba vetett bizalom az utóbbi években többször is meginogni látszott, ám az öngondoskodás, és a bevételekkel való okos bánásmód garantáltan nem vezethetnek problémákhoz, gondoljon tehát már most arra az időszakra, amikor bizony nagyon jól jön majd a félretett pénz!

Kapcsolódó tartalmak:

Valorizációs szorzó 2018/2019

Figyelem: Akár 8 évvel korábban nyugdíjba mehetnek a nők

Figyelem: Akár 8 évvel korábban nyugdíjba mehetnek a nők

Figyelem!!!SZENZÁCIÓS – 2018-ban Akár 8 évvel korábban nyugdíjba mehetnek a nők, mint ahogy a 40 év jogviszonyuk meg van! 2018. Január 1-től 1,2,3,4 gyermek után! Itt vannak a pontos számok:

40 plusz program visszaadja a nőket családjuknak, így minél több időt tölthessenek unokáikkal, tehermentesítve ezzel a dolgozó szülőket. Hozzátette, hogy a nők társadalmi plusz tehervállalását, a családok összetartását, a gyereknevelést köszöni meg a program.

Szolgálati idő számítása 2018 – ben nők 40 év utáni nyugdíjazásához Egy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza 1 gyermek esetén 32 év 2 gyermek esetén 32 év 3 gyermek esetén 32 év 4 gyermek esetén 32 év 5 gyermek esetén 31 év (- 1 év) 6 gyermek esetén 30 év (- 2 év) 7 gyermek esetén 29 év (- 3 év) 8 gyermek esetén 28 év (- 4 év) 9 gyermek esetén 27 év (- 5 év) 10 gyermek esetén 26 év (- 6 év) 11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)

Régi vállalását teljesítette a kormány azzal, hogy a nők számára 40 évnyi munkaviszony után lehetővé tette a nyugdíjba vonulást. Ráadásul a kalkulált négy évtizedbe beleszámít a gyermekneveléssel töltött idő is. Cikkünk bemutatja, hogyan lehet élni a lehetőséggel.

A kormány intézkedése hangsúlyozottan a nők megbecsüléséről szól, arról, hogy a társadalom elismeri a nők fokozott tehervállalását. A „Nők 40” programba belépők ugyanis évtizedeken át keményen dolgoztak, miközben a legtöbben emellett felneveltek egy vagy több gyermeket. Mindezek elismeréseként a kormány teljes összegű öregségi nyugdíjat biztosít számukra.

A kedvezményes nyugdíj célja

A „Nők 40” bevezetésének célja az volt, hogy a nők, akik a munka mellett a családban is helytállnak, a hosszú jogosultsági idő elérése után lehetőséget kapjanak a visszavonulásra a munkaerőpiacról. A 60-as éveik közelében járó nők családjában az unokák, az idősgondozásra szoruló szülők ellátása jelentős feladat. A két feladat gyakran párhuzamosan igényli a nagymamai és a gyermeki gondoskodást.

A kedvezményes nyugdíj feltételei

A kedvezményért részletesen kell igazolni a biztosítási előzményt, mert aki a nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba, annak várhatóan hosszabb ideig fognak nyugdíjat folyósítani, mint annak, aki a korhatár betöltésétől veszi igénybe a nyugdíjat. A kedvezményhez szükséges jogosultsági időt elsősorban munkajövedelem utáni járulékfizetéssel kell megalapozni. A gyermeknevelési ellátások igénybevételének ideje, illetve ha valaki a gyermeknevelés miatt szakította meg a munkáját, vett igénybe fizetés nélküli szabadságot, ha nem kapott ellátást, akkor is növeli a jogosultsági időt a törvényben előírt mértékben.

Nem minden szolgálati idő jogosultsági idő

A kedvezménybe más ellátás, például munkanélküliség idejére folyósított jövedelempótlás, ápolási díj nem számítható be. Nem vehető figyelembe a tanulmányi idő sem, ugyanis a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt járulékot sem kellett fizetni. Nem számítható be a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő sem, hiszen az nem munkavégzés alapján fizetett járulék volt.

Elismerés a beteg gyermeket nevelőknek és a sokgyermekeseknek

A 40 év jogosultsági időből legalább 32 évet munkajövedelem utáni járulékfizetéssel, legfeljebb 8 évet gyermeknevelési idővel lehet megszerezni. A gyermeknevelési idő nem gyermekenként meghatározott, például gyermekenként 2 vagy 3 év, hanem összességében 8 év.

A tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelők számára kedvezmény, hogy ha a beteg gyermek ápolására tekintettel ápolási díjban részesül az anya, vagy az ápolási díj bevezetése előtt erre tekintettel szakította meg a munkáját, 32 helyett 30 év munkával elért időt kell igazolni, és 10 év lehet a gyermeknevelési idő.

Az öt vagy több gyermekeseknek úgy kell számítani a jogosultság idejét, hogy gyermekenként egy évvel csökken a munkával szerzett idő, s ugyanennyivel nő a gyermeknevelési idő. Akinek pl. 7 gyermeke van, számára 29 év munkával, és 11 év gyermekneveléssel elért idő alapján állapítható meg a nyugdíj. A kedvezmény igénybe vételéhez legalább 25 év munkával elért időt mindenképpen igazolni kell. Akinek 11 gyermeke van, annak 25 év munka és 15 év gyermeknevelési idő vehető figyelembe a kedvezményhez, és a 12., 13., gyermek felnevelése sem változtatja tovább a munka és a gyermeknevelési idő arányát.

Akik már igénybe vették

A 2015. évi adatok szerint a „Nők 40” kedvezménnyel nyugdíjba vonulók átlagosan 41 év szolgálati időt értek el, és átlagosan 59 évesen vonultak nyugdíjba. E kedvezményt a bevezetése óta 2016. december végéig 186 ezren vették igénybe, többen már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, így mintegy 140 ezren részesülnek a kedvezményes ellátásban. A különbség abból adódik, hogy a kedvezménnyel nyugdíjba vonultak közül többen már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve meghaltak.

A Nők 40 plusz-ról

A „Nők 40 plusz” program nem nyugdíjbiztosítási, hanem foglalkoztatáspolitikai intézkedés, annak érdekében, hogy az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt kedvezőtlen elhelyezkedési esélyekkel rendelkező nők foglalkoztatását segítse. A kedvezmény a foglalkoztatók számára tette vonzóbbá a nyugdíjba vonuláshoz, a „Nők 40”-hez közelálló nők foglalkoztatását.

A nyugdíjprémium összege 2018/2019/2020/2021-ben

A nyugdíjprémium összege 2018/2019/2020/2021-ben

A kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedésre számít idén, ebből számítják a nyugdíjprémiumot.

Idén nemcsak a nyugdíjak inflációs korrekciója történik meg, hanem először nyílik lehetőség nyugdíjprémium kifizetésére- közölte Varga Mihály a Senectus Idősek Otthona csütörtöki ünnepségén.

Ez egy 125 ezer forintos átlagnyugdíj esetében éves szinten mintegy 12 ezer forintnyi, az inflációs korrekció nyomán a nyugdíjba beépülő emelést és plusz mintegy 12 ezer forint egyszeri kifizetését jelenti – ismertette a miniszter.

Az emelt nyugdíjat, illetve a prémiumot novemberben kapják meg a nyugdíjasok – mondta Varga Mihály.

De mi is az a nyugdíjprémium? 

A jogszabály szerint (egy még 2009-ben elfogadott törvény alapján) “ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni”.

Hogyan számítják?

“A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata:

a) a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,

b) a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint”

Ebből tehát látható, hogy a kormány idén 4,1 százalékos gazdasági növekedésre számít.

A kormány várakozása szerint így alakul a GDP az elkövetkező években:
• 2019-ben : 3,8 százalék
• 2020-ban : 3,7 százalék
• 2021-ben : 3,6 százalék
A GDP azért lesz visszafogottabb többek között, mert érezhetően mérséklődni fog az uniós támogatások hozzájárulása a növekedéshez, annak következtében, hogy még a hétéves uniós költségvetési ciklus első felében előlegekkel, előfinanszírozással igyekezett kihelyezni a forrásokat a kormány, ezért már a második periódusban nem lesz mód arra, hogy a brüsszeli támogatásokkal felpörgessék a gazdaságot.

A 40 ÉVNÉL IDŐSEBBEKNEK CSAK HETI 3 NAPOT KELLENE DOLGOZNIUK!

A 40 évnél idősebbeknek csak heti három napot kellene dolgozniuk!

A 40 évnél idősebbeknek csak heti három napot kellene dolgozniuk! Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány.

A 40 évnél idősebbeknek csak heti három napot kellene dolgozniuk!

Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány. Az anyag szerint a hosszabb munkahét “kifárasztja” a középkorú dolgozókat, akik így nem dolgoznak olyan hatékonyan, mintha kevesebb feladatuk lenne.
A középkorúak sokkal hatékonyabbak részmunkaidős állásokban, mivel így kognitív képességeik sokkal jobban működnek, mintha heti 40 órát töltenének munkával.

A Melbourne Institute kutatói háromezer férfit és három és félezer nőt teszteltek, miközben munkahelyi szokásaikat is vizsgálták. Az eredmény az volt, hogy a heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint a többiek. A heti 55 órát dolgozók pedig rosszabb eredményeket produkáltak a gondolkodási folyamatokat vizsgáló tesztek során, mint a munkanélküliek vagy a nyugdíjasok – írja az Inforádió.

Az egyik szerző, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora megjegyezte: “A legtöbb ország megemeli a nyugdíj korhatárt, azaz több embernek kell majd idősebb korában is dolgoznia. Az értelmi stimuláció a munkaóráktól is függhet, de a munka egyfajta kétélű kard. Egyfelől stimulálhatja az agyat, de a hosszú munkaórák stresszt és fáradságot okoznak, ami károsíthatja a kognitív funkciókat. A tanulmány szerint a középkorúak és az idősek esetében a rövidebb munkaidő előnyösebben hat az agyi funkciókra.

► KÉRJÜK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!

Erzsébet program 2018 – Nyugdíjas üdülési pályázat!

Erzsébet program 2018 – Nyugdíjas üdülési pályázat!

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány ismét pályázatot hirdet nyugdíjasoknak az Erzsébet-program keretében 2018-ban felhasználható üdülésre. Pályázatot beadni 2018. január 19-ig lehet, kizárólag elektronikusan, regisztrációt követően.

A pályázat beadásához és véglegesítéséhez a személyes adatok megadásán kívül még a kitöltött Hozzájáruló nyilatkozat személyes adatok kezeléséhez elnevezésű dokumentum feltöltése is szükséges a pályázói profilba.

A pályázatok beadásában az Erzsébet-program hivatalos ügyfélszolgálata, és az úgynevezett segítőpontok – a Kormányablakok és az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek irodái – is segítséget nyújtanak.

  • Bővebb információ, és a részletes pályázati kiírás ITT olvasható
  • A formanyomtatvány INNEN tölthető le.

Szállásfoglalásra majd a későbbiekben, a pályázati időszakot követően lesz lehetőség, országosan több mint 30, többségében gyógy- és termálvizes fürdőzési lehetőséggel is rendelkező szálláshelyre.

1 2 3 4 7