Csak egy igazolás kell, és 193 ezer forintot kaphatsz egy összegben!
Ha nem intézed el ezt az orvosi papírt, 193 ezer forintot bukhatsz 2026-ban! A minimálbér 2026-ban bruttó 322 800 forintra emelkedik, ami számos juttatás, köztük a súlyos betegséggel élők adóalap-kedvezményének növekedését is magával hozza. A kedvezmény összege havi 16 100 forint lesz, amelyet akár 10-ből 3 magyar is igényelhetne, ha tisztában lenne a jogosultság feltételeivel. Mutatjuk, kik és milyen betegségek alapján vehetik igénybe ezt a támogatást.
A minimálbér emelkedése nemcsak a dolgozók nettó jövedelmét növeli, hanem az ehhez kötött juttatások mértékét is. Az adóalap-kedvezmény, hivatalos nevén személyi kedvezmény, jelentős anyagi segítséget nyújthat a súlyos betegséggel élőknek. Azonban sokan nem tudnak róla, vagy nem igénylik, így évente akár 193 200 forintot is veszíthetnek. A kedvezmény visszamenőleg is érvényesíthető, ami akár 750 ezer forintot is jelenthet öt évre visszamenőleg.
Mit mondott a jogszabály?
A 335/2009-es kormányrendelet határozza meg, hogy mely betegségek jogosítanak adóalap-kedvezményre. Ezek között olyan állapotok is szerepelnek, mint a cukorbetegség bizonyos típusai, laktózintolerancia, cöliákia vagy endometriózis. A „súlyos fogyatékosság” kifejezés sokakat megtéveszthet, pedig a kedvezmény szélesebb körben érhető el, mint azt elsőre gondolnánk.
Hogyan igényelhető a személyi kedvezmény?
A kedvezmény igénybevételéhez orvosi igazolás szükséges, amely a súlyos fogyatékosságot vagy a rokkantsági járadékra való jogosultságot igazolja. Az igazolást az elévülési időn belül meg kell őrizni. Akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, orvosi igazolás nélkül is jogosultak a kedvezményre.
Milyen betegségek után jár a kedvezmény?
A jogosultságot a betegségek BNO-kódja alapján lehet ellenőrizni. A leggyakoribb állapotok közé tartozik a cukorbetegség, a laktózintolerancia, a cöliákia és az endometriózis, de a teljes lista a kormányrendelet mellékletében található. Ha valaki úgy gondolja, hogy érintett lehet, érdemes a NAV-nál vagy szakorvosánál érdeklődni.
- egyes hallási és látási fogyatékosságok,
- bizonyos mentális fogyatékosságok és viselkedészavarok,
- egyes mozgásszervi fogyatékosságok,
- pervazív fejlődési zavarok (pl. gyerekkori autizmus, sperger szindróma)
- skizofrénia egyes változatai, schizotypiás és paranoid zavarok
- a daganatos betegségek egyes típusai (pl. a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségei, emlő, méhnyak, petefészek, here és prosztata rosszindulatú daganatai)
- mesterséges testnyílással élő személyek
- egyes immunbetegségek,
- egyes emésztőszervi betegségek (pl. Crohn-betegség, coeliakia, egyes felszívódási zavarok, stb.)
- endokrin és anyagcsere betegségek, mint az I. típusú diabetes és a szövődményekkel járó II. típusú diabetes
- veleszületett enzimopátiák (az egyes enzimek működésének rendellenességei), például laktóz intolerancia, lisztérzékenység, vagy a szénhidrát anyagcsere egyéb zavarai,
- művesekezelésre szoruló betegek,
- krónikus légzési elégtelenség
- veleszületett és szerzett szívbetegségek,
- egyes fejlődési rendellenességgel születettek
- és endometriózis esetén.
Hol található a teljes betegséglista?
A betegségek pontos listája a 335/2009-es kormányrendelet mellékletében érhető el, amely online is hozzáférhető. Aki bizonytalan, hogy jogosult-e, a BNO-kódok alapján ellenőrizheti állapotát, vagy konzultálhat a NAV-val és orvosával.
