Csődvédelem, adósságelengedés 2026! Ezt vehetik igénybe a családok!
Csődvédelem, adósságelengedés 2026 – sok családnak jár a tartozáselengedés a családi csődvédelem!
2015. szeptember 1-jén lépett hatályba a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény, amely alapján a „magáncsőd” új jogintézményként került bevezetésre a magyar jogrendszerbe. A tárca szerint ez időigényes folyamat, a hiteladós családok mérlegelésén múlik, hogy eldöntsék, milyen módon tudják megoldani a helyzetüket. A szabályozás alapján a magáncsődeljárás kezdeményezése kizárólag az adós döntése, sem a jogszabály, sem a hitelezők nem indíthatnak ilyen eljárást az eladósodott családok ellen.
A szeptemberben életbe lépett törvényt novemberben módosították, azóta a hiteladósok nemcsak a lakóingatlanukon első ranghelyi jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézménynél (az úgynevezett főhitelezőnél), hanem a fővárosi és megyei kormányhivatalok Családi Csődvédelmi Szolgálatainál is kezdeményezhetik az eljárást. Ennek köszönhetően a kezdeményezett eljárások száma minden megyében fokozatosan nő. Annak érdekében, hogy minél több családhoz eljusson a lehetőség, a területi csődvédelmi szolgálatok munkatársai támogatást és felvilágosítást adnak az ügyfeleknek a magáncsődeljárás főbb szabályairól, a csődvédelem jogszabályi feltételeiről, és segítséget nyújtanak a nyomtatványok kitöltésében is.
A Családi Csődvédelmi Szolgálat
A Családi Csődvédelmi Szolgálat által már nyilvántartásba vett ügyeken kívül vélhetően többen vannak azok, akik először a jelzálog-hitelező pénzügyi intézménynél érdeklődnek, de még nem döntötték el, hogy magáncsődeljárást kezdeményezzenek-e.
Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatásából kiderül: családi vagyonfelügyelőket egyelőre nem rendeltek ki az ügyfelek mellé – az esetek ugyanis nincsenek még olyan szakaszban, továbbá a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés esetén nincs is szükség családi vagyonfelügyelő kijelölésére.
A magáncsőd bevezetésénél az állam mindenekelőtt azt tartotta szem előtt, hogy sürgősen segíteni tudjon azokon a hiteladós családokon, amelyeket otthonuk elvesztése fenyegetett. Cél volt az is, hogy hatékonyan kiegészítse a korábbi hiteladósmentő állami intézkedéseket. Így a tisztességtelen banki feltételek miatti elszámoltatás és a jelzáloghitelek, valamint az egyéb fogyasztási hitelek forintosítása után azok a családok, amelyek lakhatását leginkább fenyegetik a felhalmozott tartozások miatti kényszerértékesítések, még idejében dönthetnek arról, hogy magáncsődvédelmet kérnek vagy kezdeményezik a Nemzeti Eszközkezelő Programba történő belépést.
Ha valaki belép a csődvédelembe, ellene nem kezdeményezhető végrehajtás, a folyamatban lévőket pedig fel kell függeszteni. Az adós részleges fizetési moratóriumot kap a felhalmozott tartozások törlesztésére, és ha az adósságrendezési egyezséget vagy a bírósági határozatot betartja, az afeletti tartozások alól a bíróság mentesíti. Ezenkívül az állam törlesztési támogatást ad azoknak, akik magáncsődeljárás segítségével szeretnék helyreállítani a fizetőképességüket.
Már 2015 szeptemberétől kérhető
A törvény rendelkezései lépcsőzetesen kerülnek bevezetésre: 2015 szeptemberétől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.
Az adósságrendezési eljárás célja a magánszemély vagyonának és jövedelmének felhasználásával a fizetőképességének a helyreállítása úgy, hogy mindeközben a hitelezők is teljes vagy részleges megtérüléshez jussanak. A csődvédelmet mindazok igénybe vehetik, akiknek felhasználható vagyonuk és jövedelmük is van, valamint fizetési hajlandóságuk is fennáll, csupán fizetési képességük hiányzik. A sikeres eljárás végén az adós – miután tartozásainak elvárt mértékét teljesítette – mentesül a további tartozásainak megfizetése alól.
Az elszámolási törvénnyel érintett természetes személyek a lakóingatlanukon első ranghelyi jelzáloggal rendelkező pénzügyi intézménynél is kezdeményezhetik az eljárást. A törvény módosítása révén 2015. november 14-től a fővárosi és megyei kormányhivatalok Családi Csődvédelmi Szolgálatainál is lehetőség van arra, hogy adósságrendezési eljárást kezdeményezzenek. 2015. szeptember 1. és 2016. szeptember 30. között azok az adósok kezdeményezhetik az eljárást, akiknek késedelemre vagy nem teljesítésre hivatkozva legalább egy hitelező már felmondta, vagy lejárttá tette a hitelszerződést, vagy késedelemre illetve nem teljesítésre hivatkozva legalább egy hitelező már megindította a követelésérvényesítési eljárást vagy abban az esetben, ha a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése folyamatban van.
2015. november 14-én hatályba lépett a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló törvény módosítása, amely az adósságrendezési kérelmek benyújtása érdekében lehetőséget nyújtott egy egyszeri póthatáridőre. A módosítás lehetővé tette, hogy legkésőbb 2016. március 1. napjáig azok is kezdeményezhessenek adósságrendezési eljárást, akik a korábbi törvényi rendelkezések szerinti, az első időszakban rájuk érvényes határidőket már túllépték.
