CSOK 2016 – Mindenki megkaphatja a csokot

CSOK 2016 – Mindenki megkaphatja a csokot, aki igényli

 

Mindenki megkaphatja a csokot, aki igényli, a kormány egyszerűsített építési szabályokat akar, a közoktatást érintő kérdésekben pedig tárgyalásokat. Az idén legalább hatezer embert küldenek el a kormányhivataloktól, de aki önként kilép, az extra támogatást kapna. Ha nem megy át a parlamenten az új alaptörvény-módosítás, akkor mérlegelnek más lehetőségeket is – Lázár János és Kovács Zoltán ismét Kormányinfót tartott. 

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter operabálba megy csütörtökön Bécsbe, ezért az eheti szokásos, Kovács Zoltán kormányszóvivővel közös sajtótájékoztatóját korábban kezdte.

Lázár kérdésre azt mondta, a felesége tudja, hogy saját, vagy bérelt szmokingban megy-e a bécsi operabálra, de nem is fog Bécsben éjszakázni, mert reggelre vissza kell érnie Budapestre. Lázár hangsúlyozta, nem a saját szórakoztatására megy, hanem a Fidesz testvérpártjának meghívására. Mint mondta, az osztrák kormánnyal volt több konfliktusuk is korábban a menekültek ügyében, de ezt is szeretnék rendezni „az osztrák hagyományok jegyében fehér asztal mellett”. Hozzátette, szerinte Werner Faymann szocialista osztrák kancellár, aki keményen bírálta Magyarországot a menekültkérdés kezelése miatt, komolyan hozzájárult a helyzet eszkalálódásához.

Csokot mindenkinek, egyszerűsített építési szabályok

Lázár elmondta, szerda délután a kormányülésen a családi otthonteremtési kedvezményről (csok) volt szó. Lázár szerint a társadalom 80-90 százaléka támogatja, hogy a gyereket vállaló családokat támogassák, ezért visszamenő hatállyal fognak szabályokat hozni a csok rendezésével kapcsolatban. Mint mondta, „az élet nem várja meg a jogalkotást”, sokan már most igényelték a csokot, nagyon nagy az érdeklődés, a kormány pedig közben próbálja a vitás kérdéseket rendezni.

Lázár arról beszélt, a legfontosabb, hogy minél világosabban fogalmazzák meg a szabályokat, és hogy a használt lakások megszerzésére és felújítására is igénybe lehessen venni a csokot. A miniszter azt mondta, mivel minden építkezőnek fel kell vennie egy tervezőt, ezért a kormány az építészkamarával közösen ír majd egy szerződésmintát ehhez, hogy az építészek így felelősek is legyenek a tervezett házakért. „A magyar kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetés intézményét” – ez azt jelentené, hogy a tervezőnek legalább hatszor el kell mennie az építkezésre, ezért 180 ezer forintot kell kapnia. Az engedélyes és kiviteli tervet összevonnák egy egyszerűsített kiviteli tervbe.

A kormány módosítaná az épített környezet védelméről szóló törvényt is az építészekkel közösen, ez arról szólna, hogy bizonyos épületek közelébe nem lehet akármit építeni, ez védené szerintük a települések összképét.

„Mindenki kap csokot, aki jelentkezik, a csokra jelentkezők a kormány csókjában részesülhetnek” – mondta Lázár arról, hogy bár a költségvetésbe csak 40 milliárd forintot terveztek be a csokra, ez az összeg felfelé nyitott és bővíthető.

Közoktatás

A kormány folyamatosan kész arra, hogy tárgyaljon, a járási tankerületi vezetők meghallgatják a pedagógusokat, több ezer ilyen fórum lesz, ahol el lehet mondani, hogy kinek mi a véleménye – mondta Lázár. A miniszter nyomatékosan azt kérte, ne vigyék be a politikát az iskolába, hanem üljenek inkább tárgyalóasztalhoz Balog Zoltánnal.

Mint mondta, szerinte megbukott a korábbi oktatási rendszer, 2002 után drámaian romlott a diákok teljesítménye. Említette, hogy bár állítólag Magyarországon sokat vannak a gyerekek az iskolában, ez nem is igaz, más országokban sokkal többet, ennek ellenére a gyerekek teljesítménye romlik. Mint mondta, készüljön akcióterv a problémák kezelésére, de a konfrontáció szerinte nem vezet eredményre. „Mindenki fogadja el a kormány tárgyalási ajánlatát és üljön le tárgyalni” – üzente a lázadó tanároknak.

Kérdésre Lázár azt mondta, megvizsgálják a Klik működését, akár a tüntetőknél több kritikát is el tudna mondani a Klikkel kapcsolatban, de szerinte ez a kormány, vagyis a fenntartó feladata. „Biztos lehet jobban csinálni a Klik vezetését”, de mint mondta, eddig nem volt tapasztalata az államnak az iskolák fenntartását illetően, mindenesetre az eddigi modell csődöt mondott, mert amíg az önkormányzatok tartották fent az iskolákat, addig a gyerekek teljesítménye csökkent.

Kérdésre Lázár azt mondta, nem fogják bojkottálni a Demokrata hetilapot annak ellenére, hogy a főszerkesztője, Bencsik András azzal vádolta a Pedagógusok Szakszervezetének elnökét, Galló Istvánnét, hogy Péter Gábor, az ÁVO rettegett vezetőjének lánya. Lázár azt mondta, Bencsik András független újságíró, nem is lehet befolyásolni a véleményét. Hozzátette, tiszteli, vagy legalábbis értékeli Bencsik munkáját.

Lázár azt mondta, a 9 osztályos általános iskola továbbra is napirenden van, erről tárgyalni kell, ez a problémák megoldásának egyik formája lehetne, mert meg kell fontolni, hogy mennyi idő alatt lehet a tudásanyagot elsajátítani. Át kell nézni, hogy mire van szükség a tananyagból. Említette például, hogy át kell gondolni, hogy fontos-e, hogy Homéroszt egy hónapig tanítják, a fizika-, vagy kémiaoktatás pedig a jelen formájában hasznos-e. Mint mondta, azt is át kell gondolni, hogy az, amit tanítanak, tényleg kell-e, inkább általános műveltséget kapjanak a diákok az iskolában, vagy specifikált tudást?

Alaptörvény-módosítás

„Ahhoz, hogy az országban rend legyen, eszközre van szükség” – közölte Lázár, aki hozzátette, minden európai országban van ilyen, hogy meghosszabbítják a rendkívüli állapotot, hogy a rendőrség és a honvédség együttműködik. Mint mondta, ha nincs alaptörvény-módosítás, akkor a honvédség nehezen tud segíteni a rendőrségnek, nem tudja megvédeni az országot. „Ha valami történik, akkor azért az ellenzék lesz a felelős. Nem velünk tolnak ki, ha ezt ellenzik, hanem az országgal” – mondta Lázár arról, hogy az alaptörvény-módosítás alapján a honvédség belföldön is bevethető lenne.

Lázár kérdésre azt mondta, ha nem kapja meg a parlamenti többséget az alaptörvény-módosítás, akkor „mérlegelik a lehetőségeket”, hogy hogyan tudják majd ezt máshogy keresztülvinni.

Bíróságok függetlensége

A bíróságokkal kapcolatban kérdésre azt mondta, nem szabad, hogy egy politikus nyomást gyakoroljon, de az elmúlt hetek több bírói döntése felháborította a magyar embereket. „Mi csak egyet szeretnénk, hogy a bírók ne legyenek a valóságtól függetlenek” – mondta Lázár, mert szerinte a vörösiszap- és a Hagyó-ügyben hozott ítéletek is rombolják a társadalom morálját, mert azt sugallják, hogy nincs felelős. Lázár az elszámoltatási ügyekről is szólt, azt mondta, nem az ügyészség hibája, hogy felmentik ezeket az embereket, a bíróktól nem jogszolgáltatást, hanem igazságszolgáltatást várnak. „Mélyrepülésben van az igazságszolgáltatásba vetett hit Magyarországban” – mondta Lázár, aki hozzátette, ezt a véleményt nem tudja megtiltani a Kúria elnöke sem.

Németh Szilárd megszólalásával kapcsolatban hozzátette, szerinte a politikusoknak nem szabad nyomást gyakorolnia a bíróságokra folyamatban lévő ügyekben, de az embereket úgysem érdekli, hogy a politikusok mit mondanak, ettől függetlenül elégedetlenek az igazságszolgáltatással.

Külpolitika

Lázár azt mondta, a pénteki kormányülésen elsősorban a február 15-i V4-csúcsra készülnek majd, azt szeretnék, ha a négy visegrádi ország közös álláspontot alakítana ki Nagy-Britannia uniós javaslatával kapcsolatban. Február 17-én Orbán Viktor Moszkvába utazik majd, utána pedig az Európai Tanács ülésére.

Lázár elmondta, Moszkvában Orbán elsősorban magyar-orosz kétoldalú kapcsolatokról fog tárgyalni Putyinnal, de ebben szerinte nincs semmi meglepő, évente egyszer találkoznak. Arra a kérdésre, hogy Putyin visszalépne-e a Paks II-től, Lázár azt mondta, elvileg megteheti, de eddig ez nem merült fel.

Lázár elmondta, Magyarország jelentős összeggel támogatta Szíria újjáépítését, emellett 50 milliárd forintos keretet biztosítanak a vajdasági magyar vállalkozások számára – mint mondta, az elmúlt 25 évben ez a legnagyobb gazdaságélénkítő csomag a határokon túl. Kérdésre Lázárról beszélt arról is, hogy a korábban meghirdetett Kárpát-medence gazdasági integrációját célzó programjuk igenis fut, és készültek hozzá anyagok.

Jönnek az új földárverések, támogatás a tejtermelőknek

Március elsejével újabb földárverések lesznek, 140 ezer hektárról fognak dönteni. A tejtermelőknek egy külön támogatást szeretnének, mert Lázár szerint a tejágazat súlyos válságban van. Befektetésösztönzési és gazdasági kabinetet is fel fognak állítani.

Lázár azt mondta, az eddigi 10 ezer földárverés-nyertesből 13 a külföldi állampolgár, de mind beintegrálódtak már a magyar társadalomba.

A Natura 2000-es területek elárverezéséről azt mondta, ezekről mind megkötik majd a szerződéseket, mert az nem járja, hogy kiírják a pályázatot, és végül nem kötnek rá szerződést, úgyhogy ha valamit nem akarnak elárverezni, akkor ne is írják ki rá.

Lázár azt mondta, a sertésáfa-csökkentéshez hasonló áfacsökkentés felmerült a tej-, illetve a baromfiágazatban is, de egyelőre nincs ennek támogatottsága.

Bürökrácia-csökkentés

Eddig 110 törvényt módosítottak az ügyben, de még ennél is többet akarnak hozni az ügyben. Lázár példaként Nagy-Britanniát említette, hogy ha hoznak egy szabályt, akkor két másikat meg kell szüntetni, mert jelenleg hatalmas bürokráciadzsungel alakult ki az EU-s szabályozások miatt.

Tállaitól az adószabályozások megváltoztatására várnak egy javaslatot, mert Lázár szerint felháborító, hogy mennyi időt kell töltenie az embereknek az adókötelezettségek teljesítésével.

Még több kormányablakot fognak nyitni, és bővíteni fogják a kormányablakokban intézhető ügyek körét is. Mint mondta, azt szeretnék, ha a társadalombiztosítási-, nyugdíj-, egészségügyi-, adó-, ingatlanügyeket és minden mást is a kormányablakokban lehessen intézni, de ez egy komoly beruházás, mert ehhez a legkülönfélébb adatbázisokat kell összekapcsolni.

Lázár azt mondta, a magyar versenyképesség azért sem növekszik, mert túl sok az állami foglalkoztatott – mint mondta, a legtöbb országban 10-13 százalék az állami alkalmazottak aránya, míg Magyarországon 20. Ez egymillió embert jelent, ezért ezt csökkenteni kell. Mint mondta, szerinte a 73 már korábban listázott intézmény minisztériumokba integrálása jó gondolat, ezzel egy új kormányzati struktúra alakul ki: eszerint a minisztérium tervez, stratégiákat készít, a kormányhivatal pedig helyi szinten végrehajt.

Első lépésként a kormányhivatalokban dolgozó 36 ezer embert 30 ezer alá akarják csökkenteni, de ha ez megvan, akkor béremelést fognak kapni a kormányhivatali dolgozók. Lázár azt mondta, június elsejéig, illetve jövő év január elsejéig kell ezeket a létszámrevíziókat végrehajtani. Szeretnének egy önkéntes kilépési programot, amely azt jelentené, ha valaki önként kilép az állami szolgálatból, az a végkielégítésnél nagyobb összeget kapna, akár 5-10 milliót is, de vállalnia kell, hogy nem fog az állami szférában dolgozni. Emellett a cégek is kapnának támogatást, ha olyan embert alkalmaznának, aki az állami szférából távozott. (Erről szóló cikkünket itt olvashatják!)

Lázár azt mondta, minden állami hivatalt átnéznének, a kormányhivatalok hatezer emberének elküldése csak az első lépés, kérdésre megerősítette, hogy várható a minisztériumi dolgozók leépítése is. Mint mondta, sokba fog ez kerülni az államnak a magas végkielégítésekkel együtt, „de megéri”. Hozzátette, egyébként hiába van már évek óta létszámstop, évente tízezrek kerülnek be az állami szektorba.

Lázár kérdésre azt mondta, nem tudja, milyen „partyszokások” vannak az NGM-ben, de sajnálja, hogy nem hívták meg arra a bulira, ahol az állófogadásra 20 millió forintért béreltek bútorokat. Mint mondta, ha csökkentik a bürokráciát, ez az összeg is kevesebb lenne, de majd utánanéz.

Lázár beszélt a Nemzeti Vidékfejlesztési Hivatalról is, miszerint nem úgy kommunikálnak, hogy a gazdák megérthessék, túl sok a bürokrácia. Hozzátette, az NVH átszervezése nem okoz majd fennakadást a támogatások kifizetésében, de az nem merült fel, hogy a Miniszterelnökség alá tartozzon ez is.

Központosítás az idegenforgalomban

A hvg.hu által szerdán közzétett Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség létrehozásával kapcsolatban Lázár azt mondta, mérlegelni fogják a kérdést, mert az ország számára óriási lehetőség lenne a turizmus, Budapest a legnagyobb adu ász, de kérdés, hogy hogyan tudják majd támogatni az idegenforgalmat a továbbiakban. Ez azért is fontos kérdés, mert uniós forrásokat nem lehet az idegenforgalomba fektetni.

Lázár azt mondta, nem államosításról van szó, hanem arról, hogy a turizmust hogyan lehetne támogatni Budapesten. Kovács Zoltán hozzátette, itt csak arról van szó, hogy a korábbi feladatokat összevonnák, vagyis ez csak egy szervezeti kérdés lenne.

Rogán Antalék ugyancsak válaszoltak a hvg.hu kérdéseire a turizmus átalakításától. Elismerték, valóban agyalnak egy ilyen előterjesztésen, de szerintük az eredeti koncepció már változott. A válasz részleteit, illetve a lehetséges érintettek reakcióját, itt olvashatják.

Lázár örömmel jelentette be, hogy „végre összeszedték magukat” és átadták a Századvég-iratokat, mintegy 30 ezer oldalnyi terjedelemben. Hozzátette, a kormány elégedett a Századvég-csoport munkájával, szerinte jutányos áron jó minőségű munkát végeznek, nem úgy, mint a korábbi kormányok.

A sámándob maradna Milánóban, dönthetnek az építkezésekről

A milánói világkiállítás magyar pavilonjára olasz befektetők tettek ajánlatot, vagyis az óriás sámándobot nem hoznák haza, hanem ott helyben hasznosítanák újra.

Lázár elmondta, a kormány a budai Várba tervezett építkezéseket is át fogja tekinteni, illetve az egyes minisztériumoknak a budai Várpalotában való elhelyezésére is javaslatot fog tenni. 

Pénteken döntenek végre az M4-es autópályáról is, a kormány végre megadhatja az Abony és M0-s közti szakaszra az engedélyt.

Kérdésre Lázár beszélt arról is, hogy a fővárostól az állam átvette a Fiumei úti Nemzeti Sírkertet, illetve a Salgótarjáni úti zsidó temetőt. Hozzátette, a Sorsok háza ettől független projekt, de ez is meg fog épülni.

Lázár közölte, harcba fognak szállni a Város Szíve Program ügyében Brüsszellel, mert szerintük nincs igaza az EU-nak. Lázár közölte, a magyar államnak ebben az ügyben igenis csatába kell bocsátkoznia az Európai Bizottsággal és a csalás elleni hivatallal (OLAF). Hozzátette, a közvilágítási pályázatok kivizsgálásával kapcsolatban például az Európai Bizottság elfogadta a kormány álláspontját.

Az új személyikről azt mondta, egyre bővülő szolgáltatások kerülnek majd a chipes személyik felhasználási körébe.

Hadházy Ákosnak azt üzente, hogy ha visszaélés nyomára bukkant, akkor tegyen feljelentést a rendőrségen. Mint mondta, a 2012-es ügyekről van szó, és már korábban feljelentést tett volna, akkor már rég fel is göngyölítették volna az ügyet.

Be the first to comment on "CSOK 2016 – Mindenki megkaphatja a csokot"

Leave a comment