Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, hogy meglátása szerint a nyugdíjasok a magyar társadalom legnagyobb és talán legegységesebb csoportját alkotják, ugyanakkor a legnagyobb vesztesei az elmúlt időszaknak, mégis a legbiztonságosabb támaszai a kormányzó pártoknak.

„Ez régebbi történet, hiszen 1994-től az MSZP-nek jelentettek bázist, 2010-től pedig fokozatosan a Fidesznek” – mondta a korábbi SZDSZ-es politikus.

A nyugdíjasok fele 200 ezer forint alatt kap

Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója bemutatott egy prezentációt, amelyből többek között kiderül, hogy amíg az Európai Unióban a nyugdíjráfordítások a GDP 12 százalékát teszik ki, addig Magyarországon csupán a 7 százalékát.

„A több mint kétmillió magyar nyugdíjasból 800 ezer a létminimum alatt él, míg tíz férfiból négy nem éri meg a nyugdíjkorhatárt” – ismertetett két nem túl hízelgő adatot az elemző. Schlanger előadásában hangsúlyozta, hogy nyugdíjasok fele kevesebb mint 200 ezer forintot kap, míg 8 százalékuk nyugdíja nem éri el a 100 ezer forintot sem.

„A legidősebb korosztály produkálja a legmagasabb választási részvételt” – áll az intézet 2025. novemberi felmérésében, amelyből kiderül, hogy a 60 évnél idősebbek 72 százaléka biztosan elmegy szavazni. Azt is megtudtuk, hogy a megkérdezettek csaknem 80 százaléka nem emelné fel a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, ami ma 65 év, kétharmaduk pedig a bérnövekedéshez igazítaná a nyugdíjakat.

A Republikon Intézet munkatársai rákérdeztek arra is, hogy az emberek mit gondolnak a 14. havi nyugdíjról. A válaszadók 59 százaléka úgy véli, hogy inkább politikai szlogen, mint valós segítség, 25 százalék azt válaszolta, hogy mindkettő, míg 12 százalék érzi azt, hogy tényleges segítséget jelent az időseknek.

A bérnövekedéshez igazítanák a nyugdíjakat

Ezt követően a téma szakértői vitatták meg a nyugdíjasok helyzetét. Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke szégyenletesen kevésnek nevezte azt az összeget, amit a nemzeti össztermékből a nyugdíjakra fordítunk, és úgy gondolja, hogy 160 ezer forintnál senkinek nem szabadna alacsonyabb nyugdíjat kapnia.

„1997-ig keresetarányos indexálás volt itthon a nyugdíjak esetében. Az akkori kormány ezt eltörölte, és egy bonyolult indexálást vezetett be, amivel rosszabbul jártak az idősek” – jelentette ki.

Abban egyetértettek a szakértők, hogy igazságosabb lenne a bérnövekedéshez igazítani az idősek járandóságát, míg abban is nagy volt az egyetértés, hogy a 14. havi nyugdíj nem jelent valódi segítséget a szépkorúak számára.

Karácsony Mihály azt gondolja, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíj inkább hűségpénz vagy lojalitáspénz, míg Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár úgy vélekedett, hogy el kellene törölni.

Nagyon határozottan azt gondolom, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíjat el kell törölni, függetlenül attól, hogy az emberek azt mondják, ez nekik jó. Ettől még egy felelős kormánynak korlátozottak lesznek a lehetőségei, egészségügyre, oktatásra, környezetvédelemre is kell pénzt költeni. Ne csináljunk úgy, hogy minden pénz a nyugdíjrendszerre megy. El kell törölni. Meg kell próbálni megértetni az igazságot az emberekkel, hiszen a közvélemény is tudja, semmi elvi alapja nincs a 13. és a 14. havi nyugdíjnak

– hangsúlyozta Mihályi Péter.

Simonovits András matematikus, közgazdász, nyugdíjas egyetemi tanár azt mondja: Orbán Viktor a 14. havi nyugdíj bevezetésével eleget tett a vállalásának, de hangsúlyozta, hogy Lengyelországban a 13. havi nyugdíj mindenki számára egységes összeg, míg Szlovákiában a magasabb juttatást kapók kevesebb 13. havi nyugdíjban részesülnek.

„Nem hiszem, hogy a Tisza gazdasági csodát tudna csinálni, de ez komoly emelés lenne” – jelentette ki.

Karácsony Mihálynak a Tisza terveiből leginkább az tetszik, hogy az idősotthonok férőhelyeit 20 ezerrel bővítenék. „Jelenleg 63 ezer férőhely van, aki ezt 20 ezerrel megemeli, szobrot érdemel, mivel óriási problémát szüntetne meg” – állítja.