Rubel / Euró
Euró bevezetése: Magyarországon előbb lesz Orosz Rubel mint euró!
A jelenlegi Kormány a füle botját se mozdította az elmúlt években azért, hogy itthon is euróval fizethessünk. Biztos megvolt rá az okuk, például így többet tudtak lopni, bár ez csak az én véleményem!
Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján a 2026-os választások egyik fontos kérdése lehet, hogy Magyarország közeledjen-e az eurózónához, vagy maradjon a forintnál és a jelenlegi gazdaságpolitikai irányvonalnál. A makrogazdasági mutatók alapján az euró bevezetése azonban még akkor sem lenne könnyű feladat, ha meglenne hozzá a politikai akarat.
Mit mondanak ők? „Az én terítékemen biztos nem lesz” – mondta Orbán Viktor az Economxnek adott interjújában az euró bevezetésére vonatkozó kérdésre. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy radikális változások nélkül az Európai Unió a szétesés felé halad, és ilyen helyzetben nem jó ötlet szorosabbra fűzni a kapcsolatot az EU-val.
- Mi komolyan gondoljuk az euró bevezetését. Hiszünk abban, hogy Magyarországnak több előnye származik az euróból, mint amennyi hátránya. Sőt én személy szerint abban hiszek, hogy ma az Európai Unióban a nem eurót használó országok közül mi tudnánk a legtöbbet nyerni az euró bevezetésével” – ezt pedig Kármán András, a Tisza Párt gazdaságpolitikusa mondta a 444-nek adott interjújában.
Előzmények: A Tisza Párt európárti álláspontja hasonló a korábbi hazai ellenzéki pártokéhoz, a 2022-es választások előtt az ellenzéki összefogás céldátumot is kijelölt az eurócsatlakozásra.
- A miniszterelnök határozott álláspontja viszont újdonság a kormányzati kommunikációban, ami az elmúlt években mindig azt hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése nem aktuális kérdés, bizonyos gazdasági fejlettség elérése után megérheti, de „nem cél, csak eszköz”.
Számokban: az Eurobarometer tavaszi felmérése alapján a magyarok 75 százaléka támogatja az euró bevezetését, viszont 72 százalékuk szerint az ország még nem áll készen rá. A legtöbben (a megkérdezettek 43 százaléka) arra számítottak, hogy az országban 10 éven belül vezetik be az eurót.
Felülnézet: az euró bevezetéséhez meg kell felelni a maastrichti kritériumoknak, ami konkrétan azt jelenti, hogy
- az infláció legfeljebb másfél százalékponttal lehet nagyobb az Európai Unió három legkisebb inflációjú országának átlagánál;
- a költségvetési hiány legfeljebb 3 százalékos lehet GDP-arányosan;
- az államadósságnak 60 százalék alatt (vagy legalább stabilan csökkentő pályán) kell lennie GDP-arányosan;
- az állampapírok hosszú távú kamatszintje maximum két százalékkal lehet nagyobb az előző három ország kamatátlagánál;
- és stabil forintárfolyamra van szükség (az árfolyam nem léphet ki az ERM-II árfolyamrendszerben meghatározott sávból).
Alulnézet: a GKI Gazdaságkutató Zrt. januári elemzése szerint a költségvetési hiány és az államadósság (illetve annak alakulása) az elmúlt években messze volt a csatlakozáshoz szükséges szinttől, ahogy a hosszú távú kamatokra vonatkozó adatok sem teljesítik az elvárt értékeket.
- A forintárfolyam stabilitása akkor lenne érdekes, ha az ország csatlakozott volna az euró előszobájának számító ERM-II árfolyamrendszerhez, de ez nem történt meg. A hazai infláció viszont 2024 végére az előző évek komoly kiugrásai után az uniós referenciaérték körül mozgott.
- Jóindulattal így ötből egy kritériumnak felelt meg az ország, de nem volt ez mindig így: az EKB 2018-as konvergenciajelentése szerint Magyarország ötből két kritériumnak még egyértelműen megfelelt (deficit és kamatok), egynek majdnem (infláció), és csak kettőtől állt távol (államadósság és euró-forint árfolyam, bár az államadósság 2014 és 2019 között egyértelműen csökkent, az árfolyam-stabilitás pedig nem is volt cél).
Mi várható? Egy négyéves ciklus alatt ugyan sok minden változhat, de még egy esetleges Tisza-győzelem esetén sem egyértelmű, hogy ennyi idő alatt be lehetne vezetni az eurót. Kármán András a 444-nek arról beszélt, hogy számítanak rá, hogy győzelem esetén nehéz költségvetési helyzetet örökölnének.
- Az eurót 2026 januárjától bevezető Bulgária példája azt mutatja, hogy hosszabb távú költségvetési fegyelem szükséges a valutaváltáshoz (a 2025-ös konvergenciajelentés szerint Bulgária költségvetési hiánya például 2023 és 2025 között 2 és 2,8 százalék között alakult, a jegybank előrejelzése szerint a magyar hiány 2026-ban akár még 4,2 százalék is lehet).
