Letiltás szabályai, feltételei 2018/2019: munkabérből, fizetésből ennyi vonhatnak le!!!

By | 2018-09-10

Letiltás szabályai, feltételei 2018/2019: munkabérből, fizetésből ennyi vonhatnak le!!!

JÖVEDELEM LETILTÁS 2018 – ENNYIT VIHET A VÉGREHAJTÓ >>>

Végrehajtói letiltás munkabérből, nyugdíjból

A letiltásban a végrehajtó írásban felhívja az adós munkáltatóját, hogy adós munkabéréből (társadalombiztosítási nyugellátásából) a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és utalja át a végrehajtói letéti számlára. 

Munkabérnek minősül a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló munkavállaló adósnak a munkaviszonnyal összefüggésben kapott munkabér jellegű juttatása (munkabér, munkadíj, illetmény, stb.), ideértve a betegszabadság idejére kifizetett összeget, a végkielégítést, továbbá a prémiumot és a jutalmat is.

A munkabérre vonatkozó szabályok alkalmazandók a következő járandóságokra is:
 munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszony alapján járó munkadíj,
 közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, szolgálati viszony alapján járó illetmény,
 társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság (nyugellátások, egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai),
 az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,
 a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,
 bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.

A munkabérből történő levonásnál azt a nettó összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Ezen csökkentett összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

Az adóvégrehajtás során 50% levonására kizárólag a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátás visszatérítése esetén kerülhet sor.
Az adós nyugellátásából általában 33%-ot lehet levonni; a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátás visszatérítése érdekében folyó végrehajtás esetén azonban legfeljebb 50%-ot.

Az adóst megillető pénzbeli egészségbiztosítási ellátásból (táppénz, baleseti táppénz, baleseti járadék, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) legfeljebb 33%-ot is kizárólag a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás fejében, míg a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék) a jogalap nélkül felvett hasonló ellátások fejében lehet levonni.

A munkanélküli ellátásból csak tartásdíj és a jogalap nélkül felvett ellátás vonható le 33 % erejéig. Ha az adós jövedelmét egyidejűleg több jogcímen terheli a letiltás, a levonás a munkabér maximum 50%- áig terjedhet.

A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek, nyugellátásnak az a része, amely megfelel a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének, azonban korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

A Vht. 74. §-a taxatív felsorolást tartalmaz a végrehajtás alól mentes juttatásokról:

 a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
 az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, – az anyasági támogatás,
 anyasági támogatás,
 a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
 a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás (kereset-kiegészítés, átmeneti kereset-kiegészítés, jövedelem-kiegészítés, átmeneti jövedelem-kiegészítés, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka),
 a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermek-tartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
 a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,
 az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,
 a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
 a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
 a fogyatékossági támogatás.

Értelemszerűen nem érvényesülhetnek a letiltási korlátozások, ha nem a munkáltatótól, járandóságot folyósító szervtől letiltással, hanem az adós más vagyontárgyára vezetett végrehajtással (pl. pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre történő végrehajtással) történik a követelés behajtása.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

5 × négy =