Óraátállítás 2026-ban: itt a dátum amire már mindenki várt!

Alig léptünk be az új évbe máris előkerült az Órák átállítása, illetve annak eltörlése! 

Az idén tavasszal 2026. március 29.-én vasárnap ismét jön az órák átállítása! Az óraátállítás évtizedek óta szerves része az európai és magyarországi életnek: tavasszal eggyel előre, ősszel eggyel hátra forgatjuk az órát, hogy a nappali fény minél jobban igazodjon a mindennapi tevékenységeinkhez.

Megy a vita:

Az Európai Unió döntésképtelensége

2019-ben az Európai Parlament – a polgárok véleményét is mérlegelve – elhatározta, hogy megszünteti az óraátállítást, és minden tagállam önállóan választhat tavasszal vagy ősszel végleges időszámítást. Ám az ügy újabb lépése, az Európai Tanács (a tagállamok kormányait képviselő testület) jóváhagyása nem történt meg, mert:

• Eltérő érdekeltségek: a skandináv, mediterrán és kelet-európai országok eltérő igényei nem hoztak konszenzust.

• Technikai és költségvetési aggályok: a közlekedési, informatikai, mezőgazdasági és energetikai rendszerek átállítása jelentős anyagi és szervezési terheket róna az infrastruktúrára.

• Minősített többség hiánya: bár a tagállamok többsége támogatta a javaslatot, nem alakult ki olyan arány, amely a Tanácsban elegendő lett volna a döntéshez.

Így az unió “ideiglenesen” fenntartja a jelenlegi, kétlépcsős rendszert – amíg a Tanács és az EP közösen meg nem állapodik a végleges irányelveken.

Az óraátállítás története

• Első világháború: energia­megtakarítás céljából Németországban és Nagy-Britanniában vezették be először.

• 1970-es évek: az olajválság idején sok országban visszatértek a nyári időszámításhoz, hogy csökkentsék a villamosenergia-fogyasztást esti csúcsidőben.

• 1980-as évek: az Európai Közösség – a piac­egységesülés zökkenőmentes működése érdekében – irányelvet alkotott, hogy a tagállamok harmonizálják az óraátállítás időpontját: március és október utolsó vasárnapján.

Magyarországon 1980 óta él a kétlépcsős időszámítás, és azóta minden évben a tavaszi-őszin kívül senki sem tudná elképzelni a hétköznapokat.

Gazdaság és energia

• Villamosenergia‐fogyasztás: elvileg számít, de a modern hétköznapokban a megtakarítások elenyészők az éjszakai túlzott világítás és az IT-berendezések non-stop használata miatt.

• Közlekedés és logisztika: a menetrendek és munkaidők átállítása adminisztratív terhet jelent, különösen a határokon átívelő rendszerekben.

A vita két oldala

Az óraátállítás hívei

• Energiatakarékosság reménye

• Hosszabb nappali világosság a tavaszi és őszi hónapokban

• Turisztikai és kulturális programok támogatása a “hosszabb nappalokkal”

Az óraátállítás ellenzői

• Rendszeres alvászavar és egészségügyi kockázatok

• Minimalizált energiamegtakarítás a modern életvitelben

• Bizonytalanság az állandó időszámításról (téli vagy nyári)

Hogyan készüljünk fel?

1. Alváselőkészítés: legalább egy héttel előtte fokozatosan módosítsuk lefekvés és ébredés idejét 15–30 perccel.

2. Háztartási beállítások: ellenőrizzük a régi fali órákat, karórákat és ébresztőket.

3. Munkahely és iskola: tájékozódjunk a munkaidő és tanórarend esetleges módosításairól.

4. Egészséges rutin: napközben minél többet legyünk természetes fényben, esténként kerüljük a képernyőket egy órával lefekvés előtt.

Mi várható a jövőben?

Az EU-országok hosszú távon két irányba mozdulhatnak:

• Teljes megszüntetés: minden tagállam választ egyetlen, végleges időszámítást, és végleg leszámol az órák átállításával.

• Rendszer fenntartása: a jelenlegi gyakorlathoz igazítják a szabályokat, de tovább optimalizálják az időpontokat.

Magyarország részéről a kormány eddig támogatta a nyári időszámítást, de végleges döntés hiányában 2026-ban is az uniós harmonizáció keretei között maradunk. Az EU Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalásokon dől el, mikor kapjuk meg az utolsó óraátállítást.

Az biztos, hogy 2026. március 29.-én  vasárnap ismét állítunk majd.