Vagyonosodási vizsgálat 2015/2016: rengeteg adóhiányt tártak fel a Nav revizorjai

Tolna megyében 2013-ban ötven vagyonosodási vizsgálatot végeztek, amelyből 24 esetben állapítottak meg visszaélést, tudta meg a teol.hu a NAV Megyei Adóigazgatóságától.

Az ellenőrzések mintegy 546 millió forint adóhiányt tártak fel, 24 esetben állapítottak meg visszaélést. Az egy esetre jutó összeg 24 millió 803 ezer forint volt. 2012-ben a megyében 49 vizsgálatból „csak” 12 esetben állapítottak meg visszaélést, a legnagyobb összegű 8,5 milliós volt – írja a teol.hu.

Céget adott el? Tagi kölcsönből finanszírozza vállalkozását? Nagyobb összegeket helyez el magánszámláján? Ezek mellett még számtalan jel lehet, amire felfigyelve az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot indíthat. Összefoglaltuk, hogy az idén mire lő a NAV, és mi a vizsgálat menete.

Ha a vagyonosodási vizsgálat fogalmára lennénk kíváncsiak, ezt sehol sem találhatjuk, mivel ez a köznyelvben használatos kifejezés arra az adóellenőrzésre, amely kizárólag a magánszemély vagyongyarapodását vizsgálja. Ilyen jellegű vizsgálatról akkor beszélünk, ha az adóhatóság az szja, az eho, illetve a különadó ellenőrzését rendelte el.

A vagyonosodási vizsgálatokra korábban sokan úgy gondoltak, mint a kiemelkedően gazdag emberek eltitkolt, adózatlan jövedelmeire specializálódott vizsgálatra. Ez a tévhit addig élt, míg orvosok, nyugdíjasok, egyetemisták is megkapták az adóhatósági megbízólevelet, így elmondható, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok igen széles kört érintenek a kiemelten nagy jövedelemre szert tett adózóktól a középosztályig írja az adózona.

Munkanélküli nők nyugdíjazása, támogatása: nők 40 nyugdíjprogramja 2015-re !

Az európai uniós tagállamok közül ismét Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliség, azon belül az állástalan nők aránya – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szombaton az MTI-vel, reagálva az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat friss adataira.

Az NGM közleményében idézték Szalai Piroskát, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős volt miniszteri biztost, aki kiemelte: a munkanélküliség csökkenése alapján Magyarország az elmúlt hét hónapban ötször állt az első helyen a tagállamok sorrendjében.

A magyar adat mind a nők esetében, mind a teljes mutató alapján lényegesen kedvezőbb az EU-s átlagnál – tette hozzá. Szalai Piroska szerint a munkanélküliség tavalyi és idei mérséklődésében jelentős szerepet játszottak azok a járulékkedvezmények, amelyek bevezetését a munkahelyvédelmi akcióterv tette lehetővé.
   
Az Eurostat pénteken közölte: az EU-n belül a munkanélküliség csökkenésében Magyarországon volt a legnagyobb javulás, igaz, az Eurostat jelentésében Magyarország mellett még csak a júniusi adat szerepelt, amely szerint egy év alatt 10,4 százalékról 8,1 százalékra esett a munkanélküliségi ráta. Azt is hozzátették, hogy a nők 40 nyugdíjprogram segítségével  bizonyos kor felett és ledolgozott évek után hamarabb nyugdíjba lehet menni.

Szinte alig vannak fényképek az Ikea új 2015-ös katalógusában

Szinte alig vannak fényképek az Ikea új 2015-ös katalógusában.

Az Ikea már évek óta alkalmaz 3D-s modellezőket, akik már a bútorok tervezésénél bekapcsolódnak a munkába. Mostanra az újságban található képek 3/4-e számítógépen készül.

 

Az Ikea katalógusában található képek körülbelül háromnegyede ma már digitális technológiával készül – írja a 444.hu a CgSociety oldalra hivatkozva. A svéd bútorgyártó cég már négy éve alkalmaz 3D-s modellezőket, akik már a bútorok tervezésénél bekapcsolódnak a munkába. Később ők rajzolják meg V-Ray technikával a foteleket, illetve a többi bútort 4Kx4K felbontásban.

Ekkor ezekből kreálnak fiktív szobákat és teszik a katalógusba. Martin Enthed, a svéd bútorgyár kommunikációs vezetője szerint már 2004-ben elkezdték a CGI-technika alkalmazását, mivel nem tetszett nekik az elkészült fotók, de a számítógépes grafika sem. Az első rajzolt kép, egy Bertil szék, 2006 őszén került a katalógusba.

 

Pedagógus béremelés 2015/2016: Egy éven belül harmadszor emelkednek a pedagógusbérek

Az új pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jei bevezetése után immár harmadik alkalommal növekszik generálisan a pedagógusok bére szeptember 1-jétől. Emellett kisebb jogszabályi változások is várhatók az új tanévben.

A kormany.hu oldalon közzétett tanévkezdő kiadvány szerint a pedagógus és pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkakörben foglalkoztatottak illetményalapja 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között a teljes munkaidőre megállapított kötelező minimálbér havi összegének 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén, 163,3 százaléka alapfokozat esetén, 179,6 százaléka pedig mesterfokozat esetén.

Pedagógus I. fokozatban a fizetések bachelor végzettség esetén 165.750 forint és 314.924 forint között, mesterfokozat esetén 182.294 és 346.359 forint között mozognak.  

Minden pedagógus, aki a kormányrendeletnek megfelelően április 30-ig rendelkezett 14 év szakmai gyakorlattal, pedagógus szakvizsgával (vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal), és feltöltötte akár „egyszerűsített”, akár „teljes” portfólióját az Oktatási Hivatal (OH) által működtetett informatikai támogató rendszerbe, teljesítette a 2015. január 1-jei ideiglenes Pedagógus II. fokozatba kerülés feltételeit.  

Azon pedagógusok számára, akik megkezdték portfóliójuk feltöltését, de az április 30-i határidőig nem töltöttek fel véglegesíthető portfóliót, az OH 2014. május 30. és június 5. között egyszeri hiánypótlási lehetőséget biztosított, melyről az érintetteket több alkalommal értesítette.

A portfóliók feltöltését követően az OH ellenőrizte minden érintett pedagógus esetében a rendeletben foglalt összes feltétel meglétét, és az eredményről 2014. június 30-ig értesítést küldött az érintettek számára. Összesen 22 697 jogosult pedagógus véglegesítette e-portfólióját és ezzel jogosultságot szerzett arra, hogy munkáltatója a 2015. január 1-jével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolja.
2015. január 1-jén Mesterpedagógus fokozatba kerülnek azok a pedagógusok, akik 2014-ben sikeresen elvégzik az OH által szervezett kétszer 30 órás tanfelügyelői, minősítési szakértői képzést vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által szervezett 60 órás szaktanácsadói képzést; megfelelnek a TÁMOP-3.1.5. projekt keretében megszervezett próbaminősítési eljárásokon és rendelkeznek a rendeletben meghatározott feltételekkel (14 év szakmai gyakorlat és pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű végzettség).  

A 2015-ös minősítésre összesen 19 136 pedagógus jelentkezett az április 30-ai határidőig. Az oktatásért felelős miniszter döntése értelmében 18 095 pedagógus került be a jövő évi minősítési tervbe. (2930 Gyakornok, 12 468 Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógus és 2697, 2015. január 1-jétől ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolandó pedagógus.) A jelentkezők közül 1 041 pedagógus nem felel meg a február 28-án nyilvánosságra hozott „különös feltételeknek”, ezért ők nem kerülhetnek be a jövő évi minősítési tervbe. A minősítési tervbe bekerülő pedagógusok a kormányrendelet értelmében november 30-ig tölthetik fel e-portfóliójukat az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe.  

Változás az új tanévben, hogy a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő, eltérő fejlődésű és más kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati ellátásához kapcsolódva bevezetik az Integrált Elektronikus Nyomonkövető Rendszert. 

A pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára is biztosítják továbbá az évi 25 munkanap pótszabadságot. Ez az idei évben arányosan 15 napot jelent az érintetteknek december 31-ig. 

A közösségi szolgálattal kapcsolatos változás, hogy a tanulók a jövőben nem csak azon településén végezhetnek közösségi szolgálatot, ahol az iskola van, hanem a saját lakóhelyükön is. 

A 6-8 évfolyamos gimnáziumokat érintő változás, hogy az idegen nyelveket, a testnevelést és a művészeti műveltségi terület tantárgyait nem csak mesterfokozatú végzettséggel lehet tanítani. 

A vonatkozó rendelet egy új melléklettel egészül ki, amely meghatározza a tanulók fizikai-fittségi mérésének tartalmi kereteit. A rendelet megjelenését követően a minisztérium honlapján közzétesznek egy útmutatót, amely a mérések részletes leírását fogja tartalmazza majd. Pontosították továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló rendeletet.   

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésekben (tanfelügyeletben) közel 6 ezer köznevelési intézmény, 15 ezer feladatellátási hely vesz részt, illetve 150 ezer pedagógus érintett a pedagógusok előmeneteli rendszerében, melyhez kapcsolódó eljárások lebonyolításának támogatására az informatikai támogató rendszer továbbfejlesztése szükséges.

Fogyasztói csoport, még megy az átverés

Beépített emberek altatták el a gyanakvását annak fővárosi nyugdíjasnak, akit több más olvasónkhoz hasonlóan egy fogyasztói csoport vert át. Zsótér Károly (68) egymillió forint hitelt szeretett volna felvenni feleségével, hogy támogatni tudják az asszony első házasságából született gyermekeit, a próbálkozást azonban 148 ezer forintja bánta írja a Blikk.hu.

95 ezer forint regisztrációs díjat kellett befizetnünk, azt mondták, következő hónap harmadikán a számlánkon lesz a pénz. Az összegre azonban hiába vártunk – mesélte a nyugdíjas, aki akkor még nem tudta, hogy egy fogyasztói csoporttal szerződött, és azt sem, hogy fogyasztói csoport nem nyújthat hitelt.

– Beépített emberekkel dolgoztak, akik a folyosón állva mesélték, hogy ők már mennyi pénzt kaptak a cégtől – idézte fel Zsótér, aki hiába olvasta át előzőleg a szerződést, az aláírás előtt észrevétlenül egy újabb, ötödik lapot is elé tettek.

Károly állítása szerint ezt a lapot már nem vette észre, pedig ezen szerepelt, hogy valójában egy fogyasztói csoporttal szerződött. Ezután hiába próbált meg futni a pénze után.

Becsapták Károly nem tudta, hogy fogyasztói csoportba lépett be Fo­tó: Fuszek Gábor

 – Ötvenháromezer forintot fizettünk be, mert azt mondták, hogy amelyik tag a legtöbb előtörlesztést ajánlja, az jut hozzá először a pénzhez. Ez sem volt igaz – állította a férfi.

Amikor visszament reklamálni, heves szóváltást követően biztonsági emberekkel dobatták ki az épületből.

Profi csalók, gazemberek voltak, és ezt sajnos későn ismertem fel. Az üzletkötés előtt elegáns irodában fogadtak, amely előtt márkás autók egész sora parkolt, bent pedig dekoratív ügyintéző hölgyek tüsténkedtek. De szemfényvesztés volt az egész – jegyezte meg.

Az elbukott 148 ezer forint – amelyet kölcsönökből teremtettek elő – pótlása hónapokig veszélyeztette a család megélhetését, de mára szerencsére sikerült úrrá lenni a közvetlen anyagi gondokon.

Az érintett fogyasztói csoportot szervező céget jogsértés miatt korábban a Gazdasági Versenyhivatal 15 millió forintra büntette.

Munkanélküliek támogatása vállalkozás indításához 2015: mennyi vissza nem térítendő támogatás jár ?

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) és konzorciumi partnerei által megvalósított Vállalkozz Itthon vállalkozásfejlesztési programba október 7-től jelentkezhetnek a fiatalok – ismerteti csütörtöki közleményében a Vállalkozz Itthon Kommunikációs iroda.

A kétkomponensű pályázati konstrukció alapvető célja a vállalkozásindítást tervező, és piacképes üzleti ötlettel rendelkező, 18 és 40 év közötti fiatalok támogatása a vállalkozásalapítás kezdeti szakaszában.

Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló vállalkozásfejlesztési programban vállalkozói képzés, tanácsadás, majd mentorálás igénybevételére lesz lehetőség.

A programba on-line, a www.vallalkozzitthon.hu honlap régiós aloldalain lehet jelentkezni, melyet egy vállalkozói kompetenciateszt kitöltése követ. A programba bejutóknak egy 100 órás képzés elvégzését követően, a létrehozni kívánt vállalkozás üzleti tervét kell összeállítani és jóváhagyatni.

A jóváhagyott üzleti terv alapján létrehozott vállalkozás nyújthat be pályázatot a “Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban” című felhívásra. Ebben egyszemélyes vállalkozás esetén maximálisan 3 millió, legalább két fiatal által létrehozott társas vállalkozás esetén maximum 6 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető legalább 10 százalékos önerő biztosításával.

A “Vállalkozz Itthon” projektek keretében induló képzésekre és szolgáltatásokra a honlapon az Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régiókban tervezett vállalkozások alapítói jelentkezhetnek.

A program az Európai Unió és a magyar állam támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Vállalkozóvá válás támogatása
Az a munkanélküli járadékban részesülő személy, akinek a munkaügyi központ megfelelő munkahelyet felajánlani nem tud, vállalkozóvá válása esetén támogatást igényelhet a munkaügyi központtól.

A támogatás célja:

Vállalkozóvá válásának elősegítését kérheti az a személy, aki munkanélküli járadékban, vagy álláskeresési járadékban, vagy vállalkozói járadékban részesül, és a munkaügyi központ nem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani. Emellett vállalja, hogy a nyilvántartott álláskereső állapot megszüntetése érdekében önmaga foglalkozatását vállalkozás keretében kívánja biztosítani:

  • egyéni vállalkozás indításával, vagy
  • társas vállalkozás keretében személyes közreműködésre kötelezettként, vagy
  • személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével szövetkezet gazdasági tevékenységében résztvevőként, vagy
  • mezőgazdasági őstermelői igazolvány birtokában.

 

A támogatás nyújtása szempontjából egyéni vállalkozó, aki

  • vállalkozói igazolványa alapján végez vállalkozási tevékenységet,
  • egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló jogszabály alapján orvosi, klinikai, szakpszichológusi magántevékenységet folytató magánszemély,
  • jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély,
  • egyéni ügyvéd,  egyéni szabadalmi ügyvivő,
  • közjegyző (kivéve, ha e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja),
  • a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint önálló bírósági végrehajtó (kivéve, ha e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja),
  • gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység, vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében,
  • egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, ha e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazottként végzi),
  • magán állatorvosi tevékenységet folytató magánszemély.

 

A vállalkozóvá válás támogatás mértéke, időtartama:

  • vállalkozói tevékenységre vonatkozó hatósági igazolás bemutatásával a munkanélküli járadék összegének, illetőleg álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesülő személy esetében az álláskeresési járadék, illetőleg a vállalkozói járadék alsó határa összegének megfelelő támogatás legfeljebb további 6 hónapig folyósítható,
  • a vállalkozói tevékenység igazolásával igénybevett, a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadás költségének legfeljebb 50%-a,
  • a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés költségeinek legfeljebb 50%-a,
  • hitel felvétele esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 50%-a téríthető meg legfeljebb egy éves időtartamra.

A vállalkozóvá válásra tekintettel nyújtható támogatások kérhetők és megállapíthatóak együttesen, illetve külön-külön is.

A járadék összegének alapul vételével meghatározott támogatások a vállalkozóvá válás napjától kezdődően állapíthatók meg. Így a támogatás folyósításának kezdő napja:

  • bejelentési kötelezettséggel járó egyéni vállalkozás létrehozása esetén a vállalkozói igazolvány, illetve ha más jogszabály a vállalkozói tevékenység folytatásának feltételeként más okirat kiállítását írja elő, az okirat átvételének napja,
  • mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetében a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításának napja,
  • minden más vállalkozás esetében a vállalkozás cégjegyzékbe való bejegyzésének napja.

 

A támogatás időtartama és mértéke a megye, illetve a kirendeltség vonzáskörzete munkaerő-piaci helyzetétől függően eltérő lehet.

Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a munkaügyi központ lakóhelye szerint illetékes kirendeltségének munkatársaihoz!

A kormányzat őszre ígérte az új otthonteremtési programot, és 2015-től jön a szocpol kiterjesztése, a bérlakáspiac vagy a lakásfelújítások támogatása, áfacsökkentés.

A kormányzat őszre ígérte az új otthonteremtési programot. A listán számos lehetséges elem szerepel. Például a szocpol kiterjesztése, a bérlakáspiac vagy a lakásfelújítások támogatása, áfacsökkentés. Vannak olyan elemek, például a lakásfelújítások köre, ahol egyértelmű az állami szerepvállalás igénye, míg az áfacsökkentés már sokkal vitatottabb kérdés.

A jövőbeni lakáspolitikai intézkedések egyelőre még nem ismertek pontosan, a kormányzat őszre ígérte az otthonteremtési programot. Most a korábban már felmerült javaslatokat és intézkedéseket jártuk körbe. Milyen csatornán hatnak az ingatlanpiacra, illetve mennyire indokolt a bevezetésük.

Magyarországon hagyományosan a lakosság nagyon nagy százaléka lakik saját tulajdonú lakásban. Amit a történelmi okok mellett még további tényezők is elősegítettek. Ennek köszönhető, hogy a rendszerváltást követően tovább nőtt a lakástulajdonlás aránya hazánkban. A lakások privatizációja, és az adózási és támogatási rendszer szintén a saját tulajdonszerzést támogatta, illetve ma is ezt részesíti előnyben. A lakásszerzésnek és birtoklásnak alacsony az adókulcsa, nem kell például ingatlanadóval számolnia a tulajdonosoknak. De a kormányzati intézkedések is főként a lakástulajdon szerzést célozzák.

Mit tegyenek Orbánék, hogy lakást vegyél?

A lakásfelújításokat támogatni kell

Lehetséges intézkedések között lehet a lakásfelújítások még nagyobb támogatása. A meglévő lakóingatlanállomány korszerűsítésének eléréséhez egyértelműen szükség van központi forrásokra is. Az Eltinga Ingatlanpiaci kutatóközpont a Budapest III. kerületében található “Faluház” 2009.-es felújításának eredményeit elemezte a felújítás elkészülése után. A 3000 lakóval rendelkező épület lakásainak árait hasonlította össze azokkal a környező panelépületekkel, ahol nem történt beruházás.

A Faluház 2009-ben külső hőszigetést kapott, megtörtént a nyílászárók cseréje, az egyedi mérést lehetővé tevő fűtéskorszerűsítés illetve napkollektorokat helyeztek el a tetőn. A beruházásnak köszönhetően a rezsiköltségek esése mellett egy átlagos méretű (50 négyzetméter körüli alapterületű) lakásnak mintegy egymillió forinttal emelkedett az értéke. A felújítás hozzávetőlegesen 1,3 millió Ft-os költséget jelentett lakásonként, ami nagyjából szembeállítható a lakások 1 millió forintos értéknövekedésével.

A beruházás költségeinek finanszírozásába a lakók mellett az önkormányzat és az állam is beszállt. A számok alapján megállapítható, hogy a felújítások ösztönzésére külső források bevonása is szükséges, pusztán lakossági forrásból történő megvalósítása nem jelent kellő vonzerőt. A már meglévő lakóingatlanállomány energiahatékonyságának növelése társadalmi érdek, amely akár okot is szolgáltathat a támogatásra.

Áfa csökkentés- visszatérítés, mint az újlakás piac megmentője?

Az áfa csökkentés terén két téma is szóba került. A felújítások áfájának csökkentése a gazdaság fehérítését szolgálná, amelynek köszönhetően az áfa bevételeknek nem feltétlenül következne be esés. Ráadásul a garanciák érvényesítésének könnyebbé tételét is szolgálná. Szakmai szervezetek az újlakások esetén is áfa csökkentést szeretnének elérni, amivel az ingatlanfejlesztők a lakásépítések és értékesítések beindítását várnák.

Kérdés azonban, hogy a lakásépítések beindítása milyen mértékben indokolt. Jelenleg alig-alig épül új lakás Magyarországon, míg a válság előtt több mint 20 ezer lakást adtak át egy év alatt. Sokan azonban még ezt is keveselték, s évi 40 ezer darabos bővülést tűztek ki célul. A 4 milliós lakásállomány így 100 év alatt újulna meg Magyarországon. Ilyen mértékű bővülésre csak 2004-2005-ben, illetve 1990-ben volt példa az Eltinga egy 2010-es elemzése szerint.

Mint arra a tanulmány is kitér, nagy kérdés, hogy a lakások bővítése, korszerűsítése mit változtat ezeken a számokon. Ha ezeket is hozzáadjuk az újlakásépítésekhez, akkor a 2000-es években a válság előtt minden évben meghaladta a 40 ezret az éves szinten megújuló lakások száma, sőt még 2009-ben is. De felmerül a gyanú arra vonatkozóan is, hogy esetleg a rendszerváltáskor volt túl sok lakóingatlan Magyarországon , köszönhetően a hüvelykujj szabályt erősen meghaladó 60- 90-es évek közötti nagy építkezéseknek. Ebben az esetben szintén nem lenne szükség évi 40000 lakás építésére.

Az újlakások megjelenése sok esetben idéz elő szebb környezetet, főként, ha a fejlesztés még egyéb kiegészítő funkciók építésével járnak együtt. De a korábbi évek minőségi tapasztalatai alapján sokakban felmerült a kérdés, hogy mennyivel jobb egy újépítésű házban lakni, mint egy kívül-belül felújított téglaházban. Természetesen egyértelműen szükség van arra, hogy újlakások épüljenek, a jelenlegi alacsony építési hajlandóság semmiképpen sem jó, sem az ingatlanpiacnak, sem pedig a gazdaságnak. A piacon ma újlakást kereső vásárlók alig találnak maguknak ingatlant. A lakásépítések beindítása több szempontból is üdvözlendő lenne, hozzájárulnának az építőipar jobb teljesítményéhez, ezáltal pörgetve a gazdaságot, valamint az áfa bevételek révén a kormányzati bevételeket is növelnék.

Szükség van a bérlakáspiac fejlesztésére?

Szakmai szervezetek szerint szükség van a szociális lakásépítések körének szélesítésére, lakbértámogatásra, szociális lakásügynökségek létrehozására és a bérlakáspiac jogi környezetének szabályozására. Magyarországon európai viszonylatban az egyik legalacsonyabb az ingatlanok ára. Ennek ellenére most is vannak olyanok, akik kevésbé, vagy csak nagy nehézségek árán engedhetik meg maguknak a saját lakás vásárlást. A bérlakás piac ugyanakkor nehezen versenyképes, mérete nagyon kicsi, a tranzakciók jelentős része hivatalosan meg sem jelenik, csak a szürke vagy a fekete gazdaságot erősíti. Másrészről viszont a jelenlegi kamatszintek és árak mellett nem valószínűsíthető, hogy a magas lakástulajdonlási arány változna. A bérlakásokra növekedhet ugyanakkor az igény, ha a jelenleg alacsony szinten álló lakásárak növekedésnek indulnak, rontva ezzel a lakóingatlanok hozzáférhetőségét, illetve a hitelek drágulása is ilyen irányba hathat. A bérlakáspiac erősítése elsősorban az alacsonyabb költségvetéssel rendelkezők lakhatását oldaná meg, így nem kellene több 10 évre eladósodniuk.

Támogatott lakáshitelek felvételének könnyítése

Támogatott lakáshitelt jelenleg fel lehet venni új és használt lakás/ház vásárlására, építésre, korszerűsítésre, bővítésre és ingatlan visszavásárlására a Nemzeti Eszközkezelőtől. A jelenlegi kamattámogatásos hitelek esetén a bankok ügyleti kamatként a referencia hozam (5 éves állampapír) 130 százaléka + maximum 3 százalékát kérhetik el. Az állami kamattámogatás az első öt évben jár, használt lakások esetében az első évben 50 százalék, mely a további években évente 5 százalékponttal csökken. Új lakások esetében a gyermekek számától függően változik a kamattámogatás, három gyereknél 70 százalékról indul.

Mit tegyenek Orbánék, hogy lakást vegyél?

A korábbi kamattámogatásos hitellel szemben az előző kormányzati ciklusban bevezetett, s jelenleg is érvényes konstrukciót már használt lakásra is fel lehet venni, valamint a lakások köre is bővült, amelyekre igénybe lehet venni. Jelenleg újlakás esetén 30 millió forint, míg használt esetén 20 millió forint lehet az ingatlan eladási ára. A felvehető hitel nagysága 15 illetve 10 millió forint lehet. Ugyanakkor az ingatlanpiacot mégsem indította be az új konstrukció, a feltételekben sokan könnyítéseket várnak. Például a kamattámogatás 5 éves hosszát növelnék. Bár a jelenlegi alacsony piaci kamatkörnyezet eleve elérhetőbbé tette a hitelfelvételt.

Mit tegyenek Orbánék, hogy lakást vegyél?

Szocpol bővítése és a félszocpol bevezetése

A szocpol jelenlegi intézményét sokan tartják túl szigorúnak, amiért nem tudott igazán élénkülést hozni az újlakások piacán. Jelenleg állami támogatás használt lakásokra nem is igényelhető. Az újak esetében is szigorúan kötött azon lakások köre, amelyekre felvehető, a gyermekek számától és a lakóingatlan területétől illetve az energetikai besorolásától függ a felvehető összeg. De csak azon ingatlanok megvásárlására illetve építésére lehet igényelni, ahol a teljes nettó alapterületre jutó négyzetméterár (telekár nélkül) nem haladja meg a 300 ezer forintot, alacsony energiafogyasztás (passzív ház) esetén a 350 ezer forintot.

A szocpol igénylés könnyítése pozitív hatással lehet az új lakások piacára, de nagyon sokan várnak a félszocpol visszavezetésére is. Ez utóbbi megmozgathatja a használt lakások piacát, a bankok a támogatás összegét saját erőként fogadják. Kérdés, hogy ez utóbbinak milyen gazdaság élénkítő hatása lehet, szemben az egyértelmű újlakás-vásárlások támogatásával.

Rezsicsökkentés & Gázár 2015: mennyi lesz a gáz ára 2015-ben a rezsicsökkentés után ?

Rezsicsökkentés & Gázár 2015

A Miniszterelnökséget vezető miniszteré a nemzeti rezsigyár irányítási joga – és erről már papírja is van Lázár Jánosnak, egy kormányhatározat delegálta neki a feladatot. Forradalom készül a közszolgáltatási szektorban. Az állami holdingról egyelőre csak az derült ki, hogy a gáz-, áram- és távhőszolgáltatást venné egy kézbe. Ezt tisztán csak úgy tehetné, ha megvenné az állam az energiaszolgáltatókat. Irtózatosan sokba fog kerülni.

A legfrissebb Magyar Közlönyben, szerdán este megjelent egy kormányhatározat /száma: 1484/2014. (VIII. 27.)/, amely arról rendelkezik, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alá kerül a holdingalapú közszolgáltatási rendszer. Meg persze Lázár János felelős azért is, hogy e rendszer kialakításához szükséges összes jogi és strukturális előterjesztés október végére a kormány asztalára kerüljön.

A határozati szövegből sok minden más nem derül ki, mégis sok minden kiviláglik belőle.

Például az nem derül ki, hogy ebbe a holdingba valójában mely cégek és milyen módon kerülnének be. Az sem, hogy a holding önálló entitásként mégis miben is volna más, mint a most is szigorúan ellenőrzött és államilag, haszonszerzési oldalról leszabályozott (lásd: rezsicsökkentés) cégek rendszerében, holding nélkül. Ma is összehúzott szemekkel figyel az energiahivatal, ténykedik a rezsibiztos, és a keretszabályokon keresztül generálisan a kormány bő másfél éve nyomja a szektor ütőerét is. Egyelőre nem hiányosság az, hogy semmit nem tudni egyetlen, mindenekfelett álló állami rezsicégről, mivel a feladatot csak most osztották ki. De azért létrehozni egy állami csúcscéget, hogy azt is Lázár János puttonyába lehessen tenni, nem tűnik – legalábbis szakmailag – elegendő érvnek.

Ami a kormányhatározatban benne van (vagy: még akár bele is látható), az az, hogy a lakossági és közintézményi (egyszerűbben: közszolgáltatási) rendszerben újabb forradalom készül, amelyet az állam vezényel le. Az beleillik a kormányzati retorikába, hogy a villany-, a gáz-, és a távhőszolgáltatás egyetlen állami holdingba kerül, de nagyon úgy tűnik, irtózatosan sokba fog kerülni ennek a holdingnak a létrehozása. És az is lehet, hogy nincs semmi értelme.

Ha nincs értelme ….

Ha a holdinggá szerveződés csak az állami, illetve önkormányzati tulajdonú cégek összeborogatását jelenti, és mindez nem vonatkozik a privát tulajdonban lévő szolgáltatókra, akkor valójában csak kérdések vannak a holding létesítésével kapcsolatban. Leginkább az, hogy mi értelme lehet ennek? Jelenleg a lakossági gázszolgáltatást az E.On, az államivá lett Főgáz, valamint a GDF Suez és a Tigáz végzi. Utóbbi ráadásul számszerűen a legtöbb lakossági ügyfelet látja el, lévén övé egész Kelet-Magyarország. (Az MVM az E.On-tól vett gázüzletággal nem a lakossági vagy közüzemi szolgáltatás jogát vette meg, hanem – leegyszerűsítve – az orosz gázszállítási szerződést és a gáztározókat.)

A rezsicsökkentés fegyvere után más jön

Fotó: Túry Gergely

Az áramszolgáltatásban is ott van az állami szereplő MVM, de szintén nem direkt a lakossági szolgáltatási területen, hanem az áramszolgáltatók „szolgáltatójaként”. Vagyis az E.On, az Elmű-Émász és a EDF-Démász az, amely értékesíti az MVM által megtermelt áramot – a jogszabályban rögzített „egyetemes szolgáltatói” árak szerint. Tehát a gáz-, és az áramszolgáltatók zöme privát, nem állami cég.

A távhőszolgáltatók is sokkal inkább önkormányzati tulajdonú cégek, melyekre viszont leginkább az egymástól való különbözőség jellemző, meg az, hogy sokan vannak. Meg az is, hogy az árképzésük a helyi infrastruktúra kiterjedtségéhez és fejlettségéhez is igazodva más-más. Ráadásul soha nem voltak államilag egységesített rendszerben, mivel a pécsi távhőt érintő problémák, ahogyan 20 éve sem, ma sem igen hozhatók szigorúan közös nevezőre a miskolcival vagy a debrecenivel.

Hogy lehetne ezeket a cégeket szétválogatva, közülük csak az államiakat bevinni egy állami holdingba? Ha ez megtörténne, a jelenlegi helyzet nem egyszerűbbé, hanem bonyolultabbá válna. Az új állami holding azt jelentené ugyanis, hogy a jelenlegi cégek nyakába ültetnek egy állami csúcsvezetést, amely viszont a térségi viszonyok szerint különböző problémák megoldását a helyi cégekre utalná vissza, tehát a kiindulási pontra jutnának vissza. Most is van ugyanis állami kontroll a közösségi szolgáltatásokon, és attól nagyobbat csak az egész országra kiterjesztett hatáskörrel bíró gigacéggel volna csak lehetőség célba venni.

… és ha van, de minek

Az, hogy az egész magyar közszolgáltatási rendszert egyetlen nagy kontrolláló szervezet alá gyömöszölje be a kormány, elég távolról nézve nem csak nálunk, de minden európai országban előírásszerűen létezik. Úgy értve, hogy ezeket a szolgáltatókat az állam ellenőrzi, kontrollálja – erre való az energiahivatal, ahol az árakat, a törvényeknek és más, vonatkozó jogszabályoknak megfelelést ellenőriznek, szankcionálnak. Ráadásul az Orbán-kormány az előző ciklus második felétől éppen ezt a hivatalt erősítette meg ezen a fronton, amit a nevében is jelezvén Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallá keresztelt át.

Mi értelme volna az egységes közszolgáltatási rendszerről elmélkedni anélkül, hogy nincs az összes ide sorolható szolgáltató cég állami tulajdonban? Mert e nélkül hogyan lehetne egy holdingba vinni a Tigázt, az EDF Suezt vagy az E.On megmaradt részeit vagy az Elmű-Émászt az MVM-mel?

Azt azonban csak mondani könnyű, hogy „akkor minden cég legyen állami”, mert a szavakon túl a realitás inkább azt mutatja: a nagy állami bevásárlások korának vége, vagy lassan véget ér. A kétségesnek bizonyuló áron beszerzett E.On földgáz-biznisszel lett vége. Mert nincs már olyan gazdasági háttér, mint Fellegi Tamás minisztersége idején, az előző ciklusban, amikor 518 milliárd forintért visszaszerezték a Molt a Szurgutnyeftyegaztól. A 235 milliárd forintba került E.On-bevásárlás és az ezáltal állami tulajdonba vett gáztartályok idei feltöltése is csak hitelből megy az MVM-nek, miközben a paksi új atomerőmű-építési projekt eleve túlterheli a vállalatot. Ha lett volna erő, a Tigázt – mely egyébként főként a lakossági oldalon elszenvedett veszteségei miatt több mint 10 milliárdos veszteséget most is maga előtt görget –, már az előző ciklusban államosították volna. Ahogyan a rezsiharc első csatáiba szokatlanul keményen beleálló, de aztán meghunyászkodó és csak a részvényesek osztalékmaximalizálására koncentráló Elmű-Émászról is levágták volna a közszolgáltatási oldalt.

Fellegi Tamás és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója 2011-ben a MOL egyik sajtótájékoztatóján

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Erre az államosításra azonban nem volt, és most sincs igazán forrás, legfeljebb csak úgy, ha a most is rekordközelben levő államadósságot még feljebb tornásszák újabb állampapír-kibocsátással szerezve pénzt a bevásárlásokra. Akkor mégis mivel kényszeríthetnék be a nem állami cégeket az állami holdingba? Illetve: egy privát cégből hogyan lehetne üzleti adatokat kikényszeríteni (olyanokat, amiket eddig nem ismerhetett meg az állami szabályozó), hogy minden lakossági, közüzemi adat a központi adatfeldolgozó társaságnál legyen?

Akár így, akár úgy gondolkodnak a kormányzati munkacsoportban, előjön az a kérdés is, hogy mi legyen a továbbiakban az MVM-mel. Legyen-e a holding egy vállalata, vagy maga oldódik fel a holdingban, és alkossa annak gerincét? A kormányhatározat szövege alapján ugyanis a szolgáltatóknak kell egy holdingban lenniük – igaz, ez nem zárja ki azt sem, hogy minden az MVM-en belül legyen.

Lázár, Lázár mennyi a gázár 2015-ben ???

Azt, hogy ez az orbáni elgondolás formába öntődjön, a legfelsőbb szinten Lázár János kapta feladatául. A gépezet – papíron legalábbis – ráadásul két hete már, hogy beindult; augusztus 15-én kiadott másik kormányhatározatban azonnali határidővel szerepel, hogy „a holdingalapú́ közszolgáltatási rendszer megszervezése érdekében szükséges” intézkedéseket egy miniszterekből álló kormányzati munkacsoport (aminek a feje a Miniszterelnökséget vezető miniszter) készítse el. Ez vélhetően nem történt meg, mivel a frissen megjelent jogszabályban ehhez képest annyi konkretizálás szerepel, hogy Lázár János lesz az egységes közműszolgáltató társaságcsoport feje, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorolja majd a leendő központi adatfeldolgozó társaság felett, és még a  közszolgáltatásokkal kapcsolatos általános szabályozást is megkapja. Közvetlen segédje pedig ebben a nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós, akinek az árszabályozáson és az ellátásbiztonságon kívül „a közszolgáltatások megrendelésével kapcsolatos feladatokat” kell ellátnia – olvasható a Magyar Közlönyben.

Mindez alátámasztja azt a kormányzati ügyekre rálátó forrás állítását, hogy ez ügyben homok csikorog máris a gépezetben, mivel a bizottság még egyszer sem ült össze.

A munkacsoportnak október 31-ig az asztalra kell tennie a holdingalapú közszolgáltatási rendszerre vonatkozó jogszabályok tervezetét, valamint a holdingalapú közszolgáltatási rendszer kialakításához szükséges valamennyi kormányzati intézkedésre vonatkozó előterjesztést. A holdingot pedig leghamarabb jövőre építhetik fel, legalábbis Németh Szilárd rezsibiztos ma erről nyilatkozott. A mikéntről pedig csak annyit árult el: visszavásárlásokban törik a fejüket. Forrás: hvg,hu

Korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj 2019/2020: tárgyal a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjjal kapcsolatban a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ)

A Magyar Szakszervezeti Szövetség azonnali tárgyalásokat kezdeményez a korkedvezményes, és a korengedményes nyugdíjjal kapcsolatban – írja közleményében az érdekvédelmi szervezet.

A kormány által két évvel meghosszabbított korkedvezményes nyugdíjrendszer ez év végén lejár, a jogalkotási kényszer pedig szükségessé teszi, hogy haladéktalanul megkezdődjenek a háromoldalú szakmai tárgyalások – olvasható a szervezet közleményében.

Vannak, akik munkájuk során fokozott egészségkárosodásnak voltak, vannak kitéve – a Magyar Szakszervezeti Szövetség mindenekelőtt azt kívánja elérni, hogy megszűnjenek ezek a munkakörülmények. Azokra azonban, akik ilyen munkakörülmények között dolgoztak, vagy dolgoznak indokolt, szükséges továbbra is megadni a korkedvezményt- írják.

A szakszervezeti szövetség szerint a korengedményes nyugdíj alkalmazása össztársadalmi érdek. A gazdasági világválság következményei még negatívan hatnak. Továbbra is jelentős a munkanélküliség, ezen belül különösen aggasztó a fiatalok magas aránya. A korengedményes nyugdíj foglalkoztatáspolitikai eszköz.

Bevezetésével növelhető a fiatalok bevonása a munkába, csökkenthető a munkanélküliek létszáma, megteremthető a tisztes nyugdíjba vonulás lehetősége. Van javaslatunk arra, hogy a megoldás ne terhelje az állami nyugdíjkasszát. A rugalmas nyugdíjba vonulás megteremtése egyaránt jól szolgálhatja az egyének, a családok, a társadalom és a munkáltatók érdekét – érvel a kommüniké.

A Népesedési Kerekasztal nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kezdeményezésével kapcsolatbana közlemény hangsúlyozza, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elutasít minden olyan gondolatot, amelynek a negatív megkülönböztetés aktív eszköze. Az ellátórendszerekben kizárólag a jutalmazás elemei érvényesüljenek, így a gyermeket vállaló, nevelő szülők erőfeszítéseit is ebben az értelemben támogatjuk.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség tárgyalási kezdeményezéséhez elkészítette írásos javaslatait. A részletszabályok megalkotásához mindkét témában felajánlja szakértői munkáját, tevőleges részvételét a konzultációs és előkészítő tevékenységben. A szakszervezeti szövetség felkéri az érdekképviseleteket, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjait, a kormányzat illetékeseit, hogy szeptember elején kezdjék meg a konzultációt. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöksége, mind a korengedmény, mind a korkedvezmény, valamint a Népesedési Kerekasztal által megfogalmazott témákban véleményét, javaslatait megküldi a felkért partnereknek, az érintett minisztériumoknak, valamint a média képviselőinek – zárul a közlemény.

Lakástámogatás egyedülálló anyáknak 2015/2016: Egy gyermek után járó támogatás egyedülállóknak lakásra, albérletre

Lakástámogatás családok, nagycsaládok és egyedülálló szülők részére:

A mai világban még két keresettel is rendkívül nehéz ügy a lakásvásárlás, ám, ha egyedül vagy, akkor ez még nagyobb feladatnak tűnhet. Létezik azonban megoldás a problémára, hiszen néhány éve az egyedülálló szülőkre is kiterjesztették az állami kezességvállalás lehetőségét hitelfelvétel és lakásvásárlás esetén. Ehhez természetesen meg kell felelned bizonyos feltételeknek, mivel a kedvezményt csak 35 év alatti szülők vehetik igénybe, akiknek még nincs a nevükön saját tulajdonú ingatlan.

 

A magánszemélyek lakáshoz jutását, lakhatási körülményeinek javítását szolgáló támogatások körét az elmúlt időszakban hatályba lépett jogszabályok jelentősen megváltoztatták és kibővítették. A 2009. július 1-eje előtt lakásépítési kedvezményre, megelőlegező kölcsönre, fiatalok otthonteremtési támogatására, kiegészítő illetve jelzáloglevél kamattámogatású kölcsönökre megkötött szerződések alapján folyósíthatóak az állami lakástámogatások 2009. július 1-e után is. 2009. július 1-eje után az utóbb született gyermekek utáni lakásépítési kedvezményt, fiatalok otthonteremtési támogatását a fennálló tartozásból jóváírással akkor lehet igénybe venni, ha az adósok 2009. június 30-áig kötöttek kölcsönszerződést. Az utólagos támogatások, továbbá az otthonteremtési kamattámogatás, a lakásépítési támogatás, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatása, a közszférában dolgozók kamattámogatása, továbbá az akadálymentesítési támogatás a hitelintézeteknél, takarékszövetkezeteknél vehetők igénybe. A támogatások részletes feltételeiről a Magyar Állammal a támogatások folyósítására és elszámolására szerződést kötött hitelintézetek adnak tájékoztatást. Ha hitelintézet a támogatás iránti kérelmet elutasítja, az igénylő a Kincstártól kérheti, hogy állapítsa meg a támogatási feltételeknek való megfelelését.

 

Annak érdekében, hogy az ingatlanok a támogatás céljának megfelelően meghatározott ideig (jellemzően 10 évig) a támogatottak lakóhelyéül szolgáljanak, jogszabály és a támogatási szerződések alapján az ingatlan-nyilvántartásba – az érintett ingatlanok tulajdoni lapján – a magyar állam javára jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. Az ingatlan-nyilvántartási változtatások földhivatali bejegyzéséhez szükséges engedély kiadásához a tulajdonosoknak a Kincstárnak a támogatott ingatlan fekvése szerinti irodájához kell fordulniuk kérelemmel. A Kincstár az állami igény és a támogatási cél teljesülése szempontjából megvizsgálja a kérelmet, és a feltételek megléte esetén kiadja a szükséges jognyilatkozatot.

2012. szeptember 19-étől a jegyző helyett a Kincstárnak a támogatott ingatlan fekvése szerinti irodájához kell bejelenteni, ha a támogatott ingatlant elidegenítették, lebontották, harmadik személynek átengedték, a lakáscéltól eltérően hasznosítják, illetve azt is, ha a lakás nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál. Előbbi magatartások a támogatás visszafizetését vonják maguk után, kivéve, ha az elidegenítés célja újabb, a támogatott ingatlan helyébe lépő lakás vásárlása vagy építése. A jegyző helyett a Kincstártól kell kérni a támogatás visszafizetésének felfüggesztését és az állami igény biztosítékainak másik ingatlanra való átjegyzését is. A korábban a jegyzőhöz benyújtott kérelemre indult felfüggesztési, átjegyzési ügyben változatlanul a jegyző dönt.

 

 

Tájékoztatók

Tájékoztató(1) – Általános tudnivalók

Tájékoztató(2) – További jogok, tények ingatlan-nyilvántartási bejegyzése

Tájékoztató(3) – A magyar állam javára bejegyzett jogok törlése

Tájékoztató(4) – Elidegenítés, stb. bejelentése

Tájékoztató(5) – Támogatásra való jogosultság feltételei megállapítása

Tájékoztató(6) – Részletfizetés engedélyezésének szabályai

Tájékoztató(7) – Felfüggesztési és/vagy átjegyzési kérelem

 


Nyomtatványok – hozzájárulás iránti kérelemhez

Kérelem(1) – Jelzálogjog törléséhez, önkéntes visszafizetés esetében

Kérelem(2) – Jelzálogjog törléséhez, letétbe helyezés esetén

Kérelem(3) – Jelzálogjog törléséhez, határozott idő lejárta után

Kérelem(4) – Jelzálogjog törléséhez megelőlegező kölcsön kamattámogatása esetén

Kérelem(5) – Ingatlan tulajdoni viszonyainak változásához való hozzájáruláshoz
Kérelem(6) – További jelzálogjog, ranghely-csere bejegyzéséhez
Kérelem(7) – További jogok bejegyzéséhez
Kérelem(8) – További tények (telekalakítás-, határrendezés) bejegyzéséhez
Kérelem(9) – Társasház vagy szövetkezet alapításához
Kérelem(10) – Jelzálogjog (elidegenítési és terhelési tilalom) átjegyzése iránti eljárás felfüggesztésére, a bejegyzett jelzálogjog törlésére
Kérelem(11) – Jelzálogjog (elidegenítési és terhelési tilalom) átjegyzésére/bejegyzésére
Kérelem(12) – Hiánypótlási adatlap
Kérelem(13) – Támogatási feltételeknek való megfelelés hatósági megállapítására

 

Nyomtatványok – bejelentési kötelezettség teljesítéséhez

Bejelentés(1) – Támogatott ingatlan lebontásáról
Bejelentés(2) – Támogatott ingatlan elidegenítéséről
Bejelentés(3) – Támogatott ingatlanban létesített lakóhely elhagyásáról
Bejelentés(4) – Támogatott ingatlan használatának átengedéséről
Bejelentés(5) – Támogatott ingatlan lakáscéltól eltérő használatáról

A lakástámogatási ügyekben eljáró Magyar Államkincstár-irodák elérhetőségeiről a Mit, hol intézhet menüpontban tájékozódhatnak.

1 198 199 200 201 202