Gyes melletti munkavégzés 2019 jogszabály

Gyes melletti munkavégzés 2019 jogszabály

A GYES-ben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet

  • a gyermek fél éves koráig nem folytathat,
  • a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
  • ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra.

A GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után folytathat heti 30 órában, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A GYES-ben részesülő, a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőkereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

kiskorú szülő gyermekének gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

 

Egyéni vállalkozó járulékai 2018/2019 : gyes, gyed, csed, családi pótlék és juttatások

Egyéni vállalkozó járulékai 2018/2019 : gyes, gyed, csed, családi pótlék

Egyéni vállalkozó esetében a csed, illetve a gyed összegét mi alapján számítják, az előző évi vagy az előző hat havi keresete alapján? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőt.

Ha az egyéni vállalkozónak az első gyermeke születik (azaz jelenleg nincs gyeden vagy gyesen és egy éven belül sem volt gyeden vagy gyesen) akkor az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

Családi pótlék

A családi pótlék alanyi jogon járó támogatás, ez mindenkinek egyformán jár.

A csecsemőgondozási díj összegének megállapítása

Ha a biztosítási idő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, akkor a csecsemőgondozási díj alapját a csecsemőgondozási díjra jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani.

Ha például a csecsemőgondozási díjra jogosultság 2018. december 7-étől áll fenn, akkor folyamatos biztosítás esetén az irányadó időszak 2017. január 1. – 2018. szeptember 30. közötti idő, azzal, hogy a 180 naptári napra jutó keresetet 2018. szeptember 30-ától kell visszamenőleg keresni.

Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a fenti bekezdésben leírt időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

Ha azonban a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (azaz 276 000 forintnak) a harmincad része. Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

A fentiekhez hasonlóan kell eljárni a gyermekgondozási díj esetén is.

Azaz, első körben a 180 ennek hiányában a 120 naptári napi jövedelmet kell keresni, a fentiekben leírtak alapján. Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (azaz 2018-ban havi 276 ezer forintnak) harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

Gyes, gyermekgondozási segély összege 2015

A gyermekgondozási segély összege 2015

A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4 gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén 600 %-ával. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.

Gyermekgondozási segély iránti kérelem

A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelem benyújtása a “Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására” nyomtatványon történik. Nagyszülő kérelmező esetében szükséges a “Nyilatkozat a nagyszülői gyermekgondozási segély megállapításához” elnevezésű nyomtatvány kitöltése is. A nyomtatvány tartalmazza az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, illetve iratmásolatok körét. A formanyomtatvány ingyenes. A gyermekgondozási segély iránti igényt elbíráló szerv: szülő esetében a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei igazgatósága, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhely. Nagyszülő igényét kizárólag a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei igazgatósága bírálja el.

Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

Tartósan beteg – fogyatékos gyermek utáni támogatások: családi pótlék, gyes, gyed, családi adókedvezmény

Tartósan beteg – fogyatékos gyermek utáni támogatások: családi pótlék, gyes, gyed, családi adókedvezmény 2015-ben.

Kinek jár a magasabb összegű családi pótlék?
Tartósan beteg gyermeke után emelt összegű családi pótlékra jogosult, aki a nevelési vagy iskoláztatási pótlék feltételeinek megfelel.

Mennyi az emelt összegű családi pótlék összege?
1.    Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, továbbá a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartós beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után: 23.300,- Ft

2.    Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén: 25.900,- Ft

3.    Tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén: 20.300,- Ft
(Az összegek a 2012. február hónapban érvényes összegek)

Hol lehet igényelni a magasabb összegű családi pótlékot?
A családi pótlék kérelmet a lakhely, tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár megyei igazgatósághoz és a megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.

A nyomtatvány neve: Kérelem családi pótlék megállapítására
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján

IGAZOLÁS a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről letölthető:
http://www.allamkincstar.gov.hu/maganszemelyek/csaladtamogatas_nyomtatvanyai/2

Ki számít tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak?
a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét  ezen rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban.

b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal  vizsgálja és igazolja, amelyről szakhatósági állásfoglalást ad ki.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását – a külön jogszabályban előírtak szerint – igazolták.

A 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti.

Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy családi pótlékban részesül.

A tartósan beteg-, valamint a fogyatékos gyermekek utazásához kedvezmény, valamint támogatás jár. Ennek keretében adható közlekedési, gépkocsi-szerzési támogatás, parkolási igazolvány, utazási kedvezmény, utazási költségtérítés.

Utazási kedvezmény – vasúti személyszállítás, HÉV, vagy helyközi autóbusz igénybevétele esetén a jegykedvezmény és bérletkedvezmény – nemcsak a gyermeknek, hanem a vele együtt utazó személynek is jár, a Magyar Államkincstár által kiállított hatósági bizonyítvány alapján. Emellett utazási költségtérítés is jár egyebek között a fogyatékos gyermekek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézménybe történő utazáshoz.

A tartósan beteg-, valamint a fogyatékos gyermekek tanulmányait oly módon is segítik, hogy ingyenes tankönyvellátást, és támogatott gyermekétkeztetést biztosítanak a részükre. Az ingyenes tankönyvellátás nem jelenti azt, hogy minden esetben új tankönyvet kap a gyermek. Iskolai könyvtárból származó – mások  által használt – tankönyvet is lehet a gyermek részére átadni.

Végezetül nem szabad megfeledkezni a gyermekgondozási segélyről, amely tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek esetében a 10. életév betöltéséig igényelhető. Ezen ellátásra vonatkozó kérelmet a Magyar Államkincstár lakóhely szerint illetékes szervéhez kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a gyermek tartós betegségére, illetve fogyatékosságára vonatkozó igazolásokat is.

Nagycsaládosoknak járó kedvezmények 2018/2019 – anyasági, utazási kedvezmény, babakötvény, gyes, gyed, gyet, családi adókedvezmény stb

Nagycsaládosoknak járó kedvezmények 2018/2019 – anyasági, utazási kedvezmény, babakötvény, gyes, gyed, gyet, tgyás, családi adókedvezmény, étkezési támogatás, szocpol, beiskolázási segély, ingyenes tankönyvek stb

Hazánkban a nagycsaládosok több kedvezményt és támogatást is igénybe vehetnek, majdnem ingyen utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön!Érdemes ezeknek a kedvezményeknek és támogatásoknak utánanézni.Akár több napot is igénybe vehet, mire mindent kibogarászunk az internet szövevényes rendszeréből!Ennek megkönnyítésére készítettünk egy összefoglaló cikket, melyben megtaláljátok a nagycsaládosokat megillető támogatásokat, segélyeket, kedvezményeket, lehetőségeket!

Érdemes megemlíteni az anyasági támogatás első helyen, hiszen talán ez az első támogatás, amelyet az új édesanya megkap.Ezt a támogatást minden gyermek után adják, így nem csak a nagycsaládosokat érinti, de természetesen ők is megkapják.Ennek összege 64125 Ft, alanyi jogon jár minden édesanyának a gyermek születését követő 180 napon belül.Ha ikreid születtek akkor a támogatás összege 85.500 forint.

Szintén állami támogatás a babakötvény, melyet ugyancsak megkaphatnak az egy gyermekes szülők és a nagycsaládosok egyaránt.Gyermeked születésekor az állam 42,500 forintot ír jóvá számláján.Ezt az összeget te is gyarapíthatod és az állam is minden évben tesz hozzá támogatást, azzal arányosan, hogy Te mennyit tettél be a számlára!Ha a gyermeked majd gyermekvédelmi kedvezményben fog részesülni, akkor az állam további összegeket helyez majd el a számláján 7 és 14 éves korában, így összesen 3 alkalommal ad több tízezer forintos támogatást gyermekednek!A számlán lévő összeget csak gyermeked tudja majd felvenni 18 éves kora után!Ekkor teljesen adó- és járulékmenetesen juthat hozzá a teljes összeghez!

A családi pótlék Magyarország legtöbbet kiutalt támogatása, ez három gyermek esetében háromszor 16 ezer forint, vagyis 48 ezer forint.Ha egyedülálló szülő neveli a három gyermeket, akkor 1000 forinttal többet kap gyermekenként, vagyis 17 ezer forintot, ami 3 gyermek esetében 51 ezer forint.

A GYES vagy gyermekgondozási segély szintén egy, olyan ellátási forma, ami nem csak a nagycsaládosoknak jár, de ők természetesen jobban járnak, mint a többiek.A gyes összege 2014-ben egy gyermek után 28.500 forint.Normál esetben eza gyermek 3 éves koráig jár, súlyosan fogyatékos gyermekek esetében 10 éves korig.Összege maximum 6 ikergyermekig nőhet, ebben az esetben 6*28.500 forint az összege.Egy kis fejszámolással kiszámolhatjuk, hogy 3 gyermek esetében az összeg 3*28.500 forint, vagyis 85.500 forint.GYES igényelhető méltányossági alapon is!

Beiskolázási támogatást kaphatnak a nagycsaládosok az önkormányzattól.Nem minden önkormányzat adja, de érdemes utánanézni a helyileg illetékes önkormányzatnál, mert akár több tízezer forinttal is hozzájárulhatnak az iskolakezdés nehézségeihez!Ez a támogatás egyébként nem kizárólag nagycsaládosoknak jár, de természetesen ők jelentős előnnyel indulnak az igénylésnél.

Csak nagycsaládosoknak járó támogatások:

GYET vagy más néven főállású anyaság, mely szintén egy igen jelentős támogatás!A gyermek 3 éves kora utána GYES GYET-re változik nagycsaládosok esetében.A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.Illetve akkor is megszűnik, amikor a legidősebb gyermek eléri a 18 éves kort.Összege 28.500 forint.

Óriási kedvezmény a nagycsaládosoknak a családi adókedvezmény bevezetése!

Ingyen tankönyvellátásra jogosultak a 3 vagy több gyereket nevelő családok!Óriási segítség lehet, hiszen manapság 1 gyermek könyvei is sokszor többe kerülnek, mint 20 ezer forint.Ennek tükrében ismét egy igen jelentős anyagi támogatásról beszélünk!

Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a gyermekétkeztetésben az étkezési térítési díj 50 %-át az állam fizeti, így minden gyermek után csak a díj felét kell kifizetni!

Óriási kedvezmények illetik meg a nagycsaládosokat a közlekedésben is. 90% – os jegyet vehetnek a különféle tömegközlekedési eszközökön, tehát bátran állíthatjuk, hogy majdnem ingyen utaznak!

Szocpol: 3 gyermek esetében a szociálpolitikai támogatás összege, akár 2,5 millió forint is lehet!

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény is megállapíthat abban az esetben ha a család jövedelme alacsony.Ennek a támogatásnak az összege gyermekenként 6270 forint, ami nem tűnik egy nagy összegnek, de három gyermek esetében máris 18.810 forint plusz pénz esik be a családi kasszába!

Tagsági kedvezmények járnak a Nagycsaládosok Országos Egyesületénél is. Érdemes utánajárni ezeknek a kedvezményeknek is, mert sokszor jelentős összeget spórolhatunk meg egy nagycsaládos igazolvánnyal!

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is igényelhető egy évben maximum 4 alkalommal. Ez a támogatás ma már bekerült az önkormányzati támogatás bűvkörébe!

Gázártámogatás, villanyszámla és vízdíj kedvezmény azaz rezsicsökkentés :

Tájékoztatás a nagycsaládosoknak járó fogyasztási jóváírásról 2017-ben

A 2011. január elsejétől életbe lépett földgáz árszabályozás a sávos rendszer mellett bevezeti a nagycsaládosokat megillető kedvezményt, amit a három vagy annál több gyermeket nevelő család, vagy nevelőszülő vehet igénybe (három- vagy több gyermek után részesülnek családi pótlékban, nevelési ellátásban vagy iskoláztatási támogatásban). A kedvezmény mértéke három gyermekig 200m3/év gyermekenként, a negyedik gyermektől pedig gyermekenként 300m3/év.

Az önálló felhasználási hellyel, fogyasztásmérővel rendelkező nagycsaládos háztartás a kedvezményt „természetben” kapja meg, azaz a fentiekben bemutatott sávos rendszerrel összhangban a kedvezményes árú 1200m3 fogyasztási földgáz-mennyiség növekszik meg a kedvezmény szerinti mennyiséggel.

Az önálló számlával, fogyasztásmérővel nem rendelkező lakásokból álló lakóépületben (társasházban) élő nagycsaládos háztartás a fenti kedvezményt a társasház számlájában érvényesített – a gyermekenkénti mennyiségnek megfelelő – mértékű pénzbeli kedvezmény formájában veheti igénybe. A kedvezménynek a családhoz történő eljuttatásáról a közös képviselő köteles gondoskodni a szociális gázár-támogatási rendszerben megszokottakhoz hasonló módon.

A nagycsaládos kedvezményre vonatkozó jogosultságot a Magyar Államkincstár kérelemre határozatban állapítja meg. A kedvezmény 2011 januárjától jár majd a nagycsaládos fogyasztóknak. Az igénylőlapokat a Magyar Államkincstár 2011. január 15-ig postai úton juttatja el az érintett nagycsaládos fogyasztókhoz, akik a kérelmet a 2011. február 28-ig nyújthatják be a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságaihoz. Az igénylőlapok hozzáférhetők lesznek a Magyar Államkincstár honlapján (www.allamkincstar.gov.hu) és a területi szerveinél is.

A kedvezmény megállapításáról a Magyar Államkincstár 2011. március 31-ig fogja értesíteni a jogosultakat, akiknek a támogatás 2011. január 1-jétől visszamenőlegesen jár.

Ugyanakkor szeretnénk felhívni rá a figyelmet, hogy akik 2010. december 31-én gáz- és távhőtámogatásban részesültek, a kedvezményt 2011. április 30-ig továbbra is megkapják. A kedvezmény biztosítása automatikusan történik, új kérelmet, egyéb dokumentumot nem kell benyújtani.

Eon villanyszámla kedvezmény :
Nagycsaládos kedvezmény
2011. január 1-jétől új támogatási formaként bevezetésre került a nagycsaládos háztartások részére biztosított földgáz árkedvezmény*, amelyet azon háztartásban élő személyek vehetnek igénybe, amelyek három vagy több gyermek után részesülnek családi pótlékban és egyetemes szolgáltatónál szolgáltatási szerződéssel rendelkeznek.

A kedvezmény mértéke

1. Önálló felhasználási hellyel rendelkező nagycsaládok esetén az I. kategória díjszabása szerint maximálisan vételezhető földgázmennyiség:

  • felhasználási helyenként és naptári évenként: 61 560 MJ
  • negyedik gyermektől számítva gyermekenként: további 10 250 MJ

2. Fogyasztói közösségben** vételező nagycsaládos esetén

Három vagy több gyermeket nevelő családok esetében 1-3. gyerekre tekintettel járó kedvezmény
Ft/év/gyermek
Háromnál több gyermeket nevelő családok esetén a 4. és további gyermekre tekintettel járó kedvezmény
Ft/év/gyermek
20m3/h-nál kisebb névleges
teljesítményű gázmérővel
rendelkezők esetében
1 049 1 573
20 m3/h feletti névleges (össz)teljesítményű gázmérővel
rendelkezők esetében
1 171 1 757


A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges feltételek

A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelem a 2013. január 1-jétől megállapítható kedvezmény igénybevételére 2012. szeptember 1. és 2012. szeptember 30. között a bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságához lehet benyújtani.

A kérelmet az erre a célra rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani.

Ikon: Letoltes Igénylőlap
(WORD, 38 kByte)
Ikon: Letoltes Útmutató a nagycsaládos kedvezményre vonatkozó igénylőlap kitöltéséhez
(PDF, 45 kByte)

A kérelemhez önálló felhasználási hellyel rendelkező igénylő esetén mellékelni kell:

  • a kérelem benyújtását megelőzően kézhez kapott utolsó számla (részszámla) másolatát,
  • a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt felhasználási hely esetén a szerződés másolatát.

A kedvezményre való jogosultság időtartama, bejelentési kötelezettség

Az Igazgatóság 2012. november 15-ig bírálja el a kérelmeket, és erről határozatban értesíti a kérelmezőt, valamint az egyetemes szolgáltatót. A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapítása 2013. január 1-jével kezdődő jogosultság esetén határozatlan időre történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbi évekkel ellentétben nem kell évenként igényelni a kedvezményt, az mindaddig megilleti a jogosultat, amíg a jogosultsági feltételek fennállnak.

A jogosultság feltételeinek megszűnését, továbbá a kérelemben foglalt adatok megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a kedvezményt megállapító Igazgatóságnak.
További részleteket, valamint útmutatót az igénylőlap kitöltéséhez a Magyar Államkincstár honlapján talál. Kérjük, amennyiben az igénylés módjával, keretével kapcsolatban érdeklődni szeretne, forduljon a hivatalos szervhez, a Magyar Államkincstárhoz a következő elérhetőségeken:

Honlap: www.allamkincstar.gov.hu
E-mail: www.allamkincstar.gov.hu/email
Telefon: 06 1 327-3600

*A nemzeti fejlesztési miniszter 39/2010. (XII.31.) NFM rendelete alapján.
** Fogyasztói közösség: a közös gázmérővel rendelkező olyan lakóépületben vételezők összessége, ahol a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.

Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok ellátása : családi pótlék, gyed, gyes, segély, nyugdíj

Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok ellátása : családi pótlék, gyed, gyes, segély, nyugdíj

 

A családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás, a közgyógyellátás mellett tizenötféle segélyt vagy támogatást kaphatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok.

A köremailekben terjedő állítás nem igaz. Az egészségügyi szolgáltatások csak tb-kártyával vehetők igénybe, tb-kártyát viszont csak magyarországi lakhellyel rendelkezők kaphatnak. (A hazánkban dolgozó külföldiek csak akkor jogosultak ingyenes orvosi ellátására, ha munkahelyük társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk.) Csak magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárokat illet meg a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás is. A támogatást eleve a magyarországi munkahelyen vagy a területileg illetékes magyarországi önkormányzatnál lehet igényelni. A szociális segélyt, a lakbértámogatást, a vakok személyi járadékát vagy a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását sem vehetik igénybe a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok. (Az más kérdés, hogy lakcímhez jutni csupán formaság.)

Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok nem szavazhatnak a választásokon.

A határon túli magyarokról úgy tartják, hogy többségükben jobboldali érzelműek, ezért különösen a hazai jobboldali erők szokták hangoztatni megnyugtatásul, hogy a lakcím nélküli állampolgárság nem jár szavazati joggal. Tartózkodási hely – és ezzel járó szavazati jog – akkor illeti meg a magyar állampolgárt, ha ott három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik, és külföldön nincs lakóhelye. A kettős állampolgárok közül tehát csak az szavazhat, aki külföldön csak átmeneti jelleggel lakik. Aki a lakcímbejelentéskor valótlan információt közöl, az közokirat-hamisítást követ el.

Bővebben :

Családi pótlék

Nyugdíjról

Szociális ellátások

Van egy kiskapu, amit azért nem valószínű, hogy tömegesen vennének igénybe. A választás előtt egyszer Magyarországra kell utaznia a határon túl élő kettős állampolgárnak, és valamelyik önkormányzatnál úgynevezett településszintű lakóhelyet kell létesíteniük. Ezt a lehetőséget az 1998-as választás előtt foglalták törvénybe, hogy a hajléktalanok is élhessenek szavazati jogukkal. Állandó tartózkodási helyként az adott városon vagy kerületen kívül nem tüntetnek fel mást, a helyi választási iroda vezetője csupán azt ellenőrzi, hogy a bejelentkező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásában. A határon túli kettős állampolgárok az európai parlamenti választásokon korlátlanul szavazhatnak a magyarországi pártokra.

Kettős állampolgárság bevezetése helyett a külhoni magyar útlevél is enyhítene a határon túliak utazási gondjain.

A kormány a VIII. Magyar Állandó Értekezlet előtt bedobott ötlettel igyekezett lecsillapítani a határon túli magyar vezetőket. A “rendes” magyar útlevél a kárpátaljai és a szerbiai magyaroknak fontos, mert hazájuk belátható időn belül nem lesz az Európai Unió tagja, és a schengeni határok 2007-es bevezetésével a szó szoros értelmében kiszorulnának Európából. A külhoni magyar útlevél azonban 2007 után nekik sem jelentene utazási könnyítést, mert a schengeni határokat ezzel az okmánnyal nem lehet majd átjárni.

A kettős állampolgárok jogosultak a magyarországi nyugdíjra.

Az állam nyugdíjat csak a belföldön élő, állandó lakcímmel rendelkező személyeknek fizet. Húsz év Szlovákiában, majd három év Magyarországon eltöltött munkás év után az itthon letelepedő nyugdíjas a magyar nyugdíjfinanszírozástól a három magyar év utáni nyugdíjat kapja meg, a többit Szlovákia állja. A szovjet utódállamokkal, a volt Jugoszláviával, valamint Romániával viszont olyan megállapodás van érvényben, ami szerint az a fél viseli a nyugdíjterhek teljes összegét, ahol a nyugdíjas letelepedik. Az előbbi példát romániai munkavállalóval véve, Magyarországon jogosulna 23 év szolgálati időért járó nyugdíjra.

Románia és Szerbia rossz néven venné a kettős állampolgárság bevezetését.

Gyurcsány Ferenc a Timesnak nyilatkozta legutóbb, hogy a románok és a szerbek a kettős állampolgárság megadása után azt mondhatják a magyaroknak: “Mit akartok itt? Nem gondoljátok, hogy haza kellene mennetek?” Egy ilyen forgatókönyv a legkevésbé valószínű. A szerbek nem üldözték el azt a Vajdaságban élő több tíz ezer horvátot sem, akik kettős állampolgárságot szereztek, pedig Szerbia és Horvátország a kilencvenes évek elején évekig háborúzott egymással. Az mindenesetre valószínű, hogy a nemzetiségi ellentéteket szívesen szító szélsőjobboldali Szerb Radikális Párt örömmel használja majd fel a kettős államolgárságot is a magyarok elleni feszültségkeltésben. A román jog is ismeri a kettős állampolgárságot, a Moldovában élő románoknak például ők is megadták a kettős állampolgárságot.

Az Európai Unió nem támogatja a kettős állampolgárság kiterjesztését.

Az Európai Unió szerint a kettős állampolgárság belügy. Több EU-országban sem követelik meg a helyben lakást az állampolgársági kérelem elbírálásakor. A Nyugat-Lengyelországban – a két világháború között Németországhoz tartozó területen – élő német nemzetiségűek például bevándorlás nélkül igényelhetnek német állampolgárságot. A francia és brit állampolgárság megszerzése előtt azonban az ország területére kell költözni. Egy kettős állampolgárságot szerzett vajdasági magyar korlátozás nélkül utazhat vagy vállalhat munkát az EU-ban.

Az államnak nem jár pluszköltséggel, ha a határon túli magyar diákok tömegesen jönnek Magyarországi egyetemekre tanulni.

A határon túli magyar diákok költségtérítést és ösztöndíjat az államtól nem, legfeljebb alapítványoktól kaphatnak. A határon túli diáknak a tandíjmentességhez és bármilyen más támogatáshoz köteleznie kell magát arra, hogy tanulmányai végeztével visszatér lakóhelyére, vagyis nem marad Magyarországon. Magyar állampolgárként már a magyar határokon belül született társaikhoz hasonlóan kaphatnak ösztöndíjat és költségtérítést, és arra sem kötelezhetők, hogy a diploma megszerzése után visszatérjenek hazájukba. A Magyar Igazolvánnyal rendelkező, Magyarországon tanuló diákok ugyanakkor például elvesztik az igazolványra járó kedvezményeiket, ha megszerzik a magyar állampolgárságot.

A kárpátaljai magyarok elveszítenék ukrán állampolgárságukat, mert Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot.

Ukrajna valóban nem ismeri el a kettős állampolgárságot abban az esetben, ha egy ukrán állampolgár külön kérvényezi. Egy ukrán jogász azonban a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy más esetekben az ukrán törvények elismerik a kettős állampolgárságot. Ennek feltétele, hogy külön igénylés nélkül kapja meg az ukrán állampolgár a másik ország állampolgárságát, vagyis az állampolgársági törvény esetleges módosításával a magyarigazolvánnyal rendelkező kárpátaljaiak automatikusan lehetnek kettős állampolgárok, és ezzel nem vétenek hazájuk törvényei ellen.
A kettős állampolgárság ugyan nem épülhet jogi ügyeskedésre, de az ukrán belügy csak aránytalanul nagy nyomozás árán szerezhet tudomást arról, hogy egy kárpátaljai magyar esetleg magyar állampolgárságot szerzett. A vajdasági horvátok közül sokan szereztek horvát állampolgárságot, amikor ezt még tiltották a belgrádi törvények. A határ szerbiai oldalán szerb, a horvát oldalán a horvát útlevelüket mutatták fel, és ezzel mentesültek a vízumfizetés alól.
Az ukrán államfőjelöltek a kettős állampolgárság intézményének kiterjesztésével kampányoltak, hogy megnyerjék a többmilliós ukrajnai kisebbséget. Ukrajnában is kampánytéma volt>>>

Családi ellátás az EGT-tagállamokban 2015-ben: családi, gyes, gyed, nyugdíj, segélyek, támogatások

Tájékoztató az uniós rendeletek által érintett családi ellátás ügyek intézéséről

Jogszabályi háttér

 

Az Európai Unió céljaként megfogalmazott négy szabadságelvet – az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlását – az alapító szerződés tartalmazza. A Római Szerződésben a dolgozóknak és az önálló vállalkozóknak, valamint családtagjaiknak biztosított mozgás szabadsága sokat veszítene hatásából, ha e jogok gyakorlása közben ezeknek a személyeknek kockáztatniuk kellene szociális ellátásaikat.

Az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, vagyis a jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, azok színvonaláról, illetve a finanszírozási forrásokról, a jogosultság mértékéről a tagállamok szabadon döntenek. A harmonizáció helyett tehát a szociális biztonság területén a koordináció elve érvényesül.

2010. május 1-jével hatályba léptek a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló új uniós rendeletek – a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet -, amelyek közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok (EGT tagállamok; az Európai Unió 27 tagállama és Norvégia, Liechtenstein és Izland) állampolgáraira és ezek családtagjaira.

Érintett személyi kör

 

Az uniós rendeletek alkalmazása tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) személyi hatályról rendelkező 2. §-a alapján két csoport érintett, ezek

  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Szmtv.) szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyek, akik az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. Ennek alapján EGT-állampolgár, valamint EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagja – biztosítási viszony létesítésétől függetlenül – jogosult lehet családtámogatási ellátásokra, amennyiben 3 hónapot meghaladó tartózkodási joggal és bejelentett lakcímmel rendelkezik, és esetében a Cst. egyéb jogosultsági feltételei is fennállnak.
  • az uniós rendeletekben meghatározott körbe tartozó személyek; amely ügyekben a magyar nemzeti szabályozást megelőzően az uniós rendeletek szerinti feltételek vizsgálandók.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi – közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam joga alkalmazandó-e elsődlegesen a családi ellátások folyósítása tekintetében. Nem az ügyfél döntése határozza meg tehát azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére, hanem az uniós rendeletek jelölik ki azt – az ügyben érintett – tagállamot, amely a családi ellátásokat folyósítani köteles a saját, nemzeti jogszabályai alapján. Fontos, hogy ezen ügyek esetében önmagában az állampolgárság nem meghatározó (az a tény, hogy valaki magyar állampolgár, önmagában nem jogosít magyar családi ellátásokra).

Főbb alapelvek

Az EGT tagállamaiban a családi ellátások fajtái eltérőek (pl. nem találunk a magyar családi pótlékkal teljesen azonos másik tagállambeli családi ellátás-típust a jogosultsági feltételeket, az összegeket és az ellátás időtartamát, gyakoriságát tekintve), azonban az egyes tagállamok családi ellátásait az uniós rendeletek alkalmazása során együttesen kell figyelembe venni. Magyar vonatkozásban – a Cst. végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj.

A családot, mint egészet kell figyelembe venni az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást – azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó – főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni. A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén általánosan követendő gyakorlat az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.

Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.

Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett” fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.

Jogalapok

 

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:

  • kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
  • nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
  • lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik. A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.

Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.

Miután megállapította a hatóság, hogy az uniós rendeletek alapján az ő joga alkalmazandó, a következő lépésben meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél megfelel-e a nemzeti jogszabályok feltételeinek, a kérelmezett családi ellátás típusra vonatkozóan. A magyar nemzeti szabályoknak történő megfelelés esetén a jogosultság, illetve a folyósítás tekintetében – a speciális illetékesség szabályait kivéve – az uniós rendeletek alkalmazásával nem érintett családtámogatási ügyekhez képest nincs eltérés.

Lakóhely meghatározása

Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

 

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében – amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont – meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

  • az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
  • a személy helyzete, ideértve:
  • az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
  • a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
  • nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
  • tanulók esetében – ha van – a jövedelem forrását,
  • az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
  • adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

 

Speciális illetékesség

 

Családi ellátások tekintetében a tagállamok hatóságai közti adatcsere bonyolítása, és az alkalmazandó jog meghatározása a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik.

Amennyiben az érintett család esetében az uniós rendeletek szerint a magyar jog alkalmazásának van helye, a családi ellátások közül a gyermekgondozási díj tekintetében az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

A családi ellátások közül a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás tekintetében a hatásköri és illetékességi szabályok a következők: 

  • amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága (Osztrák-Magyar ügyek Osztály, cím:9023 Győr, Szabolcska u. 1/a., e-mail: omrcs@allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-96/312-944),
  • egyéb esetben a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága (Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, cím: 1139 Budapest, Váci út 71., e-mail: nko.kmrig@allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-1/350-2465) illetékes eljárni.

A Kincstár és a Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart közös ügyfélfogadása családi ellátás ügyekben.
Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket arról, hogy akiknek a családja – ausztriai munkavállalás következtében az egyik, vagy mindkét államban családi ellátásra lehet jogosult, 2010. januártól kezdődően havonta egy-egy alkalommal a két ország illetékes hivatalainak közös ügyfélszolgálatát is felkereshetik.

A közös ügyfélfogadás helyszínei és időpontjai:
– Magyarországon: minden hónap 3. hétfőjén: Magyar Államkincstár, Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság, 9023 Győr, Szabolcska út 1/A., 11:00-12:00 és 13:00-14:00 óra között;

– Ausztriában: minden hónap 4. hétfőjén: Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart, A-7001 Eisenstadt, Neusiedlerstrasse 46, 11:00-12:00 és 13:00-14:00 óra között.

Forrás: Magyar Államkincstár Családtámogatási Főosztály