Mesterpedagógus bértábla 2019

Mesterpedagógus bértábla 2019

A pedagógusok illetményrendszere pár éve változott meg pozitív irányba. A pedagógusok jövedelmi viszonyai a korábbi éveknek megfelelően alakulnak.

A pedagógusok jövedelem kiszámításánál korábban még a közalkalmazottakról szóló törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni. 2013 év végén elfogadták az új törvényt, ami a pedagógusok jövedelméről és előmeneteli rendszeréről szól. A pedagógusi jövedelem tehát ma már illetményalaphoz igazodó és százalékosan meghatározott. 2014 év harmadik negyedévétől ismét emelkedtek a tanári bérek, de 2015-től újabb emelkedésre lehetett számítani és minimálbérhez igazodó pedagógusi bérmegállapítás volt hatályban. Jelenleg emelést nem tartalmaz a költségvetésről szóló törvény, mert a pedagógusi illetményalap, vagyis esetükben vetítési alap változatlanul 101.500.-Ft, vagyis már nem minimálbér alapú a pedagógusi bér 2019-ben.

A pedagógusi illetmények alapja (a teljes munkaidős) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott illetményalap, vetítési alap százalékosan meghatározott összege.

A vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint a pedagógus előmeneteli rendszerben: „Gyakornok”, „Pedagógus I.”, „Pedagógus II”, „Mesterpedagógus” vagy „Kutatótanár” státusz létezik, melynek megfelelően vannak meghatározva a törvény mellékletében az illetmények. Az Illetmény az egyes státuszokhoz igazodva az alapilletmény, vagyis vetítési alap 100-tól 265 %-áig van megállapítva. A táblázatban a legalacsonyabb a gyakornok, míg legmagasabb státusz nyilvánvalóan a Kutatótanár. Ennek megfelelően 42-44 év szolgálati idő után a 101.500 Ft 265%-át kapja kézhez bruttóban egy kutatótanár, azaz közel 270 ezer forintot. A gyakornok az alapot kapja 2-4 éven keresztül, míg pedagógus nem lesz, mikor megkapja a 121.800 Ft-os bruttóját pedagógus I. kategóriában,

Van, aki nagyon jól járt a jogszabály módosítással, mert közel kétszerese lett a fizetése, de sokaknak nettóban csak 20-30 ezer forint pluszokat jelent a pedagógusi béremelés a tavalyi előtti évben.

A pedagógus a végzettsége, szakképzettsége, vagy doktori címe, esetleg tudományos fokozata alapján többféle fokozatba sorolandó be. A pedagógusoknak minden eggyel magasabb fizetési fokozat előtt 3 évet kell, hogy várakozzanak. Az előrébb lépés mindig a tárgyév első napján történik meg.

Abban az esetben, ha egy adott munkakör olyan, hogy többféle végzettséggel is el lehet látni, vagyis betölthető, akkor az alapján kell besorolni a pedagógust, amelyik a legmagasabb a meglévő végzettségei közül. Ezek a szabályok vonatkoznak a pótlékokra is.

A törvény 3. melléklete határozza meg az egyes munkakörhöz szükséges szakképzettségeket és ez alapján, ha valakinek az egyetemi végzettségéhez nem párosul pedagógus szakképzettség is, akkor nem tölthet be pedagógus munkakört ezzel a végzettséggel és ilyenkor csak a főiskolai végzettséget lehet beszámítani. Tehát oda kell figyelni a besorolásánál, hogy ne legyen jogszabályba ütköző.

A köznevelésről szóló jogszabály 7. számú melléklete tartalmazza a táblázatot, melyben végzettség és a jogviszony fennállásának évei száma alapján kiszámítható a pedagógusi bér.

Kategória

/év

Gyakornok

(%)

Pedagógus I.

I.

(%)

Pedagógus

II.

(%)

Mesterpedagógus

(%)

Kutatótanár

(%)

0-2/4 100
3-5 120
6-8 130
9-11 135 150
12-14 140 155
15-17 145 160 200 220
18-20 150 165 205 225
21-23 155 170 210 230
24-26 160 175 215 235
27-29 165 180 220 240
30-32 170 185 225 245
33-35 175 190 230 250
36-38 180 195 235 255
39-41 185 200 240 260
42-44 190 205 245 265

 

Az első lépcső

A pedagógusok és a velük egy tekintet alá eső, egyéb köznevelési munkakört (pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő) betöltők béremelését az új nemzeti köznevelési törvény megalkotásakor, 2011-ben hirdették meg. Ennek elsõ lépcsője bevezetésére azonban – a szükséges költségvetési források biztosíthatósága miatt – csak 2013. szeptember 1-jén került sor, ekkor az eredetileg elõirányozott béremelés 60 %-a jutott el az érintettekhez. A pedagógusok számára ez 2013. szeptember 1-jétõl átlagosan mintegy 34 %-os béremelést jelentett.

Az öt fokozatra – Gyakornok, Pedagógus I. és II., Mesterpedagógus, Kutatótanár – épülő besorolási rendszert az új belépőkre nézve vezették be, a korábban is pedagógusként dolgozókat pedig átmeneti szabályok alapján sorolták be. A tavalyi tanév kezdetén a pedagógusok mindegyike vagy Gyakornok, vagy Pedagógus I. kategóriába tartozott.

Az Nkt. 7. mellékletében található bértábla alapján a Gyakornok fizetése az illetményalap 100 %-ával egyezik meg, a legmagasabb besorolási kategóriához – a Kutatótanár 15-ös fizetési fokozatához – tartozó garantált bért pedig az illetményalap 265 %-ában állapították meg. Az Nkt-ban az addig alkalmazott közalkalmazotti illetményalaptól független, önálló pedagógus-illetményalap meghatározására került sor, amelynek mértékét a törvény a mindenkori kötelező legkisebb munkabérhez kötötte. Mértéke 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között középfokú végzettség esetén a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének 118,5 %-a volt, a felsõoktatásban szerzett alapfokozat esetén 157,8 %-a, mesterfokozat esetén pedig 172,9 %-a [Nkt. 97. § (20a) bekezdés]. 2014. január 1-jétől a 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet megemelte a minimálbért, ami átlagosan 8-9000 Ft-os béremelkedést eredményezett a pedagógusok számára.

Az előzőekhez kapcsolódóan az Nkt. 8. melléklete határozta meg az ágazati illetménypótlékokat is, melyek a következők: intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi, osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői, munkaközösség-vezetői, nemzetiségi, gyógypedagógiai, valamint nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék.

A második és további lépcsőfokok

A fokozatosság elve alapján a hátralévő 40 %-nyi emelést 2017. szeptember 1-jéig kapják meg az arra jogosultak, a tervek szerint évente további 10-10 %-os emelés formájában. 2013 és 2017 között évente legalább egy, amennyiben pedig a minimálbér is emelkedik, két ízben részesülnek béremelésben a pedagógusok.

A Kormány a törvényben felhatalmazást kapott, hogy 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét rendeletében megállapítsa [Nkt. 94. § (4) bekezdés v) pont]. E felhatalmazás alapján alkották meg a pedagógusok elõmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 38. §-át.

Eszerint 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelezõ legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének 118,9 %-ára emelkedett a középfokú végzettségűek esetén, 163,3 %-ra alapfokozatot, 179,6 %-ra mesterfokozatot szerzett pedagógusok esetén.

Ami a további éveket illeti: a Korm. rendelet 38. § (2) és (3) bekezdése határozza meg a 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31., valamint a 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között érvényes illetményalapot, szintén az akkor aktuális havi minimálbér százalékában. Középfokú végzettség esetén az illetményalap a minimálbér 119,3 %-a lesz a 2015-2016-os tanévben, 119,6 %-a pedig a 2016-2017-es tanévben. Alapfokozat esetén ez az arány 168,9, illetve 174,5 %, mesterfokozat esetén pedig 186,4 és 193,2 % lesz.

Egyéb illetményemelési tényezők

A fentieken kívül a magasabb fokozatokba történő előrelépéssel, illetőleg a háromévenkénti soros előrelépéssel is emelkedik a pedagógusok bére; ez az emelkedés – a fentiekkel ellentétben – nem egységesen történik, hanem attól függ, az adott pedagógus életpályájának ívén éppen hol tart.

2013. szeptember 1-jén a 2 évnél rövidebb ideje a pályán lévőket Gyakornoknak, a többieket – első minősítésükig – Pedagógus I. fokozatba sorolták be.

A pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között került, illetve kerül sor. Nem kell minősítésen részt venniük azoknak, akik legkésõbb a 2022/2023-as tanév végéig betöltik a nyugdíjkorhatárt [Nkt. 97. § (19)-(22) bekezdés]. Akik legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeztek, azok saját kezdeményezésükre már 2014-ben részt vehettek minősítési eljárásban, és ez alapján Pedagógus II. fokozatba kerülhettek; akik pedig legalább 14 év szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával is rendelkeztek, 2014. április 30-ig kérelmezhették Pedagógus II. fokozatba minősítés nélkül, megelőlegezett, ideiglenes átsorolásukat, amelyre majd 2015. január 1-jével kerül sor. Nekik legkésőbb 2018. december 31-ig kell eredményesen minősíttetniük magukat a besorolásuk véglegessé válásához [Korm. r. 36. § (2)-(4) bekezdés].

Az előresorolás révén a bértábla Pedagógus II., illetve Mesterpedagógus fokozataihoz kapcsolódó szorzószámokkal kell majd az érintettek bérét megállapítani. A Kutatótanár fokozathoz szükséges minősítésben pedig az Emberi Erőforrás Minisztérium által évente közzétett pályázat alapján lehet részt venni [Korm. r. 36. § (5)-(7) bekezdés].

A másik, egyéni béremelést eredményezõ tényezõ pedig az, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [Kjt.] szerint számított, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján minden pedagógus háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép, amelynek alapján őt a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni [Nkt. 64. § (5) bekezdés]. Ez évente a pedagóguskar egyharmadát érinti.

Pedagógus-bértábla-2019 – pedagógus-béremelés-2019

Pedagógus-bértábla-2019 – pedagógus-béremelés-2019

Az életpályamodellek keretében indított béremelési program is folytatódik a közszférában, az elsőként indult pedagógusi béremelési program pedig jövő szerepemberben ezzel ki is fut majd. A leghomályosabb pont most az egészségügyi ágazatban dolgozók béremelése, amiről jelenleg is folynak még az egyeztetések. Ami pedig a bürokráciacsökkentést illeti, a jövő évi költségvetésben egyelőre nem sok nyomát látjuk.

Pedagógusok, egyetemi oktatók

A 2013-ban indult pedagógus életpályamodell keretein belül indított béremelési program 2019-ig tart, vagyis a jövő évi költségvetés az utolsó, amelyben erre félre tesz az állam. Az öt év alatt átlagosan nagyjából 50 százalékosra tervezett béremelés legnagyobb részét (60 százalékát) már 2013. szeptember 1-jén megkapták a pedagógusok, a maradék 40 százalékot a következő négy évre osztották el.

2016 szeptemberében 3,4 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek, ami havonta 3-15 ezer forintot jelent. Hasonló mértékű lehet a fizetésemelési program utolsó fejezete is 2017 szeptemberében. A béremelések mértéke nagyban függ attól, hogy az adott pedagógus melyik életpálya-fokozatba tartozik, illetve milyen végzettséggel és hány év munkatapasztalattal rendelkezik.

A felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók számára 2016-ban 15%-os, majd 2017-ben és 2018/2019-ben további 5-5%-os bérrendezést valósít meg a kormány.

Rend- és honvédelmi dolgozók

A hivatásos állományú rendvédelmi és honvédelmi dolgozók 2015. július 1-jétől átlagosan 30 százalékos illetményemelésben részesültek, ami idén január 1-jétől további 5 százalékkal emelkedett. Ezt követően 2019-ig minden évben, vagyis jövőre is további 5 százalékos illetményemelésben részesülnek. Ez összességében átlagosan 50 százalékos béremelkedést jelent majd.

NAV dolgozók (nem rendvédelmisek)

A költségvetési törvényjavaslatban az szerepel, hogy “2017-ben a költségvetés számol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak béremelésével is”. Ez valóban így lehet, ugyanis a szerv fejezetében idén 77,5 milliárd forintot szánnak a személyi juttatásokra a tavalyi 71 milliárd után.

Tállai András államtitkár az elmúlt hetekben elárulta: a NAV-törvény alá tartozó adóhivatali dolgozók életpályamodelljének bevezetése három lépcsőben valósul meg. A vezetők 2016. július 1-től átlagosan 15 százalékos emelést kapnak, ezt követően 2017. január 1-jén 5 százalékos, 2018. január 1-jén további 15 százalékos béremelés lesz. A munka törvénykönyve alá tartozó dolgozók pedig egyszeri 30 százalékos béremelést kapnak. Tállai elmondása szerint a béremelési program 21 320 NAV-dolgozót érint majd, vagyis mindenkit.

Állami tisztviselői életpályamodell

Az állami tisztviselői életpályamodell keretein belül elsőként a járási kormányhivatalokban dolgozók bére emelkedik, még idén július 1-jétől. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a minap a Rádió Orient nevű médiumnak nyilatkozva elmondta, hogy az életpályamodell idei bevezetése a járási hivatalokban átlagosan 30, de a középfokú végzettségűeknél – akiknek fizetése jelenleg a garantált bérminimumot jelentő havi 128 ezer forint – akár 50 százalékos béremelést is jelenthet.

A 2017-es büdzsétervezetben szerepel, hogy 2017-től a megyei szinten dolgozókra is kiterjesztik a bérrendezést, ami így már összességében az állami tisztviselői karból 33 400 főt érint majd. Kovács Zoltán közigazgatási államtitkár szerint a jövő évi megyei szintű állami tisztviselői béremelés is július 1-jén lesz esedékes, míg a háttérintézmények átalakítása után 2018 nyarán növekedhet a minisztériumi dolgozók bére is.

Na és az egészségügyi dolgozók?

Az egészségügyi dolgozók béremeléséről szóló egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak, így nem meglepő, hogy a kedden benyújtott törvényjavaslat még nem tartalmaz pontos számokat rájuk vonatkozóan. A törvényjavaslat szövege csupán annyit említ az előbbi béremeléseken túl, hogy

az egyéb, alapvető közszolgáltatásokat biztosító ágazatokban dolgozó közalkalmazottak esetében megvalósuló egyes bérintézkedések fedezetét is tartalmazza a költségvetés.

A kormány hetekkel ezelőtt hozta meg a döntést arról, hogy jövőre 100 milliárd forint pluszforrást biztosít az egészségügynek elkülönítve, amelyet béremelésre is lehet fordítani. A költségvetés szövegében is szerepel, hogy a kabinet azt szeretné elérni, hogy folyamatosan javuljanak a betegágyaknál dolgozók munkakörülményei, ezért biztosítják jövőre a jelentős többletforrást.

Az érdekvédők és a szakállamtitkárság egyeztetései jelenleg is folynak a béremelések ügyében. A tervek szerint nem várnak jövő évig a bérrendezés megkezdésével, hanem az már az idei év második felében elindulhat.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár ma azt mondta az MTI-nek, hogy “nagyon közel van a megegyezés”, és már egy-két héten belül lezárulhatnak a tárgyalások. Ez legkésőbb május 9-ét jelenti valójában, hiszen a tervek szerint ezen a napon lesz a büdzsé tervezetének általános vitája.

Az államtitkár elárulta, hogy a mai egyeztetés fő kérdése az volt, hogy differenciáltan vagy egységesen emeljenek-e bért, az elmúlt években ugyanis a minimálbér emelkedése miatt összecsúszott a szakdolgozói bértábla, aminek kinyitására most azonban lehetőség lenne. A differenciált emelés esetén a bértáblában újra helyreállna az a viszonyrendszer, amely hagyományosan kialakult a végzettség és a szakmában eltöltött idő alapján – világított rá.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a két héttel ezelőtti Kormányinfón annyit említett még, hogy a mentőszolgálati dolgozók számára is önálló életpályamodellt dolgoznak ki a jövő évi költségvetésben. A Mentőszolgálat személyi juttatásainak 2017. évi előirányzata mindenesetre egyelőre forintra pontosan megegyezik az idénre szánt összeggel (20 milliárd forint), ami arra utal, hogy a mentősök béremelését egyelőre nem dolgozták ki.

A teljes közszférát érinti a kormány jövő évi bérrendezési programja, ezért az egész ágazat részére a költségvetés 225 milliárd forinttal többet biztosít, mint az idei évben. A béremelés büdzséjéből az egészségügyben dolgozók kapják a legnagyobb szeletet, mintegy 82 milliárd forintot. A fizetésemelés – amely érinti az ápolókat, a szakorvosokat, szakgyógyszerészeket, továbbá a mentőket – a kormány és az egészségügyi érdekvédelmi szervezetek közötti bérmegállapodásnak megfelelően jött létre. Vagyis az egészségügyi szakdolgozók idén szeptembertől új bértábla alapján kapják a fizetésüket, ezzel átlagosan bruttó 26,5 százalékos béremelésben részesülnek az idén, és bruttó 12 százalékos emelésben 2017 novemberétől, majd 8-8 százalékos alapbérnövelésben 2018., illetve 2019. november elsejétől.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott, közalkalmazott szakorvosok és a szakgyógyszerészek alapbére két lépcsőben, idén szeptemberben és jövő novemberben összesen bruttó 207 ezer forinttal emelkedik. Míg idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer forinttal vihetnek haza többet az érintett dolgozók, jövő novembertől további bruttó 100 ezer forinttal nő a bérük. 2017 őszén a szakorvosjelöltek és a kórházi gyógyszerészek alapfizetése is nő, bruttó 50 ezer forinttal. 2019 végére, vagyis 38 hónap alatt összességében bruttó 60-70 százalékkal emelkedik a szakdolgozók bére. Az OKJ-s végzettségű, pályakezdő ápolók bruttó bére jelenleg 129 ezer forint, ez 2019 végére 60 százalékkal, 78 ezer forinttal emelkedik. A hasonló végzettségű, de már több évtizede a pályán lévő szakdolgozók jelenlegi 160 ezer forintos bruttó bére 122 ezer forinttal, 76 százalékkal emelkedik ugyanezen időszak alatt. Még nagyobb alapbéremelésre számíthatnak a főiskolát végzett ápolók: a kezdők most bruttó 163 ezer forintot kapnak, ez 2019-re 256 ezer forintra emelkedik.