CSOK 2016 feltételei – Így változik a CSOK
10 millió forint vissza nem térítendő támogatást, továbbá 10 millió forintos, 25 éves futamidejű, maximum 3 százalékos kamatozású hitelt kaphatnak
– jelentette be Lázár János a 35. Kormányinfón. Közölte azt is: önerős építkezésnél 5 millió forintig visszaigényelhető lesz az áfa. Arról is szólt, hogy 300 négyzetméterig nem kell építési engedélyt kérni, továbbá készül egy mintaház katalógus is, így típustervek alapján is lehet majd építkezni.
Azok sem járnak rosszul, akik már igényelték
Közölte azt is, akik eddig igényelték már a csok-ot vagy korábban az úgynevezett szocpolt, azok a felvett összeggel csökkentett támogatást igényelhetnek. Arról még egyeztetnek, hogy akik nem tudják teljesíteni a vállalásokat, azoknak milyen feltételekkel kell visszafizetniük a támogatást.
Tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatást ad az állam azoknak a házaspároknak az új lakás vásárlásához, akik tíz éven belül három gyermeket vállalnak – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó 35 nevű sajtótájékoztatón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
Lázár János elmondta: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kiterjesztése keretében a vissza nem térítendő támogatás mellett további 10 millió forintos hitelt is kaphatnak a három gyermeket vállaló családok huszonöt éves futamidőre, amelynek kamata nem lehet magasabb 3 százaléknál.
Hogy minél biztosabb legyen az otthonteremtés, az új építésű lakások vásárlásakor a támogatás két gyermek esetén 2,6 millió forintra emelkedik – tette hozzá.
Közölte azt is, akik eddig igényelték már a csok-ot vagy korábban az úgynevezett szocpolt, azok a felvett összeggel csökkentett támogatást igényelhetnek. Arról még egyeztetnek, hogy akik nem tudják teljesíteni a vállalásokat, azoknak milyen feltételekkel kell visszafizetniük a támogatást.
Elmondta azt is: az új lakások vásárlása esetében eltörölték a csok feltételei között szereplő négyzetméterár-korlátokat már egy gyermeknél is. Az igénylés felső életkori határa továbbra is 40 év lesz.
Lázár János emlékeztetett arra, hogy január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken az új lakásvásárlás áfája legfeljebb 150 négyzetméteres lakások és 300 négyzetméteres házak esetében. Ezt a kormány azzal egészítette ki, hogy szintén január 1-jétől önerős építkezésnél 5 millió forintig visszaigényelhető lesz az áfa.
Emlékeztetett: az építési engedélyezési eljárás bejelentésre változik a 300 négyzetmétert meg nem haladó lakóépületek esetében. 2016 januárjára további építésügyi reformcsomag is készül, ebben a társasházak építésénél is meghatározzák azt a négyzetmétert, amelynél hasonlóan könnyebbé válik a hatósági ügyintézés.
Nemzeti mintaterv katalógus is készül, amelyben olyan tájkarakterrel rendelkező épületeket javasolnak – akár felújítás vagy építés esetére – amelyek gyorsan és hatékonyan megvalósíthatóak – tette hozzá.
Az államigazgatás átszervezését javasolja Lázár János
Az államigazgatás jelentős átszervezését javasolja Lázár János. Ennek lényege az állami tisztviselői kar létrehozása, egy béremelési program, a járási hivatalok megerősítése, valamint 91 központi államigazgatási szerv hatáskörének átadása a kormányhivataloknak, illetve betagozódásuk a minisztériumokba.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: azt kezdeményezi, hogy 2016. július 1-jén jöjjön létre az állami tisztviselői kar, amelybe első körben a járási hivatalok munkatársai tagozódhatnak be. A kar létrehozása egy új bértáblát is jelent: július 1-jén 30 százalékkal nőnek a bérek, a következő években pedig 5-5 százalékkal, egészen az 50 százalékos béremelés eléréséig. 2017. január 1-jén ezt kiterjesztenék a teljes kormányhivatali struktúrára, 2018-tól pedig az összes állami tisztviselőre – közölte.
Az új illetménytábla mellett új minőségi követelményeket és új képzési rendszert vezetnek be, továbbá megújulnak a munkavállalói feltételek is – mondta.
Lázár János javaslatának része a járási hivatalok megerősítése is: több kormányhivatali munkát átirányítanának a járási hivatalokhoz, amelyeknek megerősítik az első fokon eljáró hatósági szerepét például a nyugellátások, az egészségbiztosítási pénztári feladatok, a családtámogatási döntések és az agrárhatósági eljárások esetén.
Így elhárul az akadálya annak – folytatta -, hogy a másodfokon eljáró hatóság a kormányhivatal legyen. Ennek keretében a miniszter javaslatot tesz a járási és a kormányhivatalok létszámátalakítására.
A tárcavezető emellett 91 központi államigazgatási szerv – benne az összes országos főhatóság, minisztériumi háttérintézmény és hatóság, továbbá önálló intézmények, központi hivatalok és költségvetési szervezetek – átszervezését is kezdeményezi.
Ennek lényege, hogy ezek hatáskörei 2016. július 1-jén átkerülhetnek a kormányhivatalokhoz. Utóbbiak fogják ellátni a jelenleg az országos hatóságokhoz és hivatalokhoz tartozó másodfokú eljárásokat. „Ami pedig az országos hatóságokból és hivatalokból marad” – „létszám-racionalizálás” után -, az betagozódik a minisztériumokba – ismertette.
„Minisztériumok, kormányhivatalok, járási hivatalok” – Lázár János összegzése szerint így fog kinézni az új „egyszerű, világos és átlátható” államigazgatási struktúra.
