A nyugellátások pontos, időben történő megállapítása érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek, közöttük a munkáltatók is. Jó tudni azt is, hogy milyen következményei vannak a hibáknak, vagyis annak, ha nem megfelelően, esetleg egyáltalán nem vagy késedelmesen történik meg az előírt adatszolgáltatás, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség teljesítése.
2024-től bővült a megőrzendő dokumentumok köre
A nyugellátásra való jogosultság és a nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset, jövedelem nagyságrendjétől függ. Mindkét adat a foglalkoztatás során keletkezik – írja a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.
A nyugdíjtörvény adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseinél a 99/A. §-ban rögzíti, hogy a foglalkoztatónak a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával (például munkaviszonyával) összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat kell megőriznie a megadott időpontig.
A megőrzendő dokumentumok köre bővült a foglalkoztatási igazolásokkal a nyugdíjtörvény 99/A. § 2024. január 1-jétől hatályos módosítása alapján. Az iratőrzési kötelezettség a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokra, adatokra, foglalkoztatási igazolásokra vonatkozik.
Nem változik a megőrzési határidő
Ezeket az iratokat, adatokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni a foglalkoztató.
Emlékeztető: a nyugdíjkorhatár az adott személy születési éve szerint kerül meghatározásra, az 1957-től születettek esetében ez a korhatár már a betöltött 65. életév.
Bejelentési kötelezettség, ha megszűnik a foglalkoztató
A megőrzendő iratok fellelhetősége érdekében amennyiben a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, köteles bejelenteni fenti munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
Mulasztás esetén bírság
Ha a kötelezett a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási. Illetve a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti. Illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, mulasztási bírságot köteles fizetni.
A mulasztási bírság összegének nagyságrendje az adott jogsértő magatartás körülményeinek mérlegelésével kerül meghatározásra a nyugdíjtörvényben foglalt összeghatárok figyelembevételével. Az összeghatár keretei között történő szankcionálásnál lehetőség van a mulasztás súlyának, esetleges gyakoriságának, a mulasztó magatartásának figyelembevételére, értékelésére.
A mulasztási bírság összege
A törvény 50 ezer forinttól 500 ezer forintig. A jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén egymillió forintig terjedő összegben határozza meg a mulasztási bírság összegét. A mulasztási bírságot az ügyben eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell befizetni.
A kiszabott mulasztási bírság összegének megfizetésével kapcsolatos fizetési nehézség esetén kérelemre lehetőség van a mulasztásibírság-tartozás méltányosságból történő mérséklésére, elengedésére, részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére.
A bírság mérséklésének vagy elengedésének engedélyezésénél az igazgatási szervnek az eset összes körülményét mérlegelnie kell. Különösen a mulasztás keletkezésének körülményeit, annak súlyát és gyakoriságát.
