NE FIZESSETEK!!! ELÉVÜLT KÖVETELÉSEKET PRÓBÁLNAK MEG BEHAJTANI RAJTUNK!! Vigyázzatok! Mindenki figyelmét felhívják :

NE FIZESSETEK!!! ELÉVÜLT KÖVETELÉSEKET PRÓBÁLNAK MEG BEHAJTANI RAJTUNK!! Vigyázzatok! Mindenki figyelmét felhívják :

MUTATJUK HOGYAN ÚSZHATOD MEG >>

Közmű díjtartozás, utazás során kiszabott pótdíj, mobiltelefon előfizetéshez kapcsolódó hátralék – a Budapesti Békéltető Testülethez több olyan ügy érkezik, amelyben a szolgáltatók jóval korábbi tartozás kifizetését követelik. Mit tehet a fogyasztó?

Követeléskezelő cég szólította fel a fogyasztót, hogy fizessen meg egy négy évvel korábbi, gázszolgáltatóval szemben keletkezett tartozást. A Budapesti Békéltető Testülethez beadott fogyasztói kérelem szerint azonban jó ideje már nem is ő volt az ingatlan tulajdonosa, mégis tőle követelte a szolgáltató az összeget. Az ügy a Testület meghallgatásán egyezséggel ért véget, a vállalkozás törölte a fogyasztó nevéről a tartozást.

Egy másik, hasonló ügyben is meg tudtak egyezni a felek a Testület eljárásában. A vita kiindulópontjaként az szolgált, hogy a fogyasztótól az évekkel korábban elhunyt édesanyjának a tartozását követelték. A szolgáltatással ellátott lakás önkormányzati tulajdonú volt, azt nem a fogyasztó örökölte, és a tartozást a hagyatéki eljárásban sem jelentette be a szolgáltató úgy, hogy mindeközben egy másik tartozást bejelentettek, tehát tisztában voltak a haláleset időpontjával. Ebben az esetben is sikerült megegyezni a Testület segítségével, és az elévült tartozás törlésre került.

Egy személyszállítási vállalkozással szintén sikerült megegyeznie a fogyasztónak a Testület eljárásában. A fogyasztót a vállalkozás ellenőre megbírságolta, majd ezt követően bement az ügyfélszolgálatra, hogy rendezze a kiszabott összeget. Ott azonban arra hívták fel a figyelmét, hogy a nevén egy másik, korábbi követelést is nyilvántartanak. A vállalkozás a régebbi tartozásra hivatkozva nem akart részletfizetési kedvezményt engedélyezni a fogyasztó részére, azonban a Testület előtt ez az ügy is egyezséggel érhetett véget. Habár a vállalkozás az elévült követelést továbbra is nyilvántartja, mint nem teljesített követelést, de engedélyezte a fogyasztónak, hogy az utóbb kiszabott pótdíjat ennek ellenére részletekben teljesítse.

Olyan esetre is volt példa a Testület előtt, hogy elektronikus hírközlési szolgáltató követelt évekkel korábbi tartozást a fogyasztótól. A beadott kérelem szerint ráadásul csupán SMS-ben jelezte a szolgáltató a fogyasztó felé a 65.000 forintos elmaradását. Ezt követően az ügyfélszolgálaton tudta meg, hogy a nyilvántartott összeg különböző, évekkel korábbi tételekből áll össze. Csak a Testület eljárásában sikerült tisztázni, hogy melyek is pontosan ezek a tételek. A szolgáltató követelt elmaradt részleteket egy mobilkészülék vásárlásával kapcsolatban, illetve számlatartozást is nyilvántartott. Az eljáró tanács úgy határozott, hogy a szolgáltató törölje az előfizetési díjhoz kapcsolódó tartozást a fogyasztó nevéről, mivel az elévült. Azonban a készülékvásárláshoz kötődő elmaradt részleteket a fogyasztónak meg kell fizetnie, mivel arra az általános polgári jogi szabályok szerinti 5 éves elévülési idő irányadó, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó 1 éves elévülési idővel szemben, és 5 év még nem telt el a tartozás keletkezése óta.

Az elévülés hatására a tartozás maga nem szűnik meg, tehát követelhető, viszont a bírósági úton való kikényszeríthetősége megszűnik, azaz végrehajtani sem lehet. Ha önkéntesen teljesíti a fogyasztó az elévült követelést – mivel a tartozása fennállt – utólag nem követelheti vissza a kifizetett összeget akkor sem, ha utóbb kiderült, hogy a tartozás már elévült.

A polgári jogi igényekre 5 év elévülési időt határoz meg a Polgári Törvénykönyv. Azonban számos olyan jogszabály van, amely bizonyos típusú követelésekre rövidebb elévülési időt ír elő. Ilyenek például a gáz és villamosenergia szolgáltatásból eredő követelések, amelyek 2 év alatt elévülnek. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások is speciálisak ilyen szempontból, 1 év után már elévültté válnak.

Az elévülési időt bizonyos események megszakítják, ilyenkor a jogszabályban meghatározott időtartam számítása újrakezdődik. Ilyen hatással jár a tartozás elismerése, a követelés megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, illetve ha bírósági eljárásban érvényesítik a követelést, vagy ha az csődeljárásban bejelentésre kerül.

Korábban a fizetési felszólítás is megszakította az elévülést, azonban az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatályba lépését követően már nincs ilyen hatása a fizetési felszólításnak.

Mire figyeljenek a fogyasztók?

1. Nézzenek utána alaposan a vitás területre irányadó elévülési időnek. Számos esetben rövidebb idő alatt elévülnek a vállalkozások követelései, mint az általános szabályok szerinti 5 év.

2.  Figyeljenek arra, hogy elévült követelés fizetésére felszólíthatja a fogyasztókat a vállalkozás. Nagyon körültekintően tegyenek csak eleget az évekkel korábbi tartozásra vonatkozó felszólításnak, mivel ha teljesítik a benne foglalt követelést, utólag visszakövetelni ezt nem lehet az elévülésre hivatkozással.

3. Amennyiben már követeléskezelő céghez került a tartozásuk és az fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezi, ezzel szemben ellentmondással kell élniük az elévülésre hivatkozással, különben az végrehajthatóvá válik, akár elévült a követelés akár nem.  Továbbá az elévülésre a bírósági eljárásban is kifejezetten hivatkozni kell, a bíróság azt hivatalból nem vizsgálja.

4. Ha a tartozás jogalapjával, törlésével kapcsolatos, vagy bármilyen más vitában nem tudnak megegyezni a vállalkozással, kérelmezzék a Budapesti Békéltető Testület eljárását, hogy pont kerülhessen a vitás ügy végére.

Amennyiben a követelést jogtalannak érezzük, különösen az eltelt, hosszú idő miatt, az elévülés jogintézményének és a jogszabályoknak ismerete segíthet a probléma megoldásában.
Temérdek behajtó és faktoring cég működik, amely arra hegyeződött ki, hogy több éves, vagy évtizedes tartozásokat hajt be. A tartozás követelésének jogosságát perben lehet tisztázni.
Ám ezt megelőzően is van egy eszköz a kezünkben, amivel védekezhetünk a követelésekkel szemben. Nem csodafegyver, de nagyon jól jöhet, ha tudjuk használni az elévüléssel kapcsolatos szabályokat– árulták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Az elévüléssel kapcsolatos szabályok
Az elévülés tulajdonképpen az az időtartam, amelyen belül jogszerűen érvényesíthető a követelés. Ha ez az időtartam eltelt és azt nem szakították meg valamely cselekménnyel, akkor mentesülhetünk a megfizetése alól.
Egy perben tipikusan hivatkoznunk kell erre a tényre és gyakorlatilag nyert ügyünk van, ha nem tudja a megszakítást bizonyítani az ellenérdekű fél.
Abban az esetekben ahol már eltelt az elévülési idő érdemes a zaklató cégeknek jelezni írásban, már a levelek és SMS küldések megkezdésekor, hogy jogszerűen nem tudják behajtani tőlünk ezt a követelést. Jelentős energiát megspórolunk ezzel nekik is, de legfőképpen magunknak.

Otthon melege programok 2019! Csak jövőre 2019-ben indul a pályázat!!!

Otthon melege program 2019! Csak jövőre 2019-ben indul a pályázat!!!

Idén várhatóan már nem lehet állami támogatáshoz jutni a lakások energiahatékonysági felújításához. Az év elején még voltak tervek, amelyeket nem valósítottak meg.

Idén várhatóan nem folytatódik az energiahatékonysági felújítások vissza nem térítendő állami támogatása – írja a 24óra. A jelek szerint a választások és az energiaügyekért felelős területek teljes kormányzati átszabása miatt az energiafelújítási támogatások szempontjából ez az év már elveszett.

Pedig tavaly augusztusban az akkori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (Nfsi) illetékes államtitkára, Szabó Zsolt megkeresésünkre már szinte kiforrott ez évi terveket vázolt fel. Eszerint háztartási napelem-telepítéshez, illetve az épületek különálló elemei – például nyílászárók – cseréjéhez szántak anyagi segítséget. A szakmai közvélemény ugyanakkor a teljes körű felújítás mellett állt ki.

Emellett sikeresnek számítottak a mosó- és hűtőgépcsere-akciók is. Az akkori kormányforrások még ez év elejére ígérték a folytatást. Ezt támasztja alá az is, hogy a korábbi évek során már ekkor meghirdették és nyár elejétől meg is nyitották az ilyen típusú kasszákat.

Szabó Zsoltot azóta elsodorta offshore-botránya, tárcáját pedig Orbán Viktor választások utáni kormányalakítása. Kaderják Péter, illetve Weingartner Balázs államtitkárok azóta megjelent néhány nyilatkozatukban csupán általánosan kötelezték el magukat az Otthon Melege Programnak (OMP) nevezett támogatási rendszer folytatása mellett. A napilap csak annyit tudott meg: most éppen áttekintik a program folytatásának lehetőségeit.

Korábbi cikkünk itt található

Családi otthonteremtési kedvezmény 2019 (Csok-2019)

Családi otthonteremtési kedvezmény 2019 (Csok-2019)

A 2015. július 1-től bevezetett egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2016. szeptember 15-étől még kedvezőbb feltételekkel igényelhető.

Az otthonteremtési program egyformán szól a családalapítás előtt állóknak, a még gyermektelen fiatal házasoknak, a gyermeküket egyedül nevelőknek, az örökbefogadóknak, az egygyermekes, a kétgyermekes, a három vagy több gyermekes családoknak, az új lakás építőknek vagy vásárlóknak, az új ház építőknek és vásárlóknak, a használt lakás vásárlóknak és a lakásukat bővítőknek.

Családok otthonteremtési kedvezménye: bankonként változik az önerő mértéke!

A jegybanki állásfoglalás után is maradt még bizonytalanság az új szocpol körül. A jövő héten több banknál elindul majd a szolgáltatás, de hiába számítják be önerőként a kedvezményt, lehet, hogy kérnek még további saját finanszírozást a hitelfelvevőktől a bankok.

Megpróbált tiszta vizet önteni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pohárba a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) kapcsán. A jegybank állásfoglalásából egyértelműen kiderül: amikor egy hitelintézet azt vizsgálja, megvan-e a jogszabályok által minimálisan előírt 20 százalékos önerő egy forintalapú lakáskölcsönnél, a CSOK-ot nyugodt szívvel beszámíthatja. A bankokat azonban ez a hír nem késztette automatikusan lazításra.Lapunk több hitelintézetet is kérdezett, többségük dodonai választ adott arra a kérdésre, elfogadják-e majd az új szocpolt önerőként, illetve, hogy a jegybanki állásfoglalás változtat-e a hitelbírálat szabályain.

Az UniCreditnél be fog számítani a támogatás az önerőbe, és korábban az MKB, a CIB és az FHB is azt nyilatkozta lapunknak, hogy saját erőként kalkulál az új szocpollal. A Budapest Bank azonban a CSOK-on túl is legalább 20 százaléknyi önerőt kért.

A jegybank állásfoglalása mégsem volt teljesen hiábavaló. Az OTP például hivatalosan még nem foglalt állást ebben a kérdésben, a hitelközvetítő partnereit viszont állítólag már tájékoztatta arról, hogy valószínűleg el fogja fogadni júliustól önerőként a CSOK-ot. Igaz, a vezető hazai hitelintézetnél valószínűleg így is szükség lesz önerőre, az OTP ugyanis a tapasztalatok szerint 20 százalékos önerővel korábban sem érte be, körülbelül 30 százalékot várt el a hitelfelvevőktől – mondja Kiss Gábor, a Benks Kft. régióvezetője.Más bankokra is jellemző ez. „A legtöbb bank eddig sem használta ki a hitelfedezeti arány 80 százalékos plafonját, sok hitelintézet legalább 30-40 százalékos önerőt várt el a kérelmezőktől” – mondja Tóth Tamás, a Hitelnet régióvezetője. A tapasztalatok szerint piaci átlagnál kisebb önerővel is beéri a K&H, az FHB, az UniCredit és a CIB is, de vidéken, kisebb településeken, rosszabb szerkezetű épületeknél szinte minden bank magasabb saját finanszírozást vár el.

A jövő héten induló CSOK körül más bizonytalanságok is vannak. Az például még érthető, ha a már megszületett gyerek után elfogadják a bankok önerőként a támogatást, hiszen ezt a pénzt nem kell visszafizetni. Az viszont kérdéses, hogy mi lesz a megelőlegező támogatások megítélése a hitelbírálatnál, amit a tervezett gyerekekre kérhetnek a házaspárok. (Egy vagy két gyerek után is fel lehet venni a kedvezményt, az első gyereknek ebben az esetben négy, a másodiknak nyolc éven belül kell világra jönnie.)
Eddig egyébként a Hitelnetnél hivatalosan csak három bank, a K&H, az OTP és az FHB jelezte, hogy a jövő héttől nyújtják a CSOK-ot, és az OTP már a médiában is reklámozza a lehetőséget. Sok hitelintézet készül még a programra, de van, ahol még azt sem tudják pontosan, milyen nyomtatványok kellenek majd az igényléshez. Az szinte biztos, hogy igazolni kell majd például a kiszemelt ingatlan energetikai osztályát, ami használt családi házak esetében általában B, C vagy D kategóriát jelent. A C-nél alacsonyabb besorolású házaknál, lakásoknál egyébként olyan igazolás is kell, hogy az ingatlan állapota nem életveszélyes.
Versenyelőny lehet belőle
Az állami támogatás összege 500 ezer és 3,25 millió forint között lehet, egy kétgyerekes család például alapesetben a lakóingatlan méretétől függően 800 ezer–1,3 millió forintot kaphat, egy háromgyerekes pedig 1,2–2 millió forintra jogosult. A CSOK különösen a vidékieknek kedvez, mivel a kisebb településeken élő családok jellemzően nem kis lakásokat, hanem tágasabb családi házakat vásárolnak, így jogosultak lehetnek a maximális összegre.
Ahol nehézséget okoz a családoknak az önerő megteremtése, vagy a saját erőt szívesebben fordítanák felújításra vagy az illetékek kifizetésére, ott azok a bankok kerülhetnek versenyelőnybe, amelyek kevesebb önerővel is beérik, esetleg az állami támogatáson felül már nem is kérnek több saját erőt.

Hivatalos infó – családi pótlék utalás és kézbesítés időpontok 2019-re!

Családi pótlék utalás 2019- friss hirek!

Hivatalos infó – családi pótlék utalás és kézbesítés időpontok 2019-re!

2015. április 1-től a kormányhivatalok hatáskörébe kerül át a Magyar Államkincstártól a családtámogatási feladatok ellátása. Ettől az időponttól kezdve a kormányhivatalok járnak el a családi pótlékkal, a gyermekgondozási segéllyel, a gyermeknevelési támogatással és az anyasági támogatással kapcsolatban. 
A kormányhivatalhoz kerül át ezen kívül a fogyatékossági támogatáshoz, a kereset-kiegészítéshez, valamint az energiaár-támogatáshoz tartozó ügyintézés is.
2019-ben ekkor jönnek a pénzek!!!
2019 Januárban nem jön családi pótlék.
2019. február 4.
2019. március 4.
2019. április 2.
2019. május 2.
2019. június 4.
2019. július 2.
2015. augusztus 2 és 27
2019. szeptember nem jön
2019. október 2.
2019. november 5.
2019. december 3 és 27.

Az utalási időpontok tájékoztató jellegűek!
A pótlék összege havonta
Egy gyermekes család esetén: 12 200 Ft
Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 13 700 Ft
Két gyermekes család esetén (gyermekenként): 13 300 Ft
Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 14 800 Ft
Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként): 16 000 Ft
Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17 000 Ft
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén: 23 300 Ft
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén: 25 900 Ft
Központi telefonos ügyfélszolgálat:
1/452-2910, 30/344-0045, 70/460-9005, 20/881-9535
Az ügy általános leírása
Családtámogatási ellátás, amelyre jogszabályban meghatározott személyek (leggyakrabban szülők) szerezhetnek jogosultságot meghatározott életkorú, saját háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel. A családi pótlék nem alanyi jogon jár, megállapítása iránt kérelmet kell előterjeszteni az erre rendszeresített formanyomtatványon. A családi pótlék havi összegét az Országgyűlés évente határozza meg, a gyermekszám növekedésével a gyermekenkénti összeg emelkedik. Egyedülálló és beteg gyermeket nevelő személyek részére magasabb összegű családi pótlék állapítható meg a családtámogatási törvény feltételei szerint.
Az ügyintézés folyamata
A formanyomtatványt és az ahhoz csatolt, az igényelbíráláshoz szükséges jogszabályban meghatározott dokumentumokat a lakóhely szerint illetékes kincstár igazgatósághoz kell benyújtani (postán vagy személyesen az ügyfélszolgálati irodán), illetve amennyiben a kérelmező munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a kifizetőhelynél kell a kérelmet benyújtani, előterjeszthető továbbá a illetékes megyei kormányhivatal „Kormányablak” Integrált Ügyfélszolgálati Irodáján, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is. A hatóság az igényelt ellátásról 21 napon belül dönt. A családi pótlék utalására havonta, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, bankszámlára utalás esetében 3. napjáig kerül sor.

CSALÁDI KEDVEZMÉNY 2019/2020: ÉLETTÁRSSAL MEGOSZTVA AKÁR VISSZAMENŐLEGESEN! >>>

CSALÁDI KEDVEZMÉNY 2019/2020:

ÉLETTÁRSSAL MEGOSZTVA AKÁR VISSZAMENŐLEGESEN! >>>

A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adóalap-kedvezmény, amelyet az arra jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet.

A kedvezmény igénybevételének szabályairól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 29/A. és 29/B. bekezdései rendelkeznek.

2018-ban nem változik az egy, három, vagy több eltartott esetén érvényesíthető kedvezmény havi összege, 1 gyermek után 66 670 forint, 3 (és minden további) gyermek esetén 220 000 forint összegű kedvezmény vehető igénybe.

Azonban két eltartott esetén ez az összeg 100 000 forintról 116 670 forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy kedvezményezett eltartottanként havonta 17 500 forinttal kevesebb a fizetendő adó összege.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 12. § (2) bekezdés módosítása alapján 2018. január 1-jétől saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki a szülő beleegyezésével vagy kérelmére részesül a Gyvt. szerinti átmeneti gondozásban. Azaz a leírtak szerint átmeneti gondozásba helyezett gyermek a családi kedvezmény szempontjából is figyelembe vehető.-írja a NAV!

Egy kis áttekintés :

Családi adókedvezmény igénybevételére van lehetőség már a magzati kor 91. napját követően. A 2018-as évben, érvényben lévő szabályozás alapján igényelhető havonta és egy összegben is.

Milyen jövedelmekből érvényesíthető a kedvezmény?

  • munkabér
  • táppénz
  • csecsemőgondozási díj (csed)
  • gyermekgondozási díj (gyed)

Mekkora összeg érvényesíthető?

  • 1 gyermek után 10.000 Ft
  • 2 gyermek után 35.000 Ft (17.500 Ft/gyerek)
  • 3 gyermek után 99.000 Ft (33.000 Ft/gyerek)
  • több gyermek után további 33.000 Ft/gyerek

Mit jelent a családi adókedvezmény?

A családi kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – az igénylő összevont adóalapját csökkenti.

A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy eltartott esetén havonta és

  • kedvezményezett eltartottanként 10 000 forinttal,
  • két eltartott esetén 17 500 forinttal,
  • három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33 000 forinttal

magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.

Ki jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére?

Magzati családi adókedvezmény:

a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

Családi adókedvezmény megszületett gyermek után:

az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra.

  • vér szerinti szülő, aki házastárs,
  • az élettársakként együtt élő vér szerinti szülők
  • a szülővel együtt élő élettársat is, aki az érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

lásd: A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.)

Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, mindenképpen közös nyilatkozatot kell tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. A közös nyilatkozat megtételének kötelezettsége nem vonatkozik a felváltva gondozott gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik.

Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.

>>> Amennyiben hasznosnak találod a cikket, kérjük oszd meg ismerőseiddel is. Köszönjük <<<

Szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályai 2019

Szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályai 2019  >>>

Osszátok meg >>>

A június 14-i Kormányinfón a nyugdíj melletti munkavállalás kapcsán a következő bejelentések történtek: “A jelenlegi szabályok szerint, ha egy nyugdíjas a minimálbér tizenkétszeresét keresi, akkor le kell mondani a nyugdíjáról.

Ezt a szabályozást a kormány jövőre eltörli. Már korábban, a jövő évi költségvetés benyújtásakor kiderült, hogy további kedvezményt kaphatnak a nyugdíjasok: amennyiben munkát vállalnak, akkor semmilyen közteher nem terheli a jövedelmüket, csak a 15%-os szja-t kell megfizetni. Vagyis a munkáltatók számára is kedvező lesz az idősebb generáció foglalkoztatása.”

A bejelentések értelmezéséhez célszerű tudnunk, hogy jelenleg milyen korlátok érvényesülnek a nyugdíj melletti munkavállalás tekintetében.

A közszférában érvényesül egy általános tilalom, amely szerint a nyugdíjas munkavállaló közalkalmazotti, köztisztviselői, közszolgálati vagy hasonló jogviszonyban csak úgy dolgozhat (előzetes kormányzati jóváhagyással), hogy a közszférás jogviszonya fennállásának időtartamára felfüggesztik a nyugdíja folyósítását. A Kormányinfón elhangzottak e korlátozás feloldását nem említették, bár az nagyon időszerű lenne, ha a közszférában is fájdalmas munkaerőhiány enyhítése a cél, legalább a magasan képzett és nagyon tapasztalt szakemberek tekintetében.

A Kormányinfón elhangzott bejelentés sajnos téves információt tartalmaz a nyugdíj melletti munkavállalást érintő éves összeghatárt illetően. A korbetöltött öregségi nyugdíjas a versenyszférában ugyanis kereseti korlátozás nélkül dolgozhat, vagyis egyáltalán nem kell lemondania a nyugdíjáról, ha a mellette szerzett keresete meghaladja a minimálbér 12-szeresét. Praktikusan bármennyit kereshet a nyugdíjkorhatárát betöltött nyugdíjas a versenyszférában (a közszférában pedig láttuk, hogy eleve le kell mondania a nyugdíjáról, függetlenül attól, hogy eléri-e a minimálbér összegét az illetménye vagy sem).

Egy hasonló korlátozás létezik ugyan, de az csak a korhatár előtt nyugdíjban részesülő hölgyekre (valamint a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyekre) vonatkozik, akik nyugdíját (ellátását) akkor kell az adott évben az adott év végéig felfüggeszteni, ha a keresetük a mindenkori minimálbér 18-szorosát meghaladja. Ezt a korlátozást is célszerű lenne mielőbb megszüntetni, ha a cél a munkaerőhiány enyhítése, különösen a magas képzettséget igénylő szakmákban és hivatásrendekben.

A Kormányinfón e tekintetben elhangzott második bejelentés lényegében a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekben személyes közreműködésükért díjat kapó nyugdíjasoknak ma is járó, valóban nagy és üdvös közteherviselési kedvezményt terjesztené ki – de pontosan nem derül ki, hogy kikre? Minden nyugdíjasra? A közszférában és a versenyszférában dolgozókra egyaránt?

Ha minden nyugdíjasra (és nyugdíjszerű ellátásban részesülőre) kiterjedne a korlátozások eltörlése, az lenne a leginkább kedvező lépés, hiszen a munkát vállaló nyugdíjasok előtt tornyosuló, valóban leglényegesebb akadály, hogy jelenleg lényegében ugyanannyi közterhet kell fizetniük a keresményük után, mintha aktív korú dolgozók lennének: az szja (15%) mellett fizetniük kell a nyugdíjjárulékot (10%) és a természetbeni egészégbiztosítási járulékot (4%), csak a pénzbeni egészségbiztosítási járulék (3%) és a munkaerőpiaci-járulék (1,5%) megfizetése alól mentesülnek. A nyugdíjjárulék fizetéséért cserébe jogosultságot szereznek ugyan a nyugdíjuk minimális emelésére (az éves kereset 1/2400-ad részével emelik meg a nyugdíj havi összegét a következő évtől), de erről valószínűleg szívesen lemondanának a lényegesen magasabb nettó bérért cserébe. (Amint a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek tagjai is tanúsítják.) Ha a javaslat erről szól, vagyis  a nyugdíjas munkavállalónak anélkül sem kellene a jövőben fizetnie a 10% nyugdíjjárulékot és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, hogy belépne egy nyugdíjas szövetkezetbe, akkor további 14 százalékponttal javulna a helyzete, vagyis ennyivel nőhetne azonos bruttó bér mellett a nettó keresete, ami mindenképpen üdvözlendő fejlemény! Ha emellett nőne a nyugdíjas munkavállalót foglalkoztató munkáltatókat megillető szocho-kedvezmény mértéke is (ami jelenleg legfeljebb százezer forint bruttó bérig a szocho feléig terjed), akkor valóban nagy lépést tennénk a nyugdíjasok tízezreinek ismételt alkalmazása felé.

Minden dolgozni vágyó nyugdíjas örülhet, ha versengeni kezdenek érte a munkaerő-szűkében lévő munkáltatók, legyen akár tagja közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek, akár nem. Az érintett nyugdíjasokkal együtt nagy érdeklődéssel várhatjuk, hogy milyen új rendelkezések hatályba lépésére kerül sor a nyugdíj melletti munkavégzés könnyítése és vonzerejének növelése érdekében.

 

2018/2019 tanév rendje Magyarországon: itt van az összes fontos dátum >>>

2018/2019 tanév rendje Magyarországon: itt van az összes fontos dátum >>>

A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019. június 14-én, pénteken lesz, vagyis jövőre még biztosan nem lesz hosszabb a tanév – derül ki a 2018/2019-es tanév rendjéről szóló rendeletből. A tanítási napok száma 181, a szakgimnáziumokban 179, a gimnázumokban és a szakközépiskolákban 180, ennyiszer kell iskolába menni szeptember és június között.

A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart, az iskolák 2019. február 1-ig értesítik a diákokat és a szülőket az első félévben elért eredményekről.

Tanítási szünetek

Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. október 26. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2018. november 5. (hétfő).

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. január 3. (csütörtök).

A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. április 17. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2019. április 24. (szerda).

Középiskolai felvételi

A középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgáit az érintett gimnáziumokban és szakgimnáziumokban 2019. január 19-én 10 órától tartják majd, míg a pótló vizsgákat 2019. január 24-én 14.00-kor tartják majd.

Iskolai témahetek

A következő tanévben is lesznek témahetek, a következő három:

  • a „Pénz7” pénzügyi és vállalkozói témahét 2019. február 25. és 2019. március 1. között,
  • a fenntarthatósági témahét 2019. március 18. és 2019. március 22. között,
  • a digitális témahét 2019. április 8. és 2019. április 12. között lesz.

Érettségik

Az őszi írásbeli érettségik 2018. október 12-én kezdődnek a nemzetiségi nyelvi és irodalmi vizsgával, és a fizikával zárulnak, 2018. október 29-én. Az őszi érettségi időszak szóbeli vizsgái emelt szinten 2018. november 8-tól 12-ig tartanak majd, középszintű szóbeli vizsgák pedig 2018. november 19-től 23-ig.

Forrás: Magyar Közlöny

A 2019-es május–júniusi írásbeli érettségi vizsgák 2019. május 3-án kezdődnek nemzetiségi nyelv és irodalommal, a magyar nyelv és irodalom érettségi 2019. május 6-án, reggel 8-kor kezdődik majd. A májusi érettségi írásbeli vizsgái 2019. május 24-én zárulnak.

Forrás: Magyar Közlöny

A szóbeli vizsgák emelt szinten 2019. június 5. és 13. között, a középszintű szóbeli vizsgák pedig 2019. június 17. és 28. között lesznek majd.

Országos mérések

Az országos kompetenciamérést a 2018/2019. tanévben 2019. május 29-én rendezik meg.

A két tanítási nyelvű iskolákban 2019. május 15-én szervezik a célnyelvi mérést, míg az idegen nyelvi méréseket a többi – nem két tanítási nyelvű  iskola 6. és a 8. évfolyamán május 22-én szervezik meg.

A diákok fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát 2019. január 9. és 2019. április 26. között kell megszervezniük. Forrás

Lakástakarék összehasonlítás 2018/2019: Fundamenta, Otp, Erste, Aegon? Hol érdemes Ltp-t kötni?

Lakástakarék összehasonlítás 2018/2019: Fundamenta, Otp, Erste, Aegon? Hol érdemes Ltp-t kötni?

Bármilyen meglévő lakáscélunk is legyen, érdemes felhasználni a lakás-takarékpénztárokon keresztül igénybe vehető állami támogatást. Bár a támogatás mértéke szempontjából mindegy, hogy melyik pénztárnál szerződünk, más szempontból ugyanakkor ennek van jelentősége. Például részben vagy egészben megspórolhatjuk a szerződés kötésekor fizetendő több tízezer forintnyi számlanyitási díjat, amennyiben jól választunk pénztárat. Az alábbiakban áttekintjük, hogy milyen számlanyitási akciókat vehetünk most igénybe az egyes lakás-takarékpénztáraknál.

Szinte mindenkinek van valamilyen lakáscélja: akinek nincs ingatlana, az vásárolni szeretne, akinek meg van, az sokszor szeretné azt egy nagyobbra cserélni. De még azoknak is lehetnek lakással kapcsolatos céljaik, akik alapvetően elégedettek meglévő ingatlanjukkal: cél lehet az ingatlan felújítása, karbantartása, esetleg korszerűsítése, bővítése. Szintén cél lehet az ingatlant terhelő jelzáloghitel kifizetése.

Mindezen célok eléréséhez kitűnő segítséget nyújtanak a lakástakarékok, illetve a rajtuk keresztül elérhető állami támogatás. A többség számára valószínűleg már ismertek ennek a megtakarítási formának a főbb jellegzetességei: a havonta fizetett megtakarításaink után 30 százalékos, maximum évi 72 ezer forintos állami támogatást vehetünk igénybe. A támogatásért cserébe viszont lakáscélra kell felhasználnunk a lakástakaréknál összegyűlt megtakarításunkat.

Jelenleg azonban nem csak egy megtakarításként, hanem befektetésként is érdemes lehet az LTP-kre tekinteni, hiszen az állami támogatások következtében kiemelkedően magas hozamot érthetünk el. Ez pedig szintén nem elhanyagolható szempont, főleg olyankor, amikor a hagyományos, alacsony kockázatú befektetési termékek többsége csak minimális hozamot képes nyújtani.

Tehát szinte bárkinek érdemes lehet LTP-t kötnie, amennyiben rendelkezik bármiféle lakáscéllal. Érdemes azonban figyelni, hogy éppen melyik lakástakarék hirdet akciót az új szerződésekre vonatkozóan, ugyanis alapesetben viszonylag magas, több tízezer forintos számlanyitási díjjal kell számolniuk az új ügyfeleknek. Értelemszerűen ezt jobb elkerülni, és ebben segítségünkre is vannak az időről időre meghirdetett számlanyitási akciók. Nézzük hát, hogy milyen akciók érhetőek el jelenleg.

Számlanyitási díj
Új lakás-takarékpénztári szerződés kötése esetén az ügyfelet úgynevezett számlanyitási díj terheli, amely a szerződéses összeg 1 százaléka. Egy 10 évre kötött szerződés esetén tehát a kezdeti költségünk 76 ezer forint is lehet, ami már nem kevés. Ugyanakkor – ahogy fentebb is írtuk – ezt az induló költséget a pénztárak – részben vagy egészben – gyakorta elengedik.

Aegon

Az Aegonnál jelenleg 3 akció közül is választhatunk, melyek közül az egyikkel felezhetjük a számlanyitási díjat, míg a másik kettővel teljesen le is nullázhatjuk azt. Mindegyik akciónak feltétele, hogy legalább 5 éves futamidejű szerződést kössünk.

Az első esetben elegendő annyit tennünk, hogy a már említett, minimum 5 éves futamidőre kötünk szerződést. Ebben az esetben elengedik számunkra a számlanyitási díj felét. A második esetben további feltételt is teljesítenünk kell: új vagy már korábban megkötött lakásbiztosítással is rendelkeznünk kell az Aegonnál. Ha ez is teljesül, akkor egyáltalán nem kell fizetnünk a számlanyitásért.

Ugyancsak ingyen nyithatunk számlát, ha új belépői vagyunk a biztosító önkéntes nyugdíjpénztárának. Az első két feltételt új és meglévő ügyfelek is teljesíthetik, míg az utolsó – ahogy fentebb is írtuk – csak az új belépőkre érvényes.

Erste

Teljesen díjmentesen nyithatnak új számlát azok a meglévő ügyfelek, akik már most is rendelkeznek lakás-takarékpénztári szerződéssel, és annak lejártakor újat kötnek. Ugyanakkor azok sem maradnak kedvezmények nélkül, akik nem tudják ezeket a feltételeket teljesíteni.

Mindössze egy havi megtakarítási összegnek megfelelő, tehát maximálisan 20 ezer forintos számlanyitási díjat kell fizetniük azoknak az új ügyfeleknek, akik most kötnek új szerződést 6, 8 vagy 10 éves futamidővel. Ez azt jelenti, hogy az ő zsebükben is több marad 56 ezer forinttal.

Fundamenta

Továbbra is elérhető a Fundamenta triplázós akciója, amelynek keretein belül az ügyfelek megháromszorozhatják egyhavi megtakarításukat – feltéve, hogy 8 vagy 10 évre kötik a szerződésüket. Az akció igénybevételének másik fontos feltétele, hogy a havi megtakarítási összeg legalább 19 900 forint kell legyen. Ebből persze az is következik, hogy az akcióból kifolyólag 40 ezer forintos jóváírásra számíthatunk, amit 80 ezer forintra is növelhetünk, amennyiben a havi befizetéseink értéke 40 ezer forint lesz.

OTP

Június 1-jét követően mindössze a számlanyitási díj negyedét kell kifizetnie annak, aki az OTP-nél köt új lakás-takarékpénztári szerződést. Az akció azokra vonatkozik, akik online, vagy visszahívás kérésével kezdeményezik az új szerződés megkötését, illetve azok is igénybe vehetik a kedvezményt, akik hűséget vállalnak és igénylik a pénztár SMS szolgáltatását is.

A számlanyitási díj felét spórolhatják meg azok, akik hűségvállalás és SMS szolgáltatás igénylése nélkül kötnek 6, 8 vagy 10 éves futamidejű szerződést.

Hol szerződjünk?

A példánkban havi 20 ezer forintos megtakarítási összeget és 10 éves futamidőt vettünk alapul, illetve a felvehető lakáshitelt is igényeltük. Íme, az ajánlatok:

  • Aegon: 7,6 millió forintos szerződéses összeg mellett 3 135 875 forintot takaríthatunk meg a 10 év alatt. A hitel THM-je 6,70 százalék, míg a megtakarítás EBKM-je az állami támogatással együtt 4,22 százalék.
  • Erste: Az ugyancsak 7,6 milliós szerződéses összeg mellett a 10 év alatt megtakarítunk 3 135 660 forintot, míg a felvett hitelünk THM-je 7,32 százalék. A megtakarítás EBKM-je az állami támogatással együtt 4,22 százalék.
  • Fundamenta: A 7,65 milliós szerződéses összeg mellett 3 135 771 forintot takaríthatunk meg. Bár a megtakarított összeg gyakorlatilag megegyezik a több ajánlatéval, a felvett hitel THM-je jóval kedvezőbb a többinél: mindössze 3,77 százalék. A megtakarítás EBKM-je az állami támogatással együtt 4,46 százalék.
  • OTP: Az OTP-nél valamelyest kisebb, csupán 7,5 milliós a szerződéses összeg. A megtakarított összeg itt is hasonló, 3 135 000 forint. A hitel THM-je 7,40 százalék, míg a megtakarítás EBKM-je az állami támogatással együtt 4,25 százalék.

Jól látható tehát, hogy megtakarítási szempontból nincsen jelentős eltérés az egyes pénztárak között. Az egyetlen jelentős eltérés a hiteleknél tapasztalható: a Fundamenta tavaly december óta jelentősen olcsóbban nyújt hitelt az ügyfeleiknek. Ez nyilván egy jó pont a legnagyobb takarékpénztár mellett, legalábbis azok szemében, akik amúgy tervezik a hitel felvételét is.

Azok számára azonban, akiket csak a történet megtakarítási része érdekel, már nem olyan egyértelmű, hogy melyik pénztárat érdemes választani, hiszen nincsenek jelentős eltérések. Számukra már döntő szempont lehet, hogy éppen hol köthetnek ingyen, vagy legalábbis kedvezményesen új szerződést.

Ingatlanjog 2018 – változások!

Ingatlanjog 2018 – változások!

Több fontos változás lépett hatályba az ingatlanjog területén az elmúlt hónapokban – hívja fel a figyelmet dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, az RSM Legal | Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.

Jelentősen bővült az állami elővásárlási joggal érintett ingatlanok köre 2017 decemberétől, az ingatlanügyletek biztonságát erősíti, hogy a 2018. év elején hatályba lépett új ügyvédi törvény jelentősen módosította az ügyvédi ellenjegyzés szabályait, mind tartalmi, mind formai szempontból. 2018 elejétől lépett életbe az a jogszabály-módosítás is, amely szerint kormányablaknál a jövőben nem terjeszthető elő ingatlan-nyilvántartási kérelem. A termőföld öröklésének szabályozása pedig az egyik EB döntés következtében változhat – ezzel a rövid összefoglalóval kezdi friss bejegyzését dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, az RSM Legal | Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.

Jelentősen bővült az állami elővásárlási joggal érintett ingatlanok köre

A hazai jogi szabályozás a jogalkotó által kitűzött társadalmi célok elérése érdekében már régóta alkalmazza az állam javára biztosított elővásárlási jog intézményét. Az elővásárlási jog lehetőséget biztosít annak jogosultja – jelen esetben az állam – részére, hogy a más tulajdonában álló dolgot azonos feltételekkel megvásárolja abban az esetben, ha a tulajdonos azt harmadik személy részére értékesíteni kívánja.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény alapján a kitűzött birtokpolitikai célok megvalósítása, ezen belül elsősorban a gazdaságos művelésre alkalmas birtokméret kialakítása, a közepes méretű agrárüzemek elterjedése, illetve a közfoglalkoztatás és más közérdekű cél megvalósítása érdekében az államot mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld eladása esetén a többi elővásárlási jogosultat megillető sorrendben elővásárlási jog illeti meg.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény állam részére a kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire az állam részére első helyen elővásárlási jogot biztosít, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja. Ezen felül az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében első helyen az államot (második helyen a feladatot ellátó helyi önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot vagy fővárosi és kerületi önkormányzatot) elővásárlási jog illeti meg.

A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 2017. decemberében hatályba lépett módosítása az állami elővásárlási jogot a világörökségi helyszínen található ingatlanokra is kiterjesztette azzal a szándékkal, hogy hangsúlyosabban érvényesítésre kerüljenek a világörökségi egyezményben megállapított célok és meg lehessen akadályozni, hogy az értékes területeken álló ingatlanok tömegesen külföldiek kezébe kerüljenek, vagy azokat a világörökségi területhez nem méltó célra használják. Ilyen világörökségi helyszínek Budapesten a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út és további vidéki helyszínek.

A jogszabály-módosítással érintett ingatlanokra az állam elővásárlási jogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba, ennek érdekében az erre kijelölt hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

A világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának részletszabályait és a világörökségi helyszínen található több mint 80.000 ingatlan felsorolását a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.

A magyar állam elővásárlási jogát a világörökségi helyszíntől függően a rendeletben megjelölt a természet védelméért felelős miniszter vagy a kulturális örökség védelméért felelős miniszter gyakorolja. Az elővásárlási jog gyakorlására felhívó megkeresést az ingatlant eladni szándékozó tulajdonosnak az ingatlan fekvési helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, de a miniszternek címezve kell benyújtani.

A megkeresést a jogszabályban meghatározott adattartalommal kell benyújtani, a megkereséshez csatolni kell az adásvétel lényeges elemeit tartalmazó vételi szándéknyilatkozatot, szerződés tervezetet vagy szerződést.

Az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot az illetékes miniszter a megkeresésnek a kormányhivatalhoz történő megérkezésétől számított nyolc napon belül teszi meg. Ha ilyen nyilatkozat megtételére határidőben nem kerül sor, azt az elővásárlási jog gyakorlásáról való lemondásnak kell tekinteni.

A világörökség védelmével összefüggésben fennálló elővásárlási jog alól jelenleg kivételt képeznek a lakhatás céljára épületek (lakások, lakóházak),valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földek, annak ellenére, hogy a kormányrendelet ezeknek az ingatlanoknak a felsorolását is tartalmazza. Kérdés hogy a jövőben a jogalkotó az elővásárlási jogot ezekre az ingatlanokra is ki akarja e majd terjeszteni.

Növekszik az ingatlanügyletek biztonsága

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény szerint a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, telki szolgalmi jog, vételi és eladási jog, hitelintézetek kivételével a jelzálogjog létrejötte, változása, megszűnése közokirat vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okirat alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.  Ezzel összhangban a hazai ingatlanforgalom jelentős része ügyvédek által szerkesztett okiratok alapján kerül lebonyolításra és a közhiteles nyilvántartáson történő átvezetésre.

A 2018. év elején hatályba lépett új ügyvédi törvény jelentősen módosította az ügyvédi ellenjegyzés szabályait, mind tartalmi, mind formai szempontból. A módosítások eredményeképpen az az ellenjegyzett ügyvédi iratok okirati biztonsági szintje megnőtt, ami egyben az ingatlanügyletek biztonságnak a növekedésével is jár.

A törvény szerint, az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban történő eljárásra, illetve az ott történő bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízás esetén a személyazonosság ellenőrzése érdekében köteles a felek okmányait a jogügyletek biztonságát erősítő adatszolgáltatási keretrendszer (JÜB) használatával a hatósági nyilvántartásból ellenőrizni.

Az új szabályozás szerint az ingatlan ügyletek során eljáró ügyvédek az adatszolgáltatást ingyenesen vehetik igénybe, az azonosított személyek adatairól a jogügyletek biztonságának elősegítése érdekében az ügyvédnek a jogszabályban meghatározott adattartalommal nyilvántartást kell vezetnie.

Az ügylettel érintett felek hatósági nyilvántartás segítségével történő azonosításán felül az ügyvéd az okiratszerkesztési tevékenység során köteles az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat is ellenőrizni, szükség esetén akár földhivatali betekintés útján.

A felek és az ingatlan adatainak az ellenőrzését követően kerülhet sor az okirat ellenjegyzésére, amivel az ügyvéd tanúsítja, hogy az okirat a jogszabályoknak és a felek ügyleti akaratának megfelel, továbbá hogy az ügyvéd az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és az okiratot a felek előtte írták alá vagy az aláírást sajátjukként ismerték el. Ha a szerződést külföldön írják alá, a megfelelő szabályok szerint lehetőség van az aláírás külképviseleti vagy közjegyzői úton történő hitelesítésére.

Az okirati ellenjegyzés formai követelményei is megváltoztak, így az ellenjegyzett okiratot több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni, az okirat minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia, a feleknek alá kell írniuk, az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia. Az ellenjegyző ügyvéd az okiraton az aláírása oldalán a szárazbélyegzőjének a lenyomatát elhelyezi.

A szabályozás új elemét képező, a kamarai azonosító számnak az okiraton történő feltüntetésére vonatkozó kötelezettség lehetővé teszi az okiratot ellenjegyző ügyvéd érvényes ügyvédi kamarai tagságának, ilyen módon az ellenjegyzési jogosultságának az ellenőrzését, amelyet az ügyvédi kamara által üzemeltetett honlapon keresztül bárki elvégezhet.

Változások az ingatlan-nyilvántartásban

A területi közigazgatás átalakítási folyamat részeként 2011-ben létrehozott kormányablak hálózat azzal a céllal került kialakításra, hogy egy olyan hivatali rendszer álljon rendelkezésre, ahol mindenki a lakhelyéhez legközelebb, vagy akár utazása során tudja intézni ügyeit. A kormányablakoknál több mint több 1500 állammal kapcsolatos, illetve közigazgatási ügy intézésére van lehetőség, a közelmúltig az ilyen ügyek közé tartoztak egyes ingatlan-nyilvántartási ügytípusok, például haszonélvezeti jog törlése iránti kérelmek benyújthatók voltak kormányablakban.  Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 2018. év elejétől hatályos módosítása ezt a lehetőséget megszüntette, így ingatlan-nyilvántartási kérelem kormányablaknál a jövőben nem terjeszthető elő.

A jogszabály-módosítás rögzíti azt is, hogy ingatlan-nyilvántartási eljárás során a kérelmet kizárólag írásban lehet előterjeszteni, ennek megfelelően az egyébként fejlesztés alatt álló elektronikis ingatlan-nyilvántartás bevezetésére a közeljövőben várhatóan nem fog sor kerülni.

Az ingatlan beruházásokkal kapcsolatos adminisztrációt is egyszerűsítő új szabály, hogy művelési ág változása például művelés alóli kivonás esetén nem kell változási vázrajzot benyújtani a földhivatalhoz, ha a földrészlet egész területe más művelési ágra változik.

A hatályba lépett általános közigazgatási rendtartás szabályaival összhangban pontosításra kerültek az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a hiánypótlási határidőkre vonatkozó szabályok. Ha a földhivatali beadvány hiányossága olyan fokú hogy az nem pótolható, a kérelem hiánypótlás nélküli elutasítására kerül sor. Ilyen hiányosságnak minősül, ha a bejegyezhetőséghez a benyújtott okirat tartalmát kellene módosítani (például név, fekvés és helyrajzi szám elírás, aláírás, ellenjegyzés hiánya) vagy a benyújtott kérelem vagy okirat érthetetlen, ellentmondó, vagy a termőföld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésen a mezőgazdasági igazgatási szerv törvényben előírt jóváhagyásáról szóló záradék nem szerepel. Ha a hiányosságok nem olyan súlyúak ami alapján a kérelmet el kell utasítani, abban az esetben a földhivatal a hiány pótlását írja elő az ügyfél részére és erre határidőt tűz. A korábbinál szigorúbb új szabályozás szerint a hiány pótlására rendelkezésre álló határidő indokolt esetben kérelemre nyolc nappal hosszabbítható meg, a meghosszabbított hiánypótlási határidő számítása az eredeti határidő lejártát követő nappal kezdődik. A hiánypótlási határidő további meghosszabbítására nincs lehetőség.

Változhat a termőföld öröklésének szabályozása az EB döntése következtében

A közelmúltban a termőföldek forgalmát szabályozó törvényekkel kapcsolatos fontos bírósági döntés született, amelyben az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ellentétesek az uniós joggal a földforgalmi jogszabályok egyes rendelkezései.

A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint ugyanis 2014. évben a törvény erejénél fogva megszűnt azoknak a személyeknek a mezőgazdasági földterületeken fennálló, szerződéssel alapított használati, haszonélvezeti joga, akik nem voltak közeli hozzátartozói az érintett földterületek tulajdonosainak. Az ilyen haszonélvezeti jogbejegyzéseket az eljáró földhivatalok hivatalból törölték. A magyar hatóságok döntését külföldi állampolgárok támadták meg bíróság előtt, az ügyben született ítélet szerint a vitatott szabályozás valóban az uniós joggal ellentétes, mivel az a tőke szabad mozgásának korlátozását képezi és a magyar állampolgároknál nagyobb arányban sújtja a külföldieket. A bírósági ítélet nemcsak a külföldieket, hanem azokat a magyar állampolgárokat is érinti, akiknek a haszonélvezeti, használati jogát az érintett szabályok alapján törölték.

A fentiek alapján a földforgalmi jogszabályok módosítása várható annak érdekében, hogy a szabályozás az uniós joggal összhangba kerüljön, illetve hogy az uniós joggal ellentétesen törlésre került haszonélvezeti jogok helyzete rendezésre kerüljön. Azokban az esetekben, ahol az eredeti jogbejegyzés valamilyen ok miatt nem állítható helyre, felmerülhet a magyar államnak a haszonélvezőkkel, használókkal szemben fennálló kártérítési felelőssége is, a jogellenes szabályozással okozott jogvesztés miatt.

Cukorbetegek támogatása 2018/2019: kedvezmények, pénzek, amik járnak!

Cukorbetegek támogatása 2018/2019: kedvezmények, pénzek, amik járnak!

A cukorbetegek támogatása fontos szerephez jut, ugyanis a betegség egyre nagyobb számú magyar állampolgárt érint. Különösen kedvezőtlen a cukorbetegség egyre nagyobb számú megjelenése a gyermekek között. Természetesen itt sem mindegy, hogy a betegségre, annak melyik fázisában derül fény, ugyanis, az nagymértékben befolyásolja magát a kezelést is, és nem utolsó sorban annak költségét is.

Minél előrehaladottabb a cukorbetegség, annál komolyabb összeget emészt fel a kezelések, eszközök, gyógyszerek költsége is. Érdemes ezért részt venni a szűréseken, hogy minél előbb kiderüljön, ha megjelennek a cukorbetegség tünetei, illetve ha már kialakult a betegség, akkor jó ha ismerjük, és igénybe vesszük azokat a kedvezményeket, amelyek ezzel kapcsolatban felhasználhatók. Hogyan is alakul a cukorbetegség támogatása 2017-ben? Utána néztünk.

A cukorbetegséget illetően több féle támogatást is igénybe lehet venni. A társadalombiztosítás támogatja egyes gyógyszerek, eszközök beszerzését, és egyes kezelések elvégzését. A támogatott gyógyszerek között találhatunk vércukorcsökkentő tablettákat, idegkárosodás elleni gyógyszereket, és inzulinokat. A támogatás mértéke ezek között a készítmények között is változó, jellemzően 50 és 100 % között van. A legnagyobb támogatottságban az un. humán inzulinok részesülnek, ugyanis esetükben 100 %-os a támogatás mértéke. 50, illetve 90 %-os a támogatottsága, az inzulinanalógoknak. Arra figyelni kell, hogy az intenzív inzulinanalóg-kezelés esetében, alaphelyzetben a 100 %-os támogatás csak 1 évig vehető igénybe, illetve csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet igénybe venni a maximális támogatást.

A segédeszközökre tekintettel, azt tapasztalhatjuk, hogy hasonló mértékű a társadalombiztosítás támogatása, mint a gyógyszerek esetében. Például 50 %-os támogatás van a receptre felírható vércukorszintmérőkre, 80 %-os azokra a tesztcsíkokra, amelyeket receptre felírható vércukorszintmérőhöz ír fel az orvos, nem támogatott vércukorszintmérőhöz felírt tesztcsíkok esetében pedig dobozonként fix 2062 Ft a támogatás mértéke. Adagolópenek esetében csak abban az esetben vehető igénybe 80 %-os támogatás, amennyiben a beteg személy nem töltötte be a 18. életévét, vagy amennyiben terhes, továbbá az intenzifikált inzulinkezelésben részesülők, a vakok, illetve a gyengén látók, valamint azok a jogosultak, akik a felső végtagjukra mozgáskorlátozottak. Más esetekben nincs semmilyen támogatás rajta. Szintén 80 %-os támogatás vehető igénybe a pen tűkre, amennyiben szakorvos írja fel. Fecskendők, illetve tűk az inzulinadás gyakoriságától függően normatív, emelt, illetve kiemelt támogatással vásárolhatók meg.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a cukorbetegeket adókedvezmény is megilleti. Ugyanis az összevont adóalap adójából le lehet vonni, a mindenkori minimálbér 5 %-ának megfelelő összeget, amely 2017-ben havonta 6350 Ft volt, azaz éves szinten egészen magas összeg. Várhatóan ez 2018-ban tovább fog nőni, ugyanis a minimálbér emelkedni fog, bár a pontos mértékéről még nem született megállapodás.

Mennyibe kerül egy cukorbeteg?

Magyarországon a teljes GDP 7,6 százalékát, vagyis 2146 milliárd forintot fordítunk egészségügyi kiadásokra (2012-es adat – szerk.), s ennek 1 százaléka közvetett és közvetlen költségként megjelenik a diabetológiában. Ez azt jelneti, hogy az összkiadás egyhetedét kizárólag a cukorbetegség gyógyítására költjük, s a maradék 6/7-en osztozik a szektor összes többi területe.

tablettával kezelt szövődménymentes cukorbeteg/év: 242 ezer Ft
inzulinnal kezelt szövődménymentes/év: 449 ezer Ft
szövődményes beteg/év: 633 ezer Ft
Ha a szövődményekkel is számolunk, ez az érték akár a nyolcszorosára is emelkedik az első évben, míg a második évben az alapérték háromszorosára.

1 2 3 4 5 19