Minimálbér 2019: mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér!

Minimálbér 2019: mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér!

Még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, hány forintra nő jövőre a minimálbér. Decemberben viszont több évre szóló megállapodás születhet.

Nem közeledtek az álláspontok a jövő évi béremelések mértékét illetően a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi egyeztetésén: a munkaadók továbbra is 5 százalékkal emelnék a legkisebb béreket, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék.

A Pénzügyminisztérium képviselője ezúttal sem fejtette ki álláspontját, mivel a kormány azt szeretné, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal állapodjon meg a kérdésről. Annyi előrelépés ugyanakkor történt, hogy rögzítették: kettő vagy három évre szóló megállapodást szeretnének kötni – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől.

Elmondta azt is: a munkaadók a „leggyengébb láncszem” elvét szerették volna alkalmazni a béremelések folyamatában, azaz a legrosszabbul teljesítő vállalkozások bérszintjéhez igazították volna a bérfejlesztés ütemét. Ezt a szakszervezetek nem támogatták, és végül el is vetették az elképzelést, de abban egyetértettek a munkaadókkal, hogy a béremelések mértékénél figyelembe kell venni a vállalkozások teljesítőképességét is. Ezért egy olyan háttérszámítást kértek a pénzügyi tárcától, amely ágazati szinten részletezi, milyen hatással lenne, és hány embert érintene egy 5, 10 vagy 15 százalékos minimálbér-emelés. Ilyen háttér számításokat a szaktárca a korábbi években már a bértárgyalásokat megelőzően az érdekképviseletek rendelkezésére bocsátott, amelyek ez alapján tudták megfogalmazni elvárásaikat.

Hogy ez most mégsem történt meg, annak feltehetőleg az az oka, hogy – mint arról korábban beszámoltunk – a Pénzügyminisztériumnak november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére. A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg – évente begyűjti az adatokat az egyéni bérekről és keresetekről: a bértárgyalásokra készülvén a MASZSZ ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron (a KSH csak bértömeget és dolgozói létszámot kér be az 5 főnél többet foglalkoztató cégektől, és ebből publikálja havonta az átlagkereseti adatokat, ezért ebben az adatbázisban az egyéni bérek nem látszanak). A tárca azonban csak hosszas huzavona után adta ki azokat, és csak 2016-ra vonatkozóan. Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mivel úgy tűnik, elfelejtették begyűjteni azokat.

Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni. A Pénzügyminisztérium kedden a következő tárgyalásra ígérte a fenti adatok alapján a háttér számításokat, de hogy a következő forduló mikor lesz, arról egyelőre nincs döntés. A jelenlegi elképzelések szerint legkésőbb december közepéig meg kell születnie a jövő évre vonatkozó béremelésekkel kapcsolatos megállapodásnak. Vagyis még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, mekkora összeget tesz majd ki jövőre a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér és a 180 500 forintos garantált bérminimum.

Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

A karácsonyra való tekintettel az idén is korábban érkezik a decemberi nyugdíj: kilenc nappal a szokásos 12-e előtt, már december 3-án megkapják a juttatást azok, akiknek a bankszámlájára érkezik a pénz!

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyugdíjprémiumot legkésőbb november 30-ig megkapják az arra jogosultak. Ez az öregségi nyugdíjasokon kívül a nyugdíjszerű ellátásra jogosultaknak is jár. A maximális 18 ezer forintot idén az kapja, akinek a nyugdíja eléri a 80 ezer forintot.

Azt egyelőre nem tudni, hogy idén is kapnak-e majd ajándék Erzsébet-utalványt az idősek az év utolsó hónapjában. Szeptemberben a kormány jelezte, hogy valószínűleg lesz karácsonyi Erzsébet-utalvány, de a hivatalos bejelentés még nem történt meg.

Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

A kormány már vizsgálja annak lehetőségét, hogy az idén is kapjanak Erzsébet-utalványt karácsony előtt a nyugdíjasok, de a szerencsésebbek az önkormányzattól is kaphatnak ajándékot.

Egész biztos tűnik, hogy lesznek olyan nyugdíjasok, akik idén karácsonyra is kapnak Erzsébet-utalványt. Ha pedig a kormány is úgy dönt, év végén is kiosztják a lassan rendszeressé váló utalványokat, akkor lesz, aki két helyről is kap ilyen juttatást.

A kormány még nem döntött arról, hogy az előző évek gyakorlatának megfelelően a nyugdíjasok karácsonykor kapnak-e ajándék Erzsébet-utalványt, de Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az mfor.hu érdeklődésére jelezte, idén is vizsgálni fogják ennek a lehetőségét.

A portál szerint így könnyen előfordulhat, hogy a szerencsésebb helyeken lakók dupla juttatásban részesülnek. Példaként Budakeszi önkormányzatát említik, ahol a szociálisan rászoruló nyugdíjasokat 3000 forint/fő összegben, a rászoruló családokat pedig 2000 forint/család összegben támogatná a városvezetés karácsony előtt Erzsébet-utalvány formájában.

Nem Budakeszi az egyetlen olyan település, amely külön, saját hatáskörben is extra juttatást ad a rászorulóknak év végén. Tavaly Hódmezővásárhely megduplázta a kormány által adott Erzsébet-utalványt, és többek között például az V. kerületi vezetés is adott plusz utalványt a kerületi nyugdíjasoknak.

Minimálbér és garantált bérminimum 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 202,000 lesz!!!

Minimálbér 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér írja a 24óra!!!

Minimálbér és garantált bérminimum 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 202,000 lesz!!!

A dolgozók megtartása érdekében akkor is biztosítaniuk kell a kereskedelmi láncoknak a 15-20 ezer forintos bérelőnyt, ha a garantált bérminimum jövőre 202 ezer forintra emelkedik.

Az áruházláncok és a szakszervezetek közti őszi bértárgyalások tétje az, hogy bruttó 220 ezer forint körüli alapbért adjanak jövőre a munkavállalóknak – értesült a Világgazdaság. Ez azon alapul, hogy egy versenyképes bolthálózatnak 15-20 ezer forintos bérelőnyt kell biztosítania dolgozóinak a mindenkori garantált bérminimummal szemben, márpedig lapunk úgy tudja,

az idei 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra ugrik, miközben a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó.

A munkáltatók és a szakszervezetek közti bérmegállapodást azonban lassíthatja, hogy a kormány – információink szerint – hivatalosan csak november végén, december elején tervezi ismertetni ezeket a számokat.

A több mint 17 ezer főt foglalkoztató Tesco a legnagyobb bolthálózatként évről évre a bérviták kereszttüzében áll. A hipermarket képviselőivel is azzal a szándékkal ül tárgyalóasztalhoz októberben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), hogy 219-220 ezer forintos kezdő bért érjen el. Karsai Zoltán, a KASZ elnöke a Világgazdaságnak viszonyításképp elmondta, a Tescónál már ma is lényegében minden bér 2-essel kezdődik, hiszen a bruttó 197 ezer forintos alapbér ki­egészül a pótlékokkal és a 12-16 ezer forintos cafeteriával. De ahhoz, hogy az áruházlánc megőrizze bérelőnyét a garantált bérminimummal szemben, a várt többletbevételt is el kell érnie. Márpedig a 2018 februárjában zárt üzleti évben 636-ról 623 milliárd forintra csökkent a forgalom, az adózott eredmény pedig 50-ről 17 milliárdra mérséklődött.

Ha zajos viták után is, de a Tescónál rendre megállapodás született, a Metrónál viszont kemény menet elébe néz a KASZ. Jókora, 20-30 ezer forint lehet a különbség az álláspontok között. A munkáltató azzal érvel, hogy 13-14. havi fizetést is ad, ebből fakadó előnye azonban akkor ér valamit éves szinten, ha megadja a szakszervezetek által megküldött 210 ezer forintos bérajánlatot, vagy legalábbis megközelíti. Ha nem történik érdemi előrelépés, a munkavállalók rövidesen sztrájkkal fenyegethetnek.

Egy hónapokkal korábbi felmérés már eleve elégedetlenséget tükrözött: úgy nyilatkozott a dolgozók 21 százaléka, hogy elhagyja a vállalatot, ha a bérhelyzet nem rendeződik, de további 33 százalékuk is elgondolkodik a váltáson. Lapunk ráadásul úgy tudja, ma sincs elég ember a vállalatnál, főleg a budapesti áruházakban: több esetben vidékről buszoztattak dolgozókat a fővárosba.

Míg Budapesten vagy egy vidéki nagyvárosban, például Debrecenben, Szegeden, Pécsen vagy Győrben akár plusz 15-20 ezer forintért átmegy egy dolgozó a jobb ajánlatot adó versenytárshoz, addig egy kistelepülésen gyakran plusz 30 ezerért sem mennek át az emberek egy vagy két faluval odébb – állapította meg Karsai Zoltán. Ezzel magyarázható, hogy a 180 500 forintos bérminimumon foglalkoztató kisboltok sem zárnak be munkaerőhiány miatt, mert ha nehezen is, de találnak embert.

További információk itt: Minimálbér 2019

 

Ünnepnapok, Hosszú hétvégék 2019

Ünnepnapok, Hosszú hétvégék 2019

2019-ben három háromnapos, három négynapos és egy hatnapos hosszú hétvégénk lesz, és ezért csak három szombati munkanappal kell fizetni.

A Magyar Közlönyben megjelent pénzügyminisztériumi rendelet szerint augusztus 10-én, december 7-én és december 14-én kell szombaton dolgozni. Így alakulnak jövőre az ünnepnapok.

December 29.-január 1. – 2019 tehát rögtön egy 4 napos hosszú hétvégével indul, amelynek utolsó napja január elseje. A gyerekeknek a téli szünet azonban január 2-ig tart.
Március 15-17. – az ünnep péntekre esik, így háromnapos ünnep jön.
Április 19-22. – Mivel húsvétkor már nagypéntek is szabadnap, így négynapos lesz az ünnep. Az iskolások tavaszi szünete pedig egy nappal előbb, április 18-án kezdődik és egy nappal tovább, április 23-áig tart.
Május 1. – A munka ünnepe szerdára esik, így csak azon az egy napon pihenhetünk.
Június 8-10. – Pünkösd a szokásoknak megfelelően háromnapos lesz.
Augusztus 17-20. – Augusztus 20-a keddre esik így 17-étől egy 4 napos hosszú hétvége vár ránk. Cserébe augusztus 10-én, szombaton viszont dolgozni kell.
Október 23. – Az 56-os szabadságharc ünnepe szerdára esik, csupán ez az egy nap lesz munkaszüneti nap.
November 1-3. – Mindenszentek és halottak napja alkalmából három napon át, péntektől vasárnapig emlékezhetünk elhunyt szeretteinkre.
December 24-29. – Karácsony valódi ajándékot tartogat a munkavállalók többségének, idén ugyanis hat egész napot lehet együtt a család, ugyanis 24-ét is pihenőnappá nyilvánították. Bár ezért a hat napért cserébe december 7-én és december 14-én, szombaton is dolgozni kell.
Január 1. – 2020 köszöntésére azonban mindössze egy szerdai nap jut.

Cafeteria 2019 – így változhat a béren kívüli juttatás!!!

Cafeteria 2019 – így változhat a béren kívüli juttatás!!!

Nagyon megváltozik 2019-től a dolgozói juttatásokra adható kedvezmények rendszere, de még így is maradnak hatékony ösztönzők. A cégekre – amelyiknek lesz erőforrása erre – jóval több feladat hárul majd, mint eddig. Az adóminimalizálás helyett a dolgozók eltérő igényeire kell majd fókuszálniuk, már amennyiben a cafeteria segítségével meg akarják tartani munkatársaikat – derült ki a Cafeteria Trend Magazin konferenciáján.

Jövőre a törvényi változások következtében megszűnik a legnépszerűbb és legelterjedtebb cafeteria-elemek kedvező adózása. Ezáltal, a 2018-ig érvényes, a kiadás feltételei alapján kedvezményes – 0 százalékos, 34,5 százalékos, illetve 40,71 százalékos – sávokban adózó béren kívüli juttatások jelentős részét magasabb közteherrel sújtják majd. Ez azt jelenti, hogy jövedelemként fognak adózni: bruttóban számolva 81,95 százalékos közterhet kell majd fizetni e szolgáltatások után- emlékeztetett Fata László cafeteria szakértő, Cafeteria 2019 – újratervezés című rendezvényen.

Jövedelem kategóriába kerül egyebek között az egészség-és nyugdíjpénztári hozzájárulás, az étkezés támogatása, a helyi bérlet kifizetése, a lakáscélú támogatás, az albérlet-támogatás, iskolakezdés, továbbá az iskolarendszeri képzések támogatása, valamint az Erzsébet-utalvány. De a legnépszerűbb elemeken kívül is nagyon sok juttatás kikerült a kedvezményes kategóriákból: például a céges ajándék átadásának esetén a dolgozónak is be kell szállnia a juttatás finanszírozásába: a juttatás összegének 30 százalékát levonhatják a fizetésből.

Sok esetben nem világos a koncepció, hogy a jogalkotó milyen kritériumok mentén tartotta, illetve vonta meg az egyes elemek adókedvezményét: így köztehermentes maradt a védőoltás – ami kifejezetten jól jöhet, ha a társaság Vietnamba delegálja kollégáját, vagy éppen a gyógyszerkisérletek mellett adható étkezés, ami szintén tipikus juttatásnak számít – viccelődött Fata László.

Mi marad kedvező?

Ugyanakkor adómentes marad jövőre számos olyan elem, ami kifejezetten célszerű lehet a munkáltatók részéről: így az óvoda, bölcsőde alapszolgáltatás támogatása, (e téren az étkeztetésre új szabály vonatkozik: így 2019-től magánszemélyre szóló számla alapján is téríthető, nem csak a munkáltató nevére), továbbá a munkába járás térítése, a munkáltatói lakáshitel kamatmentesen, a biztosítás, amelyet 2018-ban indítottak, a számítógép használatba adása, illetve az idén kezdeményezett kegyeleti szolgáltatás.

A képzés, mint juttatás – amennyiben az a dolgozó munkaköréhez köthető – ugyancsak adómentesen elszámolható, akárcsak a mobiltelefon-használat, valamint a kedvezmény programok (például a cég által biztosított kedvezményes számlacsomag, wellness szálloda-kedvezmény). Szintén megfontolandó az egészségpénztári adomány, amelyre 20 százalékos adójóváírás kérhető.

Több családbarát programot, vagy például a munkavállalói kezdeményezések támogatása is benne maradt a törvény kedvezményes sávjában. Nem tudni mennyire lesz elterjedt majd a rendezvényeken adott ajándék, amely a minimálbér 25 százalékáig adómentes, illetve egy új koncepció: a svédasztalos étkezés mint juttatás, amely a 40,71 százalékos sávban adózhat, amennyiben a munkaadó nem tudja mennyit evett a dolgozója.

Az eddig széles körben kínált megoldások közül azonban csak a SZÉP-kártya marad kedvezményes: ez 34,5 százalékon adózik, illetve a 40,71 százalék közterhet kell utána fizetni, amennyiben a vállalat évi 200 ezer és 450 ezer forint közötti értékben nyújtja azt a dolgozónak.

Új koncepcióra lesz szükség

Fata László szerint a cégeknek a jövőben nem csak azt kell majd alaposabban vizsgálnia, hogy egyáltalán milyen elemek adhatóak kedvezményesen, hanem, hogy az eddigi juttatásoknak mi volt a céljuk – például, hogy a dolgozók egészségesek, vagy épp lojálisak legyenek, itt maradjanak és egyebek.) Ne abból a szemszögből vizsgáljuk őket, hogy melyiknek kicsi az adója! – figyelmeztetett.

Hasonlóan vélekedett Bencze Róbert, a PwC Magyarország People and Organisation Directora, aki szerint a 2019-es változások nagy fordulatot hoznak a juttatási stratégiák összeállításánál. Az elérhető kedvezmények maximalizálása helyett, most a valódi munkavállalói igények kerülnek a cafeteria-rendszerek fókuszába. (Legalábbis ott, ahol a cafeteria megmarad)

Véleménye szerint ezidáig az adóminimalizálás volt a legfontosabb ösztönző a cafeteria-keretek összeállításánál. mostantól azonban kihívás lesz a vállalatoknak megtalálni: mi fontos a munkavállalóknak? Márpedig a munkaerőhiányos helyzet miatt a juttatások továbbra is különösen fontosak maradnak stratégiailag.

A fő fókusz: hogyan tartsuk meg az embereket.

Bencze a PwC példáján keresztül szemléltette a folyamatot. A tanácsadócég egy összetett módszerrel dolgozó elektronikus platform segítségével elkezdte szondázni a munkatársait, hogy a meglévő keretből mi jó nekik és mi az, ami nincs a palettán, de értékesnek tartanának. Megkérdezték például, hogy az elismerések közül mi lehet az értékesebb (díj általi, pénzbeli, vagy szóbeli elismerés), és sokak közt megtudakolták, hogy bónuszelemek, biztosítási, egészségpénztári szolgáltatások közül melyik tetszik nekik.  Ezt követően kaptak egy igen bonyolult adatbázist, amely a munkavállalói preferenciák valós idejű elérését teszi lehetővé.

Nagyon kell majd differenciálni!

A PwC belső kutatásból meglepő dolgok derültek ki: így bizonyos képzési formák nagyobb értékkel bírnak a dolgozók szemében, mint egyes meglévő bónuszelemek. A könyvvizsgálóknak például túl sok, az adótanácsadóknál elégséges a képzések mennyisége, az üzleti tanácsadók viszont akár a meglévőknél háromszor több képzést is értékesnek tartanának. Így a társaságnál átrendezték a képzési keretet, differenciálva az alkalmazottak között.

Ugyancsak keresték a választ arra is, hogy az adott juttatás többet, vagy kevesebbet ér-e a munkatársak számára, mint amennyibe valójában került – e felmérés módszertanát a piackutatásból ültették át. A felmérés kiértékelését követően döntöttek úgy, hogy például a hetente egy napra vonatkozó távmunkát (home office) minden alkalmazott számára elérhetővé teszik – ami, mondani sem kell: adómentes.

Kiderült az is, hogy a munkatársak 30-40 százaléka rácsodálkozik a kapott juttatásokra, mert nem tudja, hogy azokat kapja.

Rengeteg kommunikációra lesz szükség

Mire tudunk megoldást kínálni? – tette fel a kérdést Bencze Róbert. A javadalmazási tervek elkészítésén, a juttatások optimalizálásán felül a csoportra szabott juttatási csomagok összeállítására is szükség lehet és a munkavállalói igények alapján többféle, összetett csomagokat kell majd kínálni: hiszen van olyan dolgozó, akinek a képzés a fontosabb, van, akinek a családi és gyermekbarát megoldások (akár extra szabadság, sporttámogatás) vonzóak és a sort hosszan lehetne folytatni.

A PwC szerint érdemes célul kitűzni, hogy minden munkatárs a lehető legflexibilisebben tudjon dönteni, hogy neki, mi az érték. Ehhez nemcsak a dolgozók igényeinek felmérésére, de a juttatási rendszerünk folyamatos újrakommunikálására is szükség lehet.

Ahogy a toborzás öt évvel ezelőtt megszokott módszerei ma már eredménytelenek, úgy a béren kívüli juttatásokkal sem lesz képes megtartani a munkavállalóit az, aki az öt évvel ezelőtt bevált módszereket alkalmazza – figyelmeztetett a szakember.

Figyelem: 12 ezer forint ajándékpénzt ad a kormány! SZINTE MINDENKINEK JÁR! NE HAGYD AZ ÁLLAMNÁL! Itt igényelheted már szeptember 17-én! >>>

Figyelem: 12 ezer forint ajándékpénzt ad a kormány! SZINTE MINDENKINEK JÁR! NE HAGYD AZ ÁLLAMNÁL! Itt igényelheted már szeptember 17-én! >>>

Október 15-ig igényelhetik a 12 ezer forint értékű tüzelőanyagot biztosító téli rezsicsökkentést a kiépített gáz- vagy távhő hálózattal rendelkező települések önkormányzataitól azok, akik fával vagy szénnel tüzelnek a fűtési időszakban – közölte a Belügyminisztérium vasárnap az MTI-vel.

A fával és szénnel fűtők még egy hónapig, október 15-ig igényelhetik a 12 ezer forint értékű tüzelőanyagot biztosító téli rezsicsökkentést a kiépített gáz- vagy távhő hálózattal rendelkező települések önkormányzataitól – közölte a Belügyminisztérium vasárnap az MTI-vel.

A tárca közleményében kifejtette, hogy mintegy 800 ezer olyan háztartás van az országban, ahol bár a településen van gáz- vagy távhőszolgáltatás, a házakban valamilyen oknál fogva mégis mással, például fával, szénnel fűtenek. Kiemelték, az érintetteknek az igénybejelentő nyilatkozatban rögzíteniük kell a kért fűtőanyag fajtáját, amely utólag nem módosítható. A háztartásonként 12 ezer forint értékű tüzelőanyagról az önkormányzatok gondoskodnak, és azt a téli fűtési szezonban vehetik majd át az igénylők – tették hozzá.

Mint a minisztérium emlékeztetett, csak az kaphat támogatást, aki eddig még nem vette igénybe a téli rezsicsökkentést, és erről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tesz. A Belügyminisztérium minta bejelentő lapokat juttatott el az önkormányzatokhoz az igénylések megkönnyítésére. A kizárólag elektromos fűtéssel rendelkező háztartások nem kérhetnek támogatást, az igénylők jogosultságát pedig a katasztrófavédelem is ellenőrizheti.

A kormány korábbi döntésének megfelelően azok a családok is megkapják a téli rezsicsökkentést, akik olyan településen élnek, ahol nincs kiépített gáz- vagy távhőszolgáltatás. Az érintett 284 településsel a Belügyminisztérium már korábban megállapodást kötött és a támogatást is átutalta. Ezeken a településeken az önkormányzatok szeptember 30-ig gondoskodnak arról, hogy a családok készpénz formájában megkapják a téli rezsicsökkentést. Ebbe a kategóriába mintegy 29 ezer háztartás tartozik, a támogatásra 346 millió forintot biztosított a kormány – írja 24óra.eu.

Letiltás szabályai, feltételei 2018/2019: munkabérből, fizetésből ennyi vonhatnak le!!!

Letiltás szabályai, feltételei 2018/2019: munkabérből, fizetésből ennyi vonhatnak le!!!

JÖVEDELEM LETILTÁS 2018 – ENNYIT VIHET A VÉGREHAJTÓ >>>

Végrehajtói letiltás munkabérből, nyugdíjból

A letiltásban a végrehajtó írásban felhívja az adós munkáltatóját, hogy adós munkabéréből (társadalombiztosítási nyugellátásából) a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és utalja át a végrehajtói letéti számlára. 

Munkabérnek minősül a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló munkavállaló adósnak a munkaviszonnyal összefüggésben kapott munkabér jellegű juttatása (munkabér, munkadíj, illetmény, stb.), ideértve a betegszabadság idejére kifizetett összeget, a végkielégítést, továbbá a prémiumot és a jutalmat is.

A munkabérre vonatkozó szabályok alkalmazandók a következő járandóságokra is:
 munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszony alapján járó munkadíj,
 közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, szolgálati viszony alapján járó illetmény,
 társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság (nyugellátások, egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai),
 az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,
 a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,
 bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.

A munkabérből történő levonásnál azt a nettó összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Ezen csökkentett összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

Az adóvégrehajtás során 50% levonására kizárólag a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátás visszatérítése esetén kerülhet sor.
Az adós nyugellátásából általában 33%-ot lehet levonni; a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátás visszatérítése érdekében folyó végrehajtás esetén azonban legfeljebb 50%-ot.

Az adóst megillető pénzbeli egészségbiztosítási ellátásból (táppénz, baleseti táppénz, baleseti járadék, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) legfeljebb 33%-ot is kizárólag a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás fejében, míg a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék) a jogalap nélkül felvett hasonló ellátások fejében lehet levonni.

A munkanélküli ellátásból csak tartásdíj és a jogalap nélkül felvett ellátás vonható le 33 % erejéig. Ha az adós jövedelmét egyidejűleg több jogcímen terheli a letiltás, a levonás a munkabér maximum 50%- áig terjedhet.

A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek, nyugellátásnak az a része, amely megfelel a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének, azonban korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

A Vht. 74. §-a taxatív felsorolást tartalmaz a végrehajtás alól mentes juttatásokról:

 a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
 az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, – az anyasági támogatás,
 anyasági támogatás,
 a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
 a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás (kereset-kiegészítés, átmeneti kereset-kiegészítés, jövedelem-kiegészítés, átmeneti jövedelem-kiegészítés, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka),
 a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermek-tartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
 a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,
 az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,
 a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
 a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
 a fogyatékossági támogatás.

Értelemszerűen nem érvényesülhetnek a letiltási korlátozások, ha nem a munkáltatótól, járandóságot folyósító szervtől letiltással, hanem az adós más vagyontárgyára vezetett végrehajtással (pl. pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre történő végrehajtással) történik a követelés behajtása.

Önkormányzati lakás pályázat 2018/2019 – szociális bérlakás pályázat, feltételek, jelentkezési lap!

Önkormányzati lakás pályázat 2018/2019 – szociális bérlakás pályázat, feltételek, jelentkezési lap!

Magyarországon nagyon alacsony a szociális bérlakások aránya (a teljes lakásállomány 2-3%-a), így sajnos nagyon sok rászoruló ember akár évekig is vár arra, hogy ilyen módon megfelelő lakhatáshoz jusson. Azonban még a meglévő lakásokat sem könnyű elérni. A Város Mindenkié csoport ezért összeállított egy rövid összefoglalót arról, hogy milyen jellegű önkormányzati bérlakások vannak, mire kell odafigyelni a pályázásnál és milyen általános nehézségek, problémák jelentkeznek. Reméljük, sok ember számára tudunk hasznos információkkal szolgálni és az útmutató segítségével sikeres pályázatot tudnak benyújtani.

A lakás pályázatok fajtái:

A kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat a Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) keretei között saját helyi lakásrendeleteikben határozzák meg az önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeit. Lakást bérbe adni főszabályként pályázat útján lehetséges, de léteznek azon kívüli elhelyezési módok is.

Pályázati rendszer szerinti bérbeadás:

Szociális bérlakás-pályázat

Ebben az esetben csak akkor lehet beadni, ha van ki írva lakáspályázat. Itt jelentős probléma, hogy hosszú a várólista, és emiatt ritkán írnak ki új pályázatot és akkor is nagyon kevés lakásra. Az önkormányzatok általában az erre vonatkozó pontrendszer alapján döntenek a pályázatokról, amely önkormányzatonként változó.

A kiadandó lakások nagy része általában felújításra szorul, ha ez a leendő bérlő módjában áll, akkor a felújítás költségeit általában be lehet számítani a lakbérbe. Sajnos nagyon kevés olyan lakás van, amelyik rögtön beköltözhető.

A bérleti díj a szociális bérlakások esetében alacsony és megfizethető.

Költségelvű bérlakás-pályázat

Pályázat alapján lehetséges költségelvű lakást is igényelni, a pályázati felhívásban meghatározott kritériumok szerint. Az ilyen lakások bérleti díja is általában megfizethető, hiszen az önkormányzatoknak haszna nincs rajta (de a költségeiket fedezi) viszont magasabb, mint a szociális bérlakás díja. A bérleti díj minden esetben négyzetméter alapú. Ezek a lakások általában összkomfortosak, beköltözhető, jó állapotban vannak.

Piaci alapú bérlakás pályázat

Csak kiírt lakáspályázat alapján lehetséges, négyzetméter alapú bérleti díja van, ami önkormányzatonként változó. Ebben az esetben is csak kevés lakást pályáztatnak meg kiadásra, viszont többet, mint szociális alapon és ezek nagy többsége beköltözhető állapotú. A bérleti díj általában magas (a piaci viszonyokhoz igazodik). A kérelmet itt is pontrendszer alapján bírálják el.

Lakások bérbeadása pályázati rendszeren kívül:

Itt önkormányzatonként váltózóan, többféle jogcímen lehetséges a bérbeadás, amit minden esetben az önkormányzati rendeletek tartalmaznak (pl. szociális gondoskodás körében, közérdekű célok megvalósítása érdekében, jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség, stb.). Alább két általában jellemző, gyakori jogcímet ismertetünk.

Méltányossági lakáskérelem

Ebben az estben nagyon jól meg kell indokolni a méltányosság okát. Általában különösen rászorultak kapják, elbírálása soron kívül történik, de ezt is önkormányzati rendeletben szabályozzák. A méltányosság okát minden esetben hivatalos iratokkal kell indokolni, az iratokat csatolni is kell. Nincs pontrendszer, viszont nagyon szigorú az elbírálás. A bérleti díj alacsony, megfizethető.

Átmeneti lakáskérelem

Ez hasonló a méltányossági kérelemhez annyiban, hogy nincs pályázat, viszont csak meghatározott esetekben igényelhető (pl. természeti katasztrófa, tűzkár stb. esetén, ha a saját ingatlan lakhatatlanná vált). Sokszor probléma, hogy az önkormányzatok vagy nem rendelkeznek ilyen lakásokkal, vagy csak nagyon kevés van belőle. Elbírálása azonnali (pár nap). A bérleti díj ebben az esetben is alacsony.

A leggyakrabban előforduló formai hibák a lakáspályázatoknál:

A szociális lakáspályázati rendszer több kisebb és nagyobb dologból tevődik össze, amire érdemes odafigyelni, mivel sok lakáspályázatot formai hibák miatt utasítanak el. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes inkább többször is kérdezősködni az önkormányzatoknál, inkább, minthogy valamit rosszul töltsünk ki! Külön odafigyelést igényel, hogy minden önkormányzatnak saját formanyomtatványa van, és legtöbb esetben nem egyeznek a kitöltendő adatok. Érdemes tájékozódni, mert nem minden önkormányzat ír ki pályázatot úgy, hogy mindenki igénybe veheti.

–          rossz formanyomtatvány: néhány önkormányzat díjfizetés ellenében ad csak formanyomtatványt, de van olyan, hogy a honlapjukról le lehet tölteni, ami viszont az hiányos lehet, mivel nem mindig tartalmazza az igényelhető lakások listáját vagy éppen nincs hozzá nyilatkozati lap. Mindig érdeklődjük meg pontosan, hogy mely iratokat kell kitölteni, és milyen mellékletek szükségesek!

–          hiányos pályázat: a formanyomtatvány valamelyik része nincs kitöltve

–          javítási hibák: valamelyik adat javítva van, elírás miatt

–          csatolandó íratok hiánya: az adatokat igazolni kell az előírt mellékletekkel

–          esetenként  nyilatkozatok hiánya: van olyan önkormányzat ahol minden egyes adatlap kitöltéséhez nyilatkozat kell az adtok valódiságáról

–          együttköltöző személy hiányos adatai: ha több személy költözik együtt, mindenkinek kell minden olyan igazolás, ami a kérelmezőnek (kivéve a gyerekeket, nekik általában csak személyes adatok kellenek).

Sajnos a legtöbb önkormányzat nem indokolja meg, hogy miért utasított el egy lakáspályázatot. Ennek ellenére mindig érdemes érdeklődni, hátha külön kérésre mégis adnak indoklást, ami segíthet a további pályázatok beadásában.

Általános problémák a szociális bérlakás-igényléseknél:

Mivel az önkormányzatok nagyon kevés számú bérlakással rendelkeznek, így a pályázatok elbírálása után várólista keletkezik (amit sajnos nem kötelező vezetniük). Így némely esetben több évig is tarthat, mire valaki ezen a módon lakáshoz jut. Van olyan kerületi önkormányzat, amely csak közalkalmazottaknak ad ki bérlakást. Van olyan kerület is, ahol bár van bérlakás, de vagy nagyon megnézik, hogy kinek adják ki, vagy pedig ki sem adják, és más célra használja az önkormányzat (pl. kerületi érték megóvása az I., II., V., VI., IX., XII. kerületekben).

Az elbírálási pontrendszer nem egységes és nem azonos ugyanazon kerület több pályázati kiírásánál sem, ami nehezíti a pályázók esélyeit. Gyakran olyan kritériumok vannak, amelyeknek nehéz megfelelni: döntő a pályázó anyagi helyzete, de a költözők száma és a lakás alapterületének nagyságának szabályozása is fontos, mivel meg van határozva, hogy egy főre hány négyzetméternek kell jutnia, és a bérleti díja is a négyzetméter alapján állapítják meg.

Sok kerületben kötelezővé teszik a kerületben bejelentett lakcím bizonyos időtartamát is (amely alkotmányellenes gyakorlat, mégis nagyon gyakran előfordul), illetve jellemzően előnyt élveznek a családosok az egyedülállókkal szemben.

Minden esetben figyelembe veszik azt, hogy a pályázónak van-e öröksége vagy bármilyen jellegű ingatlan-tulajdonrésze, és ez a legtöbb esetben kizárja a pályázót, hacsak nem tudja okiratokkal igazolni, hogy lemondott az örökségéről, vagy a tulajdona bármilyen más okból kifolyólag megszűnt. Itt számít a haszonélvezeti vagy bármilyen ingatlan-használati jog is, amit több kerületnél kötelező jelleggel fel kell tüntetni a pályázatokban.

Összefoglalóan újra elmondjuk, hogy kiemelten fontos a helyi rendeletek pontos ismerete (ezek mindig letölthetők az önkormányzatok honlapjáról, de az önkormányzati lakásosztályokon is megtalálhatók nyomtatott formában), mert az egyes önkormányzati rendeletek nem egységesek, és a Lakástörvény kötelező keretei között sok kérdést eltérően szabályoznak.

III. kerület

5 db önkormányzati tulajdonú lakás szociális alapon történő bérbeadása
Alap lakbér: 440 Ft/nm
Határidő: 2018. július 26. 12:00 óra
Pályázatok beadásának helye: Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodája, Szociális Szolgáltató Főosztály Ügyfélszolgálati Irodája

Helyreállításra szoruló lakások költségelvű bérbeadása
Határidő: 2018. július 26. 12:00 óra
Pályázatok beadásának helye: Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodája, Szociális Szolgáltató Főosztály Ügyfélszolgálati Irodája

XIII. kerület

Fecskeházi lakáspályázat fiatal házasoknak és élettársaknak
Határidő: 2018. július 31. 11.00 óra
Pályázatok beadásának helye: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Lakásgazdálkodási csoportja

Net Zrt. pályázati felhívás
Határidő: 2018. július 15.
Részletek: http://www.netzrt.hu

Sok sikert kívánunk a pályázáshoz!

Mesterpedagógus bértábla 2019

Mesterpedagógus bértábla 2019

A pedagógusok illetményrendszere pár éve változott meg pozitív irányba. A pedagógusok jövedelmi viszonyai a korábbi éveknek megfelelően alakulnak.

A pedagógusok jövedelem kiszámításánál korábban még a közalkalmazottakról szóló törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni. 2013 év végén elfogadták az új törvényt, ami a pedagógusok jövedelméről és előmeneteli rendszeréről szól. A pedagógusi jövedelem tehát ma már illetményalaphoz igazodó és százalékosan meghatározott. 2014 év harmadik negyedévétől ismét emelkedtek a tanári bérek, de 2015-től újabb emelkedésre lehetett számítani és minimálbérhez igazodó pedagógusi bérmegállapítás volt hatályban. Jelenleg emelést nem tartalmaz a költségvetésről szóló törvény, mert a pedagógusi illetményalap, vagyis esetükben vetítési alap változatlanul 101.500.-Ft, vagyis már nem minimálbér alapú a pedagógusi bér 2019-ben.

A pedagógusi illetmények alapja (a teljes munkaidős) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott illetményalap, vetítési alap százalékosan meghatározott összege.

A vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint a pedagógus előmeneteli rendszerben: „Gyakornok”, „Pedagógus I.”, „Pedagógus II”, „Mesterpedagógus” vagy „Kutatótanár” státusz létezik, melynek megfelelően vannak meghatározva a törvény mellékletében az illetmények. Az Illetmény az egyes státuszokhoz igazodva az alapilletmény, vagyis vetítési alap 100-tól 265 %-áig van megállapítva. A táblázatban a legalacsonyabb a gyakornok, míg legmagasabb státusz nyilvánvalóan a Kutatótanár. Ennek megfelelően 42-44 év szolgálati idő után a 101.500 Ft 265%-át kapja kézhez bruttóban egy kutatótanár, azaz közel 270 ezer forintot. A gyakornok az alapot kapja 2-4 éven keresztül, míg pedagógus nem lesz, mikor megkapja a 121.800 Ft-os bruttóját pedagógus I. kategóriában,

Van, aki nagyon jól járt a jogszabály módosítással, mert közel kétszerese lett a fizetése, de sokaknak nettóban csak 20-30 ezer forint pluszokat jelent a pedagógusi béremelés a tavalyi előtti évben.

A pedagógus a végzettsége, szakképzettsége, vagy doktori címe, esetleg tudományos fokozata alapján többféle fokozatba sorolandó be. A pedagógusoknak minden eggyel magasabb fizetési fokozat előtt 3 évet kell, hogy várakozzanak. Az előrébb lépés mindig a tárgyév első napján történik meg.

Abban az esetben, ha egy adott munkakör olyan, hogy többféle végzettséggel is el lehet látni, vagyis betölthető, akkor az alapján kell besorolni a pedagógust, amelyik a legmagasabb a meglévő végzettségei közül. Ezek a szabályok vonatkoznak a pótlékokra is.

A törvény 3. melléklete határozza meg az egyes munkakörhöz szükséges szakképzettségeket és ez alapján, ha valakinek az egyetemi végzettségéhez nem párosul pedagógus szakképzettség is, akkor nem tölthet be pedagógus munkakört ezzel a végzettséggel és ilyenkor csak a főiskolai végzettséget lehet beszámítani. Tehát oda kell figyelni a besorolásánál, hogy ne legyen jogszabályba ütköző.

A köznevelésről szóló jogszabály 7. számú melléklete tartalmazza a táblázatot, melyben végzettség és a jogviszony fennállásának évei száma alapján kiszámítható a pedagógusi bér.

Kategória

/év

Gyakornok

(%)

Pedagógus I.

I.

(%)

Pedagógus

II.

(%)

Mesterpedagógus

(%)

Kutatótanár

(%)

0-2/4 100
3-5 120
6-8 130
9-11 135 150
12-14 140 155
15-17 145 160 200 220
18-20 150 165 205 225
21-23 155 170 210 230
24-26 160 175 215 235
27-29 165 180 220 240
30-32 170 185 225 245
33-35 175 190 230 250
36-38 180 195 235 255
39-41 185 200 240 260
42-44 190 205 245 265

 

Az első lépcső

A pedagógusok és a velük egy tekintet alá eső, egyéb köznevelési munkakört (pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő) betöltők béremelését az új nemzeti köznevelési törvény megalkotásakor, 2011-ben hirdették meg. Ennek elsõ lépcsője bevezetésére azonban – a szükséges költségvetési források biztosíthatósága miatt – csak 2013. szeptember 1-jén került sor, ekkor az eredetileg elõirányozott béremelés 60 %-a jutott el az érintettekhez. A pedagógusok számára ez 2013. szeptember 1-jétõl átlagosan mintegy 34 %-os béremelést jelentett.

Az öt fokozatra – Gyakornok, Pedagógus I. és II., Mesterpedagógus, Kutatótanár – épülő besorolási rendszert az új belépőkre nézve vezették be, a korábban is pedagógusként dolgozókat pedig átmeneti szabályok alapján sorolták be. A tavalyi tanév kezdetén a pedagógusok mindegyike vagy Gyakornok, vagy Pedagógus I. kategóriába tartozott.

Az Nkt. 7. mellékletében található bértábla alapján a Gyakornok fizetése az illetményalap 100 %-ával egyezik meg, a legmagasabb besorolási kategóriához – a Kutatótanár 15-ös fizetési fokozatához – tartozó garantált bért pedig az illetményalap 265 %-ában állapították meg. Az Nkt-ban az addig alkalmazott közalkalmazotti illetményalaptól független, önálló pedagógus-illetményalap meghatározására került sor, amelynek mértékét a törvény a mindenkori kötelező legkisebb munkabérhez kötötte. Mértéke 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között középfokú végzettség esetén a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének 118,5 %-a volt, a felsõoktatásban szerzett alapfokozat esetén 157,8 %-a, mesterfokozat esetén pedig 172,9 %-a [Nkt. 97. § (20a) bekezdés]. 2014. január 1-jétől a 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet megemelte a minimálbért, ami átlagosan 8-9000 Ft-os béremelkedést eredményezett a pedagógusok számára.

Az előzőekhez kapcsolódóan az Nkt. 8. melléklete határozta meg az ágazati illetménypótlékokat is, melyek a következők: intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi, osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői, munkaközösség-vezetői, nemzetiségi, gyógypedagógiai, valamint nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék.

A második és további lépcsőfokok

A fokozatosság elve alapján a hátralévő 40 %-nyi emelést 2017. szeptember 1-jéig kapják meg az arra jogosultak, a tervek szerint évente további 10-10 %-os emelés formájában. 2013 és 2017 között évente legalább egy, amennyiben pedig a minimálbér is emelkedik, két ízben részesülnek béremelésben a pedagógusok.

A Kormány a törvényben felhatalmazást kapott, hogy 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét rendeletében megállapítsa [Nkt. 94. § (4) bekezdés v) pont]. E felhatalmazás alapján alkották meg a pedagógusok elõmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 38. §-át.

Eszerint 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelezõ legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének 118,9 %-ára emelkedett a középfokú végzettségűek esetén, 163,3 %-ra alapfokozatot, 179,6 %-ra mesterfokozatot szerzett pedagógusok esetén.

Ami a további éveket illeti: a Korm. rendelet 38. § (2) és (3) bekezdése határozza meg a 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31., valamint a 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között érvényes illetményalapot, szintén az akkor aktuális havi minimálbér százalékában. Középfokú végzettség esetén az illetményalap a minimálbér 119,3 %-a lesz a 2015-2016-os tanévben, 119,6 %-a pedig a 2016-2017-es tanévben. Alapfokozat esetén ez az arány 168,9, illetve 174,5 %, mesterfokozat esetén pedig 186,4 és 193,2 % lesz.

Egyéb illetményemelési tényezők

A fentieken kívül a magasabb fokozatokba történő előrelépéssel, illetőleg a háromévenkénti soros előrelépéssel is emelkedik a pedagógusok bére; ez az emelkedés – a fentiekkel ellentétben – nem egységesen történik, hanem attól függ, az adott pedagógus életpályájának ívén éppen hol tart.

2013. szeptember 1-jén a 2 évnél rövidebb ideje a pályán lévőket Gyakornoknak, a többieket – első minősítésükig – Pedagógus I. fokozatba sorolták be.

A pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között került, illetve kerül sor. Nem kell minősítésen részt venniük azoknak, akik legkésõbb a 2022/2023-as tanév végéig betöltik a nyugdíjkorhatárt [Nkt. 97. § (19)-(22) bekezdés]. Akik legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeztek, azok saját kezdeményezésükre már 2014-ben részt vehettek minősítési eljárásban, és ez alapján Pedagógus II. fokozatba kerülhettek; akik pedig legalább 14 év szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával is rendelkeztek, 2014. április 30-ig kérelmezhették Pedagógus II. fokozatba minősítés nélkül, megelőlegezett, ideiglenes átsorolásukat, amelyre majd 2015. január 1-jével kerül sor. Nekik legkésőbb 2018. december 31-ig kell eredményesen minősíttetniük magukat a besorolásuk véglegessé válásához [Korm. r. 36. § (2)-(4) bekezdés].

Az előresorolás révén a bértábla Pedagógus II., illetve Mesterpedagógus fokozataihoz kapcsolódó szorzószámokkal kell majd az érintettek bérét megállapítani. A Kutatótanár fokozathoz szükséges minősítésben pedig az Emberi Erőforrás Minisztérium által évente közzétett pályázat alapján lehet részt venni [Korm. r. 36. § (5)-(7) bekezdés].

A másik, egyéni béremelést eredményezõ tényezõ pedig az, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [Kjt.] szerint számított, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján minden pedagógus háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép, amelynek alapján őt a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni [Nkt. 64. § (5) bekezdés]. Ez évente a pedagóguskar egyharmadát érinti.

1 2 3 4 19