Pénzügy kategória bejegyzései

Táppénz összege 2019-ben, betegszabadság összege és mértéke 2019 >>>

Táppénz összege 2019-ben, betegszabadság összege és mértéke 2019 >>>

A táppénz tartama legfeljebb egy év, az összege pedig a táppénzalap 60 %-a, ha megvan a megelőző két év biztosítotti jogviszony, ha nincs, akkor csak ötven százalék jár. A hetven százalékos táppénz már a múlté. A táppénzes hónapban keveset kapnak kézhez a dolgozók.

A táppénz, amit a munkavállaló kap, ha betegség miatt nem tud munkába állni. Táppénz folyósításának vannak más törvényi esetei is, de most elsősorban a betegség esetére járó táppénz szabályait vesszük végig.

Ha megbetegedünk és elmegyünk a háziorvosunkhoz, akkor táppénzre fog minket venni. A táppénzt ebben az időben kapjuk meg, míg betegség miatt otthon fekszünk. Ilyenkor fizetés nem jár. Ez az idő a keresőképtelenség. A keresőképtelenség először betegszabadsággal kezdődik, ami 15 munkanapig tart. Ha nem pont év elején kezdődött a munkaviszony, akkor betegszabadságot is ugyanúgy kell számítani, mint a rendes szabadságot, vagyis arányosan kevesebb lesz.

A betegszabadság az kizárólag akkor vehető ki, ha a dolgozó saját maga betegszik meg. A gyermek betegsége esetén nem. Amikor betegszabadságon vagyunk, akkor a távolléti díjból számítják ki a 70%-ot, amit a munkáltató fizet ki. A betegszabadság kivételéhez is szükséges az háziorvos, vagy ha kórházi kezelésről van szó, akkor annak az igazolása, hogy be tudjuk mutatni a munkáltatónál, miért nem voltunk munkára képes állapotban.

Ha lejárt a betegszabadság, akkor már táppénzről beszélünk. A táppénz már csak a 60%-a a távolléti díjnak. Bizonyos esetben csak 50%-a. Ha 2 éve folyamatos a munkavállaló munkaviszonya, akkor a táppénze a 60%-os lesz, míg ha nincs meg a két éves jogviszony, akkor csak 50%-os. (akkor is 50%, hafekvőbeteg intézeti ellátást kap valaki) Mivel elég kevés pénzhez jutunk, ha le „merészelünk” betegedni, sokan inkább szabadságot írnak ki maguknak, ha ez megtörténne, hiszen szabadság alatt ugyanazt az összeget kapjuk meg, mintha dolgoznánk. Egy hetes otthoni fekvéskor több ezer forint mínusz lehet a fizetésünkből. Viszont, ha van egészségpénztári tagsága a munkavállalónak, akkor a hiányzó összeget adómentesen az egészségpénztári megtakarítása terhére kiegészítheti.

Amikor táppénzt számítunk, akkor vesszük a munkabért, amit a pótlékokkal össze kell számítani a prémium és jutalmak kivételével természetesen. De nem kell figyelmen kívül hagyni a nem rendszeres jövedelmeket sem, de azt arányosítva kell figyelembe venni.Abban az esetben, ha a táppénzelőtt nincs 180 nap biztosított jogviszony, akkor a mindenkori minimálbért kell alapul venni a táppénz számításához. A táppénznek viszont nem csak minimuma, hanem felső határa is van, vagyis a minimálbér kétszeresének egyharmadánál nem több. Ha tehát nő a minimálbér, akkor nő a táppénz is.

A táppénz sem jár viszont határok nélkül. A végső határa egy év, de csak akkor, ha közben megvan a munkaviszony, vagyis biztosítási jogviszonyban áll a keresőképtelen. Korábban volt passzív táppénz, vagyis, mikor nem volt munkajogviszony mögötte, ezt viszont már rég megszüntették. 2011 óta nincs passzív táppénz.

Pár éve megváltozott a táppénz alatti felmondás szabályai. Korábban felmondási védelem alatt álltak a táppénzre vett munkavállalók, így akik megneszelték, hogy munkáltatójuk fel akar nekik mondani, gyorsan „lebetegedtek”. Jelenleg hatályos munkajogi szabályok szerint azonban nem illeti meg védelem a munkavállalót, így ha huzamosabb ideig táppénzen van a dolgozó, munkáltatója ezalatt is felmondhat neki.

 

Őstermelők, kistermelők, családi vállalkozások és a közös őstermelői igazolvány 2019

Őstermelők, kistermelők, családi vállalkozások és a közös őstermelői igazolvány 2019

Az, hogy valaki mezőgazdasági őstermelő vagy sem, több kritériumnak kell megfelelni. Mi az őstermelők által végzett tevékenység? Őstermelői igazolvány, és családi gazdálkodó fogalma, mind ehhez a témához szervesen kapcsolódó fogalmak, amiket áttekintünk ebben a cikkünkben.

A betétlap kiállítása továbbra is díjmentes.

Az őstermelő bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes falugazdásznál kérelmezhető betétlap.

Falugazdászát itt keresheti ki:

http://www.nak.hu/ugyfelszolgalati-irodak-es-falugazdaszok-telepulesi-elerhetosegei

Közös igazolvány esetén az őstermelő családtagoknak is meg kell jelenniük.

Az Ön lakhekyéhez legközelebb eső kormányablakot itt keresheti ki:

https://kormanyablak.hu/hu/kormanyablakok

 

Ki az őstermelő?

  • 16. életévét betöltötte
  • nem egyéni vállalkozó magánszemély
  • saját gazdaságában az Szja tv. 6. mellékletében szereplő termékeket állít elő
  • őstermelői igazolványa van / illetve családi gazdálkodó és a közreműködő családtagjai is a 6. mell. szerinti termékeket állítanak elő.

Ki a mezőgazdasági kistermelő?

  • az az őstermelő, akinek az adóévben őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele kevesebb mint 8 millió Ft. (jogszabály alapján kapott támogatás összege nem számít

Mi a mezőgazdasági őstermelői tevékenység?

Ha ÁFA alanyiságot eredményez, akkor csak adószámmal folytatható. Őstermelői tevékenység saját gazdaságban kell, hogy történjen (ez valamennyire igaz), ami lehet növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, gyűjtés, erdőgazdálkodás, pálinkafőzés (ha saját termelésű gyümölcsből történik) vagytermékfeldolgozás,ha a termékfeldolgozás saját gazdaságban történő alapanyag felhasználásával valósul meg. De a dísznövény és virág termesztés is az, ha évi 250ezernél nem több az éves bevétel (a 060240 vámtarifaszámú rózsa kivételével) Ha a bevétel több mint 250zer, akkor az egészet nem lehet figyelembe venni, mint őstermelői tevékenység, és azt az önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni. A bor, must készítés akkor őstermelői tev., ha fél litert meghaladó kiszerelésben kifizetőnek és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztónak adja el, és amiből max. 7 millió forintja származik. (ha nem így értékesíti, vagy több mint 7 milliója van belőle, akkor szintén az egész önálló tevékenységből származó jövedelem lesz)

Mi az őstermelői (közös őstermelői) igazolvány?

  • Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara adja ki
  • Igazolvány + értékesítési betétlap, amit adóévente hitelesíttetni kell (a betétlap egyben bevételi nyilvántartás isha az adózó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett)
  • Az igazolvány a kiállítása napjától a kiállítást követő 5 adóév utolsó napjáig hatályos. (új igazolványt okt.1-dec.31. között kérhet)

Mi a Közös őstermelői igazolvány?

  • Közös háztartásban (egy lakóingatlan, ahová mindenki be van jelentve lakcímileg, vagy a tartózkodási helye) élő családtagokkal (házastársa, egyeneságbeli rokona, vagyis gyermek, unoka és szülő, nagyszülő, de a további lemenők és felmenők is, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke, valamint az örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülője)által tett együttes nyilatkozattal lehet kérni közös őstermelői igazolványt.
  • Minden családtagnak ugyanazt az adózást kell választania (áfa, átalányadózás..stb.)
  • Családtagok egymással nem állhatnak munkaviszonyban, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (segítő családtagok sem lehetnek)
  • Az igazolvány annak a családtagnak a nevére lesz kiállítva, amit a család közösen kinyilatkozik.
  • Bevételek és költségek tekintetében bármely őstermelő családtag nevére lehet kérni a bizonylatot vagy számlát.
  • Ha az ÁFA tekintetében az adószámmal rendelkező tagok nem egyforma adózási módot választottak, akkor az őstermelésből származó bevétel és költségek egyenlő felosztására nincs lehetőség, ezért annak kell adóznia a bevétel után, aki azt kézhez kapta, így ebben az esetben kizárólag az adózó nevére állíthatóak ki bizonylatok és számlák, hogy el tudja számolni a költségeket.

Mi a családi gazdaság és ki a családi gazdálkodó?

  • A családi gazdálkodás esetében, mint ahogyan a közös őstermelőinél is láttuk, fontos, hogy a családtag nem lehet foglalkoztatott, csak úgy lehet ő is őstermelő, illetve családi gazdálkodó.
  • A családi gazdaságnál is lényeges a nyilvántartásba vétel.
  • A gazdálkodó család tagja a családi gazdálkodó és házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke(örökbefogadott és nevelt is), unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére.
  • A családi gazdálkodókra is ugyanazok az adózási szabályok vonatkoznak, mint a közös őstermelői tevékenységet folytatókra, a kiegészítő tevékenységből származó bevétel után, amely a külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés alá nem tartozik, annak kell adóznia, aki azt önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozás keretében folytatja.
  • ha a családi gazdálkodóegyéni vállalkozóival folytatja a tevékenységét, akkor közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia.
  • Ha a családtagok tételes költségelszámolást választottak, akkor az őstermelőiből származó jövedelmüket csökkenthetik azzal a veszteséggel, melyet még a családi gazdaság előtt elhatároltak. Így lehet az, hogy a családtagok nem egyforma jövedelem után adóznak.
  • Ha egy családtag kilép a családi gazdaságból, akkor az egymással való elszámolás a megállapodásuk szerint fog zajlani.

A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből hogyan állapítja meg a jövedelmét?

1.lehetőség: 10 százalék költséghányad alkalmazása, így a költségekkel nem kell tételesen elszámolni. Bevétel részét képezi a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is. (bevétel 90%-aa jövedelem.

2. lehetőség: tételes költségelszámolás. (költségként a bevétel megszerzése, tevékenység folytatása érdekében felmerült és számlákkal igazolt kiadás)+ a korábbi évekről áthozott veszteség +folytatható a már megkezdett értékcsökkenési leírás-elszámolás.

3. lehetőség, amit mg-i kistermelők választhatnak, a jövedelem átalányban való megállapítása.(átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része az átalányadózásnál.)

A bevétel csökkentő kedvezményekkel csak a tételes költségelszámolás esetén lehet élni, mint pl. alegalább 50 %-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén az alkalmazottnak kifizetett bér, vagy szakiskola tanulóval tanulószerződés keretében foglalkoztatásnál havonta a minimálbér 24 %-val…stb.

Költségek elszámolása nagyban megegyezik az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal.Költségnek csak az minősül, amit a bevételszerző tevékenységgel összefüggésben számlákkal, bizonylattal vagy nyugtával tud igazolni. (tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot pl. adásvételi is)A magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítése nem tartozik ide, viszont a lakásától elkülönített telephely világítása, fűtése igen. Azt az igazolt kiadást is költségnek lehet tekinteni, ami az őstermelői tev.előtt három évvel merült fel, és még nem érvényesítette.

A mezőgazdasági őstermelőnek az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia az értékcsökkenési leírás elszámolásakor kisebb eltérésekkel.

Mi a Nemleges nyilatkozattétel?

Aki tételes költségelszámolást választ, és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladja, de kevesebb 4 milliónál és legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 %-ának megfelelő költségként elismert kiadásait számlákkal igazolja, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, nemleges nyilatkozatételi joga van.

Rendkívüli szabadság 2019: A rendkívüli szabadság ezen évben is megilleti a munkavállalókat

Rendkívüli szabadság 2019: A rendkívüli szabadság ezen évben is megilleti a munkavállalókat

A Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít a munkavállalónak arra, hogy ha az életében olyan körülmény következne be, mely nem mindennapos, ám ennek ellenére szabadságra lenne szüksége hozzá, akkor ezt minden további nélkül kivehesse. Ebben változás ezen évben sem fog bekövetkezni, hiszen a munkavállaló jogainak védelme e szempontból is fontos. A munkaerőpiacon uralkodó helyzet már jó ideje arra inti a munkavállalókat, hogy állásukat megbecsüljék, és lehetőség szerint a legritkább esetekben essenek csak ki a munkából, mégis vannak olyan szituációk, amikor ezt akár egészségi állapot, akár egyéb körülmény bizony indokolja. Az élet most sem lesz könnyebb, ám a rendkívüli szabadság szerencsére a jog szabta kereteken belül ekkor is rendelkezésre áll majd.

A rendkívüli szabadság a hatályos jogszabályok szerint a következő esetekben vehető igénybe:

Betegszabadságot akkor vehet igénybe a munkavállaló, ha egészségi állapota miatt nincs munkaképes állapotban. Évente tizenöt nap betegszabadság jár, ha pedig a munkaviszony csak bizonyos számú hónapban áll fenn, akkor a betegszabadságok száma időarányosan változik ennek függvényében. A betegszabadság ideje alatt a távolléti dj hetven százalékát adja ki a munkáltató továbbra is, ebben nem történt jogszabály módosítás.

Temetési szabadság jogcímen két nap vehető igénybe közeli hozzátartozó halálakor. S hogy ki minősül közeli hozzátartozónak? A vonatkozó polgári jogi jogszabályok értelmében:

  • Házastárs
  • Egyenes ágbeli rokon
  • Házastárs egyenes ágbeli rokona
  • Örökbe fogadott
  • Mostoha és nevelt gyermek
  • Örökbe fogadó
  • Mostoha és nevelőszülő
  • Testvér
  • ÉlettársTGYÁS, vagyis szülési szabadság illeti meg a várandós nőket, mely összesen huszonnégy hét, s ebből négyet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, mert ennek kötelezően a szülés elé kell esnie. Erre az időszakra a terhességi-gyermekágyi segély jár, sőt, rendes szabadság is, melyet akkor vehet majd ki a nő, amikor ismét munkába áll.

Napjainkban egyre többen folytatnak tanulmányokat munkájuk mellett, hogy a munkerő-piacon kelendőbbek legyenek, és magasabb fizetést érhessenek el. Mivel ez az elfoglaltság plusz teendőkkel jár, így idejére tanulmányi szabadság vehető igénybe. Mértéke attól függ, hogy az iskolai foglalkozás, valamint a szakmai gyakorlat mennyi időt követel meg a munkavállalótól. Ezen felül természetesen a vizsgákra is plusz rendkívüli szabadság vehető igénybe, összesen négy munkanap, valamint a szak-, és évfolyamdolgozat elkészítéséhez további tíz nap szabadság adható ki.

Természetesen a munkavállaló kérheti, hogy fizetés nélküli szabadságot kapjon. Miként nevéből is adódik erre az időszakra nem jár munkabér, viszont a munkaviszony továbbra is fennáll. E témakörbe tartozik:

  • a gyermek harmadik életévének betöltéséig terjedő idő
  • a tizennegyedik életév betöltéséig eltelő idő abban az esetben, ha gyermekgondozási segély jár a munkavállalónak
  • a tizenkettedik életév betöltéséig, ha otthoni ápolást szükséges biztosítani a gyermek számára
  • max. két év jár akkor, ha közeli hozzátartozó gondozása vált szükségessé
  • max. egy év magánerőből történő saját lakás építésekor

Vannak vállaltok nálunk is, melyek rendkívüli szabadsággal jutalmazzák dolgozóikat, ha a meghatározott munkakörben dolgoznak, pl. a vasútnál a főrendelkező, tartalékos térfőnök, jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatás-ellenőr és fedélzeti jegyellenőri munkakörben dolgozó munkavállalókat. Japánban van olyan cég, amely azért ad rendkívüli szabadságot a dogozónak, ha az nem dohányzik. Tulajdonképpen bármilyen indokkal adhat munkáltató rendkívüli szabadságot még a dolgozónak, természetesen a törvényben biztosított kötelező eseteken túl.

Rokkantsági ellátás 2019: (rokkantnyugdíj) menete, feltételei

Rokkantsági ellátás 2019: (rokkantnyugdíj) menete, feltételei

A rokkantnyugdíjazás rendszere és szabálya 2013. év elején változott meg, olyannyira, hogy ma már maga az elnevezés is teljesen más lett. Még a mai napig is rokkantnyugdíjként emlegetik az emberek ezt az ellátási formát, attól függetlenül, hogy már ilyen néven nem létezik. Akiknek korábban már odaítélték, azoknak továbbra is jár a meghatározott összeg, csak már más jogcím van feltüntetve a kiutaláskor.

Jelen pillanatban ezt a jövedelmet “megváltozott munkaképességűek rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás” néven utalják a jogosultak számára. Fontos tudni, hogy az összeget jövedelempótló voltából adódóan csak azok részére fizetik, akik egészégi állapotuknál fogva valóban beletartoznak ebbe a kategóriába. Az ellenőrzés és a feltételek nem hogy szigorúbbakká, sokkal inkább lazábbá váltak a jogszabálymódosítással. Korábbi években a sűrű felülvizsgálatoktól lehetett tartaniuk a jogosultságot szerzetteknek, mostmár azonban nem kell ettől tartani.

Aki dolgozni tud, annak a bizottság rehabilitációt javasol, abban a reményben, hogy az illető később újra munkába állhat. Ilyen esetekben rehabilitációs ellátást ítélnek meg, ennek ideje természetesen a beteg állapotától és annak későbbi változásától függ. Emellett azt is fontos tudni, hogy az ellátási összeg a korábbihoz képest nem változott, vagyis akik az I., a II. és a III. csoportba tartoznak, ugyanazt az összeget kapják, mint amennyit korábban rokkantsági nyugdíj címén kaptak. 

Fontos megértenünk a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás közötti különbséget. Míg előbbit azok igényelhetik, akik rövidebb, hosszabb ideig tartó kezelés után rehabilitálhatók és újra munkába állíthatók, addig az utóbbi azoknak jár, akik egészségkárosodásukból adódóan nem tudják magukat segítség nélkül ellátni, vagy nem állítható vissza korábbi egészségi állapotuk balesetből, betegségből…stb. adódóan, vagyis gészségkárosodásuk végleges.

Az ellátási összeget általában annak fényében állapítják meg, hogy a szóban forgó személy hány százalékos egészségi állapotnak örvend. Aki minimum 40%-os egészségkárosodást szenvedett, annak már jár az ellátás és az összeget addig folyósítják, amíg a munkaképtelen állapot fennáll. Ezen felül a folyósított összeg megállapítását minden esetben jövedelemvizsgálat előzi meg, amelyet az illetékes személyek végeznek el.

Az elmúlt évben a III. kategóriába sorolt betegek számára vezettek be változtatást. Akik ebbe a halmazba tartoznak, azoknak kötelező felülvizsgálaton kellett részt venniük, amelynek gyakoriságát a bizottság határozta meg. Akinél megállapítást nyer az a tény, hogy a rehabilitációval javítható az egészségügyi állapota, annál rehabilitációs összeget folyósítottak, ám akinél ez a feltétel nem teljesül, annál rokkantsági ellátást ítélnek meg, mint ahogy azt a fentiekben kifejtettük.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a rokkantellátás rendszerében az egyik legfontosabb szempont az, hogy a beteg újra munkába állhasson, amennyiben a feltételek azt megengedik.

Aki elérte a nyugdíjkorhatárt, az a támogatást a továbbiakban egyszerű nyugdíjasként fogja kapni,aki azonban ezt a kort még nem érte el, az rokkantsági járadék címén jogosult a megállapított összegre.

Munkavégzés a rokkant ellátás mellett

Azok, akik rehabilitációs ellátásban részesülnek és egészségi állapotuk megengedi, hogy emellett munkát végezzenek, azok 2016. májusi törvénymódosításig maximum heti húsz órát dolgozhattak anélkül, hogy a rokkantsági ellátást megvonták volna tőlük, ha három egymást követő hónapban a keresménye nem haladta meg a nyugdíjminimum 150%-át. Ez a szabály 2016. május 1. napjától teljesen megváltozott, mert rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás is! megszüntetésre kerül, ha a rokkant ellátásra jogosult keresőtevékenységet folytat és a fizetése 3 hónapon át meghaladja a minimálbér 150%-át.

Rehabilitációs ellátás összege:

Ha valaki rehabilitálható, akkor a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a az alapösszeg (2016.05.01-től 94.500.-Ft) 30 %-a és legfeljebb az alapösszeg 40 %-a,

Aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 %-a, de min.40 százalék alapösszeg és max. az alapösszeg 50 %-a.

Ha havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik és rehabilitálható, az alapösszeg 30 százaléka, ha pedig tartós foglalkozási rehabilitációt igényelt, az alapösszeg 40 százaléka.Az alapösszeg a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

Rokkantsági ellátás összege:

első eset: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de egyéb körülmények miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, akkor az átlagjövedelem 40 százaléka, de a minimálbér 30 százalékát el kell érnie, és maximum a minimálbér 45 %-a.

második esetben:Aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, annak a havi átlagjövedelme 60%-a, de a minimálbér 45 %-át el kell érje az összeg, de nem lehet nagyobb, mint a minimálbér 150%-a.

harmadik esetben: Amikor csak és kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a rokkantsági ellátás összege az átlagjövedelem 65%-a, de legalább a minimálbér fele és legfeljebb a minimálbér másfélszerese.

a negyedik esetben: Egészségkárosodása jelentős és nem képes önmagát ellátni, vagy csak úgy, ha segítséget vesz igénybe, akkor a havi átlagjöv. 70 %-a, de a minimálbér 55 % legalább és max.a minimálbér másfélszerese.

Fontos! hogy a rokkantsági ellátás számításakor a 2012-ben érvényes minimálbért, azaz 93.000.-Ft-ot kell alapul venni a 2011. évi CXCI. tv.szerint.A rokkantsági ellátást a TB törvény nyugdíjemelési szabályai szerint emelik, azonban méltányossági alapon nem növelhetik az összeget.

Utazási kedvezmény azoknak a rokkant ellátásra jogosultaknak jár„Ellátottak utazási utalványa” alapján évente 16 alkalommal utazási kedvezmény, akik már2011. december 31-én I., vagy II. csoportba sorolandó rokkantsági nyugdíjra volt jogosultak, vagy akinek az egészségi állapota 30%-os vagy annál rosszabb. Kedvezményre válnak jogosulttá azok is, akik2011. december 31-éig az 57-et betöltötték és akkor a III. csoport rokkant nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra is jogosulttá vált. (121/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. sz.melléklete szerinti kedvezmény)

2016. szeptembertől a rokkantsági ellátásokkal kapcsolatban ismételt változások következtek be. Az eddig nem éppen kedvezően működő felülvizsgálat rendszerét változtatták meg. Sokszor azoknak is bizottság elé kellett menni, akiknél szinte előre lehetett tudni, hogy nem lesz javulás az egészségi állapotában, vagy egyértelmű volt az.

2018.január 1 óta hatályos új intézmény a kivételes rokkantsági ellátás.

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása eseténállapítható meg az alábbi megváltozott munkaképességű személynek:

rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 %vagy kisebb ,

– rehab. hat. komplex min. alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátási kérelem benyújtásakor max 5 év van az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig,

akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a biztosítási idő hiánya miatt elutasították, de rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,

aki keresőtevékenységet nem végez ésrendszeres pénzellátásban nem részesül.

A kérelmet az elutasítástól számított 6 hónapon belül lehet benyújtani a kivételes rokkantsági ellátás iránt.

Nyilván a rendszer célja az volt, hogy akinek időközben olyan mértékben javult az egészségi állapota, hogy képessé vált munkavégzésre, annak a továbbiakban nem kívánták a rokkantsági ellátást folyósítani, hiszen ha tud dolgozni, akkor azt kell előremozdítani. Viszont számos esetről hallottunk, vagy tapasztaltunk a környezetünkben, (vagy valaki saját magán is), hogy annak ellenére, hogy megbetegedése, egészségromlása olyan súlyos és maradandó volt, hogy sem akkor sem a jövőben nem volt és lesz alkalmas visszatérni a munka világába, azokat is újból és újból kötelezték a felülvizsgálatokon való részvételre.

A jogszabály változás eredménye az lett, hogy nem minden rokkantsági ellátásban részesülőnek kell részt vennie a korábban kötelezően előírt orvosi felülvizsgálaton.

A jövőben tehát nem kell bizottság elé menni azoknak, akiknek a bizottság egyszer kimondta, hogy az egészségi állapotában történt romlás véglegesnek tekintendő. Vagyis javulás sem várható, esély sincs a jövőben munkavállalásra, ezáltal szükségtelen is egy újabb felülvizsgálat. Azokat sem fogják visszahívni, kiknek a leleteiből egyértelműen kitűnik, hogy nem alkalmas egyszerűen arra, hogy munkát vállalhasson.

Azt a tényt sem hagyták figyelmen kívül a felülvizsgálati szabályok módosításával, hogy a nyugdíjhoz közeli életkorú személyek iránt – csúnyán szólva – sokkal kisebb az érdeklődés a munkaerőpiacon, mint a fiatalabb, vagy a pályakezdők iránt. Ezt figyelembe véve, azok esetében, akik öt éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt és például a felülvizsgálatra történő visszahívás időpontja pont ebbe az öt éves időszakba esik, már biztosan nem fogják behívni felülvizsgálatra, hiszen logikátlan és életszerűtlen döntés lenne valakiről két évvel a nyugdíja előtt megállapítani, hogy bizony munkára alkalmas, és tessék menni dolgozni. Na de ki fogja felvenni az illetőt és mégis milyen munkára, ha évekre úgymond ki volt vonva a munka világának forgalmából? Ettől már nem kell a jövőben tartani, mert a korábbi szabályozás megszűnt.

Ehhez kapcsolódó fontos módosítás még az, hogy ha valaki esetében komplex minősítést végeztek, akkor a szakhatósági, vagy a hatósági bizonyítvány, illetve a komplex minősítés bizonyos ideig hatályos. Ezalatt az idő alatt az ellátással kapcsolatban nem kell ismételten komplex minősítést végezni, csak akkor, ha az ügyfél ezt kéri. Ez nyilván akkor történhet meg, ha a megváltozott munkaképességű személy érdeke ezt diktálja, hogy újabb komplex minősítést végezzenek el az esetében.

Részben ide vágó téma még a huzamos ideig tartó keresőképtelenség eseteiben már korábban megtörtént felülvizsgálattal kapcsolatos módosítás, ami azt jelenti, hogy akik rehabilitációs ellátásban részesülnek és hosszabb ideig tartó egybefüggő keresőképtelenség következett be, azoknál legalább 60 nap után történik meg a felülvizsgálata a korábbi 30 nappal ellentétben. Ezt azért változtatták meg, mert a rehab. ellátásra jogosultaknál gyakori a hosszabb ideig tartó keresőképtelenség, viszont nem feltétlenül egyben egészségromlás is! A kettő nem egy és ugyanaz.

Munkáltatói lakáshitel támogatás 2019

Munkáltatói lakáshitel támogatás 2019

A kormány megszüntette szinte az összes többi cafeteria-elem adókedvezményét 2019. január 1-tőla Szép-kártyák kivételével. A bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria adómentességét hagyták még meg, a többi elem után  5 százalékos adót kell fizetni.

2019. január 1-től megszűnik a munkáltatói lakáshitel támogatások adómentessége. Mint ahogyan hatályon kívül helyezik 2019. január 1-től a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatást is.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 2.7 pontja, valamint a lakhatási támogatásról szóló 2.11 pontja és a további, ehhez kapcsolódó fogalmakat magában foglaló 9.3 pontja is 2019. január 1-től hatályon kívül lett helyezve, így az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet is okafogyottá vált.

A kölcsön azonban 2018. december 31-ig még adható adómentesen, maghatározott szabályokkal.

Vagyis, még 2018. dec. 31-ig ki kell folyósítani és a lakás vételárát pedig teljes egészében legkésőbb 2019. március 31-i időpontig ki kell fizetni. 2019. január 1 napjától indított utalások esetén már jövedelemként adózik.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú kölcsön feltételeiről szóló külön rendelet szabályozta a munkáltató által nyújtott ilyen célú juttatások feltételeit. Minden esetre nagy könnyebbség volt egy dolgozónak, ha a munkáltatója ilyen formában tudott nyújtani számára segítséget.

A munkáltatói lakáscélú hiteltörlesztésről szóló jogszabály még tavaly lépett hatályba. A hiteltörlesztés terhe alatt lévő munkavállalóknak támogatást nyújthat ez a fajta segítség, amit ily módon adhatott a munkáltatója.

Adómentesen adható lakáscélú hiteltörlesztési támogatást szabályzó rendelet 2014. április 4-én lépett hatályba. A korábban életbe léptetett szabályokat kiegészítették, hogy a hitelintézettől lakáscélú felhasználásra, vagy ha olyan munkáltatótól vett fel valaki hitelt, ahol még korábban dolgozott, akkor annak törlesztéséhez is lehet(tett) kérni támogatást.A jogszabályba belevették a hitel és kölcsönszerződések visszafizetésére kötött újabb hitel és kölcsönszerződést is, a munkáltatókat pedig úgy ösztönzik erre, hogy adómentesen nyújthatnak a hiteltörlesztéshez támogatást a munkavállalóiknak.Adómentessé tették a munkáltató által nyújtott, lakás céljára felhasználható, a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, – igazolása alapján nyújtott – vissza nem térítendő támogatást is, ha a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát nem haladja meg.Abban az esetben, ha több munkáltató is nyújtott ilyen támogatást, meg volt határozva a támogatás összeszámított összeghatára. Ezt úgy számolják, hogy a legutolsó folyósítás évétől visszafelé számított négy évet veszik. Ezekben az években pedig összesen legfeljebb 5 millió forint lehet.

A hitelhez kapcsolódó lakásigény meghatározása a 2016. december 29-től hatályos rendelkezés szerint az Szja tv. 1. sz. mellékletében foglaltak szerint kerülhet meghatározásra, mely szintén hatályon kívül van 2019. január 1 napjától.:A méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok /az igénylő és családtagjai (élettársa, házastársa, kiskorú, 16. év alatti gyerek, és a nappali tagozatos 25. évét be nem töltött gyerek, szülő, nagyszülő, testvér, csak hogy a leggyakoribbakat említsük csak…stb./számától függően: 1-2 személy esetében: legfeljebb 3 lakószoba,3-4 személy esetében: legfeljebb 4 lakószoba. és minden további személy esetében 1 lakószobával nő a lakásigény.

Nem minősül lakószobának a lakóhelyiség, ha hasznos alapterülete max. 8 nm. A lakószoba max. 30 nm, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség.két szobának számít a 30 nm-nél nagyobb helyiség.

Ha a lakás „amerikai konyhás” és a nappalis-étkezős konyha rész 60nm-nél nagyobb, akkor az két szoba. 8 és 12 nm közötti lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni.

Ha három vagy több gyereket nevel a család, akkor minden személy után az alsó határ fél lakószoba, de legfeljebb három lakószoba pluszt jelent, felső határ egy lakószoba plusz. Két félszobát egy szobának kell számítani a fenti szabályok szempontjából. Ezekhez a lakásigényekhez tartoznak árak is, amit szintén rendeletben tesznek közzé és melyek változnak annak függvényében, hogy a lakás Budapesten, vagy más városban van.

Az 15/2014. (IV. 3. NGM rendelet) megalkotása tette azt lehetővé, hogy gyakorlatban is megvalósulhassanak ezek a munkáltatói lakáshitel törlesztési adómentes támogatások.

2017. január 1-től hatályos együtt költöző, együtt lakó családtagok meghatározása, mely a korábbiakhoz képest kiegészült:a támogatást igénylő munkavállaló, Ptk. szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, (ha együtt költöznek az adott lakásbaéséletvitelszerűen együtt laknak)

Fiatal gyermektelen házaspárnál a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb 3 születendő gyermeket, 1 gyermekesnél további 2, míg 2gyermekes esetében további 1 születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor egyikőjük sem töltötte be a 40-et.

A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét egyrészt a bank vagy az Államkincstár által kiállított igazolás, és a munkavállaló saját lakásával (tulajdonos vagy résztulajdonos v. haszonélvező) kapcsolatos körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok igazolják. (Ezeket az igazolásokat jó, ha időben beszerzik a munkáltatók, hogy ha időközben megszűnik a munkaviszony, később problémás lehet.)

A vásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés – kivéve a felújítási hitel – céljából felvett kölcsön az, ami a rendelet hatálya alatt áll, vagyis ezekre adható a támogatás. A nem jelzálog alapú, de amelyet egyértelműen lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, szintén ide tartozik. Továbbá az előzőekben írt kölcsönök visszafizetésére kötött, pl. a gyűjtőszámla-hitel is ide sorolandó.

Minimálbér 2019: mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér!

Minimálbér 2019: mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér!

Még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, hány forintra nő jövőre a minimálbér. Decemberben viszont több évre szóló megállapodás születhet.

Nem közeledtek az álláspontok a jövő évi béremelések mértékét illetően a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi egyeztetésén: a munkaadók továbbra is 5 százalékkal emelnék a legkisebb béreket, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék.

A Pénzügyminisztérium képviselője ezúttal sem fejtette ki álláspontját, mivel a kormány azt szeretné, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal állapodjon meg a kérdésről. Annyi előrelépés ugyanakkor történt, hogy rögzítették: kettő vagy három évre szóló megállapodást szeretnének kötni – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől.

Elmondta azt is: a munkaadók a „leggyengébb láncszem” elvét szerették volna alkalmazni a béremelések folyamatában, azaz a legrosszabbul teljesítő vállalkozások bérszintjéhez igazították volna a bérfejlesztés ütemét. Ezt a szakszervezetek nem támogatták, és végül el is vetették az elképzelést, de abban egyetértettek a munkaadókkal, hogy a béremelések mértékénél figyelembe kell venni a vállalkozások teljesítőképességét is. Ezért egy olyan háttérszámítást kértek a pénzügyi tárcától, amely ágazati szinten részletezi, milyen hatással lenne, és hány embert érintene egy 5, 10 vagy 15 százalékos minimálbér-emelés. Ilyen háttér számításokat a szaktárca a korábbi években már a bértárgyalásokat megelőzően az érdekképviseletek rendelkezésére bocsátott, amelyek ez alapján tudták megfogalmazni elvárásaikat.

Hogy ez most mégsem történt meg, annak feltehetőleg az az oka, hogy – mint arról korábban beszámoltunk – a Pénzügyminisztériumnak november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére. A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg – évente begyűjti az adatokat az egyéni bérekről és keresetekről: a bértárgyalásokra készülvén a MASZSZ ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron (a KSH csak bértömeget és dolgozói létszámot kér be az 5 főnél többet foglalkoztató cégektől, és ebből publikálja havonta az átlagkereseti adatokat, ezért ebben az adatbázisban az egyéni bérek nem látszanak). A tárca azonban csak hosszas huzavona után adta ki azokat, és csak 2016-ra vonatkozóan. Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mivel úgy tűnik, elfelejtették begyűjteni azokat.

Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni. A Pénzügyminisztérium kedden a következő tárgyalásra ígérte a fenti adatok alapján a háttér számításokat, de hogy a következő forduló mikor lesz, arról egyelőre nincs döntés. A jelenlegi elképzelések szerint legkésőbb december közepéig meg kell születnie a jövő évre vonatkozó béremelésekkel kapcsolatos megállapodásnak. Vagyis még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, mekkora összeget tesz majd ki jövőre a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér és a 180 500 forintos garantált bérminimum.

Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

A karácsonyra való tekintettel az idén is korábban érkezik a decemberi nyugdíj: kilenc nappal a szokásos 12-e előtt, már december 3-án megkapják a juttatást azok, akiknek a bankszámlájára érkezik a pénz!

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyugdíjprémiumot legkésőbb november 30-ig megkapják az arra jogosultak. Ez az öregségi nyugdíjasokon kívül a nyugdíjszerű ellátásra jogosultaknak is jár. A maximális 18 ezer forintot idén az kapja, akinek a nyugdíja eléri a 80 ezer forintot.

Azt egyelőre nem tudni, hogy idén is kapnak-e majd ajándék Erzsébet-utalványt az idősek az év utolsó hónapjában. Szeptemberben a kormány jelezte, hogy valószínűleg lesz karácsonyi Erzsébet-utalvány, de a hivatalos bejelentés még nem történt meg.

Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

A kormány már vizsgálja annak lehetőségét, hogy az idén is kapjanak Erzsébet-utalványt karácsony előtt a nyugdíjasok, de a szerencsésebbek az önkormányzattól is kaphatnak ajándékot.

Egész biztos tűnik, hogy lesznek olyan nyugdíjasok, akik idén karácsonyra is kapnak Erzsébet-utalványt. Ha pedig a kormány is úgy dönt, év végén is kiosztják a lassan rendszeressé váló utalványokat, akkor lesz, aki két helyről is kap ilyen juttatást.

A kormány még nem döntött arról, hogy az előző évek gyakorlatának megfelelően a nyugdíjasok karácsonykor kapnak-e ajándék Erzsébet-utalványt, de Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az mfor.hu érdeklődésére jelezte, idén is vizsgálni fogják ennek a lehetőségét.

A portál szerint így könnyen előfordulhat, hogy a szerencsésebb helyeken lakók dupla juttatásban részesülnek. Példaként Budakeszi önkormányzatát említik, ahol a szociálisan rászoruló nyugdíjasokat 3000 forint/fő összegben, a rászoruló családokat pedig 2000 forint/család összegben támogatná a városvezetés karácsony előtt Erzsébet-utalvány formájában.

Nem Budakeszi az egyetlen olyan település, amely külön, saját hatáskörben is extra juttatást ad a rászorulóknak év végén. Tavaly Hódmezővásárhely megduplázta a kormány által adott Erzsébet-utalványt, és többek között például az V. kerületi vezetés is adott plusz utalványt a kerületi nyugdíjasoknak.

Minimálbér és garantált bérminimum 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 202,000 lesz!!!

Minimálbér 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér írja a 24óra!!!

Minimálbér és garantált bérminimum 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 202,000 lesz!!!

A dolgozók megtartása érdekében akkor is biztosítaniuk kell a kereskedelmi láncoknak a 15-20 ezer forintos bérelőnyt, ha a garantált bérminimum jövőre 202 ezer forintra emelkedik.

Az áruházláncok és a szakszervezetek közti őszi bértárgyalások tétje az, hogy bruttó 220 ezer forint körüli alapbért adjanak jövőre a munkavállalóknak – értesült a Világgazdaság. Ez azon alapul, hogy egy versenyképes bolthálózatnak 15-20 ezer forintos bérelőnyt kell biztosítania dolgozóinak a mindenkori garantált bérminimummal szemben, márpedig lapunk úgy tudja,

az idei 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra ugrik, miközben a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó.

A munkáltatók és a szakszervezetek közti bérmegállapodást azonban lassíthatja, hogy a kormány – információink szerint – hivatalosan csak november végén, december elején tervezi ismertetni ezeket a számokat.

A több mint 17 ezer főt foglalkoztató Tesco a legnagyobb bolthálózatként évről évre a bérviták kereszttüzében áll. A hipermarket képviselőivel is azzal a szándékkal ül tárgyalóasztalhoz októberben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), hogy 219-220 ezer forintos kezdő bért érjen el. Karsai Zoltán, a KASZ elnöke a Világgazdaságnak viszonyításképp elmondta, a Tescónál már ma is lényegében minden bér 2-essel kezdődik, hiszen a bruttó 197 ezer forintos alapbér ki­egészül a pótlékokkal és a 12-16 ezer forintos cafeteriával. De ahhoz, hogy az áruházlánc megőrizze bérelőnyét a garantált bérminimummal szemben, a várt többletbevételt is el kell érnie. Márpedig a 2018 februárjában zárt üzleti évben 636-ról 623 milliárd forintra csökkent a forgalom, az adózott eredmény pedig 50-ről 17 milliárdra mérséklődött.

Ha zajos viták után is, de a Tescónál rendre megállapodás született, a Metrónál viszont kemény menet elébe néz a KASZ. Jókora, 20-30 ezer forint lehet a különbség az álláspontok között. A munkáltató azzal érvel, hogy 13-14. havi fizetést is ad, ebből fakadó előnye azonban akkor ér valamit éves szinten, ha megadja a szakszervezetek által megküldött 210 ezer forintos bérajánlatot, vagy legalábbis megközelíti. Ha nem történik érdemi előrelépés, a munkavállalók rövidesen sztrájkkal fenyegethetnek.

Egy hónapokkal korábbi felmérés már eleve elégedetlenséget tükrözött: úgy nyilatkozott a dolgozók 21 százaléka, hogy elhagyja a vállalatot, ha a bérhelyzet nem rendeződik, de további 33 százalékuk is elgondolkodik a váltáson. Lapunk ráadásul úgy tudja, ma sincs elég ember a vállalatnál, főleg a budapesti áruházakban: több esetben vidékről buszoztattak dolgozókat a fővárosba.

Míg Budapesten vagy egy vidéki nagyvárosban, például Debrecenben, Szegeden, Pécsen vagy Győrben akár plusz 15-20 ezer forintért átmegy egy dolgozó a jobb ajánlatot adó versenytárshoz, addig egy kistelepülésen gyakran plusz 30 ezerért sem mennek át az emberek egy vagy két faluval odébb – állapította meg Karsai Zoltán. Ezzel magyarázható, hogy a 180 500 forintos bérminimumon foglalkoztató kisboltok sem zárnak be munkaerőhiány miatt, mert ha nehezen is, de találnak embert.

További információk itt: Minimálbér 2019

 

Ünnepnapok, Hosszú hétvégék 2019

Ünnepnapok, Hosszú hétvégék 2019

2019-ben három háromnapos, három négynapos és egy hatnapos hosszú hétvégénk lesz, és ezért csak három szombati munkanappal kell fizetni.

A Magyar Közlönyben megjelent pénzügyminisztériumi rendelet szerint augusztus 10-én, december 7-én és december 14-én kell szombaton dolgozni. Így alakulnak jövőre az ünnepnapok.

December 29.-január 1. – 2019 tehát rögtön egy 4 napos hosszú hétvégével indul, amelynek utolsó napja január elseje. A gyerekeknek a téli szünet azonban január 2-ig tart.
Március 15-17. – az ünnep péntekre esik, így háromnapos ünnep jön.
Április 19-22. – Mivel húsvétkor már nagypéntek is szabadnap, így négynapos lesz az ünnep. Az iskolások tavaszi szünete pedig egy nappal előbb, április 18-án kezdődik és egy nappal tovább, április 23-áig tart.
Május 1. – A munka ünnepe szerdára esik, így csak azon az egy napon pihenhetünk.
Június 8-10. – Pünkösd a szokásoknak megfelelően háromnapos lesz.
Augusztus 17-20. – Augusztus 20-a keddre esik így 17-étől egy 4 napos hosszú hétvége vár ránk. Cserébe augusztus 10-én, szombaton viszont dolgozni kell.
Október 23. – Az 56-os szabadságharc ünnepe szerdára esik, csupán ez az egy nap lesz munkaszüneti nap.
November 1-3. – Mindenszentek és halottak napja alkalmából három napon át, péntektől vasárnapig emlékezhetünk elhunyt szeretteinkre.
December 24-29. – Karácsony valódi ajándékot tartogat a munkavállalók többségének, idén ugyanis hat egész napot lehet együtt a család, ugyanis 24-ét is pihenőnappá nyilvánították. Bár ezért a hat napért cserébe december 7-én és december 14-én, szombaton is dolgozni kell.
Január 1. – 2020 köszöntésére azonban mindössze egy szerdai nap jut.