Megbüntetnek ha nem ott laksz, ami a lakcímkártyádon szerepel!!!
Ellenőrizd az irataidat, adataidat >>>
Iskola miatti átjelentkezés vagy esetleg más lakcím egy nem túl együttműködő főbérlő miatt. Sokan azt sem tudják, hogy a lakcímkártyán szereplő valótlan adatokkal büntethetővé váltak. Érdemes körültekintően eljárni minden esetben. A 2016-ban bevezetésre kerülő e-kártya sok visszaélést kiküszöböl majd.
Iskolai átjelentkezés – szabálytalan, mégis egyre népszerűbb
A lakcímkártyával való trükközés egyik legismertebb és legelterjedtebb módja az ún. „átjelentkezés” az iskolai beiratkozás végett. Mivel a közoktatási törvény alapján az iskoláknak először a saját körzetükbe tartozó diákokat kell felvenniük, a megmaradó helyekről pedig sorsolással döntenek, a szülők gyakran a beiratkozás előtt megváltoztatják a lakcímet azért, hogy az általuk választott iskolába kerülhessen a gyerek. A módszer persze szabálytalan, mégis gyakran élnek vele. 
Az internetes hozzászólásokban megoszlanak a szülői vélemények. Sokan azt sem tudják, hogy az ilyen átjelentkezés nem épp törvényszerű. „Nekünk annyira visszataszító volt a körzeti iskola, hogy én bizony trükköztem.” „Óriási különbségek vannak az iskolák között. Az sem jár jobban, aki egy rossz hírű iskola mellett lakik, és kényszerűségből kell odamennie mert, ugye, körzetes. Majd ha egyenlő feltételek lesznek az iskolákban, akkor számon lehet kérni, hogy mindenki csak a körzetébe tartozó iskolába mehessen” – írják többen is. De van, aki a saját gyerekét félti, hogy így kimarad: “és egyébként valóban így kéne szelektálni, ki mióta lakik ott, illetve hova szól a család többi tagjának lakcíme (valaki csak lakik az eredeti lakóhelyükön is)”.
Az intézmények és az önkormányzatok pedig tehetetlenek a trükköző szülőkkel szemben, a kiállított lakcímkártyát ugyanis kötelesek elfogadni még akkor is, ha esetleg az előző nap készült a helyi okmányirodában.
Albérlet – bejelentkezni vagy nem bejelentkezni, ez itt a kérdés
Az állandó lakcím meg az ideiglenes lakcím fogalom a hivatalos nyelvben már nem élnek, csupán a köznyelvben maradtak fenn. A hatályos jogszabályok a “lakóhely”, illetve “tartózkodási hely” kifejezést használják. Lakóhelyének megváltoztatását mindenki köteles három munkanapon belül jelenteni a helyi okmányirodában.
Sajnos Magyarországon él a tévhit, hogy a bérelt lakás (tévesen: albérlet) címét nem lehet lakóhelynek bejelenteni – írják az egyik internetes fórumon. „Az igazság az, hogy semmiféle ilyen korlátozás nincs. Tévedés továbbá az is, hogy a bérelt lakás tulajdonosának jogában áll a lakcímbejelentést korlátozni vagy megtiltani. Az igazság az, hogy a törvény, bár a tulajdonos aláírásához köti a lakcímbejelentést, mégsem ad mérlegelési jogot a tulajdonosnak, vagyis okvetlenül alá kell írnia a lakcímbejelentőt. Ha nem teszi meg, a Ptk. 5. §. szerinti joggal való visszaélést követ el. Sajnos ez a jogsértés Magyarországon nagyon elterjedt, és a hivatalok sem tesznek semmit ellene.”
2013. március 1-je óta lehetőség van rá, hogy közjegyzőnél kötött vagy két tanúval aláíratott bérleti szerződést bemutatva a tulajdonos külön aláírása nélkül bejelenthető legyen a lakcím. Budapest Főváros Kormányhivatalának tájékoztatása szerint tartózkodási hely létesítéséhez elégséges a bérleti szerződés, amelynek alapján ellenőrizhető az ingatlan-nyilvántartásból, hogy a tulajdonos írta alá az érvényes teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot, amely a lakás használatára feljogosítja a bérlőt. Az albérletben lakók, amennyiben rendelkeznek valós állandó lakcímmel, nem követnek el jogsértést – tették hozzá.
Persze előfordulhat az is, hogy egyáltalán nem létezik semmilyen bérleti szerződés. Ilyenkor az albérlő gyakran kényszerül arra, hogy ismerőshöz vagy más családtaghoz jelentkezzen be lakóhely gyanánt. Ez azonban (intellektuális) közokirat-hamisításnak számít.
Büntethető a hamis lakcím
Borbély Zoltán ügyvéd szerint az intellektuális közokirat-hamisítás csak akkor valósul meg, ha a közokirat bizonyító ereje kiterjed a benne foglalt tények valóságának bizonyítására. A lakcímkártya ezek alapján közokiratnak minősül, hiszen a lakóhely bizonyítására alkalmas – tette hozzá.
Amennyiben a bejelentett lakcímen soha nem lakott és nem is fog lakni az illető, megvalósulhat az intellektuális közokirat-hamisítás, amelynek büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Ilyen esetekben, különösen büntetlen előéletű elkövetőknél, jóval enyhébben bírálandó el a cselekmény – mondta a jogász a hirado.hu-nak. Megvalósulhat a bűncselekmény, de nem minden esetben, hiszen a tartózkodási hely nem feltétlenül azonos a bejelentett lakcímmel, ilyenkor nyilvánvalóan nem valósul meg bűncselekmény – magyarázta Borbély Zoltán. „Ugyanis egy 2014-es bírósági határozat felmentő ítéletre adott okot tévedés címén, ha a jegyző – akinek a lakcím valódiságának az ellenőrzése is a feladatai közé tartozik – olyan felvilágosítást ad, hogy a beköltözés előtti lakcímbejelentésnek nincsen jogi akadálya” – fejtette ki.
