Mesterpedagógus bértábla 2019

A pedagógusok illetményrendszere pár éve változott meg pozitív irányba. A pedagógusok jövedelmi viszonyai a korábbi éveknek megfelelően alakulnak.

A pedagógusok jövedelem kiszámításánál korábban még a közalkalmazottakról szóló törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni. 2013 év végén elfogadták az új törvényt, ami a pedagógusok jövedelméről és előmeneteli rendszeréről szól. A pedagógusi jövedelem tehát ma már illetményalaphoz igazodó és százalékosan meghatározott. 2014 év harmadik negyedévétől ismét emelkedtek a tanári bérek, de 2015-től újabb emelkedésre lehetett számítani és minimálbérhez igazodó pedagógusi bérmegállapítás volt hatályban. Jelenleg emelést nem tartalmaz a költségvetésről szóló törvény, mert a pedagógusi illetményalap, vagyis esetükben vetítési alap változatlanul 101.500.-Ft, vagyis már nem minimálbér alapú a pedagógusi bér 2019-ben.

A pedagógusi illetmények alapja (a teljes munkaidős) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott illetményalap, vetítési alap százalékosan meghatározott összege.

A vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint a pedagógus előmeneteli rendszerben: „Gyakornok”, „Pedagógus I.”, „Pedagógus II”, „Mesterpedagógus” vagy „Kutatótanár” státusz létezik, melynek megfelelően vannak meghatározva a törvény mellékletében az illetmények. Az Illetmény az egyes státuszokhoz igazodva az alapilletmény, vagyis vetítési alap 100-tól 265 %-áig van megállapítva. A táblázatban a legalacsonyabb a gyakornok, míg legmagasabb státusz nyilvánvalóan a Kutatótanár. Ennek megfelelően 42-44 év szolgálati idő után a 101.500 Ft 265%-át kapja kézhez bruttóban egy kutatótanár, azaz közel 270 ezer forintot. A gyakornok az alapot kapja 2-4 éven keresztül, míg pedagógus nem lesz, mikor megkapja a 121.800 Ft-os bruttóját pedagógus I. kategóriában,

Van, aki nagyon jól járt a jogszabály módosítással, mert közel kétszerese lett a fizetése, de sokaknak nettóban csak 20-30 ezer forint pluszokat jelent a pedagógusi béremelés a tavalyi előtti évben.

A pedagógus a végzettsége, szakképzettsége, vagy doktori címe, esetleg tudományos fokozata alapján többféle fokozatba sorolandó be. A pedagógusoknak minden eggyel magasabb fizetési fokozat előtt 3 évet kell, hogy várakozzanak. Az előrébb lépés mindig a tárgyév első napján történik meg.

Abban az esetben, ha egy adott munkakör olyan, hogy többféle végzettséggel is el lehet látni, vagyis betölthető, akkor az alapján kell besorolni a pedagógust, amelyik a legmagasabb a meglévő végzettségei közül. Ezek a szabályok vonatkoznak a pótlékokra is.

A törvény 3. melléklete határozza meg az egyes munkakörhöz szükséges szakképzettségeket és ez alapján, ha valakinek az egyetemi végzettségéhez nem párosul pedagógus szakképzettség is, akkor nem tölthet be pedagógus munkakört ezzel a végzettséggel és ilyenkor csak a főiskolai végzettséget lehet beszámítani. Tehát oda kell figyelni a besorolásánál, hogy ne legyen jogszabályba ütköző.

A köznevelésről szóló jogszabály 7. számú melléklete tartalmazza a táblázatot, melyben végzettség és a jogviszony fennállásának évei száma alapján kiszámítható a pedagógusi bér.

Kategória /év		Gyakornok (%)	Pedagógus I. I. (%)	Pedagógus II. (%)	Mesterpedagógus (%)	Kutatótanár (%)
	0-2/4	100
	3-5	120
	6-8	130
	9-11	135	150
	12-14	140	155
	15-17	145	160	200	220
	18-20	150	165	205	225
	21-23	155	170	210	230
	24-26	160	175	215	235
	27-29	165	180	220	240
	30-32	170	185	225	245
	33-35	175	190	230	250
	36-38	180	195	235	255
	39-41	185	200	240	260
	42-44	190	205	245	265

 

Az első lépcső

A pedagógusok és a velük egy tekintet alá eső, egyéb köznevelési munkakört (pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő) betöltők béremelését az új nemzeti köznevelési törvény megalkotásakor, 2011-ben hirdették meg. Ennek elsõ lépcsője bevezetésére azonban – a szükséges költségvetési források biztosíthatósága miatt – csak 2013. szeptember 1-jén került sor, ekkor az eredetileg elõirányozott béremelés 60 %-a jutott el az érintettekhez. A pedagógusok számára ez 2013. szeptember 1-jétõl átlagosan mintegy 34 %-os béremelést jelentett.

Az öt fokozatra – Gyakornok, Pedagógus I. és II., Mesterpedagógus, Kutatótanár – épülő besorolási rendszert az új belépőkre nézve vezették be, a korábban is pedagógusként dolgozókat pedig átmeneti szabályok alapján sorolták be. A tavalyi tanév kezdetén a pedagógusok mindegyike vagy Gyakornok, vagy Pedagógus I. kategóriába tartozott.

Az Nkt. 7. mellékletében található bértábla alapján a Gyakornok fizetése az illetményalap 100 %-ával egyezik meg, a legmagasabb besorolási kategóriához – a Kutatótanár 15-ös fizetési fokozatához – tartozó garantált bért pedig az illetményalap 265 %-ában állapították meg. Az Nkt-ban az addig alkalmazott közalkalmazotti illetményalaptól független, önálló pedagógus-illetményalap meghatározására került sor, amelynek mértékét a törvény a mindenkori kötelező legkisebb munkabérhez kötötte. Mértéke 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között középfokú végzettség esetén a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének 118,5 %-a volt, a felsõoktatásban szerzett alapfokozat esetén 157,8 %-a, mesterfokozat esetén pedig 172,9 %-a [Nkt. 97. § (20a) bekezdés]. 2014. január 1-jétől a 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet megemelte a minimálbért, ami átlagosan 8-9000 Ft-os béremelkedést eredményezett a pedagógusok számára.

Az előzőekhez kapcsolódóan az Nkt. 8. melléklete határozta meg az ágazati illetménypótlékokat is, melyek a következők: intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi, osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői, munkaközösség-vezetői, nemzetiségi, gyógypedagógiai, valamint nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék.

A második és további lépcsőfokok

A fokozatosság elve alapján a hátralévő 40 %-nyi emelést 2017. szeptember 1-jéig kapják meg az arra jogosultak, a tervek szerint évente további 10-10 %-os emelés formájában. 2013 és 2017 között évente legalább egy, amennyiben pedig a minimálbér is emelkedik, két ízben részesülnek béremelésben a pedagógusok.

A Kormány a törvényben felhatalmazást kapott, hogy 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét rendeletében megállapítsa [Nkt. 94. § (4) bekezdés v) pont]. E felhatalmazás alapján alkották meg a pedagógusok elõmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 38. §-át.

Eszerint 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelezõ legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének 118,9 %-ára emelkedett a középfokú végzettségűek esetén, 163,3 %-ra alapfokozatot, 179,6 %-ra mesterfokozatot szerzett pedagógusok esetén.

Ami a további éveket illeti: a Korm. rendelet 38. § (2) és (3) bekezdése határozza meg a 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31., valamint a 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között érvényes illetményalapot, szintén az akkor aktuális havi minimálbér százalékában. Középfokú végzettség esetén az illetményalap a minimálbér 119,3 %-a lesz a 2015-2016-os tanévben, 119,6 %-a pedig a 2016-2017-es tanévben. Alapfokozat esetén ez az arány 168,9, illetve 174,5 %, mesterfokozat esetén pedig 186,4 és 193,2 % lesz.

Egyéb illetményemelési tényezők

A fentieken kívül a magasabb fokozatokba történő előrelépéssel, illetőleg a háromévenkénti soros előrelépéssel is emelkedik a pedagógusok bére; ez az emelkedés – a fentiekkel ellentétben – nem egységesen történik, hanem attól függ, az adott pedagógus életpályájának ívén éppen hol tart.

2013. szeptember 1-jén a 2 évnél rövidebb ideje a pályán lévőket Gyakornoknak, a többieket – első minősítésükig – Pedagógus I. fokozatba sorolták be.

A pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között került, illetve kerül sor. Nem kell minősítésen részt venniük azoknak, akik legkésõbb a 2022/2023-as tanév végéig betöltik a nyugdíjkorhatárt [Nkt. 97. § (19)-(22) bekezdés]. Akik legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeztek, azok saját kezdeményezésükre már 2014-ben részt vehettek minősítési eljárásban, és ez alapján Pedagógus II. fokozatba kerülhettek; akik pedig legalább 14 év szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával is rendelkeztek, 2014. április 30-ig kérelmezhették Pedagógus II. fokozatba minősítés nélkül, megelőlegezett, ideiglenes átsorolásukat, amelyre majd 2015. január 1-jével kerül sor. Nekik legkésőbb 2018. december 31-ig kell eredményesen minősíttetniük magukat a besorolásuk véglegessé válásához [Korm. r. 36. § (2)-(4) bekezdés].

Az előresorolás révén a bértábla Pedagógus II., illetve Mesterpedagógus fokozataihoz kapcsolódó szorzószámokkal kell majd az érintettek bérét megállapítani. A Kutatótanár fokozathoz szükséges minősítésben pedig az Emberi Erőforrás Minisztérium által évente közzétett pályázat alapján lehet részt venni [Korm. r. 36. § (5)-(7) bekezdés].

A másik, egyéni béremelést eredményezõ tényezõ pedig az, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [Kjt.] szerint számított, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján minden pedagógus háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép, amelynek alapján őt a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni [Nkt. 64. § (5) bekezdés]. Ez évente a pedagóguskar egyharmadát érinti.