Fontos!!! Megváltozott munkaképességűek figyelem! Megváltozott a Munka Törvénykönyvének rátok vonatkozó része!!! Erről tudjatok, mert plusz pénzt kaptok a kormánytól ezzel a módosítással! >>>
REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK FIGYELEM! MÓDOSÍTOTTÁK A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉT! Ezzel a módosítással elképesztően sok pénz tesz a kormány a rehabilitációs ellátásban részesülők zsebébe!
Az Mmtv. nagyon lényeges módosítása értelmében a rehabilitációs ellátás folyósítása pedig meghosszabbítható lesz. Erről a törvény úgy rendelkezik, hogy a rehabilitációs ellátás – a rehabilitációs hatóság komplex minősítésében foglalt körülményekre tekintettel – a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.Az új törvény 2018. január 1-től már életbe lépett és 2019-től további változások jöhetnek! 
Mutatjuk a rehabilitációs ellátás feltételeit >>>
Ki jogosult rehabilitációs ellátásra?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki a kérelem benyújtását megelőző
– 5 éven belül legalább 1095 napon át,
– 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
– 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt;
– keresőtevékenységet nem végez és
– rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá
aki rehabilitálható és
– akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60 % közötti (B1 kategória),
– aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50 % közötti (C1 kategória).
A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy?
– a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint
– rehabilitációs pénzbeli ellátásra.
Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét?
A kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján.
Ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján állapítják meg az ellátást.
Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét, ha az igénylő a referencia időszakban
táppénzben vagy baleseti táppénzben részesült? Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.
Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét, ha az igénylő a vizsgált időszakban egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel?
Ebben az esetben az ellátást az alapösszeg (2017. január 1-jétől 96.010,- Ft) figyelembevételével állapítják meg. Az ellátásban részesülő ilyen esetben az egészségi állapota szerinti ellátási kategória minimumösszegére jogosult.
Az alapösszeg a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.
Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,
– akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), az alapösszeg 30 százaléka (28.805,-),
– aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), az alapösszeg 40 százaléka (38.405,- Ft).
Mennyi a rehabilitációs pénzbeli ellátás összege a jövedelemmel rendelkező személy esetén?
– akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg 30 százaléka (28.805,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka (38.405,- Ft),
– aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka (38.405,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka (48.005,- Ft).
Méltányosságból lehet-e emelni a rehabilitációs pénzbeli ellátás összegét?
Nem, a pénzbeli ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.
Lehet-e a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatni?
Igen, azonban az ellátás megszüntetésre kerül,ha az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységből származó a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2017-ben 191.250,- Ft).
Lehet-e a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett vállalkozói tevékenységet folytatni?
Igen, azonban az ellátás megszüntetésre kerül, ha az ellátásban részesülő személy vállalkozásból származó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át. A minimálbér alatt a garantált bérminimumot (2017-ben 161.000,- Ft) kell érteni (ennek 150 százaléka (241.500,- Ft), ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel.
Van-e időbeli korlátja a rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavégzésének?
2016. május 1-jétől a rehabilitációs ellátásban részesülő személy is időbeli korlát nélkül folytathat kereső tevékenységet, a munkavégzésének kizárólag a fentiekben ismertetett jövedelmi korlátja van.
Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek?
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
– az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
– keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy
– keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150%-át. Ebben az esetben az értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolni kell a jövedelem összegét.
Mely időponttól és meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás?
A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni. Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, a fentiektől eltérően a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítják meg a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.
A rehabilitációs ellátásra való jogosultság lejártát követően milyen ellátást lehet megállapítani?
A folyósítás megszűnését követően az érintettek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet nyújthatnak be. A rehabilitációs ellátás ismételten megállapítható, ha a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak. Abban az esetben, ha a korábbi komplex minősítést követően az állapítható meg, hogy a személy rehabilitációja nem javasolt, úgy az érintett rokkantsági ellátásra válhat jogosulttá. Amennyiben állapotrosszabbodás nem áll fenn, és rendelkeznek az álláskeresési járadékhoz szükséges jogosultsági feltételekkel akkor álláskeresési ellátás iránti kérelmet nyújthatnak be. Amennyiben álláskeresési járadékra nem jogosultak, a munkaügyi szervvel történő háromhavi együttműködést követően kérhetik az aktív korúak ellátását a lakóhely szerint illetékes járási hivataltól
Hol kell igényelni a megváltozott munkaképességű személyek ellátását?
A kérelmet a járási hivatal honlapján közzétett adatlapon, vagy elektronikus űrlapon lehet benyújtani a lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerint illetékes járási hivatalánál, (pl. Baranya megyében a Pécsi Járási Hivatalnál) még budapesti és pest megyei lakosok esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala III. kerület Járási Hivatalánál (1035 Budapest, Váradi u. 15.). Külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a kérelmet a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Járási Hivatalához kell benyújtani.
Milyen ellátást igényelhet az a megváltozott munkaképességű személy, akinek az egészségi állapota nem haladja meg az 50%-os mértéket, de az ellátás megállapításához szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik?
Ebben az esetben a megváltozott munkaképességű személy a lakóhelye szerint illetékes járási hivataltól kérheti az aktív korúak ellátásának keretében az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás megállapítását, ha családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft) és vagyonnal nem rendelkezik. – Forrás: kormany.hu
