Nyugdíj előtti álláskeresési segély 2019 >>>
A nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultsági, folyósítási feltételeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) tartalmazza. A törvény meghatározza, hogy szünetel az álláskeresési segély folyósítása a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől.
A kereső tevékenység folytatásának tényét minden esetben be kell jelenteni a megállapító/folyósító szervnek, a bejelentés elmaradása ugyanis a segélynek a kereső tevékenység kezdő időpontjára történő visszamenőleges megszüntetését vonja maga után. A fentiek alapján tehát, a segély mellett ugyan lehetőség nyílik kereső tevékenység folytatására, azonban ebben az esetben a segély folyósítása szünetel a keresőtevékenység időtartamára. 
Az Flt. alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési (munkavégzési) kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
A fentiektől eltérően, az alább felsorolt jogviszonyok nem minősülnek kereső tevékenységnek, illetve kizárólag az ott meghatározott feltételek fennállása esetén tekinthető az adott személy kereső tevékenységűnek.
1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
4. A külön törvény alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát.
Másik olvasónk a következő kérdésre kért választ szakértőnktől: „Hatvanéves koromban megszűnt a munkaviszonyom. 30 év szolgálati időm van. Jelenleg nyugdíj előtti álláskeresési járadékot, majd segélyt kapok. Kérdésem, hogy a nyugdíjamat ez a nagyon alacsony összeg befolyásolja-e, vagy azt a jövedelmemet veszik alapul, amit előtte kerestem”?
A hatályos nyugdíjbiztosítási jogszabályi rendelkezések szerint az álláskeresési járadék, segély összege a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegébe kizárólag abban az esetben kerülnek figyelembe vételre, amennyiben azok beszámítása a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét pozitív irányba befolyásolják – ecsetelte szakértőnk.
Ez azt jelenti, hogy azon személyek esetében, akik az átlagszámítási időszak alatt a fent említett ellátásokban is részesültek, kettős számítást alkalmaznak. Az egyik az előzőekben említett keresetek figyelmen kívül hagyásával, a másik pedig azok figyelembe vételével határozza meg a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét.
Összegezve tehát, a megkeresésben említett ellátások összege a majdani nyugellátás összegét negatív irányban nem befolyásolják.
1) A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) folyósításának a kormányzat által megfogalmazott célja, hogy azok az álláskeresők, akik korábban már részesültek álláskeresési járadékban, de annak időtartama elérte a törvényben meghatározott maximális időtartamot, az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk időpontjának eléréséig ellátásban részesüljenek, ha addig legfeljebb 5 évük van hátra.
A NYES-re azért van valóban nagy szükség, mert a nyugdíjhoz közel álló álláskeresők a munkaerőpiacon rendkívül hátrányos helyzetben vannak, elhelyezkedési esélyeik összehasonlíthatatlanul rosszabbak, mint a fiatalabb álláskeresőké. Az ellátás legalább minimális segítséget nyújt számukra a megélhetéshez, amíg a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt be nem töltik.
A NYES összege nem túl magas, de azért életmentő lehet sok ember számára. Az összeg főszabályként a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (idén 101 500 Ft/hó) 40 százaléka (vagyis 40 600 Ft/hó), időtartama pedig addig az időpontig terjed, amikor az álláskereső öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Kiegészítő szabály, ami sokakat érinthet: ha a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény – ezt rövidítik Flt.-nek – 26. § (1)–(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg, vagyis kevesebb lehet, mint a minimálbér 40%-a.
Mivel a NYES összegét havi segélyként határozzák meg, töredék hónap esetén az egy napra járó NYES összege a megállapított összeg harmincad része. Ebben az esetben a napi összeg alapulvételével kell kiszámítani az adott hónapra járó NYES összegét.
Ha az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, ez a körülmény a NYES megállapítását a részére kizárja.
2) A NYES folyósításának kezdő időpontja az ellátás iránti kérelem benyújtását követő nap. Mint említettem, az ellátást az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjának eléréséig lehet folyósítani, viszont ennél hamarabb kell megszüntetni a NYES-t, ha az álláskereső a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerez jogosultságot (vagyis nem lehet a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett NYES-ben is részesülni).
3) A NYES iránti kérelmet a munkaügyi központok kirendeltségein kell benyújtani.
4) A NYES alapján az álláskereső az ellátás folyósításának időtartamára a TB jogszabályok rendelkezései alapján biztosítottá válik, így jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra és az ellátás folyósításának időtartamával további szolgálati időt is szerez az öregségi nyugdíjához.
5) A NYES-t csak azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a kirendeltségen, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. A NYES megállapítása esetén az ellátás folyósításával összefüggő bármilyen körülményt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a kirendeltségen.
6) NYES-re azok az álláskeresők jogosultak, akik álláskeresési járadékban legalább 45 napon keresztül részesültek, az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítették, és az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően 3 éven belül elérték azt az életkort, amikor az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk eléréséig legfeljebb 5 év van hátra.
Álláskeresési segélyben tehát leghamarabb az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt 5 évvel részesülhetnek az álláskeresők, és további feltétel, hogy az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel (teljes öregségi nyugdíjhoz: minimum 20 év, résznyugdíjhoz: minimum 15 év) rendelkezzenek.
7) A NYES iránti kérelemhez mellékelni kell az igazolólapot az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához; valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kiállított szolgálati idő igazolást (vagyis ez utóbbit előetesen be kell szerezni, az ONYF honlapjáról letölthető a „Kérelem hatósági bizonyítvány kiadására”, ezt elektronikusan is és postai úton is el lehet juttatni a nyugdíjbiztósító részére, emellett az ügyfélkapun belépve elektronikusan kezdeményezhető a hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás, ha olyan szolgálati időket szeretnének tisztázni, amelyekről nem tudja az igénylő, hogy van-e nyomuk a TB nyilvántartásaiban. Ennek módjáról részletes leírást találhatnak a februári posztjaim között a NyugdíjGuru oldalamon (www.facebook.com/nyugdijguru) és itt a honlapomon is.
8) A NYES iránti kérelmet az igénylőnek a kirendeltségen való személyes megjelenése alkalmával az ügyintéző tölti ki és rögzíti, vagyis a kérelem benyújtásához személyesen be kell fáradni a kirendeltségre, ahol a kérelemről szóló kirendeltségi nyomtatványt névre szólóan kinyomtatják az igénylő részére, és az ügyfél ezen a nyomtatványon kérheti a NYES megállapítását. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely hiánypótlás esetén 15 nappal meghosszabbítható.
9) Az eljárás költségmentes, nem kell érte fizetni semmit.
10) A kirendeltség elsőfokú döntése ellen – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – fellebbezéssel élhet az ügyfél. A másodfokon eljáró hatóság döntése ellen az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.
