SZOCIÁLIS TÜZELŐ – Így kaphat szociális tűzifát vagy szenet, igényelje most – NE MARADJON LE >>>
Ha a téli fűtésről van szó, alapvetően kétféle önkormányzati segítségről érdemes beszélni. Az egyik a lakásfenntartási támogatás, pontosabban az, ami lett vagy maradt belőle. Ez az előző télen még egy törvényben szabályozott, egységes kritériumok szerint járó segélyfajta volt. Az volt a célja, hogy a rászorulók könnyebben boldoguljanak a rendszeres, lakhatással kapcsolatos kiadásokkal: a rezsivel, a lakáshitellel, a lakbérrel vagy épp tudjanak tüzelőhöz jutni. Lehetett pénz, de gyakran eleve természetben folyósították. Március óta már a helyi önkormányzatok maguk döntik el, egyáltalán adnak-e ilyen fajta segélyt, ha pedig igen, akkor hogyan nevezik és milyen feltételekhez kötik. 
A másik típusú önkormányzati segítség, amit a fűtésnél szóba jöhet, az a szociális tüzelő. Ez konkrétan tűzifát vagy barnakőszenet jelent. Ilyen juttatás nincs minden településen. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára október közepén jelentette be, hogy 2185 önkormányzatnak ítélt meg szociális tüzelőanyag-támogatást a belügyminiszter. Ötezer lakosnál kisebb települések kaptak a támogatásból, összesen 3 milliárd forint értékben. A nyertes önkormányzatoknak rendeletben kell szabályozniuk, ki kaphat náluk a szociális tüzelőből. Persze a saját büdzséjéből olyan önkormányzat is adhat szociális tüzelőt, amelyik nem nyert a belügyminisztériumtól. Így tesz például Békéscsaba.
Több mint száz helyi rendeletet átnézve az látszik, hogy óriási tud lenni a különbség település és település között, akár a lakásfenntartási támogatás utódjáról, akár a szociális tüzelőről van szó.
Hogy valakit rászorulónak minősítenek-e, az részben a jövedelmén múlik, annak egy bizonyos szint alatt kell lennie, hogy jogosult legyen tüzelő segélyre. Hogy hol milyen magasan van ez a szint, az elképesztően változó.
Mutatunk néhány példát. Egy egyedül élő ember akkor kaphat szociális tűzifát vagy szenet, ha a havi jövedelme nem több, mint:
- 42750 forint – Kustánszeg
- 44175 forint – Békéscsaba
- 60000 forint – Pörböly
- 79800 forint – Nagykanizsa
- 105000 forint – Bükkszenterzsébet
- 114000 forint – Újcsanálos
- 142500 forint – Borsodivánka
- akármennyi lehet, ha az illető 65 év feletti – Szabadbattyán
Elég tarka képet kapunk akkor is, ha azt nézzük, hol legfeljebb mennyi szociális tűzifát adnak:
- 0,5 m³ – Ecséd
- 1 m³ – Vadna
- 1,22 m³ – Göncruszka
- 1,5 erdei m³ – Üllés
- 3 m³ – Kaposvár
- 5 m³ – Mátranovák
A lakásfenntartási támogatás utódját szabályozó rendeletek sokszor egészen aprólékosan kidolgozottak. Sok helyen bonyolult képletek alapján számolnak, számít például a jövedelem, az együtt lakók száma, a lakás nagysága. Ha nem tűzifáról vagy szénről van szó, hanem valamiféle pénzbeli juttatásról, fűtéstámogatásról, a különbségek megint nagyon látványosak tudnak lenni. Mekkora összeggel száll be az önkormányzat a rezsibe havonta? Néhány példa megyei jogú városokból:
- 1600 és 4000 forint között – Salgótarján
- 2000 és 8000 forint között – Győr
- 3000 forint Kecskemét
- 5400 forint Miskolc
A túl elszántan spórolok is megjárhatják
A pár ezer forintos segítség könnyen elúszhat azokon a helyeken, ahol a rezsi nagyságát is beveszik a lakástámogatás feltételei közé. Így tett például Szolnok, ahol bármennyire is szegény valaki, csak akkor jogosult a fűtéshez támogatásra, ha a lakása fenntartásának havi költsége eléri az összjövedelem 20 százalékát egyedül vagy kettesben élőknél, és 10 százalékát, ha hárman vagy többen élnek együtt.
A rezsiküszöb bevezetése nagyon igazságtalan helyzeteket képes teremteni, ugyanis a rendszer így azokat bünteti, akik túl elszántan spórolnak. Ózdon is hasonló szabály volt érvényben: az eredmény az lett, hogy elvágta magát a segélytől az a harmincpárezres nyugdíjból tengődő idős ember, aki csak fél napokat fűtött és alig világított, hogy spóroljon az árammal. Amikor júniusban írtunk a problémáról, a polgármester megígérte, hogy ezt nem hagyják így, és az ózdi testület mostanra tényleg eltörölte a rezsiküszöbös szabályt.
A szorgalmas spórolást valószínűleg egyetlen önkormányzat sem szándékosan sújtja segélymegvonással, de ettől függetlenül vannak, akik a segélyeket láthatóan egyfajta nevelési eszköznek tekintik, és megvonásukkal büntetnek.
