Lakáscafeteria 2019

Lakáscafeteria 2019

Lakáscafeteria, vagy más néven munkáltatói lakbér illetve lakáshitel hozzájárulás összefoglaló néven, mely a korábbi években adómentesen adható juttatás volt a munkáltatóktól dolgozói részére.

A munkabér melletti egyik adómentes juttatás volt a lakáscafeteria, ami többféle módon volt nyújtható. A 2016. augusztus 1-től egyszerűsítették a munkáltatói juttatásokat a lakásvásárlás, lakáshitel-törlesztés vonatkozásában, mivel egységesen a személyi jövedelemadó szabályozás alá került.

A Lakáscafeteria azt jelenti, hogy a munkáltató a lakás értékének 30 százalékáig terjedő összeget, de legfeljebb 5 millió forintot adhatott támogatásként adómentesen a dolgozónak, mintegy fizetésen felüli extra juttatás, vagy pedig a dolgozó lakáshitel-törlesztéséhez járult hozzá a munkáltató adómentesen.

Szerencsés volt eddig is az a munkavállaló, akit munkáltatója ilyesfajta juttatásban részesített. Sajnos már ezek a juttatások sem adhatóak a munkáltató részéről adómentesen a továbbiakban.

A munkáltatói lakáshitel támogatás 2018. december 31-ig volt adómentes juttatás. A kormány megszüntette szinte az összes többi cafeteria-elem adókedvezményét 2019. január 1-től, kivéve a Szép-kártyát.

Nagy összegekről beszélünk, és a jogalkotó célja az volt, hogy az ilyen formában nyújtott cafeteria arra is legyen felhasználva, amire kitalálták azt, ezért történt az, hogy szigorúbbak lettek a szabályai, ami abban ált, hogy vizsgálták a lakás méretét, a benne lakók számát, valamint azt, hogy a dolgozó tulajdonos, vagy csak haszonélvezője a szóban forgó lakásnak és hogy a lakásban lakik e. Ha a dolgozó megfelelt a feltételeknek, akkor a munkáltató a hitelintézeten keresztül adhatta a támogatási összeget. Az adómentes juttatás lakás vásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre is adható volt, de ezen célokra felvett hitelek visszatörlesztésére is.

Az Szja tv. 1. mellékletének 9.3.4. pontjában voltak a fogalmak a lakáscélú munkáltatói támogatással kapcsolatban, azonban az Szja tv. mellékletének ezen pontját teljes mértékben hatályon kívül helyezték, vagyis megszűnt ezen cafeteria elem adómentessége is. ( az Szja tv. 1.sz.melléklete tartalmazza valamennyi adómentes bevételt.) 2019-től már csak jogviszonyos jövedelemként 81,95%-os adóterhelés mellett lehet majd adni.

Lakáscélú állami támogatás 2018/2019

Lakáscélú állami támogatás 2018/2019

2018-ban 300 ezer forintot ad az állam felújításra, átalakításokra az otthonodban! Nem kell pályázni, csak igényelni és nem kell visszafizetni sem! Azonnal igényelhető, csak egy jó indoklás kell és megkapod! A Magyar Államkincstár adja!

FONTOS INFÓK ITT :

300 ezer forintos, alig ismert támogatás lakás átalakításra, felújításra! Azonnal igényelheted! Ha igazolod a szükségességét azonnal utalják a pénzt! A Magyar Államkincstár adja! Itt vannak a legfontosabb tudnivalók >>>

A MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY RÉSZÉRE AKADÁLYMENTES LAKÁS ÉPÍTÉSÉHEZ VAGY VÁSÁRLÁSÁHOZ, VALAMINT AZ AKADÁLYMENTESÍTÉS TÖBBLETKÖLTSÉGEIRE VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁS NYÚJTHATÓ. A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE A) AKADÁLYMENTES ÚJ LAKÁS ÉPÍTÉSÉHEZ, ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSÁHOZ LEGFELJEBB 300 000 Ft, amennyiben a mozgáskorlátozott személy a) az építtető vagy a vásárló b) az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző közeli hozzátartozó vagy élettárs B) MEGLÉVŐ LAKÁSON, LAKÓÉPÜLETEN VÉGZETT AKADÁLYMENTESÍTÉSHEZ LEGFELJEBB 300 000 Ft, AMENNYIBEN A MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY a) a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs b) önkormányzati lakás esetében határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.
joghely
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 9-10. §-a

jogosultsagi-feltetel
A TÁMOGATÁST A MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY VAGY A VELE EGY HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ KÖZELI HOZZÁTARTOZÓ, VAGY AZ ÉLETTÁRS IGÉNYELHETI, HA a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.
HA A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ A LAKÁSNAK, LAKÓÉPÜLETNEK NEM TULAJDONOSA, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.
UGYANAZON SZEMÉLYRE TEKINTETTEL akadálymentesítési támogatás ismételten a korábbi akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével vehető igénybe.
UGYANAZON LAKÁSRA VAGY LAKÓÉPÜLETRE akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. a támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.

ellatas-megnevezese
A MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY RÉSZÉRE AKADÁLYMENTES LAKÁS ÉPÍTÉSÉHEZ VAGY VÁSÁRLÁSÁHOZ, VALAMINT AZ AKADÁLYMENTESÍTÉS TÖBBLETKÖLTSÉGEIRE VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁS NYÚJTHATÓ.
A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE:
A) akadálymentes ÚJ LAKÁS ÉPÍTÉSÉHEZ, ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSÁHOZ LEGFELJEBB 300 000 Ft amennyiben a mozgáskorlátozott személy a) az építtető vagy a vásárló b) az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző közeli hozzátartozó (a közeli hozzátartozó fogalom meghatározását lásd külön a Megjegyzés részben) vagy élettárs
B) MEGLÉVŐ LAKÁSON, LAKÓÉPÜLETEN VÉGZETT AKADÁLYMENTESÍTÉSHEZ LEGFELJEBB 300 000 Ft, amennyiben a mozgáskorlátozott személy a) a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs b) ÖNKORMÁNYZATI LAKÁS esetében határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.

igenybenyujtas-formaja
A TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELMET A HITELINTÉZETHEZ KELL BENYÚJTANI.
A KÉRELEMHEZ CSATOLNI KELL:
a) a mozgásszervi fogyatékosságról, illetve a súlyos mozgáskorlátozottságról szóló igazolást (részletesen lásd a Megjegyzés részben).
b) az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést.

HA A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG IGAZOLÁSA CÉLJÁBÓL SZÜKSÉGES IRATOK NEM ÁLLNAK RENDELKEZÉSRE, a súlyos mozgáskorlátozottság előzetes vizsgálatát – a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok benyújtásával – A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATALÁNÁL LEHET KEZDEMÉNYEZNI. A járási hivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi az első fokú rehabilitációs szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében.
AZ AKADÁLYMENTESÍTÉSI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG ELBÍRÁLÁSÁT a hitelintézet végzi, de a MEOSZ-nak a támogatásra való jogosultság megalapozottságával kapcsolatos álláspontjának kikérésére köteles, azonban a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti.

folyositas
A TÁMOGATÁST AZ ÁLLAM NEVÉBEN A KINCSTÁR NYÚJTJA A FOLYÓSÍTÓ HITELINTÉZET HAVI ELSZÁMOLÁSA ALAPJÁN. A támogatott személy köteles a lakás akadálymentesítése esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról saját nevére kiállított számlákat bemutatni.
A költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet csak akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel.
A HITELINTÉZET A KÉRELEM ELUTASÍTÁSA ESETÉN az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő igénybevételi feltételek megjelölésével.

fellebbezes
HA AZ IGÉNYLÉST A HITELINTÉZET ELUTASÍTJA, AZ IGÉNYLŐ A TÁMOGATÁSRA JOGOSÍTÓ FELTÉTELEKNEK való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a járási hivatalhoz az írásbeli elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül.
ELSŐ FOKON A JÁRÁSI HIVATAL, MÁSODFOKON BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA JÁR EL.

megjegyzes
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK (a támogatásra való jogosultság szempontjából) MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY: a) a mozgásszervi fogyatékos b) a súlyos mozgáskorlátozott személynek minősülő személy; MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOS AZ A SZEMÉLY AKI (a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése szerint): a) állapota miatt a helyváltoztatáshoz a Korm rendelet 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy b) mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapot rosszabbodása miatt nem képes, vagy c) a Korm. rendelet 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott mozgásszervi betegségben szenved és emiatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható; SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYNEK MINŐSÜL AZ A SZEMÉLY AKI a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint: a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság, b) a 18. életévét be nem töltött, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy P) pontjában meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz, c) A közlekedőképesség minősítési rendszer szerint a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy, amennyiben ez az állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll. A MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSSÁGOT, ILLETVE SÚLYOSMOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁGOT A KÖVETKEZŐ MÓDON KELL IGAZOLNI A TÁMOGATÁSRA IRÁNYULÓ KÉRELEMBENYÚJTÁSAKOR: a) a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja szerinti iratokkal b) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, határozattal arról, hogy az igénylő mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott. KÖZELI HOZZÁTARTÓZÓ (a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerint): a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; AKADÁLYMENTESÍTÉS: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.