Lakáscafeteria 2019

Lakáscafeteria 2019

Lakáscafeteria, vagy más néven munkáltatói lakbér illetve lakáshitel hozzájárulás összefoglaló néven, mely a korábbi években adómentesen adható juttatás volt a munkáltatóktól dolgozói részére.

A munkabér melletti egyik adómentes juttatás volt a lakáscafeteria, ami többféle módon volt nyújtható. A 2016. augusztus 1-től egyszerűsítették a munkáltatói juttatásokat a lakásvásárlás, lakáshitel-törlesztés vonatkozásában, mivel egységesen a személyi jövedelemadó szabályozás alá került.

A Lakáscafeteria azt jelenti, hogy a munkáltató a lakás értékének 30 százalékáig terjedő összeget, de legfeljebb 5 millió forintot adhatott támogatásként adómentesen a dolgozónak, mintegy fizetésen felüli extra juttatás, vagy pedig a dolgozó lakáshitel-törlesztéséhez járult hozzá a munkáltató adómentesen.

Szerencsés volt eddig is az a munkavállaló, akit munkáltatója ilyesfajta juttatásban részesített. Sajnos már ezek a juttatások sem adhatóak a munkáltató részéről adómentesen a továbbiakban.

A munkáltatói lakáshitel támogatás 2018. december 31-ig volt adómentes juttatás. A kormány megszüntette szinte az összes többi cafeteria-elem adókedvezményét 2019. január 1-től, kivéve a Szép-kártyát.

Nagy összegekről beszélünk, és a jogalkotó célja az volt, hogy az ilyen formában nyújtott cafeteria arra is legyen felhasználva, amire kitalálták azt, ezért történt az, hogy szigorúbbak lettek a szabályai, ami abban ált, hogy vizsgálták a lakás méretét, a benne lakók számát, valamint azt, hogy a dolgozó tulajdonos, vagy csak haszonélvezője a szóban forgó lakásnak és hogy a lakásban lakik e. Ha a dolgozó megfelelt a feltételeknek, akkor a munkáltató a hitelintézeten keresztül adhatta a támogatási összeget. Az adómentes juttatás lakás vásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre is adható volt, de ezen célokra felvett hitelek visszatörlesztésére is.

Az Szja tv. 1. mellékletének 9.3.4. pontjában voltak a fogalmak a lakáscélú munkáltatói támogatással kapcsolatban, azonban az Szja tv. mellékletének ezen pontját teljes mértékben hatályon kívül helyezték, vagyis megszűnt ezen cafeteria elem adómentessége is. ( az Szja tv. 1.sz.melléklete tartalmazza valamennyi adómentes bevételt.) 2019-től már csak jogviszonyos jövedelemként 81,95%-os adóterhelés mellett lehet majd adni.

Cafeteria 2019 – így változhat a béren kívüli juttatás!!!

Cafeteria 2019 – így változhat a béren kívüli juttatás!!!

Nagyon megváltozik 2019-től a dolgozói juttatásokra adható kedvezmények rendszere, de még így is maradnak hatékony ösztönzők. A cégekre – amelyiknek lesz erőforrása erre – jóval több feladat hárul majd, mint eddig. Az adóminimalizálás helyett a dolgozók eltérő igényeire kell majd fókuszálniuk, már amennyiben a cafeteria segítségével meg akarják tartani munkatársaikat – derült ki a Cafeteria Trend Magazin konferenciáján.

Jövőre a törvényi változások következtében megszűnik a legnépszerűbb és legelterjedtebb cafeteria-elemek kedvező adózása. Ezáltal, a 2018-ig érvényes, a kiadás feltételei alapján kedvezményes – 0 százalékos, 34,5 százalékos, illetve 40,71 százalékos – sávokban adózó béren kívüli juttatások jelentős részét magasabb közteherrel sújtják majd. Ez azt jelenti, hogy jövedelemként fognak adózni: bruttóban számolva 81,95 százalékos közterhet kell majd fizetni e szolgáltatások után- emlékeztetett Fata László cafeteria szakértő, Cafeteria 2019 – újratervezés című rendezvényen.

Jövedelem kategóriába kerül egyebek között az egészség-és nyugdíjpénztári hozzájárulás, az étkezés támogatása, a helyi bérlet kifizetése, a lakáscélú támogatás, az albérlet-támogatás, iskolakezdés, továbbá az iskolarendszeri képzések támogatása, valamint az Erzsébet-utalvány. De a legnépszerűbb elemeken kívül is nagyon sok juttatás kikerült a kedvezményes kategóriákból: például a céges ajándék átadásának esetén a dolgozónak is be kell szállnia a juttatás finanszírozásába: a juttatás összegének 30 százalékát levonhatják a fizetésből.

Sok esetben nem világos a koncepció, hogy a jogalkotó milyen kritériumok mentén tartotta, illetve vonta meg az egyes elemek adókedvezményét: így köztehermentes maradt a védőoltás – ami kifejezetten jól jöhet, ha a társaság Vietnamba delegálja kollégáját, vagy éppen a gyógyszerkisérletek mellett adható étkezés, ami szintén tipikus juttatásnak számít – viccelődött Fata László.

Mi marad kedvező?

Ugyanakkor adómentes marad jövőre számos olyan elem, ami kifejezetten célszerű lehet a munkáltatók részéről: így az óvoda, bölcsőde alapszolgáltatás támogatása, (e téren az étkeztetésre új szabály vonatkozik: így 2019-től magánszemélyre szóló számla alapján is téríthető, nem csak a munkáltató nevére), továbbá a munkába járás térítése, a munkáltatói lakáshitel kamatmentesen, a biztosítás, amelyet 2018-ban indítottak, a számítógép használatba adása, illetve az idén kezdeményezett kegyeleti szolgáltatás.

A képzés, mint juttatás – amennyiben az a dolgozó munkaköréhez köthető – ugyancsak adómentesen elszámolható, akárcsak a mobiltelefon-használat, valamint a kedvezmény programok (például a cég által biztosított kedvezményes számlacsomag, wellness szálloda-kedvezmény). Szintén megfontolandó az egészségpénztári adomány, amelyre 20 százalékos adójóváírás kérhető.

Több családbarát programot, vagy például a munkavállalói kezdeményezések támogatása is benne maradt a törvény kedvezményes sávjában. Nem tudni mennyire lesz elterjedt majd a rendezvényeken adott ajándék, amely a minimálbér 25 százalékáig adómentes, illetve egy új koncepció: a svédasztalos étkezés mint juttatás, amely a 40,71 százalékos sávban adózhat, amennyiben a munkaadó nem tudja mennyit evett a dolgozója.

Az eddig széles körben kínált megoldások közül azonban csak a SZÉP-kártya marad kedvezményes: ez 34,5 százalékon adózik, illetve a 40,71 százalék közterhet kell utána fizetni, amennyiben a vállalat évi 200 ezer és 450 ezer forint közötti értékben nyújtja azt a dolgozónak.

Új koncepcióra lesz szükség

Fata László szerint a cégeknek a jövőben nem csak azt kell majd alaposabban vizsgálnia, hogy egyáltalán milyen elemek adhatóak kedvezményesen, hanem, hogy az eddigi juttatásoknak mi volt a céljuk – például, hogy a dolgozók egészségesek, vagy épp lojálisak legyenek, itt maradjanak és egyebek.) Ne abból a szemszögből vizsgáljuk őket, hogy melyiknek kicsi az adója! – figyelmeztetett.

Hasonlóan vélekedett Bencze Róbert, a PwC Magyarország People and Organisation Directora, aki szerint a 2019-es változások nagy fordulatot hoznak a juttatási stratégiák összeállításánál. Az elérhető kedvezmények maximalizálása helyett, most a valódi munkavállalói igények kerülnek a cafeteria-rendszerek fókuszába. (Legalábbis ott, ahol a cafeteria megmarad)

Véleménye szerint ezidáig az adóminimalizálás volt a legfontosabb ösztönző a cafeteria-keretek összeállításánál. mostantól azonban kihívás lesz a vállalatoknak megtalálni: mi fontos a munkavállalóknak? Márpedig a munkaerőhiányos helyzet miatt a juttatások továbbra is különösen fontosak maradnak stratégiailag.

A fő fókusz: hogyan tartsuk meg az embereket.

Bencze a PwC példáján keresztül szemléltette a folyamatot. A tanácsadócég egy összetett módszerrel dolgozó elektronikus platform segítségével elkezdte szondázni a munkatársait, hogy a meglévő keretből mi jó nekik és mi az, ami nincs a palettán, de értékesnek tartanának. Megkérdezték például, hogy az elismerések közül mi lehet az értékesebb (díj általi, pénzbeli, vagy szóbeli elismerés), és sokak közt megtudakolták, hogy bónuszelemek, biztosítási, egészségpénztári szolgáltatások közül melyik tetszik nekik.  Ezt követően kaptak egy igen bonyolult adatbázist, amely a munkavállalói preferenciák valós idejű elérését teszi lehetővé.

Nagyon kell majd differenciálni!

A PwC belső kutatásból meglepő dolgok derültek ki: így bizonyos képzési formák nagyobb értékkel bírnak a dolgozók szemében, mint egyes meglévő bónuszelemek. A könyvvizsgálóknak például túl sok, az adótanácsadóknál elégséges a képzések mennyisége, az üzleti tanácsadók viszont akár a meglévőknél háromszor több képzést is értékesnek tartanának. Így a társaságnál átrendezték a képzési keretet, differenciálva az alkalmazottak között.

Ugyancsak keresték a választ arra is, hogy az adott juttatás többet, vagy kevesebbet ér-e a munkatársak számára, mint amennyibe valójában került – e felmérés módszertanát a piackutatásból ültették át. A felmérés kiértékelését követően döntöttek úgy, hogy például a hetente egy napra vonatkozó távmunkát (home office) minden alkalmazott számára elérhetővé teszik – ami, mondani sem kell: adómentes.

Kiderült az is, hogy a munkatársak 30-40 százaléka rácsodálkozik a kapott juttatásokra, mert nem tudja, hogy azokat kapja.

Rengeteg kommunikációra lesz szükség

Mire tudunk megoldást kínálni? – tette fel a kérdést Bencze Róbert. A javadalmazási tervek elkészítésén, a juttatások optimalizálásán felül a csoportra szabott juttatási csomagok összeállítására is szükség lehet és a munkavállalói igények alapján többféle, összetett csomagokat kell majd kínálni: hiszen van olyan dolgozó, akinek a képzés a fontosabb, van, akinek a családi és gyermekbarát megoldások (akár extra szabadság, sporttámogatás) vonzóak és a sort hosszan lehetne folytatni.

A PwC szerint érdemes célul kitűzni, hogy minden munkatárs a lehető legflexibilisebben tudjon dönteni, hogy neki, mi az érték. Ehhez nemcsak a dolgozók igényeinek felmérésére, de a juttatási rendszerünk folyamatos újrakommunikálására is szükség lehet.

Ahogy a toborzás öt évvel ezelőtt megszokott módszerei ma már eredménytelenek, úgy a béren kívüli juttatásokkal sem lesz képes megtartani a munkavállalóit az, aki az öt évvel ezelőtt bevált módszereket alkalmazza – figyelmeztetett a szakember.

Mutatjuk: ezek a gyerekek kapják ingyen a tankönyveket Szeptembertől – Ingyenes tankönyv 2018/2019 tanévben >>>

Mutatjuk: ezek a gyerekek kapják ingyen a tankönyveket Szeptembertől – >

Ingyenes tankönyv 2018/2019 tanévben >>>

Mutatjuk: ezek a gyerekek kapják ingyen a tankönyveket Szeptembertől!

Három éve tart a tankönyvreform, így minden évben jelentős változásokat hoz a diákok életében a szeptember. Idén az egyik legnagyobb újdonság, hogy minden alsó tagozatos általános iskolás ingyen kapja a tankönyveket. Na persze nem csak ők, mutatjuk a teljes listát. 

Információink szerint a magyar általános- és középiskolás diákok 67 százaléka kapja ingyen a tankönyveket. Ez a szám az előttünk álló tanévben is két részből tevődik össze.

A felmenő rendszerben ingyenessé tették a tankönyveket; tehát 3 tanévvel ezelőtt az elsősök, tavaly már az 1-3. osztályos tanulók, míg idén már minden alsó tagozatos diáknak alanyi jogon jár az ingyentankönyv.

Azok esetében pedig, akikre az alanyi jogon járó ingyenesség nem vonatkozik (az idei évben 5. osztálytól felfelé), a már ismert normatív kedvezményre való jogosultság érvényesül. Szociális alapon pedig az idei évben (is) a következő kategóriákat nevesíti a törvény:

  • tartósan beteg
  • sajátos nevelési igényű
  • halmozottan fogyatékos
  • pszichés fejlődési zavarai miatt, a tanulásban súlyosan és tartósan akadályozott
  • három- vagy többgyermekes családba tartozik
  • nagykorú, de saját jogán családi pótlékra jogosult
  • aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül

A tankönyvellátást a Könyvellátó Nonprofit Kft. (KELLO) bonyolítja, és az iskolák a tanév kezdete előtt internetes felületen rendelik meg a tankönyvcsomagokat a cégtől. Diákonként történik a rendelés, ezeket a KELLO összesíti, majd leszállítja a kiadóktól az iskolákba.

A szülők is elérik

Idén a másik változás, hogy a könyvtárellátó létrehozott a honlapján egy “szülői felületet”, amelyet nem kötelező használni, pusztán lehetőség – olvasható a KELLO honlapján.

Ez a felület többek között azt a célt szolgálja, hogy azoknak a szülőknek,

akiknek fizetni kell a tankönyvért, lehetőséget kapnak elektronikusan letölthető számla igénylésre, és a csekkes megoldás helyett választhatnak átutalást, és bankkártyás fizetést is.

Emellett módosítani is lehet a tankönyvrendelést az említett felületen. A könyveket szeptember 15-ig kell kifizetni a postán készpénzzel, bankkártyával, vagy iskolakezdési utalvánnyal, valamint lehet banki átutalással, és a tankönyvellátó honlapján a szülői felületen.

Elkészülnek a könyvek

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) idén több mint 1300 kiadványt kínál a tankönyvjegyzéken, és összesen 10 millió példányt készít a kiadványokból. Július 31-ig az összes tankönyvet kinyomtatják, majd ezek a KELLO raktáraiba kerülnek, és onnan szállítják ki az iskolákba a tanév kezdetéig.

Jöhet az iskolakezdési támogatás

Az iskolakezdési támogatás egy kedvezményes adózású béren kívüli juttatás, amit a munkahelyen igényelhetnek a szülők. Idén egy szülőnek gyermekenként 33 300 forint adható, és mind a két szülő felveheti a támogatást ugyanazon gyermek után is.

Iskolakezdési támogatás 2018

Iskolakezdési támogatás 2018

Az iskolakezdési támogatás a bruttó minimálbér 30 %-ának erejéig adható.

A támogatást a munkáltató adja évente egyszeri alkalommal, és mindkét szülő igényelheti egyszerre.

Fontos, hogy a támogatás utalvány formájában érkezik, tehát nem készpénzben. Ezt szigorúan csak az általános- és középiskolás gyerekek számára szükséges taneszközök, tankönyvek és ruházati termékek vásárlására lehet felhasználni.

A támogatás feltétele, hogy a szülő családi pótlékra legyen jogosult.

Iskolakezdési támogatást az általános iskolai vagy középiskolai tanévet 2018. szeptemberében kezdő gyermekekre alapozva adhat a munkáltató a munkavállalójának. A dolgozó akkor kaphat ilyet, ha ő a családi pótlékra jogosult szülő vagy ezzel a szülővel egy háztartásban élő házastárs. Ez azért is érdekes, mert a családi pótlék korhatára felett megszűnik a jogosultság. Egy közös gyermek után mindkét szülői igénybe veheti a munkáltatójánál, ha ezek a pontok igazak rá.

Ami újdonság az idén, hogy egyes meghatározott juttatásként nincs összeghatár a juttatáshoz, így tetszés szerinti mértékben adható. A kizárólag utalvány formájában adható juttatás tankönyvre, taneszközre, ruházatra költhető. – Ha valaki csak átfutja a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, bizony nehezen találja ezeket a 2016-ban részletesen leírt szabályokat – figyelmeztet Fata László. Alapos olvasás után azonban kiderül, hogy valóban benne vannak a személyi jövedelemadóról szóló törvény 89. paragrafusánál a juttatás szabályai. Eszerint a 2016. december 31-én hatályos szabályozás szerinti béren kívüli juttatások – melyek már 2017-ben nem jelennek meg a béren kívüli juttatások közt – idén a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként nyújthatók.

Előfordulhat, hogy a munkáltató szélesebb körben akarja támogatni az iskolát, óvodát, egyetemet stb. kezdő gyermekeket vagy éppen azokat a szülőket, akik nem lennének jogosultak családi pótlékra. Ha írásban rögzíti a juttatásban részesülők csoportját, akkor akár ilyen (óvoda, egyetem stb.) helyzetekre is adhat például rögzített, de rendkívül széles felhasználási körrel rendelkező ajándékutalványokat szintén egyes meghatározott juttatásként (43,66 százalék adóval).

Cafeteria lakáscélú támogatás 2019 – Munkáltatói lakáshitel támogatás

Cafeteria lakáscélú támogatás 2019 – Munkáltatói lakáshitel támogatás

A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakásvásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafeteria elemként is választható – tájékoztatott Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

A kormány célja, hogy minden család saját otthonhoz jusson. Az Otthonteremtési Program olyan elemein túl – mint a CSOK vagy a kedvezményes lakásáfa – a lakáshitelek törlesztéséhez, illetve a lakásvásároláshoz segítséget nyújtó úgynevezett lakáscafeteria is segíti a családok otthonteremtését – emelte ki Tállai András.

A lakáscafeteria több mint 600 ezer lakáshitelesen is segíthet. Az adómentes támogatást a lakáshitel törlesztése mellett új vagy használt lakás vásárlására, építésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére és legalább egy lakószobával történő bővítésére is fel lehet használni. A munkáltató a lakás értékének 30 százalékát, öt év alatt maximum 5 millió forintot adhat ilyen támogatásként adómentesen.

Ahol a munkáltató a cafeteriarendszerben biztosít dolgozó számára a béren túl is különféle juttatásokat, ott, mivel jellemzően az év elején kell dönteni, az érintetteknek érdemes megfontolni a lakáscafeteria választását. Nagyon kedvező lehetőség az adómentesen adható lakáscafeteria, hiszen a juttatást egy az egyben, mindenféle levonás nélkül kapja meg a munkavállaló, ugyanis semmilyen közterhet nem kell fizetni utána.

2016 nyarától még kedvezőbbek lettek a feltételek. Azóta már arra lakásra is igénybevehető a támogatás, ahol a szobaszám egy-két együttlakó családtag esetén nem haladja meg a három szobát, három-négy ember esetén pedig a négy szobát. Ezen felül minden további ember esetén egy lakószobával nő a méltányolható méret maximális értéke.

Az adóhivatalhoz beérkezett adatok szerint 2016-ban a lakáscafeterianak köszönhetően 41 ezer munkavállaló csökkentette összességében 18 milliárd forinttal lakáscélra felvett hitelét. (MTI)

Cafetéria 2018: bővül az igényelhető szolgáltatások köre

Cafetéria 2018: bővül az igényelhető szolgáltatások köre

A tavalyi évhez képest idén nem változik jelentősen a cafetéria-rendszer, ugyanakkor bizonyos pontokon bővül az igényelhető szolgáltatások köre. Egy friss kutatás szerint a biztosítás egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fix juttatások között. Kockázati biztosítást ebben az évben is havonta a minimálbér 30 százalékáig adhat a munkáltató dolgozóinak.

A MABISZ novemberi kutatása szerint a biztosítás egyre népszerűbb a fix juttatások között: míg 2015-ben a válaszadók csupán 13 százaléka kínált biztosítást a választható juttatási rendszerében, ez az arány 2016-ban 18 százalékos volt, 2017-ben pedig már 27 százalékra ugrott – írja közleményében a CIG Pannónia Életbiztosító. A fix és a választható juttatások között is előforduló elemek sorában az egészségbiztosítás a negyedik helyet foglalja el a SZÉP Kártyát, az Erzsébet utalványt és az iskolakezdési támogatást követve.

2018-ban az eho 22 százalékról 19,5 százalékra csökken, ezért az adóköteles juttatások adóterhe alacsonyabb adót eredményez: 43,66 százalékról 40,71 százalékra módosul. Ennyi lehet többek között az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, a személybiztosítási díj, illetve a keretösszegen felüli béren kívüli juttatás adóterhe is.

Az egészségbiztosítást egyre több vállalat vezeti be juttatási rendszerébe. 2018-ban kockázati biztosítást havonta a minimálbér 30 százalékáig adhat adómentesen a munkáltató bármely dolgozójának; ez idén már több mint negyvenezer forintos felső határt jelent.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaerő megszerzése és megtartása érdekében a vállalati juttatásoknál a legfontosabb szempont a rendszer költséghatékonysága, kiszámíthatósága és a dolgozói elégedettség növelése. Éppen ezért évről évre egyre népszerűbb forma a biztosítás a fix juttatások között, hiszen mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató számára kézzelfogható előnyökkel jár”

– mondta Fekete Zsuzsanna, a CIG Pannónia marketing és kommunikációs igazgatója.

2018-ban kedvezőbb feltételekkel lehet majd adni mobilitási célú lakhatási támogatást: tovább nő ugyanis a munkáltató által 5 évig adómentesen nyújtható támogatás mértéke. Figyelembe véve a minimálbér-növekedést, a 2017-es legfeljebb 51 000 forint helyett idén 82 800 forint is lehet az adómentes munkáltatói támogatás mértéke. Idén is adómentesen adható kulturális vagy sportrendezvényre belépő, lakáshitel-támogatás, bölcsőde, óvoda költségének térítése, kockázati biztosítások a törvényben meghatározott mértékig.

 

Havi 20 ezer forint lehet az új cafeteria-rendszer értékhatára 2017-től

Havi 20 ezer forint lehet az új cafeteria-rendszer értékhatára 2017-től!

Havi 20 ezer forint lehet az új cafeteria-rendszer értékhatára 2017-től, vagyis ekkora összeget adhatnak járulékmentesen a munkavállalóknak – értesült kedden az RTL Klub híradója. Márciusban Orbán Viktor vetette fel a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását, a hírek szerint a jövő hétre el is készülhet a kormány javaslata.

Az RTL Klub információi szerint a húszezer forintos értékhatár a jelenlegi cafeteria átlagának felel meg, úgy tudják, hogy azok a cégek, akik eddig nem adtak béren kívüli juttatást a dolgozóiknak, néhány százalékos béremelés fejében beléphetnének a kedvezményes rendszerbe.

Az új rendszerrel kapcsolatban megkezdődtek az egyeztetések a munkaadók és a munkavállalók képviseleteivel, a hírek szerint elsősorban a munkáltatói oldalnak vannak fenntartásai a tervekkel kapcsolatban. A konkrét törvényjavaslatot legkésőbb egy hét múlva be kell nyújtania a kormánynak a parlament elé – hangzott el a Híradóban.

Az átalakításra azért lehet szükség, mert március elején az Európai Bíróság is elmarasztalta Magyarországot a jelenlegi cafeteria-rendszer miatt, hiszen a kormány néhány éve kiszorította a nagy nemzetközi cégeket a piacról, akik perre mentek. A bírósági ítélet ismeretében március 10-én, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén beszélt először arról Orbán Viktor, hogy készpénzesíteni kell a béren kívüli juttatásokat 2017-től, aminek megvizsgálják a lehetőségét. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a bér egy része után az állam nem szedne be járulékot.

Cafeteria 2018/2019 összege – kalkulátor

Bukik a cafeteria ? Mi lesz vele ? Cafeteria összege – kalkulátor

Tárgyalják az EU-ban a Magyar Cafeteria rendszert. Az Európai Bíróságon a jövő csütörtökön hirdetik ki a főtanácsnoki indítványt a a magyar cafeteriarendszer ügyében. Napirenden lesz egy devizahiteles kérdés is.

A nagyobb izgalmak elkerülése érdekében fontos hozzátenni, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az EB elé.

Magyarországon 2011. december 31-ig a vállalkozások aránylag széles körének lehetősége volt arra, hogy béren kívüli juttatás nyújtására alkalmas elektronikus vagy papíralapú eszközöket bocsássanak ki. Majd 2012. január 1-jétől – lényegében átmeneti időszak nélkül hatályba léptetve, mivel 2011 novemberében egy zárószavazás előtti javaslatként került be – a béren kívüli juttatások rendszere jelentősen átalakult. Ettől kezdve egyrészről a fogyasztásra kész étel vásárlása csak Erzsébet-utalvány, míg vendéglátó-ipari szolgáltatás  igénybevétele csak Széchenyi pihenő (Szép) kártya felhasználása esetén minősül béren kívüli juttatásnak. Ráadásul Erzsébet-utalványt csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, Szép-kártyát pedig az erősen korlátozó szabályozási feltételek miatt ténylegesen csak három bankcsoport (OTP, MKB és K&H) bocsáthat ki.

A washingtoni választott bíróságon is megtámadta a magyar intézkedéseket a Le Cheque Déjeuner, a Sodexo Pass International SAS, valamint az Edenred is – ezek az eljárások az uniós pertől függetlenül futnak.

Az Európai Bizottság szerint az Erzsébet-utalvány monopolizált kibocsátása indokolatlanul korlátozza az unió belső piacán a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A Szép-kártya kibocsátásának feltételei is korlátozzák ezen alapszabadságokat. Brüsszel szerint e szigorú feltételeket csak olyan vállalkozások teljesíthetik, amelyek korábban már jelen voltak a magyar piacon. Ráadásul a vitatott intézkedések több, már évek óta az érintett piacon jelen lévő szereplő () kiszorításához vezettek. Mindezek miatt a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Budapest ellen.

A luxemburgi bíróságon az ügyben a per április 10-én indult az írásbeli szakasszal, ám a magyar állam a tárgyalás megtartását kezdeményezte. A perben a igazságügyi tárca képviseli Magyarországot, így itt nem merül fel ügyvédi költség.

A devizahitelesek is izgulhatnak

Szintén csütörtökön születhet meg a főtanácsnoki indítvány a Banif Plus Bank Zrt. ügyében. A fő kérdés: a devizahitel-szerződések megkötésekor az ügyfél az uniós befektetővédelmi szabályok szerinti tájékoztatásának az elmaradása az ilyen szerződések semmisségét vonja-e maga után?

A Ráckevei Járásbíróság a devizahitelezés egy eddig nem vizsgált részletével foglalkozik, és lényegében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv befektetővédelmi rendelkezései. Ez utóbbiak arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak az ügyfélnek a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns befektetési ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről és befektetési céljairól azért, hogy az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhassanak.

E rendelkezések alapján továbbá, amennyiben a befektetési vállalkozás az így kapott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél számára, úgy erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell.A járásbíróság arra is kíváncsi, hogy a devizahitel-szerződések megkötésekor az ügyfél az irányelv befektetővédelmi rendelkezései szerinti tájékoztatásának az elmaradása az ilyen szerződések semmisségét vonja-e maga után.

Cafeteria 2015/2016 – – Bukik az Erzsébet-utalvány?

Cafeteria 2015/2016 – – Bukik az Erzsébet-utalvány?

Elbukhatja a magyar kormány az Erzsébet utalvány és a SZÉP-kártyák miatt a napokban indult pert a luxemburgi bíróságon – ami a jelenlegi cafeteria-rendszer végét jelentheti. Más kérdés, hogy ha az ítélet a magyar étkezési-jegy piacról kiebrudalt cégeknek ad igazat, akkor lesz-e bárki, aki vissza kívánna térni erre a piacra. A büntetést meg fizetheti az állam, vagyis az adófizetők.
 

Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) miatt Magyarországgal szemben. A vizsgálatból nyilvános vita majd per lett, amit az EU április 10-én indított a Európai Unió Bírósága előtt – derül Trócsányi László igazságügyi miniszter írásbeli válaszából, amely egy képviselői kérdésre született. Az ügy előzménye, hogy 2011 novemberében egy zárószavazás előtti javaslatként az adótörvényekbe szuszakolták az Erzsébet-utalvány bevezetését – erre 2012 elején került sor. Alig egy év elteltével az adótörvények változása után az állami étkezési-jegy kibocsátó gyakorlatilag monopolhelyzetbe került. Hasonló folyamatok zajlottak le a SZÉP-kártyával is.

Ahogy az már a bevezetéskor sejthető volt, az Erzsébet-utalvány kvázi monopóliummá tétele ellentétes a jogállamisággal, ám ez a magyar jogrendszeren – az Alkotmánybíróság jogköreinek legyengítése miatt – átszuszakolható volt. (Az új alkotmány vagyis az Alaptörvény egyik “újítása” volt, hogy – néhány speciális helyzetet leszámítva – nem lehet a taláros testülettől az adójogszabályok alkotmányossági vizsgálatát kérni mindaddig, míg az államadósság mértéke el nem éri a maastrichti 60 százalékot. Erre a jelenlegi trendek szerint valamikor 2020 után lehet számítani, azaz addig a parlamenti feles többség bármit tehet az adójogszabályokkal.) A kétharmad azonban nem írja felül az európai jogot, így nem meglepő módon Brüsszel eljárást indított el Magyarországgal szemben.

Így látja az EU

Nemcsak az EU, de étkezési-jegy piacról kiebrudalt cégek is kártérítési pert indítottak a magyar állam ellen; a washingtoni választott bíróságon támadta meg a magyar intézkedést előbb a Le Cheque Déjeuner, a Sodexo Pass International SAS, majd az Endered is, amelynek terméke volt Ticket Restaurant étkezési utalvány volt. Ezen eljárások függetlenek az uniós pertől. A három washingtoni per ügyvédi számlája ugyanakkor elérheti a nettó egymilliárd forintot.

A luxemburgi bíróságon a per április 10-én indult egy írásbeli szakasszal, ám a magyar állam a tárgyalás megtartását kezdeményezte, amire a május 12-e után kerülhet sor. Az igazságügyi miniszter szerint az uniós per keretében a főtanácsnoki indítványra már 2015 nyarán sor kerülhet, ám a bírák várhatóan csak az év végén hozzák meg ítéletüket. Az uniós perben a igazságügyi tárca képviseli Magyarországot, így itt nem merül fel ügyvédi költség.

Az EU a keresetében a SZÉP-kártyánál a kibocsátásra jogosult szervezetekre vonatkozó feltételrendszer, az Erzsébet-utalvány esetében a kibocsátásra vonatkozó monopólium uniós jognak való megfelelését vitatja. Brüsszel emellett mindkét esetben felveti, hogy 2012 . január 1-jén bevezetett átalakítások nem biztosítottak megfelelő felkészülési és átmeneti időt a piacon tevékenykedő vállalkozásoknak, ami megkérdőjelezi az új szabályozás jelentette korlátozás arányosságát. Ez utóbbit nehéz vitatni, hisz az erről szóló javaslat november utolsó napjaiban került a parlament elé az Alkotmányügyi-bizottság módosító irományában.

Sajátos védekezést választott kormány

A magyar állam az intézkedés támadhatósága miatt eleve nehéz helyzetből indul, nem tudni, hogy ezen mennyit segít a védekezési taktika: a kormány ellenkérelmében arra apellál, hogy a SZÉP-kártya bevezetése mögött “uniós jog által elismert közérdekű célkitűzések állnak”, azaz vagyis a pihenéshez való jog. A Erzsébet-utalvány esetében még ezen a logikán is továbbmegy, amikor a kormány azzal érvel, hogy az étkezési utalvány kibocsátási “tevékenység nem tekinthető az uniós jog értelmében vett gazdasági tevékenységnek, így az nem vizsgálható a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága szempontjából, másrészt ha vizsgálható is, e szabadságoknak az uniós jog alapján igazolható korlátozását jelenti” – olvasható Trócsányi László írásbeli válaszában.

A kormány a 2011-es bevezetéskor is azzal érvelt, hogy étkezési jegyek kibocsátásból származó haszon, ne a külföldi cégek nyeresége legyen, hanem azt szociális-üdültetési célokra használják fel. A Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány szociális üdültetési programjaiban 2012-2014 mintegy 400 ezren vettek részt. Vélhetően a kormány felhasználja ezt tényt a luxemburgi perben, hisz ha az nem gazdasági tevékenység, akkor lehet szociális. Ugyanakkor az sem teljesen mellékes, hogy 2012 előtt is léteztek szociális üdültetési programok.

Döntés év végére várható, így nem zárható ki, hogy 2016-ra már át is kell alakítani a hazai cafeteria-rendszert.

Közszolgák, közszolgálati tisztviselők kaphatnak-e cafeteriát?

Közszolgák, közszolgálati tisztviselők kaphatnak-e cafeteriát?

 

A munkáltatók és a cafeteriával foglalkozó szakemberek körében sem teljesen egyértelmű, hogy a közszolgálati tisztviselők kaphatnak-e lakás-cafeteriát. A juttatással akár meg is lehet felezni a havi törlesztőrészletet. Kinyomozták, mi a helyzet.

Tavaly áprilistól igényelhetnek a dolgozók a cégüktől lakáshitelük törlesztésére meghatározott feltételek mellett adómentes munkáltatói támogatást, legfeljebb 5 millió forintot. (A feltételek egyébként idén januártól változtak, amiről itt olvashat.)

Az újfajta juttatás kiváló lehetőség, hiszen mint írtuk, átlagban megfelezhetik havi törlesztőrészletüket, akik kérik a támogatást a munkáltatótól, és meg is kapják.

De mi a helyzet a köztisztviselőkkel?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) januári közleménye szerint „több mint 700 ezer lakáshitelesen segíthet a lakáscafeteria”. Nem tudjuk, ebbe vajon beleszámolták-e a köztisztviselőket (vagy ahogy újabban hívják őket: kormánytisztviselőket). Cafeteria-szakmai körökben és a munkáltatóknál is bizonytalanság van ugyanis abban, hogy ők kaphatják-e a lakás-cafeteriát.

Azt tudni kell, hogy a munkáltatói lakáshitel-támogatás nem feltétlenül kell hogy a cafeteria része legyen. Cafeterián kívül is adható, ha van rá külön forrása a munkáltatónak. De itt most az a kérdés, hogy a kormánytisztviselők kaphatják-e a megszokott cafeteria-juttatás részeként úgy, mint a többi munkavállaló.

Eltérően értelmezik

Az OTP Bank lakáshitelek főosztályának igazgatója, Kormos Zoltán például azt mondta lapunknak nemrégiben, hogy a megoldás kulcsa szerinte az, hogy cafeteriának számít-e a hiteltörlesztési támogatás vagy sem. Az biztos, hogy a köztisztviselői törvényben nem szerepel a cafeteria-elemek között – tette hozzá.

A köztisztviselői törvény egyébként azt írja, hogy az szja-törvényben nevesített béren kívüli juttatásokra jogosultak a tisztviselők. Ezek között pedig nem szerepel a lakáshitel-támogatás, mert jogi értelemben nem cafeteria.

Mint Kormos elmondta, sok önkormányzattal van kapcsolatuk – ők is eltérően értelmezik a dolgot. Van, ahol nem csinálnak belőle problémát, máshol meg bizonytalanok, és inkább kivárnak, bízva abban, hogy pontosítják a törvényt.

A bank cafeteria-szolgáltatásának vezetője, Gál Tamás is úgy tudja, különböző jogértelmezések vannak. Vannak, akik már rendeltek náluk kritériumvizsgálatot, vagyis úgy vélik, járhat a köztisztviselőknek a lakás-cafeteria. Mások csak szerződést kötöttek, és további jogértelmezésre várnak.

Cafeteria-szakértőt is megkérdeztünk a témában, de ő sem tudott egyértelmű választ adni a kérdésünkre.

Nem mindegy

A válasz azért nem mindegy, mert ha cafeteriaként nem kaphatják a juttatást az érintettek, akkor az azt jelenti, hogy kapásból nincs lehetőségük az igénybevételre. Csak akkor, ha külön összeget tud mozgósítani a munkáltatójuk erre a célra. De hogy erre lesz-e példa, azt még nem tudni.

Viszont ha a cafeteria-keretből kaphatnák, akkor csak egy eldöntendő kérdés lenne a részükről, hogy igénybe veszik-e, a korábbi juttatások helyett az adómentes lakáshitel-támogatást.

Mint cikkünkben írtuk, a munkáltatók többsége ma még a cafeteria részeként adja a hitel-támogatást, mert egyelőre nemigen van arra pluszpénz, hogy kereten kívül adják.

Hogy tisztázzuk a kérdést, kaphatnak-e a köztisztviselők lakás-cafeteriát, megkértük az NGM-et, de tőlük az Igazságügyi Minisztériumhoz IM) irányítottak minket.

Cafeteriaként nem!

Az IM válaszában először nem a munkáltatói lakáshitel-támogatásról írt, hanem arról, hogy a köztisztviselői törvény hogyan rendelkezik az állam készfizető kezességéről. E szerint ha a kormánytisztviselő lakáshitelt vesz fel lakásépítéséhez, -vásárláshoz és a hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. Oké, de nem ezt kérdeztük.

Aztán írták még azt is, hogy a kormánytisztviselő részére biztosítható szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás. Ilyen juttatás lehet különösen a lakhatási, lakásépítési és -vásárlási támogatás. És az egyes tárcák az úgynevezett Közszolgálati Szabályzatban rendezik, hogy adnak-e ilyet vagy sem. Az IM KSz szerint a lakáscélú munkáltatói kölcsön hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére is szolgálhat.

Majd hozzátették: tehát a cafeteria keretében nem, de egyéb módon – a rendelkezése álló forrásoktól függően – a minisztérium munkáltatói lakáscélú támogatást nyújthat.

Visszakérdeztünk, várható-e, hogy a jövőben mégis kaphatnak majd lakás-cafeteriát a köztisztviselők. Visszapattintottak minket az NGM-hez, ahol erre a kérdésünkre nem tudtak érdemi választ adni. Szóval úgy tűnik, egyelőre hiába várják az érintettek, hogy a cafeteria-keretüket hiteltörlesztésre fordíthassák.

A kamatmentes hitel is ígéret maradt

2013. október elején jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint a tárcáknak ki kell dolgozniuk a közszolgálati otthonteremtési kölcsön konstrukcióját. Ilyen kölcsönt bárki kaphatott volna, aki határozatlan idejű szolgálati jogviszonyban áll, és nincs saját lakása, de csak egyszer lehetett volna igénybe venni, és a törlesztőrészlet nem haladhatta volna meg a hitelfelvevő havi nettó jövedelmének harminc százalékát.

Aztán tavaly januárban jött a hír, hogy el is készült a törvényjavaslat, amely szerint kamatmentes hitelt kaphatnának a köztisztviselők, lakásvásárláshoz, vagy a devizahitelük kiváltásához. Az ügy azonban szépen feledésbe merült.

1 2