Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként:

2019-ben is valószínű, hogy 28,500ft-lesz

​IDŐSZAK ​ÖSSZEG
​2018. január 1 ​28.500 Ft
​2017. január 1 ​  28.500 Ft *
​2016. január 1 ​​28.500 Ft
​2015. január 1 ​​28.500 Ft
​2014. január 1 ​​28.500 Ft
​2013. január 1 ​​28.500 Ft
​2012. január 1 ​​28.500 Ft
​2011. január 1 ​​28.500 Ft
​2010. január 1 ​​28.500 Ft
​2009. január 1 ​28.500 Ft
​2008. január 1 ​28.500 Ft
​​2007.március.1 27.130 Ft​
​​2007. január 1 ​26.830 Ft​
​​2006. január 1 25.800 Ft​
​​​2005. január 1 ​24.700 Ft​
​2004. január 1 ​​23.200 Ft​
​2003. január 1 ​​21.800 Ft​
​2002. január 1 ​20.100 Ft​​
2001. január 1​ ​18.310 Ft​​
​2000. január 1 ​​16.600 Ft​
​1999. január 1 ​15.350 Ft​
​​1998. január 1 ​​13.700 Ft​
​​1997. január 1 ​​11.500 Ft​
​​1996. január 1 ​​9.600 Ft​
​​1995. január 1 ​​8.400 Ft​
​​1994. január 1 ​​7.480 Ft​
​​​1993. szeptember 1 ​6.600 Ft
​​​1993. március 1 ​​6.400 Ft
​​​1993. február 1 ​​5.200 Ft
​​​1992. január 1 ​5.200 Ft
​​​1991. január 1 ​5.200 Ft
​Frissítve: 2017. január 1. 

  * 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (11. §)

Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok ellátása : családi pótlék, gyed, gyes, segély, nyugdíj

Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok ellátása : családi pótlék, gyed, gyes, segély, nyugdíj

 

A családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás, a közgyógyellátás mellett tizenötféle segélyt vagy támogatást kaphatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok.

A köremailekben terjedő állítás nem igaz. Az egészségügyi szolgáltatások csak tb-kártyával vehetők igénybe, tb-kártyát viszont csak magyarországi lakhellyel rendelkezők kaphatnak. (A hazánkban dolgozó külföldiek csak akkor jogosultak ingyenes orvosi ellátására, ha munkahelyük társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk.) Csak magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárokat illet meg a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás is. A támogatást eleve a magyarországi munkahelyen vagy a területileg illetékes magyarországi önkormányzatnál lehet igényelni. A szociális segélyt, a lakbértámogatást, a vakok személyi járadékát vagy a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását sem vehetik igénybe a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok. (Az más kérdés, hogy lakcímhez jutni csupán formaság.)

Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok nem szavazhatnak a választásokon.

A határon túli magyarokról úgy tartják, hogy többségükben jobboldali érzelműek, ezért különösen a hazai jobboldali erők szokták hangoztatni megnyugtatásul, hogy a lakcím nélküli állampolgárság nem jár szavazati joggal. Tartózkodási hely – és ezzel járó szavazati jog – akkor illeti meg a magyar állampolgárt, ha ott három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik, és külföldön nincs lakóhelye. A kettős állampolgárok közül tehát csak az szavazhat, aki külföldön csak átmeneti jelleggel lakik. Aki a lakcímbejelentéskor valótlan információt közöl, az közokirat-hamisítást követ el.

Bővebben :

Családi pótlék

Nyugdíjról

Szociális ellátások

Van egy kiskapu, amit azért nem valószínű, hogy tömegesen vennének igénybe. A választás előtt egyszer Magyarországra kell utaznia a határon túl élő kettős állampolgárnak, és valamelyik önkormányzatnál úgynevezett településszintű lakóhelyet kell létesíteniük. Ezt a lehetőséget az 1998-as választás előtt foglalták törvénybe, hogy a hajléktalanok is élhessenek szavazati jogukkal. Állandó tartózkodási helyként az adott városon vagy kerületen kívül nem tüntetnek fel mást, a helyi választási iroda vezetője csupán azt ellenőrzi, hogy a bejelentkező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásában. A határon túli kettős állampolgárok az európai parlamenti választásokon korlátlanul szavazhatnak a magyarországi pártokra.

Kettős állampolgárság bevezetése helyett a külhoni magyar útlevél is enyhítene a határon túliak utazási gondjain.

A kormány a VIII. Magyar Állandó Értekezlet előtt bedobott ötlettel igyekezett lecsillapítani a határon túli magyar vezetőket. A “rendes” magyar útlevél a kárpátaljai és a szerbiai magyaroknak fontos, mert hazájuk belátható időn belül nem lesz az Európai Unió tagja, és a schengeni határok 2007-es bevezetésével a szó szoros értelmében kiszorulnának Európából. A külhoni magyar útlevél azonban 2007 után nekik sem jelentene utazási könnyítést, mert a schengeni határokat ezzel az okmánnyal nem lehet majd átjárni.

A kettős állampolgárok jogosultak a magyarországi nyugdíjra.

Az állam nyugdíjat csak a belföldön élő, állandó lakcímmel rendelkező személyeknek fizet. Húsz év Szlovákiában, majd három év Magyarországon eltöltött munkás év után az itthon letelepedő nyugdíjas a magyar nyugdíjfinanszírozástól a három magyar év utáni nyugdíjat kapja meg, a többit Szlovákia állja. A szovjet utódállamokkal, a volt Jugoszláviával, valamint Romániával viszont olyan megállapodás van érvényben, ami szerint az a fél viseli a nyugdíjterhek teljes összegét, ahol a nyugdíjas letelepedik. Az előbbi példát romániai munkavállalóval véve, Magyarországon jogosulna 23 év szolgálati időért járó nyugdíjra.

Románia és Szerbia rossz néven venné a kettős állampolgárság bevezetését.

Gyurcsány Ferenc a Timesnak nyilatkozta legutóbb, hogy a románok és a szerbek a kettős állampolgárság megadása után azt mondhatják a magyaroknak: “Mit akartok itt? Nem gondoljátok, hogy haza kellene mennetek?” Egy ilyen forgatókönyv a legkevésbé valószínű. A szerbek nem üldözték el azt a Vajdaságban élő több tíz ezer horvátot sem, akik kettős állampolgárságot szereztek, pedig Szerbia és Horvátország a kilencvenes évek elején évekig háborúzott egymással. Az mindenesetre valószínű, hogy a nemzetiségi ellentéteket szívesen szító szélsőjobboldali Szerb Radikális Párt örömmel használja majd fel a kettős államolgárságot is a magyarok elleni feszültségkeltésben. A román jog is ismeri a kettős állampolgárságot, a Moldovában élő románoknak például ők is megadták a kettős állampolgárságot.

Az Európai Unió nem támogatja a kettős állampolgárság kiterjesztését.

Az Európai Unió szerint a kettős állampolgárság belügy. Több EU-országban sem követelik meg a helyben lakást az állampolgársági kérelem elbírálásakor. A Nyugat-Lengyelországban – a két világháború között Németországhoz tartozó területen – élő német nemzetiségűek például bevándorlás nélkül igényelhetnek német állampolgárságot. A francia és brit állampolgárság megszerzése előtt azonban az ország területére kell költözni. Egy kettős állampolgárságot szerzett vajdasági magyar korlátozás nélkül utazhat vagy vállalhat munkát az EU-ban.

Az államnak nem jár pluszköltséggel, ha a határon túli magyar diákok tömegesen jönnek Magyarországi egyetemekre tanulni.

A határon túli magyar diákok költségtérítést és ösztöndíjat az államtól nem, legfeljebb alapítványoktól kaphatnak. A határon túli diáknak a tandíjmentességhez és bármilyen más támogatáshoz köteleznie kell magát arra, hogy tanulmányai végeztével visszatér lakóhelyére, vagyis nem marad Magyarországon. Magyar állampolgárként már a magyar határokon belül született társaikhoz hasonlóan kaphatnak ösztöndíjat és költségtérítést, és arra sem kötelezhetők, hogy a diploma megszerzése után visszatérjenek hazájukba. A Magyar Igazolvánnyal rendelkező, Magyarországon tanuló diákok ugyanakkor például elvesztik az igazolványra járó kedvezményeiket, ha megszerzik a magyar állampolgárságot.

A kárpátaljai magyarok elveszítenék ukrán állampolgárságukat, mert Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot.

Ukrajna valóban nem ismeri el a kettős állampolgárságot abban az esetben, ha egy ukrán állampolgár külön kérvényezi. Egy ukrán jogász azonban a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy más esetekben az ukrán törvények elismerik a kettős állampolgárságot. Ennek feltétele, hogy külön igénylés nélkül kapja meg az ukrán állampolgár a másik ország állampolgárságát, vagyis az állampolgársági törvény esetleges módosításával a magyarigazolvánnyal rendelkező kárpátaljaiak automatikusan lehetnek kettős állampolgárok, és ezzel nem vétenek hazájuk törvényei ellen.
A kettős állampolgárság ugyan nem épülhet jogi ügyeskedésre, de az ukrán belügy csak aránytalanul nagy nyomozás árán szerezhet tudomást arról, hogy egy kárpátaljai magyar esetleg magyar állampolgárságot szerzett. A vajdasági horvátok közül sokan szereztek horvát állampolgárságot, amikor ezt még tiltották a belgrádi törvények. A határ szerbiai oldalán szerb, a horvát oldalán a horvát útlevelüket mutatták fel, és ezzel mentesültek a vízumfizetés alól.
Az ukrán államfőjelöltek a kettős állampolgárság intézményének kiterjesztésével kampányoltak, hogy megnyerjék a többmilliós ukrajnai kisebbséget. Ukrajnában is kampánytéma volt>>>

Hogyan élnek a nyugdíjasok Romániában?!?!

Az idősek helyzetét vizsgálta a Global AgeWatch Index 96 országban, amiből kiderült, hogy Norvégia a legkedvezőbb, míg Afganisztán a legrosszabb hely a nyugdíjasok számára. Magyarország a mezőny 46. helyét foglalja el.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) becslése szerint 2030-ban közel 1,4 milliárd idős ember él majd a világon. Harminchat év múlva viszont a világ lakosainak közel 21 százaléka tartozik majd a 60 évnél idősebbek kategóriájába – jelentette az ENSZ.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2014. évi, Az időskorúak szociális védelme: fő politikai trendek és statisztikák című jelentése kiemeli, hogy világszerte a nyugdíjasok közel fele nem kap semmilyen járadékot és nagy részük olyan kis összegben részesül, ami nem elegendő a megfelelő és biztonságos megélhetéshez.

A tanulmány egyik érdekessége, hogy az alacsony vagy a közepes GDP-vel rendelkező országokban a 65 évesnél idősebbeknek nagyjából a negyede kap nyugdíjat, míg a lista végén álló országokban – mint például Afganisztánban- nincs ingyenes egészségügyi ellátás.

A jelentés szerint Európában a költségvetési megszorítások jegyében csökkentették a szociális juttatásokat, ami hozzájárult a szegénység és a társadalmi kirekesztettség növekedéséhez. Az Európai Unión belül 124 millió embert, a lakosság 24 százalékát sújtja ez a helyzet.

Norvégia az élen

A 96 vizsgált ország körül Norvégia végzett a dobogón, köszönhetően a jól szervezett idősellátásnak. A tanulmány kiemeli, hogy az országban hagyományos az állami gondoskodás és komoly kampányok folynak a közösségi médiában a nyugdíjjal kapcsolatban.

Norvégiát Svédország követi, ahol mind a polgári szabadság, mind a tömegközlekedés jó helyzete hozzájárult az idősek elégedettségéhez. Svédország 25,6 százalékát alkotják a 60 évnél idősebb emberek.

A harmadik helyre Svájc került, ahol a régióban a legjobbnak értékelték a tömegközlekedést. A régióban a második helyen áll Svájc egészségügyi helyzete a megkérdezettek válaszai alapján.

Az utolsó három helyezett

A lista utolsó három helyét a Gázai övezet, Mozambik és Afganisztán foglalja el. A 94. helyen álló Gázai övezetben a legalacsonyabb az állami nyugdíjkeret, egyben a régió legalacsonyabb GDP-je is ott van. A 60 évnél idősebbek aránya az országban 4,6 százalék.

Az utolsó előtti helyen lévő Mozambik sem büszkélkedhet az idősek jó helyzetével, mivel az átlagosnál jóval rosszabb az időskori szegénység aránya. A minimális öregségi nyugdíj Mozambikban átszámítva közel kétezer forintot tesz ki.

Afganisztánban a népesség 3,9 százalékát alkotják a 60 évnél idősebb polgárok, vagyis az országban valamivel több, mint egymillió idős ember él. A régióban itt a legalacsonyabb az iskolai végzettség az idősek körében.

Magyarország a 46. helyen áll

Magyarország a 2,4 millió 60 évnél idősebb lakosának életkörülményei alapján a középmezőnyben helyezkedik el. Az időskori szegénységi ráta 9,7 százalék, az egészségügy területén közepes Magyarország helyzete. A statisztika szerint hazánkban az idősek közérzete jobb, mint amit a gazdasági körülmények indokolnának.

Hasonló a helyzet Romániában is, ahol kiemelkedő szerepet kap a nyugdíjasok körében a szociális, baráti kapcsolatok ápolása. Az országban 91 százalékot ért el a relatív jóléti mutató, ezzel öt hellyel megelőzte Magyarországot a listán.

A minimális öregségi nyugdíj 22 800 forint, összehasonlítva Norvégiával, ott ez az összeg 230 ezer forint.

A jelentés szerint 2030-ra közel 2,7 millió, míg 2050-re a becslések szerint körülbelül 3,27 millió magyar nyugdíjas lesz Magyarországon.

 

A hivatalos sorrend

1. Norvégia
2. Svédország
3. Svájc
4. Kanada
5. Németország
11. Nagy-Britannia
14. Ausztria
29. Szlovénia
32. Lengyelország
41. Románia

45. Vietnam
46. Magyarország
47. Szlovákia
53. Albánia

92. Tanzánia
93. Malawi
94. Gázai övezet
95. Mozambik
96. Afganisztán

 
Forrás: vg.hu

Családi ellátás az EGT-tagállamokban 2015-ben: családi, gyes, gyed, nyugdíj, segélyek, támogatások

Tájékoztató az uniós rendeletek által érintett családi ellátás ügyek intézéséről

Jogszabályi háttér

 

Az Európai Unió céljaként megfogalmazott négy szabadságelvet – az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlását – az alapító szerződés tartalmazza. A Római Szerződésben a dolgozóknak és az önálló vállalkozóknak, valamint családtagjaiknak biztosított mozgás szabadsága sokat veszítene hatásából, ha e jogok gyakorlása közben ezeknek a személyeknek kockáztatniuk kellene szociális ellátásaikat.

Az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, vagyis a jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, azok színvonaláról, illetve a finanszírozási forrásokról, a jogosultság mértékéről a tagállamok szabadon döntenek. A harmonizáció helyett tehát a szociális biztonság területén a koordináció elve érvényesül.

2010. május 1-jével hatályba léptek a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló új uniós rendeletek – a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet -, amelyek közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok (EGT tagállamok; az Európai Unió 27 tagállama és Norvégia, Liechtenstein és Izland) állampolgáraira és ezek családtagjaira.

Érintett személyi kör

 

Az uniós rendeletek alkalmazása tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) személyi hatályról rendelkező 2. §-a alapján két csoport érintett, ezek

  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Szmtv.) szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyek, akik az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. Ennek alapján EGT-állampolgár, valamint EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagja – biztosítási viszony létesítésétől függetlenül – jogosult lehet családtámogatási ellátásokra, amennyiben 3 hónapot meghaladó tartózkodási joggal és bejelentett lakcímmel rendelkezik, és esetében a Cst. egyéb jogosultsági feltételei is fennállnak.
  • az uniós rendeletekben meghatározott körbe tartozó személyek; amely ügyekben a magyar nemzeti szabályozást megelőzően az uniós rendeletek szerinti feltételek vizsgálandók.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi – közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam joga alkalmazandó-e elsődlegesen a családi ellátások folyósítása tekintetében. Nem az ügyfél döntése határozza meg tehát azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére, hanem az uniós rendeletek jelölik ki azt – az ügyben érintett – tagállamot, amely a családi ellátásokat folyósítani köteles a saját, nemzeti jogszabályai alapján. Fontos, hogy ezen ügyek esetében önmagában az állampolgárság nem meghatározó (az a tény, hogy valaki magyar állampolgár, önmagában nem jogosít magyar családi ellátásokra).

Főbb alapelvek

Az EGT tagállamaiban a családi ellátások fajtái eltérőek (pl. nem találunk a magyar családi pótlékkal teljesen azonos másik tagállambeli családi ellátás-típust a jogosultsági feltételeket, az összegeket és az ellátás időtartamát, gyakoriságát tekintve), azonban az egyes tagállamok családi ellátásait az uniós rendeletek alkalmazása során együttesen kell figyelembe venni. Magyar vonatkozásban – a Cst. végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj.

A családot, mint egészet kell figyelembe venni az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást – azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó – főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni. A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén általánosan követendő gyakorlat az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.

Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.

Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett” fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.

Jogalapok

 

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:

  • kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
  • nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
  • lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik. A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.

Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.

Miután megállapította a hatóság, hogy az uniós rendeletek alapján az ő joga alkalmazandó, a következő lépésben meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél megfelel-e a nemzeti jogszabályok feltételeinek, a kérelmezett családi ellátás típusra vonatkozóan. A magyar nemzeti szabályoknak történő megfelelés esetén a jogosultság, illetve a folyósítás tekintetében – a speciális illetékesség szabályait kivéve – az uniós rendeletek alkalmazásával nem érintett családtámogatási ügyekhez képest nincs eltérés.

Lakóhely meghatározása

Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

 

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében – amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont – meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

  • az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
  • a személy helyzete, ideértve:
  • az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
  • a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
  • nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
  • tanulók esetében – ha van – a jövedelem forrását,
  • az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
  • adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

 

Speciális illetékesség

 

Családi ellátások tekintetében a tagállamok hatóságai közti adatcsere bonyolítása, és az alkalmazandó jog meghatározása a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik.

Amennyiben az érintett család esetében az uniós rendeletek szerint a magyar jog alkalmazásának van helye, a családi ellátások közül a gyermekgondozási díj tekintetében az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

A családi ellátások közül a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás tekintetében a hatásköri és illetékességi szabályok a következők: 

  • amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága (Osztrák-Magyar ügyek Osztály, cím:9023 Győr, Szabolcska u. 1/a., e-mail: omrcs@allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-96/312-944),
  • egyéb esetben a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága (Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, cím: 1139 Budapest, Váci út 71., e-mail: nko.kmrig@allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-1/350-2465) illetékes eljárni.

A Kincstár és a Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart közös ügyfélfogadása családi ellátás ügyekben.
Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket arról, hogy akiknek a családja – ausztriai munkavállalás következtében az egyik, vagy mindkét államban családi ellátásra lehet jogosult, 2010. januártól kezdődően havonta egy-egy alkalommal a két ország illetékes hivatalainak közös ügyfélszolgálatát is felkereshetik.

A közös ügyfélfogadás helyszínei és időpontjai:
– Magyarországon: minden hónap 3. hétfőjén: Magyar Államkincstár, Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság, 9023 Győr, Szabolcska út 1/A., 11:00-12:00 és 13:00-14:00 óra között;

– Ausztriában: minden hónap 4. hétfőjén: Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart, A-7001 Eisenstadt, Neusiedlerstrasse 46, 11:00-12:00 és 13:00-14:00 óra között.

Forrás: Magyar Államkincstár Családtámogatási Főosztály