Pótszabadság 2019: ennyi pótszabadság jár gyermekek után 2019 Január 1-től >>>
A munkavállalóknak nem csak életkora után, hanem gyermekei száma után, sőt egészségügyi állapota alapján is járhat az alapszabadságán felül további pótszabadság. Ezt a munkatörvénykönyve részletesen szabályozza és részletszabályai nem fognak változni.
Pótszabadság viszont csak különös esetekben jár.
2013. év első napjától hatályba lépett az új munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) , amiben újra lett szabályozva a pótszabadság szabályrendszere.
Az életkor alapján nőtt a szabadság mértéke pótszabadság révén. A korábbi törvényben is nőtt a szabadság mértéke az életkor függvényében, de azt nem nevezte a törvény pótszabadságnak. A mértéke nem változott, csak az elnevezése. Az alapszabadság továbbra is 20 nap. Ezen felül pl. 28 éves kortól 2 nap, míg 35. évtől 5 nap jár, így továbbra is 25 szabadnapja van egy 35 évesnek.
A gyermekek után is jár pótszabadság, ha a gyermek még nincs 16 éves. Ha egy gyerek van, akkor kettő nap, két gyerek után négy, míg három vagy ennél több gyermek esetén összesen jár hét nap pótszabadság. (ha fogyatékkal élő gyermeke van a munkavállalónak, akkor kettővel több gyerekenként a pótszabadság, vagyis egy gyerek után négy nap). A pótszabadság már a megszületés évében is jár és utoljára akkor vehető ki, amelyik évben 16 lesz a gyerek. A pótszabadság jár az anyának és az apának is (élettársnak is jár, ha teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett pl.) Sőt, a pótszabadság akkor is ugyanígy jár mindkét szülőnek, ha elváltak, de szülői felügyeleti joga mindkettőjüknek van.
Az apának apaszabadság jár, ha gyermeke születik. Ezt az öt nap apaszabadságot addig kell kivennie, míg a gyerek születése után két hónap el nem telik. (ikrek esetén hét napot lehet kivenni)
A fiatal korra tekintettel is van pótszabadság. Fiatalnak a még nem nagykorú munkavállaló számít, és évente 5 napot kap, míg be nem tölti a 18-at, de abban az évben is megkapja még utoljára, mikor betölti a nagykorúsághoz megállapított életkort. Abban az esetben, ha valaki mondjuk áprilisban betölti a 18-at, de júliusban felveszik valahová dolgozni, akkor az év második felére az 5 nap pótszabadság időarányos részét még ki kell adni részére.
Öt munkanap pótszabija van a veszélyes munkát végzőnek is. Ezek a föld alatti, vagy sugárzásnak kitett munkakörök, ahol napi minimum 3 órát kell dolgozni ilyen körülmények között.
Maradva a veszélyes munkaköröknél, ha valakit munkavégzése során olyan mértékben érte az egészségkárosodása, hogy a szakértői bizottság megállapította az 50%-os mértéket, akkor szintén 5 nap a pótszabadság illeti meg. Már nem kizárólag a vakoknak jár a pótszabadság, hanem a fogyatékossági támogatásra jogosultaknak és az egészségkárosodottaknak is.
A szabadság számítása csak akkor lényeges, ha a munkaviszony nem év elején, hanem év közben létesül. Ebben az esetben az alapszabadságot és a pótszabadságot is időarányosítani kell. Egyszerű osztással szorzással, attól függően, hány nap van még hátra az évből, annyival kell megszorozni az egy napra járó szabit. Kizárólag az apáknak járó pótszabadság nem arányosítható, ezt ki is mondja a törvény. Ha tehát a munkaviszony mondjuk októberben létesül, és a munkavállaló novemberben apává válik, hiába csak három hónap munkaviszony van abban az évben, az öt napot akkor is meg kell hogy kapja.
