Újévi malac, újévi szerencse lencse, szárnyas, malac farka

Számos bőség- és szerencsevarázsló hiedelem tapad az újévi ételekhez, így ha babonásak vagyunk, nem mindegy, hogy mi kerül az év első napján az asztalra.

Az újévi menü kialakításakor figyelembe kell vennünk, hogy mely ételek hoznak szerencsét a hagyományok szerint és mik azok a fogások, amiket jobb ha elkerülünk az év első napján.

Ismert szabály, hogy újév napján tilos baromfit enni, hisz a szárnyasok elkaparják a szerencsét, míg a halak fogyasztásával elúszhat a bőség. Ha biztosra akarunk menni, akkor malacot készítsünk, hisz a disznó házhoz túrja a szerencsét, sőt különösen nagy szerencsehozó erőt tulajdonítanak az egyes hiedelmekben a malac farkának.

A gazdagságot jelképező hüvelyesek fogyasztása is erősen ajánlott, például a lencse és a bab is jólétet ígér. Régebben szokás volt az ünnepi asztalra tenni a karácsonykor elültetett búzát is. A gyűrűs, kör alakú sütemények az év ciklikusságát, a teljességet szimbolizálják, ezért a fánk is kedvelt finomság, bár hazánkban inkább a csörögefánk népszerű.

A hosszú életre vágyók nyújtsanak rétest és azt fogyasszák el. A savanyú káposztás korhelyleves is állandó szereplő az újévi menükön, nem véletlenül, hisz igen jót tesz a szilveszteri italozás után a gyomornak.

A hollandok egy fánkszerű, Olieát Bollen nevű süteményt esznek az újév napján, míg az argentinok, a kubaiak és az olaszok a 12 szerencsés hónapot jelképező 12 gömbölyű szőlő elfogyasztásával gondoskodnak a bőségről. A gazdagság, egészség és szerencse bevonzásának érdekében disznólábat, lencsét, csicseriborsót és kaviárt esznek még az olaszok, míg a lengyelek és a németek a pácolt heringre, a dánok pedig a főtt tőkehalra esküsznek.

Az angolok ilyenkor kerülik a ,,hátrafelé túró”, szerencsétlenséget hozó marha fogyasztását és inkább disznóhúst tesznek az asztalra. Az Egyesült Államokban a gyarapodást jelképező tehénborsót, a jómódot szimbolizáló sertést és a papírpénzt megtestesítő káposztát és spenótot fogyasztják előszeretettel.

A rizs is szerencsehozó étel, ezért is fogyasztják Dél-Indiában, s a rizslepény-leves ezért elmaradhatatlan a koreaiaknál. A japán buddhista templomokban hagyományos tésztát fogyasztanak, míg a kínai családok vegetáriánus ételt, jait esznek. A jaiban lévő lótuszmagvak sok fiú utódot; a gingkódió ezüst ékszereket; a fekete alga gazdagságot; a bambuszrügyek pedig sok jó kívánság teljesülését jelképezik.

A tofu sosem kerül az újévi asztalra, mert balszerencsére, halálra figyelmeztet. A kínaiaknál a hal az összetartozást és a bőséget, a csirke pedig a gazdagodást szimbolizálja. A különféle szervírozott kandírozott gyümölcsök megédesítik az életet, hisz a sárgadinnye gazdasági növekedést; a görögdinnye élvezetet, igazságot, őszinteséget; a licsi erős családi köteléket; a savanyú narancs jólétet; a kókusz összetartozást; a földimogyoró hosszú életet jelent.