Nav Üzemanyag elszámolás szabályai 2019

Nav Üzemanyag elszámolás szabályai 2019

Az üzemanyag elszámolható mértékét kimondó jogszabály évek óta nem módosult annak ellenére, hogy az üzemanyagárak erősen ingadoznak. Az igazolás, vagyis számla nélkül elszámolható forint értékei literenként és 100 km-enként a tavalyi év szerint alakulnak.

Aki vállalkozásában vagy tevékenységi körével kapcsolatosan elszámolhatja a tevékenység végzése közben elhasznált üzemanyagot, annak figyelembe kell venni az elszámolás alapjául szolgáló jogszabályt. A mértékek a jármű típusa szerint változnak.

2017. január 1. napjától hatályos rendelkezés szerint saját tulajdonú autó esetében az üzemanyagköltségen kívül minden más költség fenntartás, javítás, felújítás címén 15 Ft/km (általános személygépkocsi-normaköltség) elszámolása választható, vagyis amortizáció költségelszámolás. Ez a rendelkezés kevesebb, mint 2 hétig volt hatályban.

A jogszabály 2017. január 13. napjától hatályos rendelkezése szerint (a jogalkotó a 15 Ft-ra emelt amortizációt visszacsökkentette) (1) A munkavállaló részére a (bérlet és menetjegy helyett) az Szja tv. 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka (9Ft) akkor jár, ha a lakóhely és munkavégzési hely között nincs tömegközlekedés, vagy a munkarend miatt nem tudja igénybe venni a tömegközlekedést, vagy súlyos fogyatékos, illetve ha 10 év alatti gyermeke van a dolgozónak.

A költségtérítést az Szja tv. 25. § (2)-ben meghatározott összeg (15 Ft) és az előzőekben meghatározott összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja a munkavállaló számára.

2019. január 1-től nem hoztak ebben a kérdésben változtatást, így maradnak az eddig hatályban lévő jogszabályi rendelkezések az alábbi kiegészítésekkel:

2019. január 1-tőlaz szja tv. 3. sz. mell. II./ 6. pontja egészült ki azzal, hogy a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is figyelembe lehet venni, így a szöveg így hangzik:igazolás nélkül, költségként elszámolható a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is)használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételévelkifizetett összeg.

2018-tól az szja tv. 3. sz. mell. IV./9. pontjaalapján a magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát törzskönyvvel, vagy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja.

A 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet tartalmazza azokat a mértékeket, amiket figyelembe kell venni az elszámolás során, vagyis űrtartalom szerint vannak a járművek bekategorizálva. A rendelet vonatkozik mindennemű járműre, ebbe beleértendőek a közúti járművek és a mezőgazdaságban használt gépek is.A rendelet szövege szerint a hatálya kiterjed az alábbi járművekre: közúti gépjárművek, mezőgazdasági vontatók, hatósági jelzéssel ellátott lassú járművek segédmotoros kerékpárok, a gépjárművezetés oktatására használt gépjárművek, önjáró mezőgazdasági gépek, motorfűrészek és az erdészeti közelítő eszközök, halászati hajtóerőgépek.

A jogszabályban szereplő táblázat szerint elszámolt üzemanyagot igazolás nélkül lehet elszámolni az abban szereplő mértékeknek megfelelően. Ami azt jelenti, hogy nem kell csatolnunk számlát a fogyasztásról, ha ennek a táblázatnak megfelelően szeretnénk elszámoltatni az üzemanyagot.

A rendelet mellékletei meglehetősen terjedelmesek, hiszen az egyes járművekre (erőgépekre) vonatkozóan tartalmaznak olyan előírásokat, mivel ezek különleges üzemmódú járművek, ezért korrekciókat kell használni a számításkor. Azok a járművek, amik ebben a rendeletben nem szerepelnek, vagy ebben a rendeletben nem szereplő üzemanyaggal működnek, azoknál az alapnorma értékét a gyártó által szolgáltatott adatok vagy az üzemanyag-felhasználás mérése alapján műszaki szakértőnek kell megállapítania.

Ha egyszerűsített elszámolást alkalmazunk, akkor alapnorma helyett alapnorma-átalány is használható, amelyek a rendelet alapján a következőek:

Benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke motor hengerűrtartalom alapján liter/ kilométer szerint

 

1000 cm3-ig 7,6 l/100 km
1001-1500 cm3 8,6 l/100 km
1501-2000 cm3 9,5 l/100 km
2001-3000 cm3 11,4 l/100 km
3001 cm3 felett 13,3 l/100 km

Gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke

1500 cm3-ig 5,7 l/100 km
1501-2000 cm3 6,7 l/100 km
2001-3000 cm3 7,6 l/100 km
3001 cm3 felett 9,5 l/100 km

Autógázzal üzemelő tisztán gázüzemű, valamint a kettős üzemű gépkocsik alapnorma-átalány mértékét, ugyanúgy, mint az LPG esetén 1,2 (liter/liter) értékű, CNG, LNG üzem esetén pedig 0,8 (Nm3/liter) értékű módosító tényező szorzataként kell megállapítani.

Segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár

segédmotoros kerékpár:  3,0 liter/100 km,
motorkerékpár: 80 cm3-ig  3,5 liter/100 km,
motorkerékpár: 81-125 cm3  3,8 liter/100 km,
motorkerékpár: 126-250 cm3  4 liter/100 km,
motorkerékpár: 251-500 cm3  4,5 liter/100 km,
motorkerékpár: 500 cm3 felett  5 liter/100 km.

Gépjárművezetés gyakorlati oktatása során az alapnorma-átalány egyenlő az előzőekben meghatározott alapnorma-átalány 1,8 –cal szorozva, vagyis 180%.a az alapátalánynak.

És végül lássuk a példát és a képletet a gépkocsi útiköltség elszámolásához

Személygépkocsiknál az elszámolható összeg egyenlő a megtett km szorozva az 1 km-re eső üzemanyag költséggel plusz 15 Ft amortizációs költség kilóméterenként.

Ha például 500 km-t akarunk utazni, akkor jelenlegi árakkal számolva, 1700-as henger-űrtartalommal és a táblázat szerint9,5 literes fogyasztással

(418 Ft X 9,5l/100km) /100 =39,71 Ft/km

tehát 500 km X 39,71 Ft-tal = 19.855.-Ft

ehhez jön hozzá a 15 Ft amortizációs költség, azaz 500km X 15Ft = 7.500.-Ft,

Távolléti díj számítása példa 2019-re

Távolléti díj számítása példa 2019-re

A távolléti díj kifejezést a hétköznapokban nem igazán használjuk, mert amikor távolléti díjat kapunk, akkor úgymond igazoltan vagyunk távol a munkahelyünktől. Ha szabadságunkat töltjük, vagy orvoshoz kell mennünk, esetleg temetésre, akkor erre az időre távolléti díjként lesz megnevezve a fizetésünk erre az időre eső része, amit másképpen is számítanak, mint a munkabért. Nem mindegy, milyen jogcímen jár a távoléti díj, hiszen keresőképteleég idejére pl. a távolléti díj 70 %-a jár.

A távolléti díj viszont elsősorban a szabadságolással kapcsolatban került központba, hiszen az teszi ki túlnyomóan a munkahelytől való távolmaradásunk nagy részét. Szabadság idejére járó bér kiszámítására a 174-es osztószámot kell ezentúl használnunk. Ha tehát a havi bérért dolgozó elmegy fizetett szabadságra, vagyis az úgynevezett évi rendes szabadságát használja fel, akkor távolléti díj illeti meg ezalatt az idő alatt. Eddigiek során a szabadság idejére számított távolléti díj tulajdonképpen semmiben nem különbözött a rendes munkabértől, mert ugyanúgy alakult a havi bér minden hónapban, ha ment valaki szabadságra, ha nem, ezért a távolléti díj is csak elnevezésében különbözött a havi bértől.

2013. januártól másképp kell már számítani a távolléti díjat a nem havibéres munkavállalók esetében. Az új szabályozás szerint jól meg kell gondolnunk, hogyan vesszük ki a szabadságunkat, ami nem könnyű, hiszen nagyon kevesen tehetjük meg, hogy egyszerűen csak eldöntjük és kiírjuk magunknak a szabit, hanem egyeztetnünk kell a főnökkel és a munkatársakkal is, és emellett még azt is figyelnünk kell, hogy az a hónap, amiben elmegyünk szabira, hány napból áll. Jobban „megéri” ugyanis a 22 munkanapos hónapokban kivenni a szabadságunkat, mert akkor abban a hónapban több pénzt vihetünk haza. A magyarázat egyszerű: a számítás nem egész 22 munkanapos hónappal számol, hanem annál valamivel kevesebbel, így a több munkanapos hónapban kisebb osztószámra nagyobb összeg jut. Az osztószám a 174, ami 21,7 munkanapnak felel meg, ez a magyarázata a magasabb eredménynek.

Ha egy napra vonatkozó távolléti díjat akarunk kiszámolni, akkor a havi bruttó bért (alapbér, pótlékátalány, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybérek,bérpótlékok egybeszámításával) elosztjuk 174-gyel (részmunkaidő, vagy egyéb az általánostól eltérő teljes munkaidő esetén a 174 óra helyett, annak arányos számával) így megkapjuk az egy órára járó munkabért, majd megszorozzuk nyolccal, ez az egy napra járó munkabér. Így már magunk is kiszámolhatjuk, mennyi lesz az adott hónapban a távolléti díjunk.

Ez a számítás a távolléti díjra vonatkozik, de a másik a bérpótlékokra, amit minden hónapban ugyanúgy kell számolni, az nem igazodik a hónap napjainak számához. A pótlékok közül a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díjba akkor kell beleszámítani, ha a dolgozó a konkrét időszakban, legalább a munkaidő 30 százalékában akkor dolgozott, mikor műszak- vagy éjszakai bérpótlék is járt neki. vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok 1/3-ában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. Az ügyeletre és készenlétre is szabály van, hiszen akkor lehet figyelembe venni a távolléti díjnál, ha a legalább 96 órát letöltött egy hónapban készenlétben vagy ügyeletben.

A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az adott időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az adott időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával, ez az osztószám.

Túlóra törvény és rendkívüli munkaidő feltételei, szabályai 2019 >>>

Túlóra törvény és rendkívüli munkaidő feltételei, szabályai 2019 >>>

A rendkívüli munkaként elrendelt „túlórázás” nem lehet több, mint 250 óra évente. A rendkívüli munkavégzésért bérpótlékot kell fizetni. A bérpótlék 100 vagy 50%-os lehet.

Sok munkahelyen gyakori jelenség a folytonosan elrendelt túlóra. De vajon szabályosan, jogszabálynak megfelelően rendeli ezt el a munkáltató? Elegendő indoka van arra, hogy túlóra legyen a „heti jutalmunk”, vagy nem túl sok a ránk rótt túlmunka, túlóra száma? Nézzük meg a hatályos szabályokat erre vonatkozóan, mik az új szabályok?

Az új munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendkívüli munkaidőként tartja számon az ügyelet mellett a munkaidő beosztástól eltérő és a munkaidő kereten felül végzendő munkát is, vagyis ha a konkrét törvényszöveget bogarásszuk, hiába keressük a túlóra szót, az csak a köznyelvben él, a törvényszerű megnevezése, a rendkívüli munka. A törvényben nem találunk túlórára vonatkozó fogalommeghatározást, hanem leírja azokat az eseteket, hogy mikor minősül rendkívüli munkának az elrendelt túlmunka.

Ha a munkavállaló kéri, a munkáltatónak írásba foglalva kell elrendelnie a túlórát, de hát ki meri ezt előadni a munkáltatójának, mikor mindenki félti az állását. Minden esetre a jogszabályban ez áll, szóval jogunkban áll kérni. Most hogy ilyen nagy a munkaerő-hiány, mindenki álljon ki a jogaiért, és érvényesítse azt.

A túlórák száma korlátozva van, tehát nem rendelhető el ész nélkül, és nem kötelezhető erre a munkavállaló. A törvény szövegében a túlóra maximuma naptári évente a kettőszázötven órát nem haladhatja meg. Ha a munkaviszony év közben kezdődött meg, vagy részmunkaidős, akkor nyilvánvalóan arányosan kell ezt a maximumot meghatározni.

Nem túlórának minősül, ha valaki engedéllyel van távol a munkahelyétől, és azt később ledolgozza.

A túlórát nem lehet előre tervezni, az teljes mértékben jogellenes, tehát így nem szervezheti a munkát a munkáltató, hogy így fedje le a megszaporodott munkaigényt. A túlmunka ugyanis csak olyan esetekben rendelhető el, amikor a munkáltató nem látta előre, hogy meg fog növekedni a munkavégzési szükséglet, mert hirtelen kapott a vállalkozás egy nagyobb megrendelést, és azt határidőre teljesíteni kell, így hát, muszáj, hogy a dolgozók tovább bent maradjanak. Egyszóval csak különösen indokolt eset lehet a miértje egy túlóráztatásnak és ami még fontos, hogy nem jelenthet aránytalan terhet a munkavállaló családi és egyéb körülményeire.

Túlórák nem rendelhetők el nőknél, ha a terhességet nála megállapították, egészen addig, míg a gyerek az egy éves korát be nem töltötte. De ugyanígy azoknak sem, akik egészségügyi kockázat között dolgoznak, valamint a fiatal munkavállalóknak sem. Védelmet élvez még a gyerekét egyedül nevelő munkavállaló is a túlóra alól.

A túlóráért bérpótlék jár. Ha a heti szabadnapunkon (pihenőnap) kell túlórázni, akkor 100 százalékos a bérpótlék, ha viszont helyette másik szabadnapot ad a főnök, akkor csak 50 százalék.

Táppénz összege 2019-ben, betegszabadság összege és mértéke 2019 >>>

Táppénz összege 2019-ben, betegszabadság összege és mértéke 2019 >>>

A táppénz tartama legfeljebb egy év, az összege pedig a táppénzalap 60 %-a, ha megvan a megelőző két év biztosítotti jogviszony, ha nincs, akkor csak ötven százalék jár. A hetven százalékos táppénz már a múlté. A táppénzes hónapban keveset kapnak kézhez a dolgozók.

A táppénz, amit a munkavállaló kap, ha betegség miatt nem tud munkába állni. Táppénz folyósításának vannak más törvényi esetei is, de most elsősorban a betegség esetére járó táppénz szabályait vesszük végig.

Ha megbetegedünk és elmegyünk a háziorvosunkhoz, akkor táppénzre fog minket venni. A táppénzt ebben az időben kapjuk meg, míg betegség miatt otthon fekszünk. Ilyenkor fizetés nem jár. Ez az idő a keresőképtelenség. A keresőképtelenség először betegszabadsággal kezdődik, ami 15 munkanapig tart. Ha nem pont év elején kezdődött a munkaviszony, akkor betegszabadságot is ugyanúgy kell számítani, mint a rendes szabadságot, vagyis arányosan kevesebb lesz.

A betegszabadság az kizárólag akkor vehető ki, ha a dolgozó saját maga betegszik meg. A gyermek betegsége esetén nem. Amikor betegszabadságon vagyunk, akkor a távolléti díjból számítják ki a 70%-ot, amit a munkáltató fizet ki. A betegszabadság kivételéhez is szükséges az háziorvos, vagy ha kórházi kezelésről van szó, akkor annak az igazolása, hogy be tudjuk mutatni a munkáltatónál, miért nem voltunk munkára képes állapotban.

Ha lejárt a betegszabadság, akkor már táppénzről beszélünk. A táppénz már csak a 60%-a a távolléti díjnak. Bizonyos esetben csak 50%-a. Ha 2 éve folyamatos a munkavállaló munkaviszonya, akkor a táppénze a 60%-os lesz, míg ha nincs meg a két éves jogviszony, akkor csak 50%-os. (akkor is 50%, hafekvőbeteg intézeti ellátást kap valaki) Mivel elég kevés pénzhez jutunk, ha le „merészelünk” betegedni, sokan inkább szabadságot írnak ki maguknak, ha ez megtörténne, hiszen szabadság alatt ugyanazt az összeget kapjuk meg, mintha dolgoznánk. Egy hetes otthoni fekvéskor több ezer forint mínusz lehet a fizetésünkből. Viszont, ha van egészségpénztári tagsága a munkavállalónak, akkor a hiányzó összeget adómentesen az egészségpénztári megtakarítása terhére kiegészítheti.

Amikor táppénzt számítunk, akkor vesszük a munkabért, amit a pótlékokkal össze kell számítani a prémium és jutalmak kivételével természetesen. De nem kell figyelmen kívül hagyni a nem rendszeres jövedelmeket sem, de azt arányosítva kell figyelembe venni.Abban az esetben, ha a táppénzelőtt nincs 180 nap biztosított jogviszony, akkor a mindenkori minimálbért kell alapul venni a táppénz számításához. A táppénznek viszont nem csak minimuma, hanem felső határa is van, vagyis a minimálbér kétszeresének egyharmadánál nem több. Ha tehát nő a minimálbér, akkor nő a táppénz is.

A táppénz sem jár viszont határok nélkül. A végső határa egy év, de csak akkor, ha közben megvan a munkaviszony, vagyis biztosítási jogviszonyban áll a keresőképtelen. Korábban volt passzív táppénz, vagyis, mikor nem volt munkajogviszony mögötte, ezt viszont már rég megszüntették. 2011 óta nincs passzív táppénz.

Pár éve megváltozott a táppénz alatti felmondás szabályai. Korábban felmondási védelem alatt álltak a táppénzre vett munkavállalók, így akik megneszelték, hogy munkáltatójuk fel akar nekik mondani, gyorsan „lebetegedtek”. Jelenleg hatályos munkajogi szabályok szerint azonban nem illeti meg védelem a munkavállalót, így ha huzamosabb ideig táppénzen van a dolgozó, munkáltatója ezalatt is felmondhat neki.

 

Személyi igazolvány igénylése, cseréje és okmány csere ára 2019

Személyi igazolvány igénylése, cseréje és okmány csere ára 2019

Személyi igazolvány ügyintézés nem olyan bonyolult dolog, mint gondoljuk. Az okmányirodákban kell intézni, és időpontot is lehet előre kérni, akár elektronikusan is, de a kormányablakoknál is megpróbálkozhatunk, lehet hamarabb kézhez kapjuk. A személyi igazolványt csak személyes megjelenéssel intézhetünk és teljesen illetékmentes. Nem kell fizetni sem a személyi igazolványért sem a lakcímkártyáért.

A 14. életévet betöltötteknek az ügyintézéshez szükségük lesz a születési anyakönyvi kivonatra, és olyan hatósági igazolványra, amin a személyi szám található, vagy a lakcím azonosító igazolvány és az érvényes útlevél, amennyiben van ilyenjük.

Az eljárásért fizetendő díjat illeték formájában kellett leróni, ami 1.500.-Ft volt. 2016. január 1-től módosított Illetéktörvényben illetékmentes lett számos eljárás és okmány. Illetékmentes lett a személyi azonosító igazolvány és a lakcímkártyáért sem kell fizetni.

Ha okmányunk elvész, akkor annak pótlása is illetékmentes.

Másik fontos változás, ami érinti a személyi igazolványokat is, az az e-kártya. Az e-kártya már egyesíti a személyi igazolványt, lakcímkártyát, TB-kártyát és az adóazonosítót is. Ha kérjük, még az ujjlenyomatunkat is rögzítik a kártyán, ami megnöveli annak biztonságosságát a használatát tekintve. 2016. január 1-től már minden igénylő ilyen kártyát kap. Pl. azok, akiknek lejár a személyije és az igényléskor kell nyilatkozni, hogy hozzájárulunk e az ujjlenyomat funkcióhoz, vagy egyéb más lehetőséghez.

Meghatalmazással csak akkor lehet eljárni, ha a kérelmező egészségügyi állapota indokolja. A cselekvőképtelenség nem indok a személyes megjelenés elkerülésére. Ilyenkor is maghatalmazott jár el, de a cselekvőképtelennek jelen kell lennie. Cselekvőképtelen, akit a bíróság annak nyilvánított, valamint minden 14 év alatti személy.

Az újszülöttek esetében a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselője kérheti az anyakönyvvezetőnél akkor, ha a gyermek Magyarországon született. Fontos, hogy a kérelmet annál az anyakönyvvezetőnél kell megtenni, aki az adott gyermek anyakönyvezetését végezte.Kormányablakokban is intézhető az újszülöttek személyi igazolványa, amihez mindkét szülő jelenléte szükséges, viszont lehetőség van arra, ha az egyik szülő nem tud megjelenni, hogy a kormányablakokban kérhető, erre rendszeresített meghatalmazás nyomtatványt kitölti és aláírja, majd ezzel a meghatalmazással megy a másik szülő és a gyermek személyi igazolványt kérelmezzen.

Ha a személyi igazolvány elveszett vagy ellopták, akkor három munkanapon belül kell elmenni valamelyik okmányirodába és be kell jelenteni, hogy a személyi igazolványunk eltűnt, ellopták, vagy ha megsemmisült. Ha lopás történt, akkora a rendőrségi feljelentéssel együtt is megtehető a bejelentés, amiről jegyzőkönyvet kapunk és azzal együtt kell kérelmeznünk az új igazolványt, így azért nem kell fizetnünk. Ha elvesztjük a személyi igazolványunkat, akkor bármely okmányirodában kérhetünk helyette újat, amihez ugyanazok az okmányok kellenek, amiket az elején felsoroltunk az új igazolvány igénylésénél. Mindenképpen jelezzük, ha elvesztettük a személyi igazolványunkat, mert ha illetéktelen személy kezébe kerül, akár még bűncselekmény eszközeként is szolgálhat.

Névváltozás esetén szintén új személyi igazolványt kell kérnünk, hiszen az érvénytelenné válik, ahogyan a nevünk megváltozott a házasságkötés után például. Ilyenkor a házassági anyakönyvi kivonattal kell megjelenni az okmányirodában, hogy ki tudják adni az új személyi igazolványt.

Ha az igazolvány lejárt vagy le fog járni, ugyanaz az eljárás menete és ugyanúgy nem kell fizetnünk érte, mint ahogyan más esetben sem, viszont vinnünk kell magunkkal a lejárt igazolványt és bármilyen más okmányt.

Széchenyi és Szép kártya 2019: vagyis a pihenőkártya felhasználása

Széchenyi és Szép kártya 2019: vagyis a pihenőkártya felhasználása >>>

Széchenyi kártya vagy, ahogy sokan ismerik, pihenőkártya. Már nem csak szálláshely-szolgáltatásért, hanem gyógyfürdő- és strandbelépőért is lehet a SZÉP Kártya mindhárom zsebéről fizetni. A jogszabály-módosítás eredményeképpen a kártya szálláshelyi felhasználása is rugalmasabb lett.

Jól meg kell fontolni, hogyan töltjük ki a munkáltatótól kapott nyilatkozatot, melyik „zsebbe” mennyi juttatást kérünk. Mire van igényünk, és mire szeretnénk felhasználni ezeket az összegeket, mert igaz, hogy bővül az egyes zsebekben található pénzösszegek felhasználhatóságai, azonban még sincs teljes átfedés a zsebek között, nem véletlenül más az elnevezésük.

A személyi jövedelemadó törvény mondja ki, hogy mennyi összegben melyik alszámlára utalhat béren kívüli juttatás címen a munkáltató egy adóévre számítva.

2018. április 20-án jelent meg a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló új, 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet, amely 2018. május 20. napján lépett hatályba és hatályon kívül helyezte a korábbi 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendeletet.

A SZÉP Kártya működési rendje

Az új rendelet szerint a korlátozott rendeltetésű fizetési számlán belül továbbra is alszámlánként kell a különböző SZÉP Kártyajuttatásokat nyilvántartani, megmaradt a rendelkezés is, miszerint az alszámlákra utalt pénzeszközök másik alszámlára nem utalhatók át, a munkavállaló a közeli hozzátartozói részére továbbra is igényelhet társkártyát. Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállalónak nyilatkozattal a pénzforgalmi szolgáltató felé kell igazolni a korábbi szabályozással ellentétben, mely szerint elegendő volt a munkáltató vagy az intézmény felé igazolnia.

Az új rendelet a szolgáltatások köréből kivonja a családi panzió szolgáltatást.

A SZÉP Kártyával történő fizetés továbbra is a szolgáltatóknál lévő elektronikus elfogadóhelyi terminálon, vagy saját internetes felületen illetve a pénzforgalmi szolgáltató központi internetes felületén, vagy telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján történhet.A más által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálok használatáért díjat számolhatnak fel, amely nem haladhatja meg a SZÉP Kártyával kezdeményezett fizetési művelet 0,3% százalékát.

Minimum 3 év maradta Széchenyi Pihenő Kártya és a társkártya lejárati ideje .

A SZÉP Kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a pénzforgalmi szolgáltató, illetve a szolgáltató viseli. Az összes költségnem lehet több, mint a szerződés alapján bonyolított forgalom 1,5%-a.

A munkavállaló fizeti meg a társkártya – illetve az elveszett, ellopott vagy megrongálódott SZÉP Kártyák pótlása – előállítási és kézbesítési költségeit, amely nem haladhatja meg társkártyánként az 1.500 forintot.

A kártyán lévő, fel nem használt összegek nem törlődnek két év után sem.

Lényeges újdonság, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval szemben jogosult az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani, amely legfeljebb 3%-a lehet a fel nem használt összegnek, mint kezelési költség. A díj felszámításáról a lejárat előtt két hónappal küldenek értesítést. Ezek a szabályok viszont csak az új rendszerben működő pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkoznak. A jelenlegi SZÉP kártya kibocsátók tevékenységüket a korábbi szabályok szerint 2018. november 20 napjáig végezhetik, vagyis a 2018. május 31-ig lejárt összegek még a munkáltatókhoz kerültek vissza, mint ahogyan az eddigi szabályok szerint történnie kellett. (Vagyis az egyenleg lejárat már nincs csak a kártya lejárati idő.)

Megmaradt szabályok:

A Széchenyi szép kártyának három alszámlája van, mégpedig a szálláshely, a vendéglátás és a szabadidő alszámla. A szálláshely alszámlára a munkáltató legfeljebb 225 ezer forintot, a vendéglátás alszámlájára legfeljebb 150 ezer forintot, míg a szabadidő alszámlájára legfeljebb 75 ezer forintot utalhat.

A felhasználhatóságuk pedig a következőképpen alakul a változtatások hatására:

– a szálláshely zsebünket szállás kifizetésre, ami a családi panziókat is magában foglalja, belföldi utazási csomagokra, de együtt fizethető a szálláshelyi más szolgáltatás is, pl. gyógyfürdő, vagy strand belépőre vehetjük igénybe.

– vendéglátás alszámlát: étterembe, szálláshely és panzió, gyógyfürdő és szabadidős tevékenység és szórakozásra használhatjuk fel.

– a szabadidő zsebben található összeget pedig rengeteg szolgáltatásra használhatjuk, úgymint

múzeum, wellness szolgáltatások, mint szauna, vagy fürdőbelépő, masszázs, vagy edzőtermekben, esetleg bérletet is vásárolhatunk vele, vagy szoliba mehetünk, vagy fogorvosnál igénybe vehető kezelésekre költhetjük, élményparkokba léphetünk be, sportfelszereléseket vásárolhatunk, és még sorolhatnánk.

Ha tehát utazgatni szeretünk és néha étteremben, csárdában vagy fogadóban megebédelni meg vacsorázni, akkor lehetséges, hogy célszerűbb a vendéglátás zsebünkbe kérni a béren kívüli juttatásunkat, mivel azt mind szálláshelyre mind étkezésre felhasználhatjuk.

Ha pedig a szabadidőnket a szabadban szeretjük és szoktuk tölteni, akkor válasszuk a szabadidő alszámlára történő befizetést, mert ezt szabadidőparkok, vadasparkok belépőjének fizetésére is igénybe vehető

Egy kártyát ad a munkáltató a munkavállalónak, amit személyesen használhat, ugyanis a fizetéskor átnyújtott számlát alá kell írnia.

A kártyán lévő egyenlegünket bármikor lekérdezhetjük a kártyán lévő telefonszámon, vagy a honlapra történő belépéssel.

A kártya használatához semmilyen díj nem kapcsolódik, a munkavállalónak semmilyen költséget nem kell fizetnie, ha a kártyát fizetésre használja.

 

Őstermelők, kistermelők, családi vállalkozások és a közös őstermelői igazolvány 2019

Őstermelők, kistermelők, családi vállalkozások és a közös őstermelői igazolvány 2019

Az, hogy valaki mezőgazdasági őstermelő vagy sem, több kritériumnak kell megfelelni. Mi az őstermelők által végzett tevékenység? Őstermelői igazolvány, és családi gazdálkodó fogalma, mind ehhez a témához szervesen kapcsolódó fogalmak, amiket áttekintünk ebben a cikkünkben.

A betétlap kiállítása továbbra is díjmentes.

Az őstermelő bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes falugazdásznál kérelmezhető betétlap.

Falugazdászát itt keresheti ki:

http://www.nak.hu/ugyfelszolgalati-irodak-es-falugazdaszok-telepulesi-elerhetosegei

Közös igazolvány esetén az őstermelő családtagoknak is meg kell jelenniük.

Az Ön lakhekyéhez legközelebb eső kormányablakot itt keresheti ki:

https://kormanyablak.hu/hu/kormanyablakok

 

Ki az őstermelő?

  • 16. életévét betöltötte
  • nem egyéni vállalkozó magánszemély
  • saját gazdaságában az Szja tv. 6. mellékletében szereplő termékeket állít elő
  • őstermelői igazolványa van / illetve családi gazdálkodó és a közreműködő családtagjai is a 6. mell. szerinti termékeket állítanak elő.

Ki a mezőgazdasági kistermelő?

  • az az őstermelő, akinek az adóévben őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele kevesebb mint 8 millió Ft. (jogszabály alapján kapott támogatás összege nem számít

Mi a mezőgazdasági őstermelői tevékenység?

Ha ÁFA alanyiságot eredményez, akkor csak adószámmal folytatható. Őstermelői tevékenység saját gazdaságban kell, hogy történjen (ez valamennyire igaz), ami lehet növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, gyűjtés, erdőgazdálkodás, pálinkafőzés (ha saját termelésű gyümölcsből történik) vagytermékfeldolgozás,ha a termékfeldolgozás saját gazdaságban történő alapanyag felhasználásával valósul meg. De a dísznövény és virág termesztés is az, ha évi 250ezernél nem több az éves bevétel (a 060240 vámtarifaszámú rózsa kivételével) Ha a bevétel több mint 250zer, akkor az egészet nem lehet figyelembe venni, mint őstermelői tevékenység, és azt az önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni. A bor, must készítés akkor őstermelői tev., ha fél litert meghaladó kiszerelésben kifizetőnek és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztónak adja el, és amiből max. 7 millió forintja származik. (ha nem így értékesíti, vagy több mint 7 milliója van belőle, akkor szintén az egész önálló tevékenységből származó jövedelem lesz)

Mi az őstermelői (közös őstermelői) igazolvány?

  • Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara adja ki
  • Igazolvány + értékesítési betétlap, amit adóévente hitelesíttetni kell (a betétlap egyben bevételi nyilvántartás isha az adózó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett)
  • Az igazolvány a kiállítása napjától a kiállítást követő 5 adóév utolsó napjáig hatályos. (új igazolványt okt.1-dec.31. között kérhet)

Mi a Közös őstermelői igazolvány?

  • Közös háztartásban (egy lakóingatlan, ahová mindenki be van jelentve lakcímileg, vagy a tartózkodási helye) élő családtagokkal (házastársa, egyeneságbeli rokona, vagyis gyermek, unoka és szülő, nagyszülő, de a további lemenők és felmenők is, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke, valamint az örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülője)által tett együttes nyilatkozattal lehet kérni közös őstermelői igazolványt.
  • Minden családtagnak ugyanazt az adózást kell választania (áfa, átalányadózás..stb.)
  • Családtagok egymással nem állhatnak munkaviszonyban, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (segítő családtagok sem lehetnek)
  • Az igazolvány annak a családtagnak a nevére lesz kiállítva, amit a család közösen kinyilatkozik.
  • Bevételek és költségek tekintetében bármely őstermelő családtag nevére lehet kérni a bizonylatot vagy számlát.
  • Ha az ÁFA tekintetében az adószámmal rendelkező tagok nem egyforma adózási módot választottak, akkor az őstermelésből származó bevétel és költségek egyenlő felosztására nincs lehetőség, ezért annak kell adóznia a bevétel után, aki azt kézhez kapta, így ebben az esetben kizárólag az adózó nevére állíthatóak ki bizonylatok és számlák, hogy el tudja számolni a költségeket.

Mi a családi gazdaság és ki a családi gazdálkodó?

  • A családi gazdálkodás esetében, mint ahogyan a közös őstermelőinél is láttuk, fontos, hogy a családtag nem lehet foglalkoztatott, csak úgy lehet ő is őstermelő, illetve családi gazdálkodó.
  • A családi gazdaságnál is lényeges a nyilvántartásba vétel.
  • A gazdálkodó család tagja a családi gazdálkodó és házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke(örökbefogadott és nevelt is), unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére.
  • A családi gazdálkodókra is ugyanazok az adózási szabályok vonatkoznak, mint a közös őstermelői tevékenységet folytatókra, a kiegészítő tevékenységből származó bevétel után, amely a külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés alá nem tartozik, annak kell adóznia, aki azt önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozás keretében folytatja.
  • ha a családi gazdálkodóegyéni vállalkozóival folytatja a tevékenységét, akkor közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia.
  • Ha a családtagok tételes költségelszámolást választottak, akkor az őstermelőiből származó jövedelmüket csökkenthetik azzal a veszteséggel, melyet még a családi gazdaság előtt elhatároltak. Így lehet az, hogy a családtagok nem egyforma jövedelem után adóznak.
  • Ha egy családtag kilép a családi gazdaságból, akkor az egymással való elszámolás a megállapodásuk szerint fog zajlani.

A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből hogyan állapítja meg a jövedelmét?

1.lehetőség: 10 százalék költséghányad alkalmazása, így a költségekkel nem kell tételesen elszámolni. Bevétel részét képezi a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is. (bevétel 90%-aa jövedelem.

2. lehetőség: tételes költségelszámolás. (költségként a bevétel megszerzése, tevékenység folytatása érdekében felmerült és számlákkal igazolt kiadás)+ a korábbi évekről áthozott veszteség +folytatható a már megkezdett értékcsökkenési leírás-elszámolás.

3. lehetőség, amit mg-i kistermelők választhatnak, a jövedelem átalányban való megállapítása.(átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része az átalányadózásnál.)

A bevétel csökkentő kedvezményekkel csak a tételes költségelszámolás esetén lehet élni, mint pl. alegalább 50 %-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén az alkalmazottnak kifizetett bér, vagy szakiskola tanulóval tanulószerződés keretében foglalkoztatásnál havonta a minimálbér 24 %-val…stb.

Költségek elszámolása nagyban megegyezik az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal.Költségnek csak az minősül, amit a bevételszerző tevékenységgel összefüggésben számlákkal, bizonylattal vagy nyugtával tud igazolni. (tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot pl. adásvételi is)A magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítése nem tartozik ide, viszont a lakásától elkülönített telephely világítása, fűtése igen. Azt az igazolt kiadást is költségnek lehet tekinteni, ami az őstermelői tev.előtt három évvel merült fel, és még nem érvényesítette.

A mezőgazdasági őstermelőnek az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia az értékcsökkenési leírás elszámolásakor kisebb eltérésekkel.

Mi a Nemleges nyilatkozattétel?

Aki tételes költségelszámolást választ, és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladja, de kevesebb 4 milliónál és legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 %-ának megfelelő költségként elismert kiadásait számlákkal igazolja, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, nemleges nyilatkozatételi joga van.

Rendkívüli szabadság 2019: A rendkívüli szabadság ezen évben is megilleti a munkavállalókat

Rendkívüli szabadság 2019: A rendkívüli szabadság ezen évben is megilleti a munkavállalókat

A Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít a munkavállalónak arra, hogy ha az életében olyan körülmény következne be, mely nem mindennapos, ám ennek ellenére szabadságra lenne szüksége hozzá, akkor ezt minden további nélkül kivehesse. Ebben változás ezen évben sem fog bekövetkezni, hiszen a munkavállaló jogainak védelme e szempontból is fontos. A munkaerőpiacon uralkodó helyzet már jó ideje arra inti a munkavállalókat, hogy állásukat megbecsüljék, és lehetőség szerint a legritkább esetekben essenek csak ki a munkából, mégis vannak olyan szituációk, amikor ezt akár egészségi állapot, akár egyéb körülmény bizony indokolja. Az élet most sem lesz könnyebb, ám a rendkívüli szabadság szerencsére a jog szabta kereteken belül ekkor is rendelkezésre áll majd.

A rendkívüli szabadság a hatályos jogszabályok szerint a következő esetekben vehető igénybe:

Betegszabadságot akkor vehet igénybe a munkavállaló, ha egészségi állapota miatt nincs munkaképes állapotban. Évente tizenöt nap betegszabadság jár, ha pedig a munkaviszony csak bizonyos számú hónapban áll fenn, akkor a betegszabadságok száma időarányosan változik ennek függvényében. A betegszabadság ideje alatt a távolléti dj hetven százalékát adja ki a munkáltató továbbra is, ebben nem történt jogszabály módosítás.

Temetési szabadság jogcímen két nap vehető igénybe közeli hozzátartozó halálakor. S hogy ki minősül közeli hozzátartozónak? A vonatkozó polgári jogi jogszabályok értelmében:

  • Házastárs
  • Egyenes ágbeli rokon
  • Házastárs egyenes ágbeli rokona
  • Örökbe fogadott
  • Mostoha és nevelt gyermek
  • Örökbe fogadó
  • Mostoha és nevelőszülő
  • Testvér
  • ÉlettársTGYÁS, vagyis szülési szabadság illeti meg a várandós nőket, mely összesen huszonnégy hét, s ebből négyet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, mert ennek kötelezően a szülés elé kell esnie. Erre az időszakra a terhességi-gyermekágyi segély jár, sőt, rendes szabadság is, melyet akkor vehet majd ki a nő, amikor ismét munkába áll.

Napjainkban egyre többen folytatnak tanulmányokat munkájuk mellett, hogy a munkerő-piacon kelendőbbek legyenek, és magasabb fizetést érhessenek el. Mivel ez az elfoglaltság plusz teendőkkel jár, így idejére tanulmányi szabadság vehető igénybe. Mértéke attól függ, hogy az iskolai foglalkozás, valamint a szakmai gyakorlat mennyi időt követel meg a munkavállalótól. Ezen felül természetesen a vizsgákra is plusz rendkívüli szabadság vehető igénybe, összesen négy munkanap, valamint a szak-, és évfolyamdolgozat elkészítéséhez további tíz nap szabadság adható ki.

Természetesen a munkavállaló kérheti, hogy fizetés nélküli szabadságot kapjon. Miként nevéből is adódik erre az időszakra nem jár munkabér, viszont a munkaviszony továbbra is fennáll. E témakörbe tartozik:

  • a gyermek harmadik életévének betöltéséig terjedő idő
  • a tizennegyedik életév betöltéséig eltelő idő abban az esetben, ha gyermekgondozási segély jár a munkavállalónak
  • a tizenkettedik életév betöltéséig, ha otthoni ápolást szükséges biztosítani a gyermek számára
  • max. két év jár akkor, ha közeli hozzátartozó gondozása vált szükségessé
  • max. egy év magánerőből történő saját lakás építésekor

Vannak vállaltok nálunk is, melyek rendkívüli szabadsággal jutalmazzák dolgozóikat, ha a meghatározott munkakörben dolgoznak, pl. a vasútnál a főrendelkező, tartalékos térfőnök, jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, kocsivizsgáló, szolgáltatás-ellenőr és fedélzeti jegyellenőri munkakörben dolgozó munkavállalókat. Japánban van olyan cég, amely azért ad rendkívüli szabadságot a dogozónak, ha az nem dohányzik. Tulajdonképpen bármilyen indokkal adhat munkáltató rendkívüli szabadságot még a dolgozónak, természetesen a törvényben biztosított kötelező eseteken túl.

Rokkantsági ellátás 2019: (rokkantnyugdíj) menete, feltételei

Rokkantsági ellátás 2019: (rokkantnyugdíj) menete, feltételei

A rokkantnyugdíjazás rendszere és szabálya 2013. év elején változott meg, olyannyira, hogy ma már maga az elnevezés is teljesen más lett. Még a mai napig is rokkantnyugdíjként emlegetik az emberek ezt az ellátási formát, attól függetlenül, hogy már ilyen néven nem létezik. Akiknek korábban már odaítélték, azoknak továbbra is jár a meghatározott összeg, csak már más jogcím van feltüntetve a kiutaláskor.

Jelen pillanatban ezt a jövedelmet “megváltozott munkaképességűek rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás” néven utalják a jogosultak számára. Fontos tudni, hogy az összeget jövedelempótló voltából adódóan csak azok részére fizetik, akik egészégi állapotuknál fogva valóban beletartoznak ebbe a kategóriába. Az ellenőrzés és a feltételek nem hogy szigorúbbakká, sokkal inkább lazábbá váltak a jogszabálymódosítással. Korábbi években a sűrű felülvizsgálatoktól lehetett tartaniuk a jogosultságot szerzetteknek, mostmár azonban nem kell ettől tartani.

Aki dolgozni tud, annak a bizottság rehabilitációt javasol, abban a reményben, hogy az illető később újra munkába állhat. Ilyen esetekben rehabilitációs ellátást ítélnek meg, ennek ideje természetesen a beteg állapotától és annak későbbi változásától függ. Emellett azt is fontos tudni, hogy az ellátási összeg a korábbihoz képest nem változott, vagyis akik az I., a II. és a III. csoportba tartoznak, ugyanazt az összeget kapják, mint amennyit korábban rokkantsági nyugdíj címén kaptak. 

Fontos megértenünk a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás közötti különbséget. Míg előbbit azok igényelhetik, akik rövidebb, hosszabb ideig tartó kezelés után rehabilitálhatók és újra munkába állíthatók, addig az utóbbi azoknak jár, akik egészségkárosodásukból adódóan nem tudják magukat segítség nélkül ellátni, vagy nem állítható vissza korábbi egészségi állapotuk balesetből, betegségből…stb. adódóan, vagyis gészségkárosodásuk végleges.

Az ellátási összeget általában annak fényében állapítják meg, hogy a szóban forgó személy hány százalékos egészségi állapotnak örvend. Aki minimum 40%-os egészségkárosodást szenvedett, annak már jár az ellátás és az összeget addig folyósítják, amíg a munkaképtelen állapot fennáll. Ezen felül a folyósított összeg megállapítását minden esetben jövedelemvizsgálat előzi meg, amelyet az illetékes személyek végeznek el.

Az elmúlt évben a III. kategóriába sorolt betegek számára vezettek be változtatást. Akik ebbe a halmazba tartoznak, azoknak kötelező felülvizsgálaton kellett részt venniük, amelynek gyakoriságát a bizottság határozta meg. Akinél megállapítást nyer az a tény, hogy a rehabilitációval javítható az egészségügyi állapota, annál rehabilitációs összeget folyósítottak, ám akinél ez a feltétel nem teljesül, annál rokkantsági ellátást ítélnek meg, mint ahogy azt a fentiekben kifejtettük.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a rokkantellátás rendszerében az egyik legfontosabb szempont az, hogy a beteg újra munkába állhasson, amennyiben a feltételek azt megengedik.

Aki elérte a nyugdíjkorhatárt, az a támogatást a továbbiakban egyszerű nyugdíjasként fogja kapni,aki azonban ezt a kort még nem érte el, az rokkantsági járadék címén jogosult a megállapított összegre.

Munkavégzés a rokkant ellátás mellett

Azok, akik rehabilitációs ellátásban részesülnek és egészségi állapotuk megengedi, hogy emellett munkát végezzenek, azok 2016. májusi törvénymódosításig maximum heti húsz órát dolgozhattak anélkül, hogy a rokkantsági ellátást megvonták volna tőlük, ha három egymást követő hónapban a keresménye nem haladta meg a nyugdíjminimum 150%-át. Ez a szabály 2016. május 1. napjától teljesen megváltozott, mert rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás is! megszüntetésre kerül, ha a rokkant ellátásra jogosult keresőtevékenységet folytat és a fizetése 3 hónapon át meghaladja a minimálbér 150%-át.

Rehabilitációs ellátás összege:

Ha valaki rehabilitálható, akkor a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a az alapösszeg (2016.05.01-től 94.500.-Ft) 30 %-a és legfeljebb az alapösszeg 40 %-a,

Aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 %-a, de min.40 százalék alapösszeg és max. az alapösszeg 50 %-a.

Ha havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik és rehabilitálható, az alapösszeg 30 százaléka, ha pedig tartós foglalkozási rehabilitációt igényelt, az alapösszeg 40 százaléka.Az alapösszeg a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

Rokkantsági ellátás összege:

első eset: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de egyéb körülmények miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, akkor az átlagjövedelem 40 százaléka, de a minimálbér 30 százalékát el kell érnie, és maximum a minimálbér 45 %-a.

második esetben:Aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, annak a havi átlagjövedelme 60%-a, de a minimálbér 45 %-át el kell érje az összeg, de nem lehet nagyobb, mint a minimálbér 150%-a.

harmadik esetben: Amikor csak és kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a rokkantsági ellátás összege az átlagjövedelem 65%-a, de legalább a minimálbér fele és legfeljebb a minimálbér másfélszerese.

a negyedik esetben: Egészségkárosodása jelentős és nem képes önmagát ellátni, vagy csak úgy, ha segítséget vesz igénybe, akkor a havi átlagjöv. 70 %-a, de a minimálbér 55 % legalább és max.a minimálbér másfélszerese.

Fontos! hogy a rokkantsági ellátás számításakor a 2012-ben érvényes minimálbért, azaz 93.000.-Ft-ot kell alapul venni a 2011. évi CXCI. tv.szerint.A rokkantsági ellátást a TB törvény nyugdíjemelési szabályai szerint emelik, azonban méltányossági alapon nem növelhetik az összeget.

Utazási kedvezmény azoknak a rokkant ellátásra jogosultaknak jár„Ellátottak utazási utalványa” alapján évente 16 alkalommal utazási kedvezmény, akik már2011. december 31-én I., vagy II. csoportba sorolandó rokkantsági nyugdíjra volt jogosultak, vagy akinek az egészségi állapota 30%-os vagy annál rosszabb. Kedvezményre válnak jogosulttá azok is, akik2011. december 31-éig az 57-et betöltötték és akkor a III. csoport rokkant nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra is jogosulttá vált. (121/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. sz.melléklete szerinti kedvezmény)

2016. szeptembertől a rokkantsági ellátásokkal kapcsolatban ismételt változások következtek be. Az eddig nem éppen kedvezően működő felülvizsgálat rendszerét változtatták meg. Sokszor azoknak is bizottság elé kellett menni, akiknél szinte előre lehetett tudni, hogy nem lesz javulás az egészségi állapotában, vagy egyértelmű volt az.

2018.január 1 óta hatályos új intézmény a kivételes rokkantsági ellátás.

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása eseténállapítható meg az alábbi megváltozott munkaképességű személynek:

rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 %vagy kisebb ,

– rehab. hat. komplex min. alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátási kérelem benyújtásakor max 5 év van az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig,

akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a biztosítási idő hiánya miatt elutasították, de rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,

aki keresőtevékenységet nem végez ésrendszeres pénzellátásban nem részesül.

A kérelmet az elutasítástól számított 6 hónapon belül lehet benyújtani a kivételes rokkantsági ellátás iránt.

Nyilván a rendszer célja az volt, hogy akinek időközben olyan mértékben javult az egészségi állapota, hogy képessé vált munkavégzésre, annak a továbbiakban nem kívánták a rokkantsági ellátást folyósítani, hiszen ha tud dolgozni, akkor azt kell előremozdítani. Viszont számos esetről hallottunk, vagy tapasztaltunk a környezetünkben, (vagy valaki saját magán is), hogy annak ellenére, hogy megbetegedése, egészségromlása olyan súlyos és maradandó volt, hogy sem akkor sem a jövőben nem volt és lesz alkalmas visszatérni a munka világába, azokat is újból és újból kötelezték a felülvizsgálatokon való részvételre.

A jogszabály változás eredménye az lett, hogy nem minden rokkantsági ellátásban részesülőnek kell részt vennie a korábban kötelezően előírt orvosi felülvizsgálaton.

A jövőben tehát nem kell bizottság elé menni azoknak, akiknek a bizottság egyszer kimondta, hogy az egészségi állapotában történt romlás véglegesnek tekintendő. Vagyis javulás sem várható, esély sincs a jövőben munkavállalásra, ezáltal szükségtelen is egy újabb felülvizsgálat. Azokat sem fogják visszahívni, kiknek a leleteiből egyértelműen kitűnik, hogy nem alkalmas egyszerűen arra, hogy munkát vállalhasson.

Azt a tényt sem hagyták figyelmen kívül a felülvizsgálati szabályok módosításával, hogy a nyugdíjhoz közeli életkorú személyek iránt – csúnyán szólva – sokkal kisebb az érdeklődés a munkaerőpiacon, mint a fiatalabb, vagy a pályakezdők iránt. Ezt figyelembe véve, azok esetében, akik öt éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt és például a felülvizsgálatra történő visszahívás időpontja pont ebbe az öt éves időszakba esik, már biztosan nem fogják behívni felülvizsgálatra, hiszen logikátlan és életszerűtlen döntés lenne valakiről két évvel a nyugdíja előtt megállapítani, hogy bizony munkára alkalmas, és tessék menni dolgozni. Na de ki fogja felvenni az illetőt és mégis milyen munkára, ha évekre úgymond ki volt vonva a munka világának forgalmából? Ettől már nem kell a jövőben tartani, mert a korábbi szabályozás megszűnt.

Ehhez kapcsolódó fontos módosítás még az, hogy ha valaki esetében komplex minősítést végeztek, akkor a szakhatósági, vagy a hatósági bizonyítvány, illetve a komplex minősítés bizonyos ideig hatályos. Ezalatt az idő alatt az ellátással kapcsolatban nem kell ismételten komplex minősítést végezni, csak akkor, ha az ügyfél ezt kéri. Ez nyilván akkor történhet meg, ha a megváltozott munkaképességű személy érdeke ezt diktálja, hogy újabb komplex minősítést végezzenek el az esetében.

Részben ide vágó téma még a huzamos ideig tartó keresőképtelenség eseteiben már korábban megtörtént felülvizsgálattal kapcsolatos módosítás, ami azt jelenti, hogy akik rehabilitációs ellátásban részesülnek és hosszabb ideig tartó egybefüggő keresőképtelenség következett be, azoknál legalább 60 nap után történik meg a felülvizsgálata a korábbi 30 nappal ellentétben. Ezt azért változtatták meg, mert a rehab. ellátásra jogosultaknál gyakori a hosszabb ideig tartó keresőképtelenség, viszont nem feltétlenül egyben egészségromlás is! A kettő nem egy és ugyanaz.

Munkáltatói lakáshitel támogatás 2019

Munkáltatói lakáshitel támogatás 2019

A kormány megszüntette szinte az összes többi cafeteria-elem adókedvezményét 2019. január 1-tőla Szép-kártyák kivételével. A bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria adómentességét hagyták még meg, a többi elem után  5 százalékos adót kell fizetni.

2019. január 1-től megszűnik a munkáltatói lakáshitel támogatások adómentessége. Mint ahogyan hatályon kívül helyezik 2019. január 1-től a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatást is.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 2.7 pontja, valamint a lakhatási támogatásról szóló 2.11 pontja és a további, ehhez kapcsolódó fogalmakat magában foglaló 9.3 pontja is 2019. január 1-től hatályon kívül lett helyezve, így az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet is okafogyottá vált.

A kölcsön azonban 2018. december 31-ig még adható adómentesen, maghatározott szabályokkal.

Vagyis, még 2018. dec. 31-ig ki kell folyósítani és a lakás vételárát pedig teljes egészében legkésőbb 2019. március 31-i időpontig ki kell fizetni. 2019. január 1 napjától indított utalások esetén már jövedelemként adózik.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú kölcsön feltételeiről szóló külön rendelet szabályozta a munkáltató által nyújtott ilyen célú juttatások feltételeit. Minden esetre nagy könnyebbség volt egy dolgozónak, ha a munkáltatója ilyen formában tudott nyújtani számára segítséget.

A munkáltatói lakáscélú hiteltörlesztésről szóló jogszabály még tavaly lépett hatályba. A hiteltörlesztés terhe alatt lévő munkavállalóknak támogatást nyújthat ez a fajta segítség, amit ily módon adhatott a munkáltatója.

Adómentesen adható lakáscélú hiteltörlesztési támogatást szabályzó rendelet 2014. április 4-én lépett hatályba. A korábban életbe léptetett szabályokat kiegészítették, hogy a hitelintézettől lakáscélú felhasználásra, vagy ha olyan munkáltatótól vett fel valaki hitelt, ahol még korábban dolgozott, akkor annak törlesztéséhez is lehet(tett) kérni támogatást.A jogszabályba belevették a hitel és kölcsönszerződések visszafizetésére kötött újabb hitel és kölcsönszerződést is, a munkáltatókat pedig úgy ösztönzik erre, hogy adómentesen nyújthatnak a hiteltörlesztéshez támogatást a munkavállalóiknak.Adómentessé tették a munkáltató által nyújtott, lakás céljára felhasználható, a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, – igazolása alapján nyújtott – vissza nem térítendő támogatást is, ha a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát nem haladja meg.Abban az esetben, ha több munkáltató is nyújtott ilyen támogatást, meg volt határozva a támogatás összeszámított összeghatára. Ezt úgy számolják, hogy a legutolsó folyósítás évétől visszafelé számított négy évet veszik. Ezekben az években pedig összesen legfeljebb 5 millió forint lehet.

A hitelhez kapcsolódó lakásigény meghatározása a 2016. december 29-től hatályos rendelkezés szerint az Szja tv. 1. sz. mellékletében foglaltak szerint kerülhet meghatározásra, mely szintén hatályon kívül van 2019. január 1 napjától.:A méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok /az igénylő és családtagjai (élettársa, házastársa, kiskorú, 16. év alatti gyerek, és a nappali tagozatos 25. évét be nem töltött gyerek, szülő, nagyszülő, testvér, csak hogy a leggyakoribbakat említsük csak…stb./számától függően: 1-2 személy esetében: legfeljebb 3 lakószoba,3-4 személy esetében: legfeljebb 4 lakószoba. és minden további személy esetében 1 lakószobával nő a lakásigény.

Nem minősül lakószobának a lakóhelyiség, ha hasznos alapterülete max. 8 nm. A lakószoba max. 30 nm, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség.két szobának számít a 30 nm-nél nagyobb helyiség.

Ha a lakás „amerikai konyhás” és a nappalis-étkezős konyha rész 60nm-nél nagyobb, akkor az két szoba. 8 és 12 nm közötti lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni.

Ha három vagy több gyereket nevel a család, akkor minden személy után az alsó határ fél lakószoba, de legfeljebb három lakószoba pluszt jelent, felső határ egy lakószoba plusz. Két félszobát egy szobának kell számítani a fenti szabályok szempontjából. Ezekhez a lakásigényekhez tartoznak árak is, amit szintén rendeletben tesznek közzé és melyek változnak annak függvényében, hogy a lakás Budapesten, vagy más városban van.

Az 15/2014. (IV. 3. NGM rendelet) megalkotása tette azt lehetővé, hogy gyakorlatban is megvalósulhassanak ezek a munkáltatói lakáshitel törlesztési adómentes támogatások.

2017. január 1-től hatályos együtt költöző, együtt lakó családtagok meghatározása, mely a korábbiakhoz képest kiegészült:a támogatást igénylő munkavállaló, Ptk. szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, (ha együtt költöznek az adott lakásbaéséletvitelszerűen együtt laknak)

Fiatal gyermektelen házaspárnál a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb 3 születendő gyermeket, 1 gyermekesnél további 2, míg 2gyermekes esetében további 1 születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor egyikőjük sem töltötte be a 40-et.

A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét egyrészt a bank vagy az Államkincstár által kiállított igazolás, és a munkavállaló saját lakásával (tulajdonos vagy résztulajdonos v. haszonélvező) kapcsolatos körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok igazolják. (Ezeket az igazolásokat jó, ha időben beszerzik a munkáltatók, hogy ha időközben megszűnik a munkaviszony, később problémás lehet.)

A vásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés – kivéve a felújítási hitel – céljából felvett kölcsön az, ami a rendelet hatálya alatt áll, vagyis ezekre adható a támogatás. A nem jelzálog alapú, de amelyet egyértelműen lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, szintén ide tartozik. Továbbá az előzőekben írt kölcsönök visszafizetésére kötött, pl. a gyűjtőszámla-hitel is ide sorolandó.

1 3 4 5 6 7 37