Bejelentették – jön a 400 ezer forintos minimálbér!
Bejelentették – jön a 400 ezer forintos minimálbér! 2025 a gazdasági fordulat éve, azonban az infláció itt van a nyakunkon, kezdeni kell vele valami – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszer a MKIK gazdasági évnyitóján. A tárcavezető szerint amíg megfelelő a gazdasági növekedés, addig a lakosság le tudja nyelni az inflációt. Hozzátette: 2028-ra érhető el az 1000 eurós minimálbér. Varga Mihály szerint Európa elveszítette versenyképességét, és egyelőre nem látja, miként tudja visszaszerezni. Az újdonsült jegybankelnök úgy látja: visszatérhet a gazdasági növekedés, míg a legfontosabb feladat az árstabilitás elérése.
2025 a gazdasági áttörés, a gazdasági fordulat éve – adta meg az alaphangot beszédében a Pénzügyminisztérium az általa irányított Nemzetgazdasági Minisztériumba olvadásával gazdasági csúcsminiszterré avanzsált Nagy Márton. „A Donald Trump-adminisztrációval elérkezett a gazdaságpolitika újrasúlyozása: az államok fejlesztőkké válnak, ahogy azt Kínában látjuk, de felzárkózik az Egyesült Államok, valamint Németország is ráül erre a „rule breaker” vonalra” – fogalmazott a tárcavezető, akinek olvasatában a Trump egyik fő gazdaságpolitikai törekvésének tekintett kereskedelmi vámok legfőbb célja a termelés, a gyárak relokációja.
„Az USA nem okozott nem meglepetést, Németország viszont igen: a fiskális konzervativizmusnak vége. A következő 10 évben évente a GDP 2 százalékát fordítják gazdaságélénkítésre. A világ harmadik legnagyobb gazdaság, Németország is belépett a globális gazdasági versengésbe. Brüsszel gazdasági törekvéseit azonban továbbra sem értem” – mondta Nagy Márton.
A miniszter szóba hozta az új gazdaságpolitikai akciótervben szereplő elemeket: a bérek vásárlóerejének növelését, a vállalkozásokat támogatását, illetve a lakhatási nehézségek csökkentését. Ezen felül behozott három újnak számító elemet: az ismét emelkedő infláció letörését, a 100 új gyár programot, valamint az adócsökkentési intézkedéseket. „Ebben a keretrendszerben szeretnénk, hogyha repülőrajtot vegyen a magyar gazdaság” – fogalmazott.
Nagy Márton emlékeztetett: a turizmus fellendülése egyértelmű, a lakossági hitelezésben is fordulat ment végbe – mindez úgy, hogy nem a támogatott, hanem a piaci hitelezés dübörgött. „Őrület van a lakáspiacon”, ami jól látszik a tranzakciószámokban. Az építőipar rendelésállományának 16 százalékos növekedése pozitív fordulatot jelez, továbbá az élelmiszeriparban, gyógyszeripar is egyértelmű a fogyasztás bővülése – sorolta.
Az infláció sosem alszik
„A legnagyobb kihívás jelenleg az infláció” – deklarálta Nagy Márton. A reálbérekben jelentős emelkedés ment végbe, a 2023-as reálbér-csökkenést sikerült leküzdeni, „de a kérdés, hogy vissza tudtuk-e adni a lakosságnak azt, amit az infláció elvett? A válasz igen. A bérek magasabban vannak most, mint az elmúlt három évi infláció. A jövedelmi kategóriák közül ez a hatás a minimálbérnél volt a legnagyobb, itt 17 százalékos reálbér-növekedés valósult meg” – mondta a miniszter, hozzátéve: áfa-visszatérítést adnak azoknak a csoportoknak, akiket az infláció a legjobban „megrágott” – utalt a nyugdíjasoknak szánt kedvezményre.
“Az infláció sosem nyugszik” – mondta Nagy Márton, aki rámutatott: a dübörgő élelmiszerinflációt egyértelmű feszültséget szül a lakosság körében, ezért kezelni kell – mondta a miniszter, majd rámutatott: ezzel kapcsolatban három lépésben gondolkodnak – közösen a kiskereskedelmi szektorral:
- önkéntes árleszállítás,
- a haszonkulcs korlátozása,
- végső esetben pedig az egyes élelmiszerekre vonatkozó hatósági árak (ársapka) újbóli bevezetése.
„A hat nagy élelmiszerlánc közül kettő adott értékelhető választ, ami az árak kordában tartását vetíti előre, van még munka e téren” – üzent Nagy Márton a kiskereskedelmi szektor szereplőinek.
Ahogy a pénzügyi szektor sem marad ki. „Tovább emelkednek a különböző pénzügyi szolgáltatások díjai, a bankok dráguló számlacsomagjaival is kezdeni kell valamit” – hangsúlyozta.
Támogatásáról biztosította az agrárszektor szereplőit, akik soha nem látott támogatásokhoz juthatnak a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében. Évtizedek óta nem látott száj- és körömfájás tizedeli az állatállományt, az ezáltal elszenvedett veszteségek végső soron a sertéshús, illetve a tej árában is megjelenhet. „Ezért mindenképp kezdeni kell valamit a helyzettel, a kezeléshez szükséges források rendelkezésre állnak” – jelezte.
Nagy Márton emlékeztetett a hároméves bérmegállapodásra. idén 9, jövőre 13, utána 14 százalékkal növekszik a minimálbér. „Az 1000 eurós minimálbér az európai középmezőnybe hozza Magyarországot, ez 2028-ra elérhető”. A minimálbér a lakosságnak bevétel, a vállalkozásoknak kiadás. Ha 10 százalékkal emelkedik a minimálbér, 2–3 százalékkal emelkedik az átlagbér.
Minimálbérnek két hatása van: a vállalatok árat emelnek, ám Nagy Márton szerint a termelékenység növekedésével ennek az éle kivehető. „A munkaerőköltség növekszik, de a munkaerőhatékonyság is fejlődik ezzel párhuzamosan” – mondta.
Emlékeztetett, hogy 1900 vállalat adott be jó pályázatot a Demján Sándor Program keretében, a vállalatok nagy része digitalizálni, illetve kapacitásbővítő beruházásokat szeretne eszközölni. „A kormány olcsó források – például támogatott hitelek – által segíti a termelékenység-növelési szándékot.” Példaként említette a Széchenyi Kártya-hiteleket, melynek volumene ma 5000 milliárd körül van, ez a költségvetésnek 320 milliárd forint kiadást jelent. „A beruházási hitelek 3, az egyéb hitelek támogatott kamata 4,5 százalék” – mutatott rá.
Nagy Márton egyetért Nagy Elekkel abban, hogy végre kell hajtani a vállalkozások adóterheinek egyszerűsítését – erről egyeztetnek a kamarával. Az ESG-követelményekkel kapcsolatos adminisztrációs kötelezettség egy éves halasztását szorgalmazza, valamint az NTAK egyszerűsítését is kilátásba helyezte.
