Címke: Minimálbér

Minimálbér 2021: ennyit viszünk haza jövőre!

Minden vélemény számít!

Minimálbér 2021: ennyit viszünk haza jövőre!

Miután most a kétféle minimálbér és az átlagbér hányadosa megfelel az uniós átlagnak, vélelmezhető, hogy ez meg is marad, így a minimálbér emelése a várható növekedése a tervezett átlagos béremelkedés szintjének megfelelő lesz. Kérdés, hogy a kétféle minimálbér között változnak-e az arányok (az elmúlt két évben nagyot nyílt az olló), vagy most már egyforma mértékben növekednek.

Ha a konvergenciaprogramban felvázolt bérnövekedési tendencia valósul meg, és a kétféle minimálbér egyformán nő, akkor jövőre azaz 2021 évben viszont már csak 7-8, 2022-ben pedig 6-7 százalékos bérnövekedéssel számolnak, így 2021-ben 179 és 235 ezer lenne a két szint, 2022-ben pedig 190 ezer a minimálbér, 250 ezer a garantált bérminimum.

Euróban változatlan forintárfolyamon számolva a minimálbér így négy év múlva 610 euró lenne, a garantált bérminimum 800 euró lenne. Előbbi még mindig szerény összeg, de utóbbi, ami sokkal döntőbb, már egész jól néz ki: kissé meghaladja a fejlett EU-tagok szintjének felét. Persze addig náluk is lehet emelés, de vélelmezzük, hogy ők azért csak szerény mértékben fognak emelni a már most is igen szép szintről. Az arányok persze változhatnak: a kormány úgy is dönthet, hogy a következő időszakban a minimálbért emeli meg jobban (hisz ott nagyobb a szürkegazdaság aránya is), így akár az is elérheti az áhított szint felét. Persze, ahogy ezt korábban is sokszor jeleztük, egy kis forinterősödés igen jót tenne az euróban mért bérszinteknek.

Minimálbér 2020: Minimálbér és garantált bérminimum összege 2020

Minden vélemény számít!

Minimálbér 2020: Minimálbér és garantált bérminimum összege 2020

Hivatalos: ennyi lesz 2020-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege

Várhatóan nem kötnek új megállapodást a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek, így jövőre is nyolc-nyolc százalékkal emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege a 2018 végén megkötött, kétéves egyezség értelmében – értesült csütörtöki cikke szerint a Magyar Nemzet.

A lap úgy tudja, hogy a kormány év végéig csak abban az esetben hívja össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülését, amennyiben a képviseletek ezt maguk kezdeményezik, mert álláspontja szerint a szociális partnereknek kell egyezségre jutniuk.

A 2020-as minimálbérek pontos összegét várhatóan a december utolsó napján megjelenő Magyar Közlönyben hirdetik ki. A lap számításai szerint a minimálbér bruttó 161 000 forintra, míg a középfokú végzettséghez kötött, a kötelező legkisebb keresetűek érdemi többségét adó bérminimum bruttó 210 600 forintra nőhet.

Hiába teljesített a vártnál jobban a magyar gazdaság, a munkáltatói érdekképviseletek nem kívánnak eltérni a korábbi megállapodástól. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Nemzetnek megerősítette, nem kívánnak új alkut kötni a szakszervezetekkel, mert a szakértői előrejelzések világgazdasági szinten a növekedés visszaesésével számolnak, és ennek hatására a magyar gazdaság növekedése jövőre négy százalék körüli szintre mérséklődhet az idei évre várható 4,8-5 százalékról.

Továbbra is folyik a verseny a képzett munkaerőért, emiatt pedig a piacképes cégek jóval nagyobb mértékben emeltek eddig is a fizetéseken. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozásoknak a kötelező nyolcszázalékos emelés még nem jelent komoly kockázatot

– emelte ki Perlusz László. Úgy látja, hogy a tavalyi megállapodás megváltoztatása a közszféra kiadásait növelné meg elsősorban, és így az további karcsúsításra szorulna. A főtitkár hozzátette: a cégek szakemberigénye nem mérséklődik, ezért a képzett dolgozók megtartása a minimálbérektől függetlenül nagy béremeléseket generál.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, hogy idén a minimálbérek emelkedése jelentősen elmaradt a versenyszféra bruttó 12 százalék körüli átlagos bérnövekedésétől, ráadásul a főbb gazdasági mutatók is jobbak a vártnál, ezért a szakszervezeti oldal elfogadhatatlannak tartaná a két számjegyű felzárkóztatásnál kisebb mértéket. Kiemelte: a vállalati szféra adatait figyelembe véve a konföderáció a bérajánlás 12-15 százalékra emelésére is javaslatot tesz.

Pontos összege:

Minimálbér 2020. évi összege

2020 január 1-től a minimálbér összege bruttó 160.920 Ft. A minimálbér – családi adókedvezmény nélkül számított – nettó összege így várhatóan 107.000 Ft lesz 2020-ban.

A minimálbér – 1 gyermek/eltartott esetén családi adókedvezménnyel együtt számított – nettó összege így várhatóan 117.000 Ft lesz 2020-ban.

A minimálbér – 2 gyermek/eltartott esetén családi adókedvezménnyel együtt számított – nettó összege így várhatóan 147.000 Ft lesz 2020-ban.

Garantált bérminimum 2020. évi összege

2020 január 1-től a garantált bérminimum összege bruttó 210.600 Ft lesz.

 

Kapcsolódó cikkek : itt és itt

Minimálbér összege 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint

Minden vélemény számít!

8 százalékkal emelkedhetnek a minimálbérek

2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint

És 2020-ban is ennyivel növelik a teljes munkaidőben adható legkisebb béreket.

Jövőre 149 ezer forint lesz a minimálbér és 195 ezer forint a garantált bérminimum, miután Varga Mihály percekkel ezelőtt bejelentette, hogy mekkora mértékben emelkednek 2019-től a teljes munkaidőben adható legkisebb bérek. Idén 138 ezer, illetve 180 500 forint volt a két összeg. Sajtóbeszámolók szerint a jövő év után 2020-ban is 8-8 százalékkal nőhetnek ezek a bérek.

A munkaadók 5+2 százalékos emelést tartottak kezdetben elfogadhatónak, tekintettel a termelékenység alakulására. Utóbb ajánlatukat 8 százalékra emelték. A munkavállalók pedig a bérfelzárkóztatás szükségességére hivatkozva 13-15 százalékot akartak elérni. Ebben a cikkben osztottuk meg karácsony előtt értesülésünket, hogy mekkora lehet végül az emelések mértéke. Jeleztük, hogy végül a munkaadók ajánlatához állhat közelebb a minimálbér emelése.. Ebben pedig még szeptemberben megírtuk, hogy minimálbérek emelése nem fogja meghaladni a 10 százalékot, így a garantált bérminimum sem fogja elérni a 200 ezer forintot 2019-ben.

Az emeléssel tovább zárkózik a magyar minimálbér az európai mezőnyben, de a lemaradás még mindig jelentős, erről ebben a cikkünkben írtunk.

A döntés egyben azt is jelenti, hogy a minimálbérhez kötött ellátások is emelkednek jövőre. Ebben a cikkünkben számoltuk ki, hogy különböző mértékű emelések után mekkora lehet a gyed, illetve a táppénz összege 2019-ben. A 8 százalékos minimálbér-emelés mellett a gyed havi összege 208-209 ezer forint lenne jövőre.

Frissítés

A Pénzügyminisztérium közlése szerint 2020-ra a minimálbér összege 161 ezer forintra, a garantált bérminimum összeg 210 600 forintra emelkedik. Az egyezséget a kormány mellett a munkaadói érdekképviseletek mindegyike, a munkavállalói oldal részéről – a Magyar Szakszervezetek Szövetsége kivételével – mindenki aláírta. Varga Mihály tárcavezető közölte, a legkisebb bérek érdemi növelésével – csakúgy, mint az előző években – jövőre is nagymértékű béremelkedés valósulhat meg hazánkban, ami tovább javítja a magyar családok anyagi helyzetét. Mint mondta, a családalapítást, a gyerekvállalást és -nevelést támogatjuk a családi adókedvezménnyel is, amelyben már több mint egymillió család részesül. Jövőre ismét ötezer forinttal emelkedik a kétgyerekesek adókedvezménye, így 2015-höz képest már kétszer annyit, havi negyvenezer forintot tudnak megtakarítani. Mint mondta, a 2016 novemberi hatéves bérmegállapodás értelmében 2019 júliusától újabb két százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami tovább mérsékli a vállalatok adóterheit. A munkáltatói adócsökkentés nagyobb teret ad a cégeknek, hogy minél magasabb béremeléseket hajtsanak végre a munkavállalóik körében. Varga Mihály hangsúlyozta, a béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatás is folyamatosan növekszik, már meghaladta a 4,5 milliót a munkában állók száma, így van tér a keresetek további emelésére. A minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan növekedtek az elmúlt időszakban. Emiatt nemzetgazdasági szinten 2017-re a nettó keresetek reálértéke – a családi kedvezmények figyelembevételével – átlagosan 36 százalékkal nőtt 2010-hez képest

Minimálbér és garantált bérminimum 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 202,000 lesz!!!

Minden vélemény számít!

Minimálbér 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér írja a 24óra!!!

Minimálbér és garantált bérminimum 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 202,000 lesz!!!

A dolgozók megtartása érdekében akkor is biztosítaniuk kell a kereskedelmi láncoknak a 15-20 ezer forintos bérelőnyt, ha a garantált bérminimum jövőre 202 ezer forintra emelkedik.

Az áruházláncok és a szakszervezetek közti őszi bértárgyalások tétje az, hogy bruttó 220 ezer forint körüli alapbért adjanak jövőre a munkavállalóknak – értesült a Világgazdaság. Ez azon alapul, hogy egy versenyképes bolthálózatnak 15-20 ezer forintos bérelőnyt kell biztosítania dolgozóinak a mindenkori garantált bérminimummal szemben, márpedig lapunk úgy tudja,

az idei 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra ugrik, miközben a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó.

A munkáltatók és a szakszervezetek közti bérmegállapodást azonban lassíthatja, hogy a kormány – információink szerint – hivatalosan csak november végén, december elején tervezi ismertetni ezeket a számokat.

A több mint 17 ezer főt foglalkoztató Tesco a legnagyobb bolthálózatként évről évre a bérviták kereszttüzében áll. A hipermarket képviselőivel is azzal a szándékkal ül tárgyalóasztalhoz októberben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), hogy 219-220 ezer forintos kezdő bért érjen el. Karsai Zoltán, a KASZ elnöke a Világgazdaságnak viszonyításképp elmondta, a Tescónál már ma is lényegében minden bér 2-essel kezdődik, hiszen a bruttó 197 ezer forintos alapbér ki­egészül a pótlékokkal és a 12-16 ezer forintos cafeteriával. De ahhoz, hogy az áruházlánc megőrizze bérelőnyét a garantált bérminimummal szemben, a várt többletbevételt is el kell érnie. Márpedig a 2018 februárjában zárt üzleti évben 636-ról 623 milliárd forintra csökkent a forgalom, az adózott eredmény pedig 50-ről 17 milliárdra mérséklődött.

Ha zajos viták után is, de a Tescónál rendre megállapodás született, a Metrónál viszont kemény menet elébe néz a KASZ. Jókora, 20-30 ezer forint lehet a különbség az álláspontok között. A munkáltató azzal érvel, hogy 13-14. havi fizetést is ad, ebből fakadó előnye azonban akkor ér valamit éves szinten, ha megadja a szakszervezetek által megküldött 210 ezer forintos bérajánlatot, vagy legalábbis megközelíti. Ha nem történik érdemi előrelépés, a munkavállalók rövidesen sztrájkkal fenyegethetnek.

Egy hónapokkal korábbi felmérés már eleve elégedetlenséget tükrözött: úgy nyilatkozott a dolgozók 21 százaléka, hogy elhagyja a vállalatot, ha a bérhelyzet nem rendeződik, de további 33 százalékuk is elgondolkodik a váltáson. Lapunk ráadásul úgy tudja, ma sincs elég ember a vállalatnál, főleg a budapesti áruházakban: több esetben vidékről buszoztattak dolgozókat a fővárosba.

Míg Budapesten vagy egy vidéki nagyvárosban, például Debrecenben, Szegeden, Pécsen vagy Győrben akár plusz 15-20 ezer forintért átmegy egy dolgozó a jobb ajánlatot adó versenytárshoz, addig egy kistelepülésen gyakran plusz 30 ezerért sem mennek át az emberek egy vagy két faluval odébb – állapította meg Karsai Zoltán. Ezzel magyarázható, hogy a 180 500 forintos bérminimumon foglalkoztató kisboltok sem zárnak be munkaerőhiány miatt, mert ha nehezen is, de találnak embert.

További információk itt: Minimálbér 2019

 

Minimálbér és garantált bérminimum 2018

Minden vélemény számít!

Minimálbér és garantált bérminimum 2018

A minimálbér összege 2018. január 1-jétől 138 000 forint, a garantált bérminimum összege 180 500 forint.

A 2018-ban érvényes minimálbér és garantált bérminimum összegeket tartalmazó rendelet a Magyar Közlöny 2016. évi 204. számában jelent meg.

Minimálbér 2018

2018. január 1-től a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) havibér alkalmazása esetén bruttó 138 000 forint.

2018. január 1-jétől a minimális hetibér 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6 350 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 794 forint.

Garantált bérminimum 2018

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a megállapított garantált bérminimum 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén bruttó 180 500 forintra emelkedett.

2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8 300 forint, órabér eseten pedig legalább 1 038 forint lesz a dolgozóknak kifizetendő bér összege.

Részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén a meghatározott havi, heti és napi bért a munkaidő mértékével arányos összegben kell figyelembe venni.

Minimálbér, garantált bérminimum változása az elmúlt években

minimálbér

Egyes juttatások a minimálbér összegéhez kötődnek, így ezek is emelkednek a minimálbér összegének változásával.

A változás érinti többek között a gyed (gyermekgondozási díj) összegét is. A gyed a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka, de maximális összege a minimálbérhez igazodik. A gyed kifizetési plafonja a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Azaz 2018-ban (138.000*2*0,7 forint ),193 200 forint a gyed maximális összege.

Minimálbér összege 2018 – ennyivel nőhet a minimálbér >>

Minden vélemény számít!

Minimálbér összege 2018 – ennyivel nőhet a minimálbér >>

Megerősítette Varga Mihály az M1-nek, hogy vizsgálják a lehetőségét a tervezettnél nagyobb minimálbéremelésnek és járulékcsökkentésnek. Már mondják egy ideje a gazdasági szakértők, hogy kedvező állapotban van a költségvetés, így lehet mozgástér az újabb adócsökkentésekre és fizetésemelésekre. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy elkezdődtek az egyeztetések.

Lapinformációk szerint a kormány várhatóan újratárgyalja az érdekképviseletekkel a bérmegállapodást. Ennek következtében a minimálbér mellett a garantált bérminimum is nagyobb mértékben emelkedhet. Ugyanakkor a tervezett 2-2,5 százalékos járulékcsökkenésnél nagyobb, akár 4 százalékos mérséklés is jöhet.

A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt a Híradónak, hogy megvizsgálják: az idei 5 százalékos járulékcsökkentés és az adók, így például a társasági adó lefaragása mennyire volt eredményes.

– Most az a feladatunk, hogy megnézzük, hogyan hatott a gazdaságra. A munkaadók és a munkavállalók véleményét is várjuk majd ehhez. a kormány készít egy előterjesztést, ezt a megfelelő fórumon átbeszéljük a partnereinkkel és utána lehet arról a kérdésről beszélni és dönteni, hogy van-e szükség további csökkentésre – fogalmazott a miniszter.

A Híradó információi szerint szeptember második felében, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén már kiderülhet, hogy mennyire áll jól a költségvetés, van-e lehetőség új, lazító intézkedésekre. A gazdasági szakértő szerint egyelőre nem lehet ok a panaszra. Hozzátette: egy nagyobb járulékcsökkenés a gazdaság teljesítményét is növelheti. Kapcsolódó cikk >>>

Minimálbér 2018: nettó 26 ezer forintos béremelés jöhet januártól!

Minden vélemény számít!

Minimálbér 2018: nettó 26 ezer forintos béremelés jöhet januártól!

Az LMP két oldalról is emelné a béreket a 2018-as költségvetésben, az ellenzéki párt egyfelől a nettó kereseteket növelné jelentősen az adók átrendezésével, másrészt teljes közszolgálati bérrendezést javasol – közölte a párt vasárnap az MTI-vel.Az L*P az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett bevezetné a több sávos adózást.

Adómentessé tenné a minimálbért, amelynek így 26 ezer forinttal nőne a nettó értéke, az átlagbért keresők pedig számításaik szerint 38 ezer forintot nyernének havonta. A keresők “alsó” 90 százaléka jól járna – tették hozzá.
A közszolgálatban dolgozók béremelésére további 300 milliárd forintot szánna a párt, ezen belül többek között emelnék a mentősök bérét 21 milliárd forinttal, az egészségügyi dolgozók bérkeretét 80, a pedagógusokét 40, az oktatásban dolgozó segítőkét 10, a felsőoktatásban dolgozókét 15, a közszolgálati dolgozókét 30, a szociális dolgozókét 40, a kulturális dolgozókét pedig 15 milliárd forinttal növelnék.

Az ellenzéki párt az intézkedéseket azzal indokolta, hogy az eddigi béremelések csupán részlegesek voltak, vagy “üres ígéretek maradtak, sőt blöffnek bizonyultak”. Az L*P ezzel szemben nem csak egyszeri béremelést, hanem valós fejlődést és béremelkedést biztosító életpályákat is kínál – írta a párt közleményében.

Minimálbér 2016 – 110 vagy 112 ezer forint lesz?

Minden vélemény számít!

Minimálbér 2016 – 110 vagy 112 ezer forint lesz?

 

Nem született megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékéről.

A munkáltatók ragaszkodnak a hétfői VKF-tárgyaláson elmondott álláspontjukhoz, amit a szakszervezeti oldal nem fogad el – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az MTI-nek kedden.

Kordás László kiemelte: mivel a VKF-tárgyalásokon a szociális partnerek nem tudtak megegyezni, ezért a döntés a kormány kezébe került. A kormány várhatóan szerdai ülésén határoz a 2016. január 1-jén életbe lépő minimálbérről és a szakmunkás bérminimumról − tette hozzá. A MaSzSz elnöke úgy fogalmazott: a szakszervezeti oldal kompromisszumkészséget mutatott azzal, hogy engedett a korábbi béremelési javaslatából és azt bruttó 7, illetve 7,4 százalékra mérsékelte.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint negatív üzenete van annak, hogy a versenyszféra két képviselője nem tudott megegyezni, ezért a kormány, amely a versenyszférában nem munkáltató vagy tulajdonos, hirdeti majd ki a béreket. A VOSZ főtitkára az MTI-nek hangsúlyozta: a munkáltatói oldal bruttó 4,76 és 4,91 százalékos béremelési javaslata korrekt ajánlat volt. Dávid Ferenc kifejtette: bár normális szakszervezeti célnak tartja azt, hogy a nettó minimálbér érje el a létminimum összegét, a jelenlegi adó- és járulékrendszer nem kedvez e célkitűzésnek.

További hírek : minimálbér 2016

Minimálbér, létminimum 2016 – Legalább a létminimumot érje el a minimálbér

Minden vélemény számít!

Minimálbér, létminimum 2016 – Legalább a létminimumot érje el a minimálbér

 

Bérfelzárkóztatási programban szeretne megállapodni a 2016. évi költségvetés benyújtása előtt a szociális partnerekkel a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) azért, hogy a minimálbér nettója elérje létminimumot.

Jelenleg 20 ezer forint különbség van a kettő között, az egyfős, egy keresős létminimum szintje 88 ezer forint, míg a nettó minimálbér 68 ezer forint. Akár több évre szóló, több ütemű felzárkóztatási programban is készek megállapodni – közölte Kordás László, a szövetség elnöke .

Az érdekképviseleti vezető szerint megállapodás részévé kell tenni az adókörnyezet változását is. A minimálbér bruttója mintegy 31 500 forinttal, 105 ezer forintra nőtt 2010 óta, azonban a növekményből mindössze 8500 forint maradt meg nettóban a dolgozóknak – ismertette. A növekmény teljes összegét ki kell termelnie a munkáltatóknak, azonban a munkavállalók nem kapják meg – mondta. Az államnak is feladatot kell vállalnia abban, hogy amit profitált az eddigi emelésekből, a munkaadók és a munkavállalók között megosztásra kerüljön – jelentette ki.

Kordás László elmondta: készen állnak a tárgyalásra, bár még nincsen konkrét időpont, de ha a költségvetést áprilisban nyújtják be, most már „itt van az ideje” a tárgyalások megkezdésének az egyeztető fórumokon – fogalmazott.

Az elnök kitért arra, hogy a közszolgálatban 2008 óta nem volt általános bérfejlesztés, ezért fontos erről is tárgyalásokat kezdeni a közszféra szakszervezeteit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT).

Szerző: MTI