Így adózunk 2026-ban! Fontosabb adóváltozások amik a jövő héten életbe lépnek!
Az adóügyi változások célja elsősorban a családok támogatása adókedvezmények formájában, a vállalkozások terheinek csökkentése, a beruházások ösztönzése,valamint az adóadminisztráció modernizálása.
Az Országgyűlés által november végén elfogadott törvények jelentős változásokat hoznak az adózás terén 2026-ban. Jövőre több adóügyi módosítás is hatályba lép, amelyek számos adónemet és adózási eljárást érintenek.
A családokhoz megy a pénz jövőre
A 2024. év végi adótörvény módosítás (2024. évi LV. törvény) alapján 2026-tól lép hatályba a családi kedvezmény kétszeresére emelése. Minél több gyermeke van egy dolgozó házaspárnak, annál több adókedvezményt tudnak igénybe venni családi alapon havonta, vagy évente egy összegben:
2026. január 1-től egy gyermek esetében 20 ezer, két gyermeknél 80 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig 66 ezer forintra növekszik az adókedvezmény egy gyermekre jutó mértéke. A tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők 2025. július elsejétől a megnövelt adókedvezményen túl havonta további 5 ezer forinttal, 2026-tól pedig már 10 ezer forinttal növelt összegben vehetik igénybe a családi adókedvezményt. A szülők továbbra is megoszthatják egymás között a családi adókedvezményt, így a lehető legnagyobb mértékű adóengedményben részesülhetnek. A kedvezmény igénybe vehető év közben, a munkáltatónak adott adóelőleg-nyilatkozattal, vagy az adóévre vonatkozó szja-bevallásban utólag is.
Emellett
2026. január elsejétől a háromgyermekes anyák után már a két gyermeket nevelő anyáknak sem kell személyi jövedelemadót fizetniük:
A kétgyermekes anyák lépcsőzetesen szereznek jogosultságot az szja-mentességre,
- 2026. január 1-jétől a 40 év alatti,
- 2027-től az 50 év alatti,
- 2028-től az 60 év alatti,
- 2029-től pedig valamennyi kétgyermekes édesanya megkapja az élethosszig tartó szja-mentességet a munkával szerzett jövedelmei után.
Átfogó adóváltozások 2026-tól: jelentős könnyítések, új kedvezmények és szigorúbb adózási elvárások
Vállalati oldalon az egyik legfontosabb módosítás a környezetbarát beruházások ösztönzése, amelynek érdekében új adókedvezmények is megjelennek. Ezek közé tartozik az energiaellátók jövedelemadójában az új energetikai beruházásokkal kapcsolatos adókedvezmény, valamint társasági adóban – uniós implementáció révén – a tiszta technológiák gyártási kapacitásának bővítését támogató adókedvezmény, amely egy már meglévő adókedvezmény kiváltását szolgálja és Budapesten 15, vidéken akár 35 százalékos támogatási intenzitással érhető el – derült ki az EY összefoglalójából. A másik új kedvezmény a környezeti károk felszámolására és természetvédelmi beruházásokra fókuszál, ahol a támogatási intenzitás 70 vagy akár 100 százalék is lehet, legfeljebb 30 millió euró összegig.
Jelentős változás érkezik a kiskereskedelmi adóban is, ahol a megemelt sávhatárok miatt körülbelül 3500 vállalkozás számolhat alacsonyabb adóteherrel januártól: az adómentes sáv a korábbi 500 millió forint helyett 1 milliárd forintig tart, a legfelső kulcs pedig 150 milliárd forint felett lép életbe. Átláthatóbb szabályozást jelent, de egyben a kisebb vállalkozások számára adókönnyítést is céloz az a módosítás, hogy a töltőállomásokon nyújtott szolgáltatások kikerülnek a kiskereskedelmi adó hatálya alól.
A változások egyik központi eleme vállalati szemszögből az áfabevallások részletesebb adattartalma, amely 2026. július 1-jétől lép életbe. A módosítások nem titkolt célja az, hogy minél több vállalkozást tereljenek az eÁFA rendszer használata felé, amely hosszabb távon csökkentheti az adminisztrációt.
Számos könnyítést hoz 2026 a kkv-knak
A kisebb cégek számára további érdemi könnyítés a kisvállalati adó határainak emelése: a belépéshez szükséges árbevétel és mérlegfőösszeg 6 milliárd, a létszámkorlát pedig 100 fő lesz, míg a bennmaradás 12 milliárd forintos bevételig és 200 fős létszámig biztosítható.
A költséghányadok emelése és a bevételi korlátokhoz kapcsolódó feltételek változása új választási szempontokat teremt az egyéni vállalkozók számára. Az egyéni vállalkozóknak ezért célszerű megvizsgálni, hogy tevékenységükhöz és költségszerkezetükhöz az átalányadózás, a tételes költségelszámolás vagy az alanyi mentesség biztosítja-e a legkedvezőbb adózási eredményt. Az alanyi adómentességet újonnan választóknak december 31-ig kell nyilatkozniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amit legegyszerűbben Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (az ONYA-ban) tehetnek meg.
Három év alatt 24 millió forintra emelkedik majd az alanyi adómentesség értékhatára is, ami sok kisvállalkozónak nyújt kézzelfogható könnyítést.
2026. január 1-jétől csökken a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók esetében a havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja. Ettől az időponttól a szocho alapja – hasonlóan a társadalombiztosítási járulék (tb-járulék) alapjához – havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 100 százaléka, a 112,5 százalék helyett.
Jövőre már nemcsak az átalányadózóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozóknak is elegendő negyedévente bevallaniuk a tb-járulékot és a szochót; nem kell havonta bíbelődniük a bevallásokkal. A bevallási gyakorisághoz igazodik a szocho és a tb-járulék megfizetésének határideje is, így mind a bevallást, mind a befizetést a negyedévet követő hónap 12-ig kell teljesíteni, de az elszámolás miatt a járulékbevallásban a közterheket havonkénti bontásban kell feltüntetni. Az egyéni vállalkozóknál a bejelentéshez kapcsolódó adminisztrációs terhe is csökken, mert helyettük 2026-tól a biztosítotti bejelentést a NAV intézi hivatalból.
Az egyszerűsített foglalkoztatásban is könnyítést hoz az újév. A mezőgazdasági idénymunka éves kerete 210 napra, az egy munkáltatónál végezhető alkalmi munkáé pedig 120 napra nő, és a személyi jövedelemadó szabályai is módosulnak: többek között bővül a SZÉP-kártya felhasználási köre és új otthontámogatási elemek jelennek meg.
A pénzügyi szektor 2026-tól szigorúbb feltételek mellett adózik
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadója az adóalap 20 milliárd forintig 10 százalék, efölött pedig 30 százalék lesz. Az állampapír-állomány növekedése alapján igénybe vehető adócsökkentés felső határa 50 százalékról 30 százalékra mérséklődik.
