Kisvállalati adó (KIVA 2019) – A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től
Mi a kisvállalati adó (KIVA)?
Kik választhatják a kisvállalati adót?
Mennyi a kisvállalati adó mértéke, mi a kisvállalati adó alapja?
Ki választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást?
a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és megteszi az ehhez szükséges bejelentést.
Milyen cégek választhatják a kisvállalati adót?
- az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt,
- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét; Bevételként
– az értékesítés nettó árbevételét
– az egyéb bevételeket
– a pénzügyi műveletek bevételeit
– a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni.
- üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
- az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot (nincs arányosítás). Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.
Kapcsolt vállalkozások esetén a létszám és bevételi határokat együttesen kell figyelembe venni. Belföldi adóalanyoknál az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelmekre is kiterjed. Külföldi vállalkozó esetén csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki.
Hogyan lehet a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni?
- A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet
- A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Azaz ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie
- Ha valaki a bejelentkezést megtette, de mégsem így szeretne adózni, a bejelentést január 15. napjáig visszavonhatja.
- Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?
- Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve igazolatlan eredetű termék forgalmazása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával
- Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával
- Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 1.000.000.- forintot
- Ha a vállalkozás által fogalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett
- Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 1 milliárd forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával
Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt – a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével – a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra.
Mennyi a kisvállalati adó mértéke?
- Az adó mértéke 13%.
Mi a kisvállalati adó alapja?
- a személyi jellegű kifizetések és jóváhagyott osztalék összege,
- amely a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással is csökkenthető,
- de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum adóalap).
Fontos kiemelni, hogy a KIVA alapjának meghatározásakor elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van, ami a korábbi éveknek a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított negatív adóalapjából keletkezik (pl. tőkebevonás miatt), továbbá a társasági adóalanyiság ideje alatt keletkezett és még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható. Az elhatárolt veszteséget – főszabály szerint – a személyi jellegu kifizetések figyelembevétele nélkül számított adóalap terhére kell leírni. A beruházó vállalkozások számára különösen kedvezo szabály, hogy amennyiben az adózó új eszközöket szerez be vagy állít elő, úgy ezen tárgyévi kifizetések összegéig az elhatárolt veszteség és a tárgyévben keletkező veszteség (személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított tárgyévi negatív adóalap) a minimum adóalap terhére is elszámolható.
A kisvállalati adózás legalapvetőbb előnyei
- A béreket terhelő adókulcs (13%) lényegesen kedvezőbb a kiváltott szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes kulcsánál (21%).
- A szociális hozzájárulási adót és részben a szakképzési hozzájárulást is érintő foglalkoztatással összefüggő kedvezmények többsége (munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő munkaeropiacra lépő nők, megváltozott munkaképességű személyek, szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezmények) a kisvállalati adóból is igénybe vehető a személyi jellegű kifizetések csökkentése révén.
- A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell adózni.
- Amennyiben a beruházások tőke bevonását (vagy a kapott osztalékok vállalkozásban tartását) igényelik, költségük a minimumadó, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból.
Mindezek alapján fő szabályként a KIVA választása nagy valószínuséggel megéri azon vállalkozásoknak, amelyeknél a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják, hosszabb távon pedig ez az adózási mód különösen kedvező a növekedni vágyó vállalkozások számára.
KIVA tájékoztató
E mellett felhívjuk figyelmét, hogy a KIVA választásával keletkező adóelőnyének becslését elkészítheti a PM által közzétett, a kisvállalati adókötelezettséget az általa kiváltott hagyományos adóterhekkel (társasági adó, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) összehasonlító kalkulátor segítségével, amely ezen a honlapon érhető el.
A KIVA választásakor mérlegelendő speciális tényezők
A kisvállalati adózásra való áttérés természetesen egyedi és körültekintő mérlegelést igényel. A hagyományos adózáshoz képest a KIVA választása hátrányos lehet azoknak az adózóknak, amelyek gyakorlati képzést folytatnak, vagy a jövőben ilyen tevékenység folytatását tervezik. Ennek oka, hogy a szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel is teljesíthető, amely esetben az adózó a kötelezettséggel összefüggésben normatív csökkentő tételt alkalmaz, amely adott esetben meghaladhatja a hozzájárulás mértékét és visszaigénylésre jogosít. Mivel a kisvállalati adó alanyai részérol nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, részükről a kötelezettség gyakorlati képzésessel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére.
A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től
Forrás: nav.gov.hu
Fontos lehet még a választás eldöntésekor
Sem a Munkaügyi Központ, sem pedig egyéb munkahelymegőrző pályázatoknál nem térítik a kivát a szochóval ellentétben.
Kisvállalati adó választása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz a
- társasági adó
- szociális hozzájárulási adó
- szakképzési hozzájárulás
bevallása és megfizetése kötelezettségének. Az osztalék utáni személyi jövedelemadót (15%) és egészségügyi hozzájárulást (14%) – ez 2019-től szociális hozzájárulási adó lesz, mértéke 19,5% – továbbá az iparűzési adót meg kell fizetni.
A kisvállalati adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és befizetni. Év közben adóelőleget kell fizetni, ennek mértéke havonta a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 13%-a. Az adóelőleget minden hónap 12. napjáig kell megfizetni.
