Nyugdíjprémium 2018: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben >>>
A kedvező negyedéves adatok alapján tényleg pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. Meg is mutatjuk, várhatóan mennyit.
2018 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pontosabban a bruttó hazai termék (GDP). A közgazdászokon kívül ennek a nyugdíjasok is örülhetnek, hiszen ha a GDP bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, az novemberben nyugdíjprémiumot jelent. 
A 4,4 százalékos második negyedéves bővülés nem garancia arra, hogy a tendencia folytatódik, azonban erősíti a reményeket, hogy a idén is lesz keret pluszpénzre. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre ígéretet tett rá, ahogyan belengette 2019-re is.
A prémium összegét két szám szorzata adja:
- a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
- a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.
Leegyszerűsítve: a GDP-növekedés és a 3,5 százalékos határ különbözete (tavaly 4,1-3,5=0,6) megszorozva a novemberben esedékes nyugdíj negyedével, de maximum 20 000 forinttal. Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy havi nettó 80 ezer forintos nyugdíj felett minden érintett ugyanakkora mértékű prémiumot kap, ezalatt viszont arányosan kevesebbet.
13. havi nyugdíj helyett tűzoltás
2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén jelentette be, hogy a kormány 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés és az államháztartási hiánycél teljesülése esetén nyugdíjprémiumot ad a nyugdíjasoknak. Egy évvel a gazdasági világválság kirobbanása és egy éppenhogy elkerült államcsőd után ez szigorú feltételnek számított, ráadásul a bejelentés már csak azért sem aratott osztatlan sikert, mert a bizonytalan kifizetést az azévben véglegesen kivezetett 13. havi nyugdíj és a svájci indexálás (ami infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette) eltörlése utáni kompenzációnak szánták.
A világgazdasági válság hosszú árnyékot vetett, a magyar GDP bővülése először 2017-ben lépte át a 3,5 százalékos határt, tavaly meg is érkezett az első prémium. Ami éppen azoknak adott a legkevesebbet, akiknek a legtöbbet kellene jutattatni a gazdasági bővülés eredményeiből.
Mivel az elosztás arányos, a kispénzű nyugdíjasok kevesebbet, a több nyugdíjat kapók többet kapnak.
Simonovits András nyugdíjaszakértő korábban a 24.hu-nak elmondta: eredetileg az volt a törvényalkotó szándéka, hogy ha 3,5 százalék felett nő a gazdaság, akkor 80 ezer forintig fokozatosan visszaadja a 13. havi nyugdíjat a legszegényebb nyugdíjasoknak. Simonovits számításai szerint azonban csak 7,5 százalékos GDP-növekedés esetén kapna minden nyugdíjas havi 80 ezer forintot.
A plusz pénz nem csak emiatt keserédes öröm: a nyugdíjprémium – hasonlóan a szintén nyugdíjkorrekciós eszköznek tekinthető Erzsébet-utalványhoz – trükkös támogatás, ugyanis a kötelező nyugdíjemelésnél nem számít bele abba az összegbe, amiből a korrekciót elvégzik. Így a kormány úgy ad segítséget, hogy az alap probléma megoldását matematikai elterelő hadműveletekkel akadályozza meg.
A nyugdíjprémium, a kötelező nyugdíjemelés és az Erzsébet-utavány ellenére a nyugdíjasok helyzete továbbra sem rózsás. Bár az aktív réteg haszonélvezője a növekvő béreknek, az ezzel járó növekedő árakat a kisebb anyagi segítségek nem ellensúlyozzák. Az Azénpénzem.hu számítása szerint 2017-ben mindössze körülbelül minden tizedik nyugdíjas kapott kézhez nagyobb összeget, mint a tavalyi nettó átlagbér.
