Családi pótlék feltételei 2020: Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás változásai

Családi pótlék feltételei 2020: Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás változásai

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.

nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező – a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
  • a nevelőszülő, a gyám,
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

  1. a) mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatás (Cst. 8. §) iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
    • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
    • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
    • a nevelőszülő, a gyám
    • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték
    • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
    • a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel,
    • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
    • a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

    Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki köznevelési intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

    • akinek mindkét szülője elhunyt,
    • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
    • aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
    • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
    • aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban,
    • a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

    Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?

    A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki

    1. a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,
    2. b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
    3. c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

    Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?

    Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:

    1. a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek,aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét  ezen rendelet melléklete szerinti Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekrőlelnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézményszakorvosa állítja ki két példányban.
    2. b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy,aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szerve, másodfokon a másodfokú orvosszakértői bizottság vizsgálja és igazolja, amelyről szakvéleményt ad ki.

    A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását – a külön jogszabályban előírtak szerint – igazolták.

    A 18. életévét betöltött, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek köznevelési intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti.

    Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától 16. és 18. életév közötti gyermek esetén az is jogosult nevelési ellátásra, aki súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és az önkiszolgálási képessége hiányzik. Az erre vonatkozó orvosi igazolást a gyermeket kezelő szakorvos adja ki, az előírt formanyomtatványon. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható.

    Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegű családi pótlékban részesül.

    Kiskorú szülő jogosult lehet-e családi pótlékra?

    Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani, az igényt azonban törvényes képviselőjének kell benyújtani.

    16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

    Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?

    családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.

    Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát köznevelési intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

    A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.

    Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

    Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez csatolni a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.

    Mit jelent  a családi pótlék természetben történő folyósítása?

    A Cst. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról. Emellett a Gyvt. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.

    A természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét a kormányhivatal által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint – a gyámhivatal által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint – természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.

    A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete” az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése (Cst. 15. §).

    Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor – ennek szankciójaként – az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes gyámhivatal kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni, és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezi.

    Mikor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását?

    Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

    1. a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával.
    2. b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

    Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.

    Milyen bejelentési kötelezettsége van az ellátásban részesülőnek?

    A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:

    1. a) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
    2. b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
    3. c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
    4. d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
    5. e) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
    6. f) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
    7. g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
    8. h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
    9. i) az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
    10. j) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá – ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be – a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát

    Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

    A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához milyen nyomtatványok igazolások szükségesek?

    A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, a szociális intézmény vezetője a családi pótlék megállapítása iránti kérelmet „Kérelem családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén” elnevezésű nyomtatványon, míg az előző körbe nem tartozó személyek a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

    A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg eredetben kérjük csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.

    Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait

    – érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány ( pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.

    A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

    • a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
    • a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
    • a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
    • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
    • az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával

    igazolja.

    Amennyiben a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de köznevelési intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell azIgazolás tanulói jogviszony fennállásáról elnevezésű nyomtatványon.

    Amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM rendelet szerinti igazolást. (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről)

    (Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét a lakcím szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal felé bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben  történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.)

    A családi pótlék iránti kérelmet elbíráló szerv: amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz (Családtámogatási kifizetőhelyek: a Honvédelmi Minisztérium, az Országgyűlés Hivatala).

    Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak – írja a Kincstár.

Egyéni vállalkozó járulékai 2018/2019 : gyes, gyed, csed, családi pótlék és juttatások

Egyéni vállalkozó járulékai 2018/2019 : gyes, gyed, csed, családi pótlék

Egyéni vállalkozó esetében a csed, illetve a gyed összegét mi alapján számítják, az előző évi vagy az előző hat havi keresete alapján? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőt.

Ha az egyéni vállalkozónak az első gyermeke születik (azaz jelenleg nincs gyeden vagy gyesen és egy éven belül sem volt gyeden vagy gyesen) akkor az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

Családi pótlék

A családi pótlék alanyi jogon járó támogatás, ez mindenkinek egyformán jár.

A csecsemőgondozási díj összegének megállapítása

Ha a biztosítási idő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, akkor a csecsemőgondozási díj alapját a csecsemőgondozási díjra jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani.

Ha például a csecsemőgondozási díjra jogosultság 2018. december 7-étől áll fenn, akkor folyamatos biztosítás esetén az irányadó időszak 2017. január 1. – 2018. szeptember 30. közötti idő, azzal, hogy a 180 naptári napra jutó keresetet 2018. szeptember 30-ától kell visszamenőleg keresni.

Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a fenti bekezdésben leírt időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

Ha azonban a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (azaz 276 000 forintnak) a harmincad része. Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

A fentiekhez hasonlóan kell eljárni a gyermekgondozási díj esetén is.

Azaz, első körben a 180 ennek hiányában a 120 naptári napi jövedelmet kell keresni, a fentiekben leírtak alapján. Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (azaz 2018-ban havi 276 ezer forintnak) harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

Dupla családi pótlékot szeretnének a családok Augusztusban >>> Oszd meg…

Dupla családi pótlékot szeretnének a családok Augusztusban >>> Oszd meg…

Az MSZP azt követeli a kormánytól, hogy “ne verjék át” a magyar családokat: ha már bejelentették, akkor tényleg fizessék ki augusztusban a dupla családi pótlékot – mondta Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő hétfői budapesti sajtótájékoztatóján írja a 24óra.

A képviselő szerint ugyanis Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának dupla családi pótlékról szóló bejelentése “szimpla átverés”, hiszen valójában arról van szó, hogy a szeptemberi családi pótlékot utalják át augusztusban, azonban így a magyar családok szeptemberben “nulla forintot” kapnak. Szerinte Rétvári Bencének le kellene mondania.

Bangóné Borbély Ildikó arra szólította fel a kormányt, ne hozza olyan helyzetbe a családokat, hogy szeptemberben hiába várják a családi pótlékot, mert ez az összeg sokaknak a létfenntartást jelenti. Közölte: ha a kormány nem fizeti ki a plusz egyhavi juttatást, erről személyesen kezdeményez törvénymódosítást az Országgyűlésben, emellett az M**P szeptemberben újra beadja majd a családi pótlék emeléséről szóló javaslatát.

Hangsúlyozta: az M**P-kormány volt az egyetlen, amely 2002 és 2005 között minden évben, iskolakezdés előtt plusz egyhavi családi pótlékot fizetett, 2006-ban pedig duplájára emelte ezt a juttatást. Ezzel szemben – folytatta – az Orbán-kormány nyolcadik éve nem hajlandó emelni a családi pótlékot, amely 40 százalékot vesztett reálértéken, amióta a F**esz-KDNP kormányoz.

Rétvári Bence július végén jelentette be, hogy augusztusban dupla családi pótlékot kapnak a családok, hogy könnyebben tudjanak készülni az iskolakezdésre. Az államtitkár közlése szerint mivel sok családnak fokozott anyagi megterhelést jelent az iskolakezdés, a kormány úgy döntött, hogy a szeptemberi családi pótlékot több mint egy héttel korábban folyósítják. Így augusztusban a családok kétszer, a hónap elején és a hónap végén is kapnak családi pótlékot, hogy az iskolakezdéshez szükséges felszereléseket időben meg tudják venni – mondta.

Bangóné Borbély Ildikó a kormányzat által tervezett, honvédelmi nevelésre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy vélte: sokkal nagyobb problémák vannak ma az oktatásban, minthogy bevezessenek-e honvédelmi oktatást az iskolákban vagy sem. A kormány nem oldotta meg a mindennapos testnevelés bevezetésének feltételeit, nincsenek tornatermek és tömegével hiányoznak pedagógusok, ezért ez a kérdés másodlagos – tette hozzá.

Az M**P és az LMP által kezdeményezett augusztusi rendkívüli parlamenti ülésről a szocialista képviselő kérdésre válaszolva közölte: azt várják, hogy a kormánypárti képviselők mégis ott lesznek az ülésen, amelyen az oktatásról, vagyis a gyermekek jövőjéről lesz szó. Megjegyezte: ha a F**esz-KDNP nem vesz részt az ülésen, az azt jelenti, őket nem érdekli, mi lesz a gyerekek és Magyarország jövőjével.

És itt a válasz is, hisznen az éremnek 2 oldala van!

A F**esz-frakció szerint “a gyermekes családokat egyedül a szocialisták akarják átverni”; elképesztőnek nevezték, hogy azok beszélnek a családok támogatásáról, akik “mindig csak elvettek tőlük és folyamatosan megszorításokkal sújtották őket”.

A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója arra reagált hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében, hogy Bangóné Borbély Ildikó M**P-s országgyűlési képviselő előzőleg sajtótájékoztatón azt mondta: pártja azt követeli a kormánytól, hogy “ne verjék át” a magyar családokat, ha már bejelentették, tényleg fizessék ki augusztusban a dupla családi pótlékot. Szerinte ugyanis Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának dupla családi pótlékról szóló bejelentése “szimpla átverés”, hiszen valójában arról van szó, hogy a szeptemberi családi pótlékot utalják át augusztusban, azonban így a magyar családok szeptemberben “nulla forintot” kapnak.
A F**esz-frakció közleményében azt írta, a baloldali kormányok nemcsak elvették a családi adókedvezményt, hanem még a családi pótlékot is meg akarták adóztatni. Hozzátették: ha az Alkotmánybíróság nem akadályozta volna meg 2009-ben, “havi több ezer forintot húztak volna ki” a gyermekesek zsebéből a családi pótlék megadóztatásával.
Hangsúlyozták: a kormány 2010 óta nemcsak megvédte a családi pótlékot, hanem bevezette és folyamatosan bővíti a családi adórendszert, amellyel több pénz marad a családok zsebében. Úgy folytatták: a gyermekes családok iskolakezdését előrehozott családipótlék-kifizetéssel és az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztésével is segítik. A szeptemberi családi pótlék már augusztus végén megérkezik, a most következő tanévben pedig több mint 1 millió gyerek kap ingyen tankönyvet és minden eddiginél több pénzt fordítanak az ingyenes gyermekétkeztetésre is – olvasható a közleményben.

TÖBB EZER ISKOLÁSTÓL VESZIK EL A CSALÁDI PÓTLÉKOT ÉS TÖBB SZÁZ ÓVODÁSTÓL A NEVELÉSI ELLÁTÁST!

TÖBB EZER ISKOLÁSTÓL VESZIK EL A CSALÁDI PÓTLÉKOT ÉS TÖBB SZÁZ ÓVODÁSTÓL A NEVELÉSI ELLÁTÁST!

ÓVODÁSOKTÓL VESZIK EL A CSALÁDI PÓTLÉKOT! ENNYI CSALÁDOT ÉRINT A SZIGORÚ TÖRVÉNY!

Az Emmi államtitkárának Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére  Rétvári  Bence azt válaszolta, hogy  a 2015/2016-os tanévben igazolatlan hiányzás miatt  összesen 183 óvodástól vették el a családi pótlékot, ezt a számot gyakorlatilag fél év alatt érték el, mert 2016-januártól lépett hatályba az óvodákra vonatkozóan is a törvény.

Bangóné arra is rákérdezett rá, hogy egy tanévben a szülő miért csak három nap hiányzást igazolhat, és  minden más hiányzás esetében orvosi igazolást kell felmutatni. Bangóné szerint azért tűnik nagyon problémásnak, mert  az országban több száz gyerekorvos hiányzik, és az orvosokhoz kell menni a gyerekek hiányzásának igazolásáért ,mert ha nincs igazolva, akkor  elveszik a családi pótlékot.

A szocialista képviselő azt is tudni akarta, hogy hány óvodástól vették el a családi pótlékot,  2016 januártól, amióta az óvodai mulasztásokat is pénzmegvonással kell szankcionálni.

Rétvári Bence a  válaszában rámutatott arra, hogy a családi pótlék két ellátást foglal magába, az egyik a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. A nevelési ellátás jár az óvodásoknak, mert ezt a támogatást  a még nem tanköteles gyermek után folyósítják.

Az érintett gyermek ötödik mulasztott óvodai nevelési napja után felhívja  a gyámhatóság a nevelési ellátásra jogosult szülő figyelmét  a mulasztás jogkövetkezményeire. Akkor kezdeményezi a gyámhatóság a nevelési ellátás szüneteltetését, ha a gyermek igazolatlanul húsz óvodai nevelési napot mulasztott  az adott nevelési évben.

Az igazolatlan hiányzások miatt fél év alatt közel 200 ovistól vették el a nevelési ellátást.

Családtámogatások 2015: Gyes, Gyed, Családi pótlék, szülési pénz – Meg kell védeni a gyerekeket

Családtámogatások 2015: Gyes, Gyed, Családi pótlék, szülési pénz – Meg kell védeni a gyerekeket

 

A bölcsőde, óvoda nagyon fontos mérföldkő lehet a hátrányos helyzetű gyerekek életében: itt minőségi kiegészítő szolgáltatást és fejlesztést kapnak, emellett pedig a napi háromszori étkezésük is biztosítva van – mondta Czibere Károly.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjújában emlékeztetett rá, az elmúlt években már kétszer is hozzányúlt a kormány a támogatási rendszerhez, és a módosítások célja mindig ugyanaz volt: átláthatóvá tenni a rendszert, hogy egyértelművé váljon, kik részesülhetnek támogatásban, és az egyes ellátásokat milyen forrásból kell fedezni.

“Minden gyerekeknek szánt forrást a gyerekekre kell összpontosítani, és a családokat a munkalehetőségekkel is jobb helyzetbe kell juttatni.”

Fontos az is, hogy olyan támogatási rendszert működtessünk, amely az aktív korú, munkaképes embereket a munka világa felé tereli ahelyett, hogy hagyná őket belesüppedni az évekig tartó állástalanságba. Ezeket a célokat szolgálja a támogatási rendszer mostani átalakítása is, amely élesen elválasztja egymástól a jövedelempótló és a kiadáskompenzáló támogatásokat – szögezte le Czibere Károly.

A politikus hangsúlyozta, a bölcsőde, óvoda nagyon fontos mérföldkő lehet a hátrányos helyzetű gyerekek életében: itt minőségi kiegészítő szolgáltatást és fejlesztést kapnak a kicsik, emellett pedig a napi háromszori étkezésük is biztosítva van. Minden gyerekeknek szánt forrást a gyerekekre kell összpontosítani, és a családokat a munkalehetőségekkel is jobb helyzetbe kell juttatni – emelte ki.

Szavai szerint a cél az, hogy az állami felelősségvállalás a születésüktől fogva kísérje a gyerekeket, ennek érdekében meg kell erősíteni a gyermekjóléti szolgálatokat és a gyermekvédelmi jelzőrendszert is, a jelenleginél sokkal jobban össze kell kapcsolni a jelzőrendszer tagjait.

A politikus szólt arról is, hogy a jövő év elején elindítják az ételcsomagprogramot is, amelynek elsődleges célcsoportját a három év alatti kisgyermekek jelentik. A program azért koncentrál elsősorban rájuk, mert a többieknek biztosítani tudjuk a napi háromszori, megfelelő minőségű étkezést az óvodában, iskolában, ennek a korcsoportnak jelentős részét azonban ily módon nem érjük el – jegyezte meg. A csomagokban az élelmiszeren kívül lehet pelenka, tisztító- és tisztálkodószer, de akár meleg ruha is. A támogatás nem egyszeri, hanem viszonylag rendszeres lesz, és a tervek szerint a Biztos Kezdet Gyerekházakon keresztül, illetve a szeretetszolgálatok segítségével érjük majd el a rászorulókat.

Németországi ellátások, támogatások 2015: segélyek, családi pótlék, munkanélküli stb

Németországi ellátások, támogatások 2015: segélyek, családi pótlék, munkanélküli stb

Kimondta a bíróság: ha nincs munka, segélyt sem kötelező adni

A luxembourgi székhelyű bíróság döntése lezárhatja a Németországban évek óta tartó vitát arról, hogy jogosultak-e a szociális ellátás leggyakoribb formájára, az úgynevezett Hartz IV típusú munkanélküli segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak Németországban – és így nem fizettek társadalombiztosítási járulékot, amellyel jogosultságot szereznek a munkanélküli ellátásra -, és támogatást kérnek az államtól megélhetési költségeik fedezésére. Nem kapnak munka nélkül sem családit, sem segélyeket 2015-től.

Honnan indult az ügy?

A bíróság egy román állampolgár és a lipcsei munkaügyi hivatal vitájában döntött. Az ügyet a lipcsei szociális bíróság utalta a testület elé januárban, azt kérve, hogy a németországi jogalkalmazási gyakorlat ellentmondásossága miatt tisztázza az uniós jogi helyzetet, értelmezze a vonatkozó közösségi szabályokat.

Az ügyben eljáró tanács főtanácsnoka, Melchior Wathelet már tavasszal elkészítette indítványát, amely szerint Németország kizárhatja a szociális ellátásból “azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére”.

Mit mondott ki a bíróság?

A tanács keddi ítéletben az indítványban kifejtett álláspontra helyezkedve kimondta: a tagállamoknak “lehetőséggel kell rendelkezniük arra, hogy (…) megtagadják a szociális ellátások nyújtását a gazdaságilag nem aktív olyan uniós polgárok esetében, akik kizárólag azzal a céllal gyakorolják szabad mozgáshoz való jogukat, hogy szociális segélyben részesüljenek valamely másik tagállamban, noha nem rendelkeznek elegendő forrásokkal ahhoz, hogy tartózkodási jog illesse meg őket”.

Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése után kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről.