Távolléti díj számítása példa 2019-re

A távolléti díj kifejezést a hétköznapokban nem igazán használjuk, mert amikor távolléti díjat kapunk, akkor úgymond igazoltan vagyunk távol a munkahelyünktől. Ha szabadságunkat töltjük, vagy orvoshoz kell mennünk, esetleg temetésre, akkor erre az időre távolléti díjként lesz megnevezve a fizetésünk erre az időre eső része, amit másképpen is számítanak, mint a munkabért. Nem mindegy, milyen jogcímen jár a távoléti díj, hiszen keresőképteleég idejére pl. a távolléti díj 70 %-a jár.

A távolléti díj viszont elsősorban a szabadságolással kapcsolatban került központba, hiszen az teszi ki túlnyomóan a munkahelytől való távolmaradásunk nagy részét. Szabadság idejére járó bér kiszámítására a 174-es osztószámot kell ezentúl használnunk. Ha tehát a havi bérért dolgozó elmegy fizetett szabadságra, vagyis az úgynevezett évi rendes szabadságát használja fel, akkor távolléti díj illeti meg ezalatt az idő alatt. Eddigiek során a szabadság idejére számított távolléti díj tulajdonképpen semmiben nem különbözött a rendes munkabértől, mert ugyanúgy alakult a havi bér minden hónapban, ha ment valaki szabadságra, ha nem, ezért a távolléti díj is csak elnevezésében különbözött a havi bértől.

2013. januártól másképp kell már számítani a távolléti díjat a nem havibéres munkavállalók esetében. Az új szabályozás szerint jól meg kell gondolnunk, hogyan vesszük ki a szabadságunkat, ami nem könnyű, hiszen nagyon kevesen tehetjük meg, hogy egyszerűen csak eldöntjük és kiírjuk magunknak a szabit, hanem egyeztetnünk kell a főnökkel és a munkatársakkal is, és emellett még azt is figyelnünk kell, hogy az a hónap, amiben elmegyünk szabira, hány napból áll. Jobban „megéri” ugyanis a 22 munkanapos hónapokban kivenni a szabadságunkat, mert akkor abban a hónapban több pénzt vihetünk haza. A magyarázat egyszerű: a számítás nem egész 22 munkanapos hónappal számol, hanem annál valamivel kevesebbel, így a több munkanapos hónapban kisebb osztószámra nagyobb összeg jut. Az osztószám a 174, ami 21,7 munkanapnak felel meg, ez a magyarázata a magasabb eredménynek.

Ha egy napra vonatkozó távolléti díjat akarunk kiszámolni, akkor a havi bruttó bért (alapbér, pótlékátalány, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybérek,bérpótlékok egybeszámításával) elosztjuk 174-gyel (részmunkaidő, vagy egyéb az általánostól eltérő teljes munkaidő esetén a 174 óra helyett, annak arányos számával) így megkapjuk az egy órára járó munkabért, majd megszorozzuk nyolccal, ez az egy napra járó munkabér. Így már magunk is kiszámolhatjuk, mennyi lesz az adott hónapban a távolléti díjunk.

Ez a számítás a távolléti díjra vonatkozik, de a másik a bérpótlékokra, amit minden hónapban ugyanúgy kell számolni, az nem igazodik a hónap napjainak számához. A pótlékok közül a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díjba akkor kell beleszámítani, ha a dolgozó a konkrét időszakban, legalább a munkaidő 30 százalékában akkor dolgozott, mikor műszak- vagy éjszakai bérpótlék is járt neki. vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok 1/3-ában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. Az ügyeletre és készenlétre is szabály van, hiszen akkor lehet figyelembe venni a távolléti díjnál, ha a legalább 96 órát letöltött egy hónapban készenlétben vagy ügyeletben.

A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az adott időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az adott időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával, ez az osztószám.