Felvi.hu ponthatárok: itt vannak a 2018-as felvételi ponthatárok >>>

Felvi.hu ponthatárok: itt vannak a 2018-as felvételi ponthatárok >>>

2000-rel többen jelentkeztek

Idén 107 698-an adták be jelentkezésüket valamelyik felsőoktatási intézménybe. A felvételizők száma tavalyhoz képest kb. 2 ezerrel emelkedett. Állami ösztöndíjas (tandíjmentes) képzésekre 93 395-en szeretnének bekerülni, az önköltséges képzési formát 14 300-an jelölték meg elsőként. 

Ma este nyolckor tudják meg az egyetemre felvételizők, hogy elegendő pontot szereztek-e és sikerült-e bejutniuk a kiválasztott szakra. A felvételi ponthatárok este nyolckor válnak nyilvánossá a Felvi.hu-n. Ahogy minden évben, idén is tartanak hivatalos ponthatárváró bulit, ami délután 3-kor kezdődik a Rio Budapestben. A legfontosabb szakok ponthatárait este 8-tól az Indexen is olvashatja majd.

Kiszivárogtak a Ponthatárok >>>

500 pont a maximum

A felvételin összesen 500 pontot lehet elérni: 200 pontot lehet szerezni a középiskolai teljesítmény és az érettségi eredménye alapján, 200 pontot a szakon meghatározott két tantárgy érettségijének eredményéből, és maximum 100 többletpont jár a nyelvvizsgáért, tanulmányi versenyen elért eredményért vagy az emelt szintű érettségiért.

Tavaly a legmagasabb ponthatár a Kaposvári Egyetem államilag finanszírozott  pénzügy és számvitel szakán volt, ahová a maximális  500 pontra volt szükség. Ez azonban önmagában nem jelent semmit, csak azt, hogy ez a szak alapból fizetős, az állam csak a legmagasabb pontszámmal érkezőnek támogatja a képzését. ( A fizetős képzésre már a minimálisnál alig magasabb pontszámmal, 288-cal be lehetett kerülni).

A felvételi ponthatárokat alapvetően az határozza meg, hogy egy szakra hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek. Minél több magas pontszámú jelentkező írta be például a felvételi lapjára első helyen az adott szakot, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Előfordulhat az is, hogy egy szakra csak kevés állami ösztöndíjas hallgatót lehet felvenni, ezért ott eleve magasan húzzák meg a ponthatárt. A nagyobb létszámú szakoknál ezért inkább a felvettek átlagpontszámát érdemes figyelni. A ponthatárt az is módosíthatja felfelé, ha nagyon kevesen jelentkeznek magas pontszámmal egy szakra.

Tandíjmentes helyek csak a legjobbaknak

2012-ben a kormány ki akart vonulni számos népszerű szak finanszírozásából, hogy csak a diákok egy részének tanulmányait fedezze, a többiek pedig fizessenek tandíjat. A diáktüntetések után a kormány végül lemondott arról, hogy ezeken a szakokon keretszámokat határozzon meg, egy szabályozási eszközzel azonban most is eléri ezt a célt. A humánminiszter idén 31 szakon határozott meg előre úgynevezett központi minimumpontszámot. Aki ezt nem éri el, bármilyen jó eredménye is van, csak fizetős képzésre kerülhet be.

Ezen szakok között népszerű és ritka képzéseket is találni. A jogász szakra például csak nagyon magas, 460-as pontszámmal lehet bejutni tandíjmentes helyre, a nemzetközi tanulmányokra 465-tel. Kommunikáció és médiatudományt is csak az tanulhat ingyen, aki legalább 455 pontot ér el, gazdálkodási és menedzsmentet pedig az, aki legalább 428 pontot szerez. Ahol a központi ponthatár alacsony, oda sok diák kerülhet be állami ösztöndíjasként. Ide tartoznak a kormány által nemzetgazdasági szempontból fontosnak minősített képzések: az agrármérnöki vagy az erdőmérnöki szakra például már 300 ponttal felveszik az embert állami ösztöndíjasként. Ezek az előre meghatározott minimumpontszámok egyes esetekben az egyetemek befogadóképességétől függően lefelé és felfelé is módosulhatnak.

Az idei népszerű szakok

A népszerű szakok listája hosszú évek óta alig változik. Idén is ezekre a szakokra jelentkeztek a legtöbben:

Fellebbezés helyett perelni kell

Idén alapvetően megváltozik az eljárás, ha valaki nem ért egyet a felvételi ponthatárok kihirdetése után kapott döntéssel. Már nem adhat be fellebbezést, hanem perelnie kell. A döntés után 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert kell indítania az Oktatási Hivatal mint alperes ellen. Ennek elbírálására a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogosult. Az Oktatási Hivatal arra hívja fel mindenki figyelmét, hogy pervesztesség esetén a perköltséget is a diáknak kell megfizetnie, ezért ilyen keresetet csak „alapos megfontolást követően nyújtsanak be az érintettek”.