Leugrottunk a Balcsira , és megéheztünk, de ahogy megláttuk az árakat, elment az étvágyunk. Brutális árak!!!

Leugrottunk a Balcsira , és megéheztünk, de ahogy megláttuk az árakat, elment az étvágyunk. Brutális árak!!!

5 fős kis család vagyunk, 2 gyermekünk van, akik már tinik, ezért már meg bírnak enni egy egész adag ételt.. Amikor megláttam ,hogy 1600 forintba kerül a sajtos tejfölös lángos,azonnal kiszámoltam, hogy ez 5 embernek 8 ezer forintba kerülne.

5 lángos nyolc ezerért… Döbbenet, miért kell az embereket ennyire lehúzni?!

A kolbász, hal, hekk és egyéb árakról ne is beszéljünk.. Szerinted mire fel merészelnek elkérni egy lángosért 1600 forintot?!

Oszd meg ha szerinted is felháborító ami a Balaton mentén tart.

Húsvéti ajándék nyugdíjasoknak 2019 – Ajándékot kapnak a nyugdíjasok húsvétra!

Húsvéti ajándék nyugdíjasoknak 2019 – Ajándékot kapnak a nyugdíjasok húsvétra

Erzsébet-utalvány helyett Edenred kártyát kapnak a makói nyugdíjasok 10 ezer forint értékben a húsvéti ünnepekre, a dunaújvárosi és az esztergomi nyugdíjasok 5 ezer forintot várhatnak, míg a XIII. kerületben 3 ezer forintos sonka utalványt kaphat minden 18 év feletti kerületi lakos, derül ki a Napi.hu cikkéből.

A portál arról ír, hogy elsőként a makói önkormányzat találta meg azt a támogatási formát, amely a közelgő ünnepek és választások előtt segítene az időseknek. “Március 16-án megkezdik a makói képviselők az Edenred utalványok osztását, amelyet minden 70 év feletti lakos kap húsvét alkalmából. Akit nem találnak otthon, az személyesen veheti át a Polgármesteri Hivatalban a 10 ezer forint értékű kártyát”, adta hírül makohirado.hu. A cikk szerint összesen 3348, 70 év feletti kap utalványt a húsvéti ünnepkörhöz közeledve, ez 33 millió forintot jelent.

Az Erzsébet-utalvány megszűnése miatt a nyugdíjasok tehát Edenred kártyát kapnak. Ezt számos helyen elfogadják: hideg- és melegétel mellett háztartási és vegyi árura, gyógyszertári termékekre, ruhaneműkre, sportszerekre, szépségápolási termékekre és műszakik cikkek vásárlása esetén is felhasználható, továbbá éttermekben is lehet vele fizetni. A makói képviselők nem bízták a véletlenre, március 16-án maguk kezdték meg az utalványok kihordását és várhatóan április közepéig eltart, mire végeznek a kiosztással. Mint a cikk felidézi, a g7.hu írt arról korábban, hogy piaci viszonyok alapján is erősen valószínű, hogy a francia cég lehet az Erzsébet-utalvány megszüntetésének egyik nyertese.

Ugyanakkor a Napi.hu körképe alapján Dunaújvárosban is várhatják a postást a nyugdíjasok. “A nyugdíjszerű ellátásban részesülő időskorúak, megbecsült korúak esetében a tavalyi évben is két alkalommal, az idei évben is két alkalommal tud az önkormányzat egyösszegbeli ötezer forintos támogatást adni a Dunaújvárosban élő időskorúaknak”, mondta a közgyűlés február 12-i közmeghallgatásán Cserna Gábor polgármester. Egy 2015-ös helyi rendelet szerint hivatalból karácsonykor és húsvétkor annak jár a támogatás, akinek a nyugdíja nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum hétszeresét, azaz 199 500 forintot.

Az esztergomi képviselő-testület is úgy ítélte meg a helyi költségvetés helyzetét, hogy a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan a 70. életévet betöltő esztergomi lakóhellyel rendelkező személyek, valamint a kérelmező nagycsaládosok részére 5 ezer forintos vásárlási utalványt biztosít. Arról is döntöttek a képviselők, hogy az utalványokat az esztergomi önkormányzati hivatal dolgozói kézbesítik a kedvezményezetteknek.

Eközben Budapesten a XIII. kerületi önkormányzat április 10-20. között húsvéti akciót szervez. A 3 ezer forint értékű húsvéti sonka utalványokat a partnerkártyával (legalább 15 ezer kerületi lakos) rendelkező, 18. életévüket betöltött, regisztrált kerületi lakosok a Lehel Csarnokban a kijelölt hús-, hentesáru boltokban válthatják be.

Az I. kerület pedig már szintén nem Erzsébet-utalvány formájában ad 8 ezer forintot az önkormányzat a 80 év felettieknek, a rászoruló nyugdíjasoknak és a nagycsaládosoknak, hanem készpénzben küldik, illetve utalják át az érintetteknek a húsvéti támogatást – derült ki a Várnegyed című önkormányzati lap márciusi számából.

Egy korábbi kormányzati bejelentés alapján a portál azt is írja: biztos, hogy idén is kapnak extra juttatást a nyugdíjasok a kormánytól, de az vélhetően még mindig nem dőlt el, hogy utalvány helyett készpénzben vagy esetleg SZÉP-kártyán érkezik-e a sonkapénz.  Tavaly már március 6-án bejelentették, hogy az Idősek Tanácsa azt javasolta a kormánynak, hogy a közelgő ünnepek előtt ismét tízezer forintos Erzsébet-utalványt kapjanak a nyugdíjasok. Igaz, 2018-ban korábban, április 2-án volt húsvét, míg idén április 21-én lesz.

Autóvásárlási támogatás nagycsaládosoknak 2019

Autóvásárlási támogatás nagycsaládosoknak 2019

Évértékelőt tartott  Orbán Viktor, melyen 7 pontos családpolitikai akciótervet jelentett be.

Ahogyan az várható volt, Orbán Viktor előállt a demográfiai csomaggal, ami a gyerekvállalás ösztönzését célozza.

Elindul a nagycsaládosok autóvásárlási programja, a legalább 3 gyermekes családoknak 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak. Részletek később…

Nyugdíj: Ezt kell tudni!

Sok kérdés merülhet fel a nyugdíj előtt állókban, és azokban, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt. A leggyakoribb és a legtöbbet feltett kérdésekkel foglalkozunk jelen cikkünkben, remélve, hogy sokaknak nyújtunk ezzel segítséget, de a továbbiakban is boncolgatni fogunk nyugdíjazással kapcsolatos felvetéseket.

Sokan szeretnék tudni, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak egy nyugdíjasnak. A nyugdíjasoknak a legfontosabb bejelentési kötelezettsége az, hogy minden olyan körülményt és adatot, ami megváltozik, és ami kihatással van a nyugdíjra, köteles 15 napon belül bejelenteni a tény vagy a körülmény megváltozásának napjától számítva. Ilyen leggyakoribb körülmény, a nyugdíjas halála, amit a közeli hozzátartozóknak kell bejelenteniük, vagy pedig annak, aki a nyugellátás átvételére jogosult. De ilyen körülmény változás az is, ha a nyugdíjas kereső tevékenységet kezd el folytatni, vagy lakóhelyet vált.

Másik érdekes kérdés, hogy férfiak esetében kik jogosultak korkedvezményes nyugdíjra? Az a férfi jogosult 2 év korkedvezményre – a nyugdíjkorhatárhoz képest -, aki legalább 10 éven át végez olyan munkát, ami korkedvezményre jogosít. Akik 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgoztak, azoknak csak 6 év letöltött munkaviszony is elegendő a korkedvezményhez. A munkáltató fizeti meg a korkedvezmény-biztosítási járulékot azután, aki ilyen munkát végez, viszont csak akkor fizetik vissza részére, ha a munkakörről kiderülne, hogy nem jogosít korkedvezményre, de pusztán amiatt, hogy valaki nem dolgozott az adott munkakörben elegendő időt, vagyis 10 illetve 6 évet, az még nem ok arra, hogy a befizetett járulékot a munkáltatónak visszafizessék.

Igaz, hogy a kérdés a férfiakra vonatkozott, ám megemlítjük a nőket is, akiknek a korkedvezményes munkakörben 8 éven át kell dolgozniuk ahhoz, hogy megállapítsák részükre a korkedvezményes nyugdíjat.

2015. január 1-től nincs korkedvezmény-biztosítási járulék. A kérdéshez még hozzátartozik valami, ami nélkül nem értheti meg senki a dolgot, hogy korkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-éig lehetett megszerezni, azért nem kell 2015.01.01-től járulékot fizetni. Viszont a munkaköröket a TB nyugellátásról szóló tv. vh rendeletének melléklete tartalmazta (168/1997. (X.6. Korm.rend.), ami 2007.01.01-től már hatálytalan is lett, azonban a szabályait még 2014. év végéig alkalmazni kellett.

Lehetőség van olyan megállapodás megkötésére, amely alapján később nyugdíjra szerez jogosultságot a szerződő fél. A szerződést szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából kötik, és a minimálbért veszik alapul, ami után 34%-os nyugdíjjárulékot kell fizetni annak, aki még nem nyugdíjas. Ha időközben valaki bejelentett munkaviszonyt kezd, akkor megteheti, hogy a Kormányhivatalon keresztül kérelmezi a befizetett járulékok visszafizetését és csatolni kell az igazolását a biztosítási jogviszonyra nézve. (Ha valaki külföldön kezd el dolgozni, akkor az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül intézheti, amely szerv a külföldi Tb-től kéri meg az erről szóló igazolásokat.) A visszafizetési kérelem alapján csak öt évre visszamenőleg lehet visszafizetni a járulékokat.

Ha valaki a nyugdíj mellett dolgozik, 2007.04.01-től nyugdíjjárulékot kell fizetnie. De a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó is nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a jövedelme után. Az egyéni és társas vállalkozó akkor kiegészítő tevékenységet folytató, ha saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A nyugdíjasnak meg kell emelni a nyugdíját a havi átlagjövedelme 0,5 %-ával, amit a nyugdíj melletti tevékenységével megkeres. Azokra ez a szabály nem vonatkozik, akik nyugdíjjárulékot nem fizetnek, ilyenek az őstermelők, valamint azok, akik EKHO által teljesítik a közterheket.

Hogyan tudja meg az ember, hogy mekkora nyugdíjra számíthat majd, ha betölti a nyugdíjkorhatárt? A kérdés nem egyszerű, sőt bonyolult. Azért bonyolult, mert még csak megsaccolni is nehéz, hogy mekkora nyugdíja lesz valakinek, aki majd 2019-ben megy pl. nyugdíjba. Azért, mert a nyugdíjat a havi átlagkereset alapulvételével állapítják meg, ami úgy jön ki, hogy valorizálnak. Vagyis a nyugdíjazás előtti naptári évet megelőzően elért jövedelmet igazítani kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, mégpedig az országos nettó átlagkereset évenkénti növekedését alapul véve az erre vonatkozó kormányrendelet alapján.

Ismét fontos és sokakat érdeklő kérdéseket fogunk boncolgatnia nyugdíjazás témájában. Mikor lehet korhatár előtt nyugdíjba menni, hogy számítják a nyugdíjat és hogyan nyújtsuk, vagy ne nyújtsuk be a nyugdíj megállapítása iránti igényünket. Emelkedik e a nyugdíj, ha továbbdolgozunk, vagy ha nyugdíj mellett végzünk jövedelemszerző tevékenységet? Mi az a rögzített nyugdíjigény? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni.

Ha a nyugdíj mellett munkát vállal az, aki a korhatár előtti ellátásban részesül, így mennyivel emelkedik a nyugdíja? Alapesetben, ha valaki nyugdíj mellett dolgozik vagy egyéni, vagy társas vállalkozó, akkor a naptári évben elért jövedelme alapján 0,5%-os nyugdíjnövekedést számolnak el részére, hiszen a jövedelme után is vonják a nyugdíjjárulékot. (Viszont szolgálati ideje nem növekedik a nyugdíj melletti munkavégzéssel, még annak ellenére sem, hogy nyugdíjjárulékot vonnak. Az csak annak nő, aki nem kérte a nyugdíj megállapítását annak ellenére, hogy betöltötte a nyugdíjkorhatárt) A kérelmet benyújtani a jövedelem megszerzése utáni évben lehet. Viszont, aki korhatár előtti ellátást kap, és emellett van jövedelme, nem kaphat nyugdíjnövelést, mert nem minősül öregségi nyugdíjasnak. 2012.01.01-től szolgálati időnek minősül viszont a korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés is.

Maradva a korhatár előtti ellátásoknál, mi történik akkor, ha valaki korhatár előtti ellátást kap? Egészen pontosan az történik, hogy ha még nem töltötte be valaki a nyugdíjkorhatárt, és úgy állapították meg részére a nyugdíjat, abban a pillanatban szűnik meg a korhatár előtti ellátása, ahogyan betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Mint ahogyan a fentiekből következik, ha még mellette dolgozott is, akkor azzal plusz szolgálati időt is szerzett 2012-től. A nyugdíjat egyébként ugyanolyan összegben folyósítják tovább, ahogyan a nyugdíj korhatár betöltése előtt, ezért kérni kell a nyugdíj átszámítását, ha a megszerzett szolgálati idő hosszabb volt, mint egy év.

Mikor kell benyújtani az öregségi nyugdíj iránti igényt, ha valaki betöltötte a nyugdíjkorhatárt? Ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt, akkor munkaviszonyát megszünteti és érdemes az igényt minél hamarabb benyújtani, hiszen a jogszabály alapján visszamenőleg csak az igény bejelentésének napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítják meg az ellátást. Vagyis, ha valaki betölti a korhatárt 2016. május 1 napján, akkor legkésőbb 2016. október 1-ig be kéne nyújtania a kérelmet, mert akkor a korhatárbetöltésétől már megállapítható a nyugdíj. Viszont, ha csak 2017. márciusában nyújtaná be, akkor már csak 2016. szeptembertől állapítanák meg a nyugdíjat, így 2016. májustól szeptemberig, vagyis kb. 5 hónapig nem folyósítanák még a nyugdíjat.

Másik esetben, ha ugyan betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem szünteti meg a munkaviszonyát, és nem kéri a nyugdíj megállapítását. Vagyis aki megszerezte a 20 év szolgálati időt is, de tovább dolgozik, akkor minden 30 nap után plusz szolgálati időt szerez és így növekedik a majdani nyugdíja minden 30 nap után 0,5%-kal. Ha mondjuk, másfél évet dolgozik még tovább, akkor 9%-os nyugdíjnövekményt ér el.

Ehhez az esethez kapcsolódóan el kell mondani, hogy van egy fontos dolog, amit megtehet a nyugdíjkorhatárt betöltött, ám tovább dolgozó, a nyugdíj megállapítását nem kérő személy. Ez pedig a rögzített nyugdíjigény előterjesztése. Ennek az a lényege, hogy határozatot hoznak arról, hogy a nyugdíjkorhatára betöltésekor mekkora lenne a nyugdíja összege. Így, ha később, legalább egy év eltelte után kéri a nyugdíj-megállapítást, ennek a határozatnak alapján döntheti majd el, hogy ezt a rögzített nyugdíjat kéri vagy a majdanit. Nyilván a reá kedvezőbbet fogja választani, amit előre nem tudhat, hogy melyik az.

Mi van akkor, ha valakinek nincs elég szolgálati ideje az öregségi teljes nyugdíjhoz?

Akkor annak öregségi résznyugdíjat fognak megállapítani, vagyis, ha betölti a nyugdíjkorhatárt, de nincsen csak 17 év szolgálati ideje például, akkor résznyugdíjat kap, mert ahhoz csak 15 év szolgálati idő szükséges.

A résznyugdíjnak sem feltétele már, hogy biztosítással járó jogviszonyban nem állhat, törölték a jogszabályból, vagyis, nem kell megszüntetnie a munkáltatónak a nyugdíja smunkavállaló munkaviszonyat.

Mi a nyugdíj számításának módja? A nyugdíj összegét az átlagkereset és az elismert szolgálati idő együttes vizsgálatával állapítják meg. 1988 első napjától a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig megszerzett jövedelmek havi átlaga szerint határozzák meg, ha ezen évek legalább felében volt keresete, jövedelme. Ez az átlag kiszámításának időszaka. Ha hiányoznak idők ehhez, akkor 1988 01.01. előtti keresetek is számba vehetőek. Ha valakinél nem állapítható meg ilyen korábbi jövedelme, akkor ezen időszakon érvényes minimálbért veszik alapul.

Gázártámogatás összege 2019

Gázártámogatás összege 2019 :

A gázártámogatással kapcsolatos igénybejelentéseket is már a kormányhivataloknál kell intézni. A támogatás iránti igényeket minden évben júl. 1-től szept. 30-ig lehet benyújtani, amit a következő időszakra lehet elszámolni.

A több gyerekes családoknak többféle kedvezmény is jár, amelyek lehetnek államiak, de lehetnek önkormányzat által nyújtott támogatások is. Gázártámogatás is jár a nagycsaládosoknak az adókedvezmény mellett, aminek feltételei vannak. A gázártámogatás azonban a nehéz anyagi körülmények között élő, nem nagycsaládosoknak is járhat.

Nagycsaládosnak az a család minősül a gázártámogatás szempontjából, ahol legalább három gyerek után részesülnek családi pótlékban.

Ugyanazon az áron több földgázra jogosultak a nagycsaládok. Ez a kedvezmény csak egy felhasználási helyen vehető igénybe, de ha fogyasztói közösségbe tartozik több jogosult, akkor többen is igényelhetik a nagycsalásos gázártámogatást. Ha viszont egy fogyasztási helyen belül már egy jogosultnak jár a kedvezmény, akkor másik személy további kedvezményre már nem veheti igénybe. A legtöbb kedvezmény annak jár, akinek a jövedelme kisebb mint a nyugdíjminimum duplája.

Térjünk vissza a vételezhető gázmennyiségre, amiről a fentiekben szóltunk. A többlet gázvételezésnek van felső határa, vagyis a 41040 MJ felett. A három gyermekesek + 20520 MJ –t, azaz összesen évente 61560 MJ, és a negyedik gyermektől gyermekenként további 10250 MJ-t, vagyis öt gyereknél már 92290 MJ-t használhatnak fel.

A kedvezményhez szükséges kérelmeket bármikor, akár év közben is benyújthatjuk a lakóhelyéhez legközelebb eső kormányablaknál is.

 

Kijelentés lakcímről 2019-ben

Kijelentés lakcímről 2019-ben – A lakcímnek mindig a valós helyzetet kell tükröznie. A lakcímbejelentés illetve tartózkodási hely azért is fontos, hogy minden hivatalos iratot tudjanak kézbesíteni, szociális ellátást lehessen kérelmezni, vagy például bankszámlát nyithassunk. Ezeken kívül még számtalan oka van annak, hogy a lakcím nyilvántartásnak mindig az aktuális helyzetet kell tükröznie.

A lakcím bejelentése azonban nem lehetőség, hanem kötelezettség. Ha megváltoztatjuk a lakóhelyünket, akkor 3 munkanapon belül fel kell keresni az okmányirodát és ott be kell jelenteni, ahol is új lakcím kártyát fognak részünkre kiállítani. Ez a szabály akkor is érvényes, ha valaki albérletbe megy.

Mostani témánk a tulajdonunkban álló lakásból való kijelentés lesz, vagyis, mikor olyan személy vagy személyek vannak bejelentve az ingatlanunkba, akik nem laknak ott vagy már nem laknak ott, vagy nem szeretnénk, ha oda lennének bejelentkezve.

Ez gyakran előfordulhat, ha bérbe adtuk ki a lakásunkat, az albérlőt elküldtük, de ő nem jelentkezett ki, így a levelei is oda jönnek…stb. nem beszélve az esetleges egyéb kellemetlenségektől. Sokan nem engedik, hogy a bérlőjük lakcímilge bejelentkezzen a lakásba, csak tartózkodási helyként járulnak hozzá. A tartózkodási helyet 5 évente kell meg kell újítani, mármint nem magát a tartózkodási helyünket,hanem annak bejelentését.

A számunkra nem kívánatos, lakásunkban ottlakóként bejelentkezett illetőt úgy jelenthetjük ki, hogy írásban erről szóló nyilatkozatot írunk, hogy xy bejelentett lakcímadata nem valós, a jegyző, illetve a járási hivatal pedig megállapítja a lakcím érvénytelenségét. Minden Járási hivatal saját nyomtatvánnyal rendelkezik a lakcím fiktívvé nyilvánítására, vagyis a lakcímrendezési eljárási kérelem ügyében, így mindenki a lakhelye szerinti Hivatal honlapján tájékozódjon ezügyben.

Az erről szóló döntés ha jogerőre emelkedett, akkor az érvénytelen lakcímadatot a lakcímnyilvántartásban fiktívként megjelölve fogják bejegyezni mindaddig, amíg az illető a saját valós lakcímét be nem jelenti.

Ennek az eljárásnak a megindítására kizárólag a szállásadó jogosult. Az eljárás megindításakor meg kell adnia a természetes személyazonosító adatait (név, anyja neve, születési ideje helye…), lakcímét, adott lakással szembeni jogcímét (mint szállásadó), a fiktiválás okát, valamint a szállásadói nyilatkozatot. (vagyis magunkkal kell vinni a nyilatkozatunkat, a személyi igazolványt és lakcímkártyát) Az eljárásért nem kell semmit fizetni, illetékmentes.

Lakáscafeteria 2019

Lakáscafeteria 2019

Lakáscafeteria, vagy más néven munkáltatói lakbér illetve lakáshitel hozzájárulás összefoglaló néven, mely a korábbi években adómentesen adható juttatás volt a munkáltatóktól dolgozói részére.

A munkabér melletti egyik adómentes juttatás volt a lakáscafeteria, ami többféle módon volt nyújtható. A 2016. augusztus 1-től egyszerűsítették a munkáltatói juttatásokat a lakásvásárlás, lakáshitel-törlesztés vonatkozásában, mivel egységesen a személyi jövedelemadó szabályozás alá került.

A Lakáscafeteria azt jelenti, hogy a munkáltató a lakás értékének 30 százalékáig terjedő összeget, de legfeljebb 5 millió forintot adhatott támogatásként adómentesen a dolgozónak, mintegy fizetésen felüli extra juttatás, vagy pedig a dolgozó lakáshitel-törlesztéséhez járult hozzá a munkáltató adómentesen.

Szerencsés volt eddig is az a munkavállaló, akit munkáltatója ilyesfajta juttatásban részesített. Sajnos már ezek a juttatások sem adhatóak a munkáltató részéről adómentesen a továbbiakban.

A munkáltatói lakáshitel támogatás 2018. december 31-ig volt adómentes juttatás. A kormány megszüntette szinte az összes többi cafeteria-elem adókedvezményét 2019. január 1-től, kivéve a Szép-kártyát.

Nagy összegekről beszélünk, és a jogalkotó célja az volt, hogy az ilyen formában nyújtott cafeteria arra is legyen felhasználva, amire kitalálták azt, ezért történt az, hogy szigorúbbak lettek a szabályai, ami abban ált, hogy vizsgálták a lakás méretét, a benne lakók számát, valamint azt, hogy a dolgozó tulajdonos, vagy csak haszonélvezője a szóban forgó lakásnak és hogy a lakásban lakik e. Ha a dolgozó megfelelt a feltételeknek, akkor a munkáltató a hitelintézeten keresztül adhatta a támogatási összeget. Az adómentes juttatás lakás vásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre is adható volt, de ezen célokra felvett hitelek visszatörlesztésére is.

Az Szja tv. 1. mellékletének 9.3.4. pontjában voltak a fogalmak a lakáscélú munkáltatói támogatással kapcsolatban, azonban az Szja tv. mellékletének ezen pontját teljes mértékben hatályon kívül helyezték, vagyis megszűnt ezen cafeteria elem adómentessége is. ( az Szja tv. 1.sz.melléklete tartalmazza valamennyi adómentes bevételt.) 2019-től már csak jogviszonyos jövedelemként 81,95%-os adóterhelés mellett lehet majd adni.

Utazási kedvezmények buszon, vonaton stb 2019

Utazási kedvezmény : A gyerekeknek, a nyugdíjasoknak, de még a dolgozóknak is járhat utazási kedvezmény a buszokon és vasúton. Van, akinek korlátlan számban, van, akinek egy évben maximálva van a kedvezménnyel történő utazások száma. A diákoknak mindenképpen jár a kedvezmény, a 65 év felettieknek sem kell fizetni az utazásért. Cikkünkben a legfontosabb utazási kedvezményeket vesszük sorra.

Díjmentes utazások jogosultjai:

6 év alattiaknak díjmentesek a menetjegyek, bérletre nincs kedvezmény, és 3 év alatt még távolsági kiegészítést sem kell venni. (a 6 éven felüli óvodások 50%-ost kapnak, a bérletre pedig 90% kedvezményt) A 65 év felettieknek szintén semmit nem kell fizetni az utazásért. Ez nem ugyanaz, mint a nyugdíjas kedvezmények, azok a kedvezmények másképpen alakulnak.

50%-os, korlátlan utazásos kedvezmények:

Az utazási díj felét kell csak megfizetniük és korlátlan alkalommal utazhatnak a 6 és 14 év közötti gyermekek. A diákigazolvánnyal rendelkezők 50%-os kedvezményre jogosultak, a bérletre pedig 90%-os a kedvezményük, ha az iskola és otthon közötti útvonalra szól a bérlet. A levelező tagozatosok 50%-ot kapnak a menetjegyre az iskola és a lakhely között, viszont a bérletre nincs kedvezményük. A diákoknak meg kell váltaniuk a kiegészítő jegyüket távolsági utazás során.

A nyugdíjasok kedvezményei:

A Ellátottak utazási utalvány alapján gyám és gyámol is évente 16 alkalommal vehet igénybe utazást 50 %-os kedvezménnyel. Van olyan lehetőség is, hogy 2 darab 50%-os kedvezményt összevonnak, és akkor évente 8-szor 90%-os kedvezménnyel utazhat a nyugdíjas.

A Közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, (közszolgálati tisztségviselők) is jár kedvezmény 12 menettérti utazásra évente, ami 50%-os kedvezményt jelent.

Álláskeresők akkor kapnak utazási kedvezményt, ha képzésen vesznek részt, a lakhelyük és a képzés helye között 90%-os korlátlan számú menetjegyre.

A munkanélkülieknek akkor is járhat utazási kedvezmény, ha aktív korúak ellátását kapják. Ezt az illetékes önkormányzat szociális osztálya juttatja a kérelmezőnek.

Nagycsaládosoknak is jár a kedvezmény, ha a szülő legalább három 18, illetve 26 év alatti nappali tagozatos gyermekével utazik együtt. 90%-os a kedvezményük menetjegyre és korlátlan számú utazáshoz.

A sajátos nevelési igényű gyermek, a szociális intézmény bentlakó, vagy bejáró gondozottja és két fő kísérője is 90%-os utazási kedvezményre jogosult.

Vakok, hallássérültek, magasabb összegű családi pótlékos gyermek mind a menetjegy mind a bérlet tekintetében 90%-os kedvezményt kapnak, míg egy fő kísérőjük csak a menetjegyre kapja ezt a kedvezményt, viszont korlátlan számban.

Csoportosan utazók kedvezménye: legalább 10 fő óvodás gyermek számít ebből a szempontból csoportnak, amely esetben 10 gyermekenként 3 fő kísérő jogosult 90%-os korlátlan kedvezményre, de a jegyeket csak a 6 év feletti gyerekeknek kell megváltani.

A 10 év alatti gyermekek esetében 6 fős csoportok és 2 fő kísérő jogosult az utazás során kedvezményre, de 10 gyermek felett 10 gyerekre 2 fő kísérőt lekell számolni. Ebben az esetben 50%-os menetjegyet lehet váltani. Nappalis diákoknál 10 diákonként egy kísérővel kaphatnak 50%-os utazási kedvezményt.

Vasúti kedvezmények: hasonlóan alakulnak a buszos utazás kedvezményeivel, viszont felnőtt csoportkedvezményt is igénybe lehet venni 10 fő felett. 10 és 19 személy között 20%, míg 20 és 49 között 33%, 50 felett 50%. (ha legalább hatan utaznak együtt azonos útvonalon)

Továbbá megmaradt a 26 év alattiak 33%-os kedvezménye péntek 10:00-től vasárnap éjfélig. A dolgozóknak pedig a 86%-os, munkáltató által térített kedvezményes bérlet. Jár a nagycsaládosok kedvezménye, ami hasonló a buszos kedvezményhez.

Az utazási kedvezményeket a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.

Otthon melege program 2019

Otthon melege program 2019

Jövőre 2 milliárd forintos keretösszeggel újraindul az Otthon melege program konvektorcsere alprogramja – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára Budapesten.

Weingartner Balázs a minisztérium sajtótájékoztatóján közölte, hogy a pályázat a költségek 60 százalékát fedezheti, egy háztartás vagy magánszemély legfeljebb 750 ezer forint támogatást kaphat.

Háztartásonként több konvektor cseréjére is lehet pályázni, egy készülékre legfeljebb bruttó 96 ezer forint igényelhető, az alprogram a cseréhez kapcsolódó beszerelést is támogatja – tette hozzá.

A támogatás – mint mondta – akár 15 ezer korszerűtlen készülék cseréjéhez is hozzájárulhat.

A pályázat a korszerű, zárt égésterű, legalább A energiaosztályú, programozható termosztáttal ellátott készülékek beszerzését és beszerelését támogatja.

A részletes műszaki kiírásokat a februárban megjelenő pályázat tartalmazza majd

– jegyezte meg az államtitkár.

Weingartner Balázs felidézte, hogy az Otthon melege program a háztartások rezsiköltségeit és károsanyag-kibocsátását egyszerre csökkenti. Öt év alatt az alprogramok 35 milliárd forinttal, 320 ezer háztartás energetikai korszerűsítéséhez járultak hozzá – tette hozzá.

Az államtitkár közölte, hogy az ITM a lakossági igények és a szakmai javaslatok alapján várhatóan további alprogramokat indít újra 2019-ben. Ismertette egyúttal, hogy a decemberben lezárt háztartási gépcsere alprogram első 20 ezer pályázatának eredményét az internetes felületen nyilvánosságra hozták, a támogatói okiratokat januárban kapják meg az érintettek. További információk itt

Szabadság 2019 : Itt a táblázat, mutatjuk kinek, pontosan hány nap szabadság jár 2019. január 1-től az új szabályok szerint! >>>

Szabadság 2019 : Itt a táblázat, mutatjuk kinek, pontosan hány nap szabadság jár 2019. január 1-től az új szabályok szerint! >>>

Fizetett szabadság 2019-ben, megállapítása, kiszámítása csak keveset változott a megelőző évhez képest.
Az alapszabadság és a pótszabadság megállapításának alapszabályai sem nagyon változnak de a korábbi évekhez hasonlóan idén is van olyan hatályosuló jogszabály, amely a munkavállalók egy speciális szegmensében generál változásokat. Ettől az évtől kezdve a közalkalmazotti szabadság szabályai is szerepelnek írásunkban.

Mennyi fizetett szabadság jár 2019-ben? A cikkben megtalálja a részletes szabályokat.
Az alkalmazottakra vonatkozó általános szabályok mellett a közalkalmazottak szabadsága is része összefoglalónknak.
(Csak az esetleges félreértések elkerülése miatt jegyezzük meg, hogy 2019-ben már csak simán “szabadság”-nak nevezzük a korábbi “rendes szabadság”-ot, a Munka Törvénykönyve (MT.)legutóbbi nagy módosítása kapcsán.)

Írásunk idén is két részből áll.
Az első rész egy gyorsan áttekinthető összefoglaló, amely tömörítve és a lényegre fókuszálva tartalmazza a szabadság kiszámítása és a szabadság kiadása kapcsán érvényes szabályokat, különös tekintettel az alapszabadság és pótszabadság kiszámításának szabályaira és a munkavállalók egyes speciális szegmenseire.
A második részben pedig egy átfogóbb és részletesebb leírását és értelmezését adjuk a sokszor nehezen érthető paragrafusoknak. A cikk végén külön foglalkozunk a közalkalmazotti szabadság kérdéskörével, illetve a központi közigazgatásban dolgozók változó pótszabadságával.
A leírásban igyekeztünk olyan nyelvezetet használni, amely a laikus olvasók számára is egyértelmű, de szakmai szemmel sem kifogásolható. Ebben a második részben, mobiltelefonokon is jól olvasható – mobilbarát – táblázatokba foglalva is közzé tesszük az adatokat.

Fizetett szabadság 2019
Fizetett szabadság 2019-ben is jár a munkavállalóknak

Fizetett szabadság 2019-ben – gyors áttekintés
A korábban rendes szabadság néven futó fizetett szabadság kiszámításának alapvető szabályai nem változtak 2019-ban.
Az összes (rendes) fizetett szabadság 2019-ben is az alapszabadságból és a több címen is járó pótszabadságból vagy pótszabadságokból tevődik össze.
A megadott adatok változatlanul a teljes évben dolgozókra vonatkoznak, vagyis tört évben arányosan kevesebb jár mindenből.

Alapszabadság mértéke 2019-ben:
Az az alapszabadság, amely minden teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót változatlanul megillet, 20 nap.
Jó tudni, hogy Magyarországon az Mt. szabályai szerint számított éves munkanapok száma 261 és 263 között lehet attól függően, hogy az adott évben éppen hány munkaszüneti nap esik hétköznapra. Ha ezt a számot elosztjuk a kötelezően járó alapszabadság számával, ami ugye 20, akkor kerekítve 13 ledolgozott munkanap után jár egy nap fizetett szabadság.

 

Image result for alapszabadság

Ehhez adódnak hozzá a pótszabadságok.

Pótszabadság mértéke, jogcímei 2019-ben:
– munkavállaló életkora (25 éves kortól+1, majd 3 évenként+1 nap 45 éves korig. ) -táblázat a részletes leíró részben
– 16 évesnél fiatalabb gyermekek száma (2, 4 illetve 7nap.) – táblázat a részletes leíró részben
– fogyatékkal élő gyermekek száma ( 2nap/gyermek)
– apaszabadság gyerek születésekor ( 5 illetve 7 nap)
– legalább 50%-os egészségkárosodás (5 nap)
– 18 év alatti munkavállaló (5 nap)
– föld alatt dolgozó (5 nap)
– ionizáló sugárzású munkahely ( 5 nap)

Változás, hogy 2019 márciusától a központi közigazgatásban dolgozó friss házasok öt nap, valamint a nagyszülők minden unoka születésénél öt-öt nap pótszabadságot kapnak, a gyerekek után járó pótszabadságok pedig a duplájára emelkednek. Eszerint a központi közigazgatásban egy gyerek után négy, két gyerek után nyolc, három gyerek után pedig tizennégy nap pótszabadság jár éves szinten.

A központi közigazgatásban dolgozó édesapáknak járó apaszabadság öt nap helyett nyolc, ikergyermekek esetén hét nap helyett tíz napra emelkedik.

 

Image result for alapszabadság

A tört évre vonatkozó arányosítási szabály alapján annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya év közben szűnik meg illetve év közben kezdődik, csak az adott munkahelyen eltöltött időnek megfelelő mértékű szabadság jár.

Fizetett szabadság kiadása 2019-ben:
A szabadság kiadásának 3 legfontosabb szabálya, amelyek egyben igazodási pontként szolgálnak ebben a témakörben, nem változtak:

– 7 nap szabadságot akkor kell kiadni, amikor a munkavállaló kéri.
– évente egyszer 14 nap egybefüggő szabadság jár (munkaszüneti napokkal együtt értendő)
– 15 nappal korábban értesíteni kell a másik felet

A szabadság kiadásának részletes leírása, az egyes vonatkozó elemeinek értelmezése és magyarázata, valamint a közöttük lévő esetleges összefüggés megvilágítása a lenti bővebben leíró részben található.

(Ha szabadságodat esetleg “hatékonyabban”, munkaszüneti naphoz illesztve tervezed felhasználni, a 2019. év munkaszüneti napjait is megtalálod honlapunkon akár a kék részre kattintva, akár a honlap keresőjébe beírva.)

Fizetett szabadság 2019-ben – kiszámítása, szabályai részletesen, bővebben

Az életkor alapján járó összes (fizetett, rendes, alapszabadság plusz a pótszabadság együttes összege) szabadság napjainak számát mutató táblázat és az értelmező leírás:

Fizetett szabadság 2019.év
Életkor Alap+pót Összes szabadság
év nap/év nap/év
16-18 20+5 25
19-24 20 20
25-27 20+1 21
28-30 20+2 22
31-32 20+3 23
33-34 20+4 24
35-36 20+5 25
37-38 20+6 26
39-40 20+7 27
41-42 20+8 28
43-44 20+9 29
45- 20 +10 30

A fenti szabadság mértékek egy teljes naptári évre vonatkoznak és attól az időponttól illetik meg a munkavállalót, amikor a jelzett életkort betölti.
Tartalmazza az alapszabadságot és az alábbi két pontban leírt, életkortól függő pótszabadságokat.

Életkor alapú pótszabadság mértéke 2019-ben
Három évente nő a pótszabadság mértéke 1 nappal. Először a munkavállaló 25 éves korában növeli a (rendes)szabadság mértékét, utoljára pedig 45 éves korában. A fenti táblázat ezt is tartalmazza.

Fiatalkorú pótszabadsága 2019-ben
A fiatal munkavállalóknak pótszabadság jár, amelynek mértéke 5 nap. Utoljára abban az évben esedékes amelyben a 18. életévét betölti.
A fenti, életkor alapján járó szabadság táblázat ezt a pótszabadságot is tartalmazza.(Lásd:16-18 éves életkor)

A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló céljából következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden munkával töltött naptári évben.
Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés nélkül is munkában töltött és így szabadságra jogosító időnek minősíti a következő időket is:

– a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülési időtartama
(tipikusan ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy például a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő)
– a szabadság ideje
– a szülési szabadság időtartama
– a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja
– a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség(Figyelem: a naptári évre eső egyes keresőképtelenségek tartamát össze kell adni)
– a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama
– a munkavégzés alóli speciális mentesüléseknek az MT.55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama.(orvos, véradás, halál, stb)

Az, hogy a rendszeres napi munkavégzés során a munkavállaló hány órát dolgozik, a szabadság szempontjából lényegtelen. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is teljes szabadság jár.

A gyermekek után járó pótszabadság mértéke 2019-ban, táblázat és leírás.
Gyermekszám függő pótszabadság
Gyermekek száma Pótszabadság
db nap/év
1 2
2 4
3- 7

Gyermek után járó pótszabadság először a gyermek születésének évében jár, utoljára pedig abban az évben, amikor 16. életévét betölti. Egy gyermek után 1 nap, két gyermek után 4 nap, három és háromnál több gyerek után 7 nap a naptári évre járó pótszabadság mértéke.
Figyelem, ez a szabadság mindkét szülőt megilleti!
(Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gyermek meghatározása: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. Közvetlen link a cikk végén)

Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság mértéke 2018-ban
Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos – fogyatékos gyermeket nevel – akkor pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke 2 munkanap gyermekenként.
Tehát annyiszor két nap szabadság illeti meg ahány fogyatékos gyermeket nevel a háztartásban. Ez a pótszabadság mindkét szülőt megilleti.
(Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerint fogyatékos gyermekmeghatározása: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Link a cikk végén.)

Apaszabadság (pótszabadság)mértéke 2019-ban
Az apának gyermeke születése esetén 5 nap pótszabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig vehet ki. A törvény rendelkezése alapján ezt a szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke 7 munkanap és kiadásának szabályai az előzővel egyezőek.

Legalább 50%-os egészségkárosodás pótszabadsága 2019-ban
Az illetékes rehabilitációs szakértői szerv által megállapított, minimum ötven százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállalót pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság mértéke naptári évente 5 munkanap.
Szintén öt nap pótszabadság illeti azt a munkavállalót, aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult

Föld alatti munkavégzés pótszabadsága 2019-ben
A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalót a nehéz munkakörülményekre tekintettel pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság mértéke naptári évenként 5 munkanap.

Munkahelyi sugárzás pótszabadsága 2019-ben
Ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalót pótszabadság illeti meg.
Mértéke naptári évenként öt munkanap.

Diákmunka szabadsága 2019-ban
Diákmunka után nem jár fizetett szabadság 2019-ben.

Szabadság kiadása 2019-ben:
A fizetett szabadság 2019-ben érvényes kiadási szabályai nem változtak.
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatását követően – a munkáltató adja ki.
A szabadsággal kapcsolatban mindig fontos kiemelni, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló kötelessége, hogy a szabadságra vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a munkáltatójának.

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az egybefüggő 14 nap értelmezéséhez – a szabadságként kiadott napokon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap számítható be. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

A szabadságot alapesetben az esedékességének évében kell kiadni, de ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Adott évben kiadott szabadságnak minősül még az az eset is, ha az esedékesség évében kezdődik és max. 5 munkanap a következő évre csúszik át.

Szabadság megváltása
A szabadság pénzben történő megváltásának fő szabályait változatlanul a Munka Törvénykönyve tartalmazza.
A szabadságot főszabályként pénzben továbbra sem lehet megváltani.
2019-ben is ssak egyetlen kivétel létezik, nevezetesen a munkaviszony megszűnése. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik és a munkáltató az arányos szabadságot még nem adta ki, akkor azt meg kell váltania.
Annak, hogy a munkaviszony miért és milyen módon szűnt meg nincs jelentősége.
Fontos kitétel, hogy a ki nem vett/adott szabadság pénzben egyéb esetekben nem váltható meg, még akkor sem, ha azt dolgozó kéri.

Van még néhány ritkán előforduló esetre vonatkozó szabály, amit a MT 123.§-125.§-ban találhatnak meg az érdeklődők.

Közalkalmazotti szabadság
A közalkalmazottak szabadsága érdekes módon és összetetten került szabályozásra.
Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy feleslegesen túlbonyolítva.
(Ráadásul ebben az évben már részben külön többlet járandóságot kapnak a központi közigazgatásban dolgozók.
Ezt pedig egy harmadik – kormányzati igazgatási – törvényben szabályozták. Erről cikkünk végén zárójelben még pár szót írunk.)

Annak megállapítását, hogy mennyi szabadság jár egy közalkalmazottnak, részben a Munka Törvénykönyve(MT), részben pedig a közalkalmazotti törvény – 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról – szabályozza.
Ráadásul teszik mindezt úgy, hogy hol az egyik hivatkozza a másikat, hol pedig fordítva.
A második csavar fizetett közalkalmazotti szabadság ügyben az, hogy alapvetően a közalkalmazotti bértábla kategorizálását használják fel.
Jelen esetben a közalkalmazotti bértábláról elég annyi tudni, hogy betűkkel jelzett, végzettséggel/képzettséggel összefüggő 10 fizetési osztályt, valamint alapvetően (de nem kizárólag) az eltöltött évek számával összefüggő, számokkal jelzett 17 fizetési fokozatot tartalmaz.

Nézzük az alapvetéseket:

A fizetett szabadság 2019-es hüvelykujj szabálya közalkalmazottaknál is követi a már ismert tagozódást.
Két fő elemből tevődik össze.
A közalkalmazottak szabadsága is alapszabadságból és pótszabadságból áll.

Közalkalmazotti alapszabadság:
A közalkalmazottak alapszabadsága alap- és középfokú végzettség esetén 20 nap, felsőfokú képzettséggel/végzettséggel 21 nap az alábbiak szerint.
A közalkalmazottat az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.

Közalkalmazottak pótszabadsága:
A pótszabadság alapvetően kétféle lehet: fizetési fokozattal(idő) összefüggő illetve “tevékenységgel” összefüggő.
A közalkalmazotti törvény kimondja, hogy “a pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – egyszerre többféle jogcímen is megilleti.”
A közalkalmazotti szabadság megállapításának érdekes színfoltja, hogy ez a két kivétel-bekezdés gyakorlatilag majdnem a teljes érintett kört kizárja a pótszabadság összevonásából.

Alábbi – közalkalmazotti törvény által szabályozott – felsorolásunkban például az összevonás lehetősége csak az 1.,4.,5.,6. pontra vonatkozik.
A tömeget jelentő többi esetben az összevonást kizárják és csak a magasabb mértékűt veszik figyelembe.
(Ezt egészen pontosan úgy kell érteni, hogy a fizetési fokozat és a munkakör, illetve a munkakör és a beosztás alapján járók közül csak a magasabbat veszik figyelembe.)

1.- A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár, de az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.

2.- A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi 10 munkanap, a vezető megbízásút évi 5 munkanap pótszabadság illeti meg.

3.- A bölcsődékben, mini bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat, valamint
– A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat,
évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató adott célra igénybe vehet.

4.- A bölcsődékben, mini bölcsődékben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.

5.- A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg.
Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadságra jogosult.

6.- Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.)

MT alapján – a közalkalmazotti törvényben nevesítetteken kívül – jár még összevonhatóan:
– gyermekek utáni pótszabadság,
– kiskorú pótszabadsága,
– legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű pótszabadsága.
Ezeknek pontos szabályai fentebb, a fizetett szabadság részletes leírásánál olvashatók.

(Ahogy említettük, a központi közigazgatás dolgozói többlet szabadság-juttatást kapnak márciustól 2019-ben. A további bonyolítás érdekében ezt egy harmadik törvényben szabályozzák.
Nevezetesen a 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról, annak is a 155.§-a rendelkezik a központi közigazgatásban dolgozók pótszabadsága megállapításáról.)
A friss házasok 5 nap, a nagyszülők unokánként 5 nap pótszabadságot kapnak.
A gyerekek után járó pótszabadságok is kétszeresére emelkednek a központi közigazgatásban: 1 gyerek után négy, 2 gyerek után nyolc, 3 gyerek után pedig tizennégy nap pótszabadság jár évente.
Az apaszabadság 5 napról 8, ikergyermekeknél 7 napról 10 napra emelkedik. )

A közalkalmazotti törvény 55-80.§ közötti része foglalkozik a szabadság kérdéskörével, aminek mindenkor aktuális verzióját ide kattintva tudod megnézni.

Hasznos info: A Munka Törvénykönyvében a szabadságokra vonatkozó részeket a 115.§-tól a 135.§-ig tartó rész taglalja. A kék betűs részre kattintva a mindenkori aktuális változatot tudod elérni.
Bizonytalanság esetén mindig praktikus elolvasni a hatályos eredeti törvényi szövegrészt .

1 2 3 4 202