Lakáscafeteria 2019

Lakáscafeteria 2019

Lakáscafeteria, vagy más néven munkáltatói lakbér illetve lakáshitel hozzájárulás összefoglaló néven, mely a korábbi években adómentesen adható juttatás volt a munkáltatóktól dolgozói részére.

A munkabér melletti egyik adómentes juttatás volt a lakáscafeteria, ami többféle módon volt nyújtható. A 2016. augusztus 1-től egyszerűsítették a munkáltatói juttatásokat a lakásvásárlás, lakáshitel-törlesztés vonatkozásában, mivel egységesen a személyi jövedelemadó szabályozás alá került.

A Lakáscafeteria azt jelenti, hogy a munkáltató a lakás értékének 30 százalékáig terjedő összeget, de legfeljebb 5 millió forintot adhatott támogatásként adómentesen a dolgozónak, mintegy fizetésen felüli extra juttatás, vagy pedig a dolgozó lakáshitel-törlesztéséhez járult hozzá a munkáltató adómentesen.

Szerencsés volt eddig is az a munkavállaló, akit munkáltatója ilyesfajta juttatásban részesített. Sajnos már ezek a juttatások sem adhatóak a munkáltató részéről adómentesen a továbbiakban.

A munkáltatói lakáshitel támogatás 2018. december 31-ig volt adómentes juttatás. A kormány megszüntette szinte az összes többi cafeteria-elem adókedvezményét 2019. január 1-től, kivéve a Szép-kártyát.

Nagy összegekről beszélünk, és a jogalkotó célja az volt, hogy az ilyen formában nyújtott cafeteria arra is legyen felhasználva, amire kitalálták azt, ezért történt az, hogy szigorúbbak lettek a szabályai, ami abban ált, hogy vizsgálták a lakás méretét, a benne lakók számát, valamint azt, hogy a dolgozó tulajdonos, vagy csak haszonélvezője a szóban forgó lakásnak és hogy a lakásban lakik e. Ha a dolgozó megfelelt a feltételeknek, akkor a munkáltató a hitelintézeten keresztül adhatta a támogatási összeget. Az adómentes juttatás lakás vásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre is adható volt, de ezen célokra felvett hitelek visszatörlesztésére is.

Az Szja tv. 1. mellékletének 9.3.4. pontjában voltak a fogalmak a lakáscélú munkáltatói támogatással kapcsolatban, azonban az Szja tv. mellékletének ezen pontját teljes mértékben hatályon kívül helyezték, vagyis megszűnt ezen cafeteria elem adómentessége is. ( az Szja tv. 1.sz.melléklete tartalmazza valamennyi adómentes bevételt.) 2019-től már csak jogviszonyos jövedelemként 81,95%-os adóterhelés mellett lehet majd adni.

Utazási kedvezmények buszon, vonaton stb 2019

Utazási kedvezmény : A gyerekeknek, a nyugdíjasoknak, de még a dolgozóknak is járhat utazási kedvezmény a buszokon és vasúton. Van, akinek korlátlan számban, van, akinek egy évben maximálva van a kedvezménnyel történő utazások száma. A diákoknak mindenképpen jár a kedvezmény, a 65 év felettieknek sem kell fizetni az utazásért. Cikkünkben a legfontosabb utazási kedvezményeket vesszük sorra.

Díjmentes utazások jogosultjai:

6 év alattiaknak díjmentesek a menetjegyek, bérletre nincs kedvezmény, és 3 év alatt még távolsági kiegészítést sem kell venni. (a 6 éven felüli óvodások 50%-ost kapnak, a bérletre pedig 90% kedvezményt) A 65 év felettieknek szintén semmit nem kell fizetni az utazásért. Ez nem ugyanaz, mint a nyugdíjas kedvezmények, azok a kedvezmények másképpen alakulnak.

50%-os, korlátlan utazásos kedvezmények:

Az utazási díj felét kell csak megfizetniük és korlátlan alkalommal utazhatnak a 6 és 14 év közötti gyermekek. A diákigazolvánnyal rendelkezők 50%-os kedvezményre jogosultak, a bérletre pedig 90%-os a kedvezményük, ha az iskola és otthon közötti útvonalra szól a bérlet. A levelező tagozatosok 50%-ot kapnak a menetjegyre az iskola és a lakhely között, viszont a bérletre nincs kedvezményük. A diákoknak meg kell váltaniuk a kiegészítő jegyüket távolsági utazás során.

A nyugdíjasok kedvezményei:

A Ellátottak utazási utalvány alapján gyám és gyámol is évente 16 alkalommal vehet igénybe utazást 50 %-os kedvezménnyel. Van olyan lehetőség is, hogy 2 darab 50%-os kedvezményt összevonnak, és akkor évente 8-szor 90%-os kedvezménnyel utazhat a nyugdíjas.

A Közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, (közszolgálati tisztségviselők) is jár kedvezmény 12 menettérti utazásra évente, ami 50%-os kedvezményt jelent.

Álláskeresők akkor kapnak utazási kedvezményt, ha képzésen vesznek részt, a lakhelyük és a képzés helye között 90%-os korlátlan számú menetjegyre.

A munkanélkülieknek akkor is járhat utazási kedvezmény, ha aktív korúak ellátását kapják. Ezt az illetékes önkormányzat szociális osztálya juttatja a kérelmezőnek.

Nagycsaládosoknak is jár a kedvezmény, ha a szülő legalább három 18, illetve 26 év alatti nappali tagozatos gyermekével utazik együtt. 90%-os a kedvezményük menetjegyre és korlátlan számú utazáshoz.

A sajátos nevelési igényű gyermek, a szociális intézmény bentlakó, vagy bejáró gondozottja és két fő kísérője is 90%-os utazási kedvezményre jogosult.

Vakok, hallássérültek, magasabb összegű családi pótlékos gyermek mind a menetjegy mind a bérlet tekintetében 90%-os kedvezményt kapnak, míg egy fő kísérőjük csak a menetjegyre kapja ezt a kedvezményt, viszont korlátlan számban.

Csoportosan utazók kedvezménye: legalább 10 fő óvodás gyermek számít ebből a szempontból csoportnak, amely esetben 10 gyermekenként 3 fő kísérő jogosult 90%-os korlátlan kedvezményre, de a jegyeket csak a 6 év feletti gyerekeknek kell megváltani.

A 10 év alatti gyermekek esetében 6 fős csoportok és 2 fő kísérő jogosult az utazás során kedvezményre, de 10 gyermek felett 10 gyerekre 2 fő kísérőt lekell számolni. Ebben az esetben 50%-os menetjegyet lehet váltani. Nappalis diákoknál 10 diákonként egy kísérővel kaphatnak 50%-os utazási kedvezményt.

Vasúti kedvezmények: hasonlóan alakulnak a buszos utazás kedvezményeivel, viszont felnőtt csoportkedvezményt is igénybe lehet venni 10 fő felett. 10 és 19 személy között 20%, míg 20 és 49 között 33%, 50 felett 50%. (ha legalább hatan utaznak együtt azonos útvonalon)

Továbbá megmaradt a 26 év alattiak 33%-os kedvezménye péntek 10:00-től vasárnap éjfélig. A dolgozóknak pedig a 86%-os, munkáltató által térített kedvezményes bérlet. Jár a nagycsaládosok kedvezménye, ami hasonló a buszos kedvezményhez.

Az utazási kedvezményeket a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.

Otthon melege program 2019

Otthon melege program 2019

Jövőre 2 milliárd forintos keretösszeggel újraindul az Otthon melege program konvektorcsere alprogramja – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára Budapesten.

Weingartner Balázs a minisztérium sajtótájékoztatóján közölte, hogy a pályázat a költségek 60 százalékát fedezheti, egy háztartás vagy magánszemély legfeljebb 750 ezer forint támogatást kaphat.

Háztartásonként több konvektor cseréjére is lehet pályázni, egy készülékre legfeljebb bruttó 96 ezer forint igényelhető, az alprogram a cseréhez kapcsolódó beszerelést is támogatja – tette hozzá.

A támogatás – mint mondta – akár 15 ezer korszerűtlen készülék cseréjéhez is hozzájárulhat.

A pályázat a korszerű, zárt égésterű, legalább A energiaosztályú, programozható termosztáttal ellátott készülékek beszerzését és beszerelését támogatja.

A részletes műszaki kiírásokat a februárban megjelenő pályázat tartalmazza majd

– jegyezte meg az államtitkár.

Weingartner Balázs felidézte, hogy az Otthon melege program a háztartások rezsiköltségeit és károsanyag-kibocsátását egyszerre csökkenti. Öt év alatt az alprogramok 35 milliárd forinttal, 320 ezer háztartás energetikai korszerűsítéséhez járultak hozzá – tette hozzá.

Az államtitkár közölte, hogy az ITM a lakossági igények és a szakmai javaslatok alapján várhatóan további alprogramokat indít újra 2019-ben. Ismertette egyúttal, hogy a decemberben lezárt háztartási gépcsere alprogram első 20 ezer pályázatának eredményét az internetes felületen nyilvánosságra hozták, a támogatói okiratokat januárban kapják meg az érintettek. További információk itt

Szabadság 2019 : Itt a táblázat, mutatjuk kinek, pontosan hány nap szabadság jár 2019. január 1-től az új szabályok szerint! >>>

Szabadság 2019 : Itt a táblázat, mutatjuk kinek, pontosan hány nap szabadság jár 2019. január 1-től az új szabályok szerint! >>>

Fizetett szabadság 2019-ben, megállapítása, kiszámítása csak keveset változott a megelőző évhez képest.
Az alapszabadság és a pótszabadság megállapításának alapszabályai sem nagyon változnak de a korábbi évekhez hasonlóan idén is van olyan hatályosuló jogszabály, amely a munkavállalók egy speciális szegmensében generál változásokat. Ettől az évtől kezdve a közalkalmazotti szabadság szabályai is szerepelnek írásunkban.

Mennyi fizetett szabadság jár 2019-ben? A cikkben megtalálja a részletes szabályokat.
Az alkalmazottakra vonatkozó általános szabályok mellett a közalkalmazottak szabadsága is része összefoglalónknak.
(Csak az esetleges félreértések elkerülése miatt jegyezzük meg, hogy 2019-ben már csak simán “szabadság”-nak nevezzük a korábbi “rendes szabadság”-ot, a Munka Törvénykönyve (MT.)legutóbbi nagy módosítása kapcsán.)

Írásunk idén is két részből áll.
Az első rész egy gyorsan áttekinthető összefoglaló, amely tömörítve és a lényegre fókuszálva tartalmazza a szabadság kiszámítása és a szabadság kiadása kapcsán érvényes szabályokat, különös tekintettel az alapszabadság és pótszabadság kiszámításának szabályaira és a munkavállalók egyes speciális szegmenseire.
A második részben pedig egy átfogóbb és részletesebb leírását és értelmezését adjuk a sokszor nehezen érthető paragrafusoknak. A cikk végén külön foglalkozunk a közalkalmazotti szabadság kérdéskörével, illetve a központi közigazgatásban dolgozók változó pótszabadságával.
A leírásban igyekeztünk olyan nyelvezetet használni, amely a laikus olvasók számára is egyértelmű, de szakmai szemmel sem kifogásolható. Ebben a második részben, mobiltelefonokon is jól olvasható – mobilbarát – táblázatokba foglalva is közzé tesszük az adatokat.

Fizetett szabadság 2019
Fizetett szabadság 2019-ben is jár a munkavállalóknak

Fizetett szabadság 2019-ben – gyors áttekintés
A korábban rendes szabadság néven futó fizetett szabadság kiszámításának alapvető szabályai nem változtak 2019-ban.
Az összes (rendes) fizetett szabadság 2019-ben is az alapszabadságból és a több címen is járó pótszabadságból vagy pótszabadságokból tevődik össze.
A megadott adatok változatlanul a teljes évben dolgozókra vonatkoznak, vagyis tört évben arányosan kevesebb jár mindenből.

Alapszabadság mértéke 2019-ben:
Az az alapszabadság, amely minden teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót változatlanul megillet, 20 nap.
Jó tudni, hogy Magyarországon az Mt. szabályai szerint számított éves munkanapok száma 261 és 263 között lehet attól függően, hogy az adott évben éppen hány munkaszüneti nap esik hétköznapra. Ha ezt a számot elosztjuk a kötelezően járó alapszabadság számával, ami ugye 20, akkor kerekítve 13 ledolgozott munkanap után jár egy nap fizetett szabadság.

 

Image result for alapszabadság

Ehhez adódnak hozzá a pótszabadságok.

Pótszabadság mértéke, jogcímei 2019-ben:
– munkavállaló életkora (25 éves kortól+1, majd 3 évenként+1 nap 45 éves korig. ) -táblázat a részletes leíró részben
– 16 évesnél fiatalabb gyermekek száma (2, 4 illetve 7nap.) – táblázat a részletes leíró részben
– fogyatékkal élő gyermekek száma ( 2nap/gyermek)
– apaszabadság gyerek születésekor ( 5 illetve 7 nap)
– legalább 50%-os egészségkárosodás (5 nap)
– 18 év alatti munkavállaló (5 nap)
– föld alatt dolgozó (5 nap)
– ionizáló sugárzású munkahely ( 5 nap)

Változás, hogy 2019 márciusától a központi közigazgatásban dolgozó friss házasok öt nap, valamint a nagyszülők minden unoka születésénél öt-öt nap pótszabadságot kapnak, a gyerekek után járó pótszabadságok pedig a duplájára emelkednek. Eszerint a központi közigazgatásban egy gyerek után négy, két gyerek után nyolc, három gyerek után pedig tizennégy nap pótszabadság jár éves szinten.

A központi közigazgatásban dolgozó édesapáknak járó apaszabadság öt nap helyett nyolc, ikergyermekek esetén hét nap helyett tíz napra emelkedik.

 

Image result for alapszabadság

A tört évre vonatkozó arányosítási szabály alapján annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya év közben szűnik meg illetve év közben kezdődik, csak az adott munkahelyen eltöltött időnek megfelelő mértékű szabadság jár.

Fizetett szabadság kiadása 2019-ben:
A szabadság kiadásának 3 legfontosabb szabálya, amelyek egyben igazodási pontként szolgálnak ebben a témakörben, nem változtak:

– 7 nap szabadságot akkor kell kiadni, amikor a munkavállaló kéri.
– évente egyszer 14 nap egybefüggő szabadság jár (munkaszüneti napokkal együtt értendő)
– 15 nappal korábban értesíteni kell a másik felet

A szabadság kiadásának részletes leírása, az egyes vonatkozó elemeinek értelmezése és magyarázata, valamint a közöttük lévő esetleges összefüggés megvilágítása a lenti bővebben leíró részben található.

(Ha szabadságodat esetleg “hatékonyabban”, munkaszüneti naphoz illesztve tervezed felhasználni, a 2019. év munkaszüneti napjait is megtalálod honlapunkon akár a kék részre kattintva, akár a honlap keresőjébe beírva.)

Fizetett szabadság 2019-ben – kiszámítása, szabályai részletesen, bővebben

Az életkor alapján járó összes (fizetett, rendes, alapszabadság plusz a pótszabadság együttes összege) szabadság napjainak számát mutató táblázat és az értelmező leírás:

Fizetett szabadság 2019.év
Életkor Alap+pót Összes szabadság
év nap/év nap/év
16-18 20+5 25
19-24 20 20
25-27 20+1 21
28-30 20+2 22
31-32 20+3 23
33-34 20+4 24
35-36 20+5 25
37-38 20+6 26
39-40 20+7 27
41-42 20+8 28
43-44 20+9 29
45- 20 +10 30

A fenti szabadság mértékek egy teljes naptári évre vonatkoznak és attól az időponttól illetik meg a munkavállalót, amikor a jelzett életkort betölti.
Tartalmazza az alapszabadságot és az alábbi két pontban leírt, életkortól függő pótszabadságokat.

Életkor alapú pótszabadság mértéke 2019-ben
Három évente nő a pótszabadság mértéke 1 nappal. Először a munkavállaló 25 éves korában növeli a (rendes)szabadság mértékét, utoljára pedig 45 éves korában. A fenti táblázat ezt is tartalmazza.

Fiatalkorú pótszabadsága 2019-ben
A fiatal munkavállalóknak pótszabadság jár, amelynek mértéke 5 nap. Utoljára abban az évben esedékes amelyben a 18. életévét betölti.
A fenti, életkor alapján járó szabadság táblázat ezt a pótszabadságot is tartalmazza.(Lásd:16-18 éves életkor)

A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló céljából következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden munkával töltött naptári évben.
Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés nélkül is munkában töltött és így szabadságra jogosító időnek minősíti a következő időket is:

– a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülési időtartama
(tipikusan ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy például a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő)
– a szabadság ideje
– a szülési szabadság időtartama
– a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja
– a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség(Figyelem: a naptári évre eső egyes keresőképtelenségek tartamát össze kell adni)
– a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama
– a munkavégzés alóli speciális mentesüléseknek az MT.55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama.(orvos, véradás, halál, stb)

Az, hogy a rendszeres napi munkavégzés során a munkavállaló hány órát dolgozik, a szabadság szempontjából lényegtelen. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is teljes szabadság jár.

A gyermekek után járó pótszabadság mértéke 2019-ban, táblázat és leírás.
Gyermekszám függő pótszabadság
Gyermekek száma Pótszabadság
db nap/év
1 2
2 4
3- 7

Gyermek után járó pótszabadság először a gyermek születésének évében jár, utoljára pedig abban az évben, amikor 16. életévét betölti. Egy gyermek után 1 nap, két gyermek után 4 nap, három és háromnál több gyerek után 7 nap a naptári évre járó pótszabadság mértéke.
Figyelem, ez a szabadság mindkét szülőt megilleti!
(Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gyermek meghatározása: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. Közvetlen link a cikk végén)

Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság mértéke 2018-ban
Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos – fogyatékos gyermeket nevel – akkor pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke 2 munkanap gyermekenként.
Tehát annyiszor két nap szabadság illeti meg ahány fogyatékos gyermeket nevel a háztartásban. Ez a pótszabadság mindkét szülőt megilleti.
(Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerint fogyatékos gyermekmeghatározása: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Link a cikk végén.)

Apaszabadság (pótszabadság)mértéke 2019-ban
Az apának gyermeke születése esetén 5 nap pótszabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig vehet ki. A törvény rendelkezése alapján ezt a szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke 7 munkanap és kiadásának szabályai az előzővel egyezőek.

Legalább 50%-os egészségkárosodás pótszabadsága 2019-ban
Az illetékes rehabilitációs szakértői szerv által megállapított, minimum ötven százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállalót pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság mértéke naptári évente 5 munkanap.
Szintén öt nap pótszabadság illeti azt a munkavállalót, aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult

Föld alatti munkavégzés pótszabadsága 2019-ben
A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalót a nehéz munkakörülményekre tekintettel pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság mértéke naptári évenként 5 munkanap.

Munkahelyi sugárzás pótszabadsága 2019-ben
Ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalót pótszabadság illeti meg.
Mértéke naptári évenként öt munkanap.

Diákmunka szabadsága 2019-ban
Diákmunka után nem jár fizetett szabadság 2019-ben.

Szabadság kiadása 2019-ben:
A fizetett szabadság 2019-ben érvényes kiadási szabályai nem változtak.
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatását követően – a munkáltató adja ki.
A szabadsággal kapcsolatban mindig fontos kiemelni, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló kötelessége, hogy a szabadságra vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a munkáltatójának.

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az egybefüggő 14 nap értelmezéséhez – a szabadságként kiadott napokon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap számítható be. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

A szabadságot alapesetben az esedékességének évében kell kiadni, de ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Adott évben kiadott szabadságnak minősül még az az eset is, ha az esedékesség évében kezdődik és max. 5 munkanap a következő évre csúszik át.

Szabadság megváltása
A szabadság pénzben történő megváltásának fő szabályait változatlanul a Munka Törvénykönyve tartalmazza.
A szabadságot főszabályként pénzben továbbra sem lehet megváltani.
2019-ben is ssak egyetlen kivétel létezik, nevezetesen a munkaviszony megszűnése. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik és a munkáltató az arányos szabadságot még nem adta ki, akkor azt meg kell váltania.
Annak, hogy a munkaviszony miért és milyen módon szűnt meg nincs jelentősége.
Fontos kitétel, hogy a ki nem vett/adott szabadság pénzben egyéb esetekben nem váltható meg, még akkor sem, ha azt dolgozó kéri.

Van még néhány ritkán előforduló esetre vonatkozó szabály, amit a MT 123.§-125.§-ban találhatnak meg az érdeklődők.

Közalkalmazotti szabadság
A közalkalmazottak szabadsága érdekes módon és összetetten került szabályozásra.
Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy feleslegesen túlbonyolítva.
(Ráadásul ebben az évben már részben külön többlet járandóságot kapnak a központi közigazgatásban dolgozók.
Ezt pedig egy harmadik – kormányzati igazgatási – törvényben szabályozták. Erről cikkünk végén zárójelben még pár szót írunk.)

Annak megállapítását, hogy mennyi szabadság jár egy közalkalmazottnak, részben a Munka Törvénykönyve(MT), részben pedig a közalkalmazotti törvény – 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról – szabályozza.
Ráadásul teszik mindezt úgy, hogy hol az egyik hivatkozza a másikat, hol pedig fordítva.
A második csavar fizetett közalkalmazotti szabadság ügyben az, hogy alapvetően a közalkalmazotti bértábla kategorizálását használják fel.
Jelen esetben a közalkalmazotti bértábláról elég annyi tudni, hogy betűkkel jelzett, végzettséggel/képzettséggel összefüggő 10 fizetési osztályt, valamint alapvetően (de nem kizárólag) az eltöltött évek számával összefüggő, számokkal jelzett 17 fizetési fokozatot tartalmaz.

Nézzük az alapvetéseket:

A fizetett szabadság 2019-es hüvelykujj szabálya közalkalmazottaknál is követi a már ismert tagozódást.
Két fő elemből tevődik össze.
A közalkalmazottak szabadsága is alapszabadságból és pótszabadságból áll.

Közalkalmazotti alapszabadság:
A közalkalmazottak alapszabadsága alap- és középfokú végzettség esetén 20 nap, felsőfokú képzettséggel/végzettséggel 21 nap az alábbiak szerint.
A közalkalmazottat az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.

Közalkalmazottak pótszabadsága:
A pótszabadság alapvetően kétféle lehet: fizetési fokozattal(idő) összefüggő illetve “tevékenységgel” összefüggő.
A közalkalmazotti törvény kimondja, hogy “a pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – egyszerre többféle jogcímen is megilleti.”
A közalkalmazotti szabadság megállapításának érdekes színfoltja, hogy ez a két kivétel-bekezdés gyakorlatilag majdnem a teljes érintett kört kizárja a pótszabadság összevonásából.

Alábbi – közalkalmazotti törvény által szabályozott – felsorolásunkban például az összevonás lehetősége csak az 1.,4.,5.,6. pontra vonatkozik.
A tömeget jelentő többi esetben az összevonást kizárják és csak a magasabb mértékűt veszik figyelembe.
(Ezt egészen pontosan úgy kell érteni, hogy a fizetési fokozat és a munkakör, illetve a munkakör és a beosztás alapján járók közül csak a magasabbat veszik figyelembe.)

1.- A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár, de az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.

2.- A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi 10 munkanap, a vezető megbízásút évi 5 munkanap pótszabadság illeti meg.

3.- A bölcsődékben, mini bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat, valamint
– A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat,
évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató adott célra igénybe vehet.

4.- A bölcsődékben, mini bölcsődékben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.

5.- A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg.
Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadságra jogosult.

6.- Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.)

MT alapján – a közalkalmazotti törvényben nevesítetteken kívül – jár még összevonhatóan:
– gyermekek utáni pótszabadság,
– kiskorú pótszabadsága,
– legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű pótszabadsága.
Ezeknek pontos szabályai fentebb, a fizetett szabadság részletes leírásánál olvashatók.

(Ahogy említettük, a központi közigazgatás dolgozói többlet szabadság-juttatást kapnak márciustól 2019-ben. A további bonyolítás érdekében ezt egy harmadik törvényben szabályozzák.
Nevezetesen a 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról, annak is a 155.§-a rendelkezik a központi közigazgatásban dolgozók pótszabadsága megállapításáról.)
A friss házasok 5 nap, a nagyszülők unokánként 5 nap pótszabadságot kapnak.
A gyerekek után járó pótszabadságok is kétszeresére emelkednek a központi közigazgatásban: 1 gyerek után négy, 2 gyerek után nyolc, 3 gyerek után pedig tizennégy nap pótszabadság jár évente.
Az apaszabadság 5 napról 8, ikergyermekeknél 7 napról 10 napra emelkedik. )

A közalkalmazotti törvény 55-80.§ közötti része foglalkozik a szabadság kérdéskörével, aminek mindenkor aktuális verzióját ide kattintva tudod megnézni.

Hasznos info: A Munka Törvénykönyvében a szabadságokra vonatkozó részeket a 115.§-tól a 135.§-ig tartó rész taglalja. A kék betűs részre kattintva a mindenkori aktuális változatot tudod elérni.
Bizonytalanság esetén mindig praktikus elolvasni a hatályos eredeti törvényi szövegrészt .

Nyugdíjkorhatár-2019: 2019. Január 1-től ők mehetnek nyugdíjba!

Nyugdíjkorhatár-2019: 2019. Január 1-től ők mehetnek nyugdíjba!

2019.jan.1 – től Akár 8 évvel korábban mehetnek nyugdíjba a nők, mint ahogy a 40 évük megvan! Ennyi szolgálati idővel mehetnek nyugdíjba a nők 2019. Január 1-től 1,2,3,4 gyermek után!

Itt vannak a pontos számok!

A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Jogosultsági időnek minősül – a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint – a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

2019-ben is egyszerre kell teljesülni a következő két feltételnek ahhoz, hogy a hölgyek öregségi nyugdíjba vonulhassanak kedvezményes lehetőséggel. Első feltételként mindenképpen meg kell szerezni a 40 évnyi jogosultsági időt. A második feltétel pedig az, hogy a 40 év számításán belül 32 évnek mindenképpen munkával töltött szolgálati időnek kell lenni. Ha valaki 32 év keresőtevékenységgel eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, akkor ezen felül maximum 8 évet elszámolhat gyermekneveléssel töltött időként, így jön össze a 40 évnyi jogosultsági ideje. Gyermekenként 1 év plusz időszakot számolnak el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összesítésekor. Kapcsolódó

Az előző szabályt csak két eset írhatja felül. Az első, hogy ha valamely anyának súlyosan fogyatékos valamely gyermeke, akkor neki csak 30 év munkaviszonyt szükséges igazolnia, abban az esetben, ha fogyatékkal élő gyermeke után ápolási díjat kapott. Ezen túlmenően ha valaki 5 gyermeket vagy annál többet nevelt fel saját háztartásában, akár édesanyaként, akár örökbefogadó szülőként, akkor a negyedik gyermeken felül gyermekenként újabb plusz egy év szolgálati időt kap, az alábbi táblázat szerint.Szolgálati idő számítása 2019-ben nők 40 év utáni nyugdíjazásáhozEgy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza1 gyermek esetén 32 év2 gyermek esetén 32 év3 gyermek esetén 32 év4 gyermek esetén 32 év5 gyermek esetén 31 év (- 1 év)6 gyermek esetén 30 év (- 2 év)7 gyermek esetén 29 év (- 3 év)8 gyermek esetén 28 év (- 4 év)9 gyermek esetén 27 év (- 5 év)10 gyermek esetén 26 év (- 6 év)11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)

Elképesztő információ!!! Januártól havonta több, mint 135 ezer forintot kaphatsz csupán méltányossági alapon!!!

Elképesztő információ!!! Januártól havonta több, mint 135 ezer forintot kaphatsz csupán méltányossági alapon!!!

ITT A HIVATALOS ISMERTETŐ, ERRŐL A 2 ALIG ISMERT LEHETŐSÉGRŐL >>>

Milyen esetben lehet a biztosított részére méltányosságból csecsemőgondozási díjat, illetve gyermekgondozási díjat megállapítani? Amennyiben a biztosított szülő a csecsemőgondozási díjra, illetve a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel nem rendelkezik.

Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj (diplomás gyed) vonatkozásában méltányosság gyakorlására nincs lehetőség.

Méltányosságból milyen összegben és milyen időtartamra engedélyezhető csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj?

A méltányosságból engedélyezhető csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja.
A méltányosságból megállapított ellátás időtartama csecsemőgondozási díj esetében nem haladhatja meg a szülési szabadságnak megfelelő időtartamot (168 nap), gyermekgondozási díj esetében legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig lehet méltányosságot gyakorolni.

Az ellátás alapja csecsemőgondozási díj vonatkozásában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresénél, gyermekgondozási díj esetében a minimálbérnél nem lehet magasabb. ( a szerkesztő >>> A minimálbér 2019. janáur 1-től minimálbér 149.000 forintra emelkedik, ami azt jelenti, hogy a CSED Akár brutto 276 ezer forint, míg a GYED brutto 148 ezer forint lehet havonta méltányosságból)
A méltányosságból megállapított ellátás újabb jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, így ha a biztosított részére méltányosságból engedélyezésre került a csecsemőgondozási díj, nem vonja maga után a gyermekgondozási díj iránti kérelem pozitív elbírálását.

CSED MÉLTÁNYOSSÁGBÓL :
Abban az esetben, ha a biztosítottnak minősülő kérelmező nem rendelkezik a csecsemőgondozási díj folyósításához szükséges 365 nap biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak lehetősége van arra, hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítsa meg a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot annak is, aki arra a méltányossági jogcím nélkül nem lenne jogosult.
GYED méltányosság alapján
Ha valaki nem rendelkezik a GYED jogosultság megállapításához szükséges biztosítási idővel körülményei, jövedelmi viszonyai azonban a GYED megállapítását indokolják, számára méltányossági alapon is csak akkor állapítható meg a gyermekgondozási segély, ha biztosított személynek minősül.
A méltányosságból megállapítható GYED folyósításának idejét és összegét az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár jogosult meghatározni. A GYED összege ebben azonban ebben az esetben sem haladhatja meg egy naptári napra nézve a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részét.
Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, ez esetben a méltányosságból folyósított GYED összege a tényleges jövedelem összegét nem haladhatja meg. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít.
Hová kell benyújtani a méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátás iránti kérelmet?
Méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátás iránti kérelmet az igénylő foglalkoztatójához kell benyújtani. A saját jogú, vagy a gyermek ápolása címén igényelt táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez a kérelmezőnek csatolni kell az orvosi igazolást a keresőképtelenségről, valamint javaslatot, orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.
A foglalkoztató a biztosított pénzbeli ellátások iránti méltányossági kérelmét és a rendelkezésre bocsátott valamennyi dokumentumot a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.
A foglalkoztató ha társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a biztosított méltányossági kérelmét, a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, valamint a Magyar Államkincstár Központ által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a kormányhivatalhoz.
A méltányossági kérelemmel kapcsolatos eljárás során az elektronikus kapcsolattartást a jogszabály kizárja.

 

Áram ára 2019: 1kw lakossági áram ára 2019 Január 1-től >>>

Áram ára 2019: 1kw lakossági áram ára 2019 Január 1-től >>>

Lakossági egyetemes szolgáltatói egységárak az NKM Áramhálózati Kft. területén 2019. január 1-jétől

Az NKM Áramszolgáltató Zrt. által az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia egységára 2019 január 1-jétől változik a 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet módosítása alapján. Ezen időpontban szintén változnak a rendszerhasználati díj elemei. Az ÁFA mértéke 27 %.

A számlán megjelenő 2019. január 1-jétől érvényes egységárakat az alábbi táblázatunk tartalmazza:

Energia ár (Ft/kWh) Rendszer használati díj (Ft/kWh) Fogyasztás alapú egységárak összege ÁFA-val (Ft/kWh)* Elosztói alapdíj (Ft/ csatl. pont/hó) Elosztói alapdíj (Ft/ csatl. pont/hó) ÁFA-val növelt értéke
“A1” árszabás Kedvezményes egy zónaidős áramdíj (évi 1320 kWh fogyasztásig) 14,200 14,465 36,405 120,500 153,035
Általános egy zónaidős áramdíj (évi 1320 kWh fogyasztás feletti rész) 15,080 37,522
“A2” árszabás Csúcsidőszak 17,900 41,104
Völgyidőszak 10,000 31,071
“B Alap” árszabás “Éjszakai” vezérelt, napi 8 óra felfűtési idővel 10,460 7,645 22,993 39,500 50,165
“B Komfort” árszabás Vezérelt, napi 12 óra felfűtési idővel 12,030 24,987
„H” árszabás Hőszivattyúk és hasonló megújuló energiát hasznosító berendezések részére 10,460 22,993
*: 27% az alkalmazható ÁFA értéke
Az egyes árszabások alkalmazásának részletes feltételeit egyetemes szolgáltatói üzletszabályzatunk hatályos M.1 mellékletében találja meg. Az árváltozásról kiadott közleményünket itt találhatja meg:

Egyes zónaidők időtartama munkanapokon:

Téli időszámítás Nyári időszámítás
Csúcsidőszak 06-22 óra között 07-23 óra között
Völgyidőszak 22-06 óra között 23-07 óra között

Nem munkanapnak számító napokon a csúcsidőszak is völgyidőszaknak minősül.

Elmű árak

A 13/2018. (XII.15.) MEKH rendelet, a 36/2018. (XII.21.) ITM rendelet alapján, valamint a 2018. évi XCIX. törvény értelmében az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia elszámolására 2019. január 1-től új egységárakat alkalmaz.
Az alábbiakban a 2019. január 1-től érvényes egyetemes szolgáltatási egységárakról tájékoztatjuk Ügyfeleinket.

2019. január 1-től érvényes egyetemes szolgáltatási egységárak az ELMŰ Hálózati Kft. elosztói működési területén:

Lakossági villamos energia díjak (Ft/kWh):

Elosztói alapdíj:

  • bruttó 153,035 Ft/csatlakozási pont/hó („A1” és „A2” árszabások esetén)
  • bruttó 50,165 Ft/csatlakozási pont/hó („B” árszabás esetén)
Nem lakossági villamos energia díjak (Ft/kWh):

1) RHD = Rendszerhasználati díj

*VET 147.§-a alapján fizetendő pénzeszközök nem képeznek ÁFA alapot.

** A villamosenergia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet szerinti „B Alap” egyetemes szolgáltatási árszabás árának változása esetén a GEO árszabás új ára

  • a) lakossági fogyasztók esetében a B Alap árszabás az ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. elosztói területén hatályos lakossági árának legfeljebb 108,4%-ával megegyező, de a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti feltételt is teljesítő, és
  • b) nem lakossági felhasználók esetében a B Alap árszabás ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. elosztói területén hatályos nem lakossági árának legfeljebb 108,7%-ával megegyező,két tizedes jegyre kerekített, Ft/kWh érték.

Elosztói meddő energia díja:

  • bruttó 4,8133 Ft/kVArh („A1”, „A2” és „A3” árszabások esetén)

Elosztói alapdíj:

  • bruttó 153,035 Ft/csatlakozási pont/hó („A1” és „A2” árszabások esetén)
  • bruttó 3.708,4 Ft/csatlakozási pont/hó („A3” árszabás esetén)
  • bruttó 50,165 Ft/csatlakozási pont/hó („B” árszabás esetén)

Elosztói teljesítménydíj:

  • bruttó 853,44 Ft/kW/hó („A3” árszabás esetén)
A megadott rendszerhasználati díjak kisfeszültségű csatlakozás esetén érvényesek!

2019. január 1-től érvényes egyetemes szolgáltatási egységárak az ÉMÁSZ Hálózati Kft. elosztói működési területén:

Lakossági villamos energia díjak (Ft/kWh):

Elosztói alapdíj:

  • bruttó 153,035 Ft/csatlakozási pont/hó („A1” és „A2” árszabások esetén)
  • bruttó 50,165 Ft/csatlakozási pont/hó („B” árszabás esetén)
Nem lakossági villamos energia díjak (Ft/kWh):

1) RHD = Rendszerhasználati díj

*VET 147.§-a alapján fizetendő pénzeszközök nem képeznek ÁFA alapot.

** A villamosenergia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet szerinti „B Alap” egyetemes szolgáltatási árszabás árának változása esetén a GEO árszabás új ára

  • a) lakossági fogyasztók esetében a B Alap árszabás az ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. elosztói területén hatályos lakossági árának legfeljebb 108,4%-ával megegyező, de a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti feltételt is teljesítő, és
  • b) nem lakossági felhasználók esetében a B Alap árszabás ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. elosztói területén hatályos nem lakossági árának legfeljebb 108,7%-ával megegyező,két tizedes jegyre kerekített, Ft/kWh érték.

Elosztói meddő energia díja:

  • bruttó 4,8133 Ft/kVArh („A1”, „A2” és „A3” árszabások esetén)

Elosztói alapdíj:

  • bruttó 153,035 Ft/csatlakozási pont/hó („A1” és „A2” árszabások esetén)
  • bruttó 3.708,4 Ft/csatlakozási pont/hó („A3” árszabás esetén)
  • bruttó 50,165 Ft/csatlakozási pont/hó („B” árszabás esetén)

Elosztói teljesítménydíj:

  • bruttó 853,44 Ft/kW/hó („A3” árszabás esetén)

*VET 147.§-a alapján fizetendő pénzeszközök nem képeznek ÁFA alapot.
** A villamosenergia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet szerinti „B Alap” egyetemes szolgáltatási árszabás árának változása esetén a GEO árszabás új ára

a) lakossági fogyasztók esetében a B Alap árszabás az ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. elosztói területén hatályos lakossági árának legfeljebb 108,4%-ával megegyező, de a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti feltételt is teljesítő, és
b) nem lakossági felhasználók esetében a B Alap árszabás ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. elosztói területén hatályos nem lakossági árának legfeljebb 108,7%-ával megegyező,
két tizedes jegyre kerekített, Ft/kWh érték.

A megadott rendszerhasználati díjak kisfeszültségű csatlakozás esetén érvényesek!

Adózás 2019: Így adózunk 2019-ben

Adózás 2019: Így adózunk 2019-ben

A kormány két részletben terjesztette be idén a 2019-re vonatkozó adóterveit. Most ezeket gyűjtjük egy csokorba, kiemelve a legfontosabb változásokat, legérdekesebb könnyítéseket és legmeghatározóbb újításokat.

Könnyítések minden mennyiségben

  • További 2 százalékponttal 17,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó a korábbi bérmegállapodásnak megfelelően. Ez 130 milliárd forintnyi könnyítés a vállalkozásoknak.
  • A végéhez ér a 4 év alatt megvalósuló, 2 gyermekesek esetén igénybe vehető családi adókedvezmény-emelés, jövőre 20 ezer forint jut havonta gyermekenként. Ez 380 ezer családot érinthet és 20 milliárd forint könnyítés.
  • egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfája jövőre ötszázalékos lesz. Ha ez az árcsökkenés lecsapódik az üzletekben, akkor a lakosság 20 milliárd forintot spórolhat a pénzügyminisztérium szerint.
  • A nyugdíjasoknak szánt legújabb kedvezmény. Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Jelenleg 70 ezer ember dolgozik így, de a minisztérium a létszám jelentős növekedésére számít. Az új kedvezmény lényegéről itt írtunk legutóbb részletesen.
  • Kedvezőbbé válnak a kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok. A módosítás ugyanis 500 millió forintról 1 milliárd forintra emeli a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait.
  • A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adómérték csökkentéssel azonos mértékben, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forintra csökkenti.
  • Nyolcmillió forintról tizenkétmillió forintra nő január 1-jétől a legkisebb vállalkozások áfamentessége. A kisvállalkozások ezzel a mellett, hogy összességében mintegy 10 milliárd forintot spórolnak, megszabadulnak az áfabevallás kitöltésének kötelezettsége alól is.
  • Váratlan újítás volt, hogy 2019. január elsejétől az elektronikus fizetés erősítése és ezzel párhuzamosan a készpénzhasználat csökkentése érdekében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
  • Jövőre természetes személyek kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet után sem kell majd pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni.
  • A bankadó felsőkulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken.

 

Egyszerűsítés

 

  • Az adóadminisztráció is csökken a tárca tervei szerint. 2019-től már nem kell fizetni a 75 százalékos különadót, a hitelintézeti különadót vagy kulturális adót. A baleseti adó is megszűnik, de beépül a biztosítási adóba és az egészségügyi hozzájárulás pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad. Búcsút inthetünk lassan az evának is (hatodik ilyen adófajta, ami jövőre már nem lesz). A kormány ugyanis azt javasolja, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó utoljára 2018. december 20-ig legyen választható, ezt követően az eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség.
  • A december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai is enyhülnek. Az itt tévesztő cégek esetében a maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után maximum tíz százalék lehet a bírság.
  • A kutató-fejlesztő foglalkoztatása után járó adókedvezmény, amely gyakorlatilag felére csökkenti a kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó vállalkozás szociális hozzájárulási adóját. A kutatás-fejlesztési adókedvezményt felváltó új kedvezmény összege a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 19,5 százalékos adómérték 50 százaléka.
  • Az adó-adminisztráció is jelentősen csökken az elmúlt hetek adószakmai tanácskozásai nyomán, mivel például jövőre már nem kell bejelenteni a foglalkoztatottnak dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat.
  • 2019. január 1-jétől választható az áfa rendszerében ismert csoportos adóalanyisághoz hasonló csoportos társasági adóalanyiság. A csoportos társasági adóalanyiságot választók számára az ún. transzferár dokumentáció alóli mentesülés szintén jelentős egyszerűsítést jelent.
  • Az áfamentesség értékhatárának megemelése mellett jelentősen csökkenti az adminisztrációt az üzleti és magáncélra is használt személygépkocsik bérbevétele esetében követendő új szabály, mely szerint jövőre a bejövő számlák áfa tartalmának 50%-a külön útnyilvántartás vezetése nélkül is levonhatóvá válik.
  • Emellett a Nemzteti Adó- és Vámhivatal a tartósan veszteségesen működő óriáscégeket is górcső alá veszi. A NAV ugyanis a nagyárbevételű (két éven keresztül 60 milliárd forintot elérő), de veszteséges cégeket automatikusan ellenőrizni fogja. Azokat a cégeket szűri ki, amelyek csak papíron – a közterhek megfizetésének elkerülése miatt – veszteségesek.
  • A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy elhúzódó projektek esetében milyen új építésű lakóingatlanokra alkalmazható 2020. január 1-ét követően is a kedvezményes, 5 százalékos mértékű lakásáfa.
  • Jövőre a NAV már az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.

 

Szigor

Két tekintetben adóemelés is lesz jövőre. A népegészségügyi termékadó esetében több változás is lesz:

  • Ennek lényeges eleme, hogy az adó hatályát kiterjesztik a pálinkára (ezzel enged az Európai Bizottság felszólításának). A számítások szerint egy liter 50 térfogat-százalékos pálinka után fizetendő neta 1100 forint lesz. Ez – az áfával is számolva – 700 forinttal emeli meg egy félliteres, 50 százalékos pálinka nagykereskedelmi árát. A kiskereskedelemben ennél is nagyobb mértékű lesz az áremelkedés.
  • Emellett fontos változás, hogy a jelenleg adóköteles termékek (cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) terhelése emelkedik (mintegy 20%-kal).
  • Emellett megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége is.

A másik adóemelés a jövő évi csomagban a dohányzókat érinti. Az uniós irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében Magyarországnak emelnie kell a cigaretta jövedéki adóját. Az első, nyári adócsomaghoz beterjesztett módosító javaslat értelmében (a piaci sokkhatás és a feketepiac élénkülésének elkerülése érdekében) három lépcsőben emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Szeptember elsejétől már megvalósult egy árnövekedés. 2019. január 1-jétől a cigaretta jövedéki adómértéke 18 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 31 200 forint ezer darabonként (idén szeptembertől ez rendre 17 200 forint volt és 30 200 forint). A Pénzügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint a három lépcső egyenként 30-40 forintos dobozonkénti drágulást okoz. Ezzel párhuzamosan a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke 2019. január 1-jétől 18 560 forint/kilogrammra emelkedik (a szeptemberi 17 820 forintról).

Az a bizonyos bomba változás

A kormány januártól teljes egészében átalakítja a cafeteria-rendszert. Jövőre kedvezményes közteherfizetés mellett csak a SZÉP kártya három alzsebébe lesz adható béren kívüli juttatás. Néhány juttatás adómentessége ugyanakkor fennmarad, így a munkáltató 2019-ben is adómentesen fizetheti majd a munkavállalók gyermekeinek bölcsődei, óvodai ellátását, illetve sport- és kulturális eseményekre szóló belépőjegyet.

2019-től megszűnik a kockázati biztosítás díjának adómentes minősítése, ami érzékenyen érinti többek között az egészségbiztosításokat.

Ha nem muszáj, ne szedje az Aszpirint!

Ha nem muszáj, ne szedje az Aszpirint!

A jó egészségnek örvendő idős embereknek nem kellene napi szinten aszpirint szedniük, mivel a gyógyszernek semmilyen jótékony hatása sincsen a 70 év felettiek szervezetére, ugyanakkor növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzés kockázatát – figyelmeztetnek a kutatók.

Az embereknek általában szívroham vagy agyi érkatasztrófát követően írnak fel aszpirint, mivel az bizonyítottan csökkenti egy újabb roham esélyét – írta a BBC hírportálja.

Az egészséges emberek egy része is rendszeresen szedi azonban a gyógyszert, hogy csökkentse a szívroham és a szélütés kockázatát. Számos folyamatban lévő kutatás vizsgálja továbbá, hogy az aszpirin szedésével csökkenthető-e a rák kockázata.

A gyógyszer jótékony hatásait vizsgáló kutatások többsége középkorú emberek bevonásával készül és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az aszpirinnel összefüggő veszélyek száma növekszik a kor előrehaladtával.

A tanulmány az Egyesült Államokban és Ausztráliában élő több mint 19 ezer egészséges ember bevonásával készült, akik elmúltak már 70 évesek és még sosem küzdöttek szívproblémával. A résztvevők fele öt éven át kapott napi szinten kis dózisban (100 milligramm) aszpirint, a másik csoport pedig placebót.

A New England Journal of Medicine című folyóiratban a kutatók három tanulmányban számoltak be a vizsgálatukról, amely szerint az aszpirin nem csökkentette a szívproblémák kialakulásának kockázatát – a két csoportban hasonló arányban jelentkeztek szív- és érrendszeri problémák -, és semmilyen egyéb jótékony hatással sem járt. Ugyanakkor növelte a súlyos gyomorvérzések számát.

“Mindez azt jelenti, hogy az a világszerte élő több millió egészséges idős ember, aki mindenfajta orvosi előírás nélkül szed kis dózisban aszpirint, talán teljesen feleslegesen teszi, mert a tanulmány azt mutatja, hogy az aszpirinnek nincsen semmi olyan jótékony hatása, amely ellensúlyozná a vérzés kockázatát”

– húzta alá John McNeil, a melbourne-i Monash Egyetem professzora.

A vizsgálat továbbá a rák okozta halálozások számában is enyhe növekedést mutatott az aszpirint szedők körében, ami azonban alaposabb kivizsgálást igényel a kutatók szerint, mivel szembe megy a témában végzett eddigi kutatások eredményeivel.

A mostani eredmények nem vonatkoznak azokra, aki szívroham vagy agyvérzés miatt szednek aszpirint, nekik továbbra is érdemes követniük az orvosi előírásokat.

Rothwell szerint azoknak pedig, akik orvosi előírás nélkül, hosszú ideje kis dózisban szednek aszpirint, nem szabad egyik napról a másikra leállniuk vele, mivel az is problémákhoz vezethet. Érdemesebb inkább a háziorvosukkal megvitatni az esetleges problémákat, aggodalmakat.

Forrás: bbc.co.

Újévi malac, újévi szerencse lencse, szárnyas, malac farka

Újévi malac, újévi szerencse lencse, szárnyas, malac farka

Számos bőség- és szerencsevarázsló hiedelem tapad az újévi ételekhez, így ha babonásak vagyunk, nem mindegy, hogy mi kerül az év első napján az asztalra.

Az újévi menü kialakításakor figyelembe kell vennünk, hogy mely ételek hoznak szerencsét a hagyományok szerint és mik azok a fogások, amiket jobb ha elkerülünk az év első napján.

Ismert szabály, hogy újév napján tilos baromfit enni, hisz a szárnyasok elkaparják a szerencsét, míg a halak fogyasztásával elúszhat a bőség. Ha biztosra akarunk menni, akkor malacot készítsünk, hisz a disznó házhoz túrja a szerencsét, sőt különösen nagy szerencsehozó erőt tulajdonítanak az egyes hiedelmekben a malac farkának.

A gazdagságot jelképező hüvelyesek fogyasztása is erősen ajánlott, például a lencse és a bab is jólétet ígér. Régebben szokás volt az ünnepi asztalra tenni a karácsonykor elültetett búzát is. A gyűrűs, kör alakú sütemények az év ciklikusságát, a teljességet szimbolizálják, ezért a fánk is kedvelt finomság, bár hazánkban inkább a csörögefánk népszerű.

A hosszú életre vágyók nyújtsanak rétest és azt fogyasszák el. A savanyú káposztás korhelyleves is állandó szereplő az újévi menükön, nem véletlenül, hisz igen jót tesz a szilveszteri italozás után a gyomornak.

A hollandok egy fánkszerű, Olieát Bollen nevű süteményt esznek az újév napján, míg az argentinok, a kubaiak és az olaszok a 12 szerencsés hónapot jelképező 12 gömbölyű szőlő elfogyasztásával gondoskodnak a bőségről. A gazdagság, egészség és szerencse bevonzásának érdekében disznólábat, lencsét, csicseriborsót és kaviárt esznek még az olaszok, míg a lengyelek és a németek a pácolt heringre, a dánok pedig a főtt tőkehalra esküsznek.

Az angolok ilyenkor kerülik a ,,hátrafelé túró”, szerencsétlenséget hozó marha fogyasztását és inkább disznóhúst tesznek az asztalra. Az Egyesült Államokban a gyarapodást jelképező tehénborsót, a jómódot szimbolizáló sertést és a papírpénzt megtestesítő káposztát és spenótot fogyasztják előszeretettel.

A rizs is szerencsehozó étel, ezért is fogyasztják Dél-Indiában, s a rizslepény-leves ezért elmaradhatatlan a koreaiaknál. A japán buddhista templomokban hagyományos tésztát fogyasztanak, míg a kínai családok vegetáriánus ételt, jait esznek. A jaiban lévő lótuszmagvak sok fiú utódot; a gingkódió ezüst ékszereket; a fekete alga gazdagságot; a bambuszrügyek pedig sok jó kívánság teljesülését jelképezik.

A tofu sosem kerül az újévi asztalra, mert balszerencsére, halálra figyelmeztet. A kínaiaknál a hal az összetartozást és a bőséget, a csirke pedig a gazdagodást szimbolizálja. A különféle szervírozott kandírozott gyümölcsök megédesítik az életet, hisz a sárgadinnye gazdasági növekedést; a görögdinnye élvezetet, igazságot, őszinteséget; a licsi erős családi köteléket; a savanyú narancs jólétet; a kókusz összetartozást; a földimogyoró hosszú életet jelent.

1 2 3 4 202