Rokkantsági járadék 2019

Rokkantsági járadék 2019

Korábban rokkantsági nyugdíj volt a neve annak az ellátásnak, ami ma már rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás attól függően, hogy valaki rehabilitálható, vagyis állapota javulhat, és újra munkába állhat vagy sem. A rokkantsági ellátásokról külön cikkben írunk bővebben, itt csak néhány különbségre akarunk rámutatni.

Ki kaphat rokkantsági járadékot?

Rokkantsági járadékra nem egyenlő a rokkantsági nyugdíjjal vagy a rokkantsági ellátással tehát. Az lesz jogosult, aki 25. éves kora előtt szenved olyan mértékű egészségkárosodást, ami eléri a 70%-os mértéket.A rokkant ellátásoknál nincs ilyen életkori megkötés. A rokkantsági ellátásoknál kategóriánként, rokkantsági fokoknak megfelelően van meghatározva besorolás.

A rokkantsági járadékot leghamarabb a 18. életév betöltésének hónapja 1. napjától állapítják meg. Visszamenőleg pedig az igény benyújtását megelőző 6. hónap első napjától állapítják meg.

Mennyi a rokkantsági járadék összege?

A jogszabály szövege szerint – amely elég rövid jogszabály – a rokkantsági járadék havi összege 2016. január 1-jétől 34 475 forint, ami rendkívül alacsony összeg volt. 2017. január 1-től 35.025.-Ft -ra változtatták meg a rokkantsági járadék havi összegét.A rokkantsági járadék havi összege 2018. január 1-jétől 36 365 forint.

A rokkantsági járadékosoknak az utazási kedvezmény is jár, amit a helyi közlekedésben bérletre vehet igénybe.

Milyen ellátásokat kaphat rokkantsági járadék mellett?

További feltétel, hogy se nyugdíjat, se baleseti nyugdíjat, sem más olyan ellátást nem folyósítottak, amit a megváltozott munkaképesség miatt nyújtanak. Viszont nem akadálya a rokkantsági járadéknak az, ha a jogosult fogyatékossági támogatást kap, illetve utána családi pótlékot folyósítanak, de akár munkaviszonyt is létesíthet vagy más kereső tevékenységetisfolytathat. (A rokkantsági ellátásban részesülő is folytathat kereső tevékenységet, viszont a heti 20 óránál nem lehet hosszabb idejű.)

Ha a rokkantsági járadékos nyugellátásra válik jogosulttá, megszűnik a járadék, valamint akkor is, ha egészségromlása már nem éri el a hetven százalékot.

Akinek megállapítanak rokkantsági járadékot, a határozatban egyúttal azt is megállapítják, hogy mikor vizsgálják felül az állapotát. A rokkantsági járadéknak nem előfeltétele a szolgálati idő. Ebben is különbözik a rokkantsági nyugdíjtól, vagy ahogyan jelenleg nevezik, rokkantsági ellátás, ahol kell, hogy legyen megelőző szolgálati idő.

Hol igényelhető?

A rokkantsági járadékot a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg. A nyugdíjfolyósító előtt személyesen, de meghatalmazott vagy törvényes képviselő útján is igényelhető az ellátás. A nyomtatvány mellett szükség lesz az orvosi véleményre, vagy kórházi zárójelentésre, korábbi ellátásokról (ha voltak) iratokra, valamint TB számra is.

Akkor szüntetik meg a rokkantsági járadék folyósítását, ha az orvosi felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az egészségromlás már nem éri el a 70 százalékos mértéket, vagy pedig az ellátott

Rokkantsági járadék melletti munkavégzés: Korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, nem úgy mint a rokkantsági ellátások mellett.

Visszamenőleg 6 hónapra folyósítják az igénybenyújtás napjától számítva, de leghamarabb 18. éves kortól. Ha tehát valaki rokkant járadékra lett jogosult, és elmúlt 18 pl. 3 hónappal, beadja az igénykérelmet, amit igaz, hogy 6 hónapra visszamenőleg folyósítanak, viszont, mivel 6 hónappal azelőtt még nem töltötte be a 18-at, agy csak három hónapra visszamenőleg kaphatja meg.

K04-es nyomtatványon, akár elektronikusan is benyújtható a kérelem. Az alábbi linken elérhető az ONYF honlapján:

https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp

Telekadó mértéke, összege 2019

Telekadó mértéke, összege 2019

Egyik olyan adóforma, amit nem az állam, hanem az önkormányzat vethet ki a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokra. Mindenkinek a saját településén kell megtekintenie, hogy a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet magában foglalja-e a telekadó intézményét vagy sem, él-e az önkormányzat az adóztatás lehetőségével vagy sem.

A helyi adók közül a telekadó az egyik, amit sok önkormányzat be is vezetett. A telek fogalmába többféle ingatlantípus is beletartozik, mégis vannak kivételek, ami után nincs adózás, de mentességet is ismer a jogszabály. Azt, hogy egy önkormányzat bevezetett e ilyen adót, onnan tudhatjuk meg, ha megtekintjük a honlapját, hiszen minden önkormányzati rendelet megtalálható és hozzáférhető elektronikusan is.

Az, hogy mi adóköteles, az határozza meg, hogy a telek az önkormányzat illetékességi területén van. Ezt a földhivatalban lehet megtudakolni. Bárki ingyenesen kérhet betekintést az ingatlan-nyilvántartásba.

Az fog utána adózni, – vagyis az az adóalany – akinek az év első napján a telekre tulajdonjoga be van jegyezve. Ha több tulajdonos van, vagy vagyoni értékű joga van bejegyezve (haszonélvezet), akkor több is lesz a kötelezettek száma.

A telek a jogszabály szerint az a terület, amin épület nincsen. Ezalól viszont van pár kivétel, amikor nincs telekadó. Egyik kivétel a mezőgazdasági művelésű belterület, de nem halastó. A termőföldek, és a tanyák is kívül esnek a telekadó hatályán. Van viszont a másik kategória, ami adózás alá esne, de a jogszabály mentességet enged. Ezek az épületek és a teleknek az a hányada, amekkora az épület hasznos alapterülete. De mentes még a belterületi erdő, és végül pedig az olyan telek fele, amin építési tilalom van.

Mentes a telekadó alól a helyi adókról szóló törvény szerint:

az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,

a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,

az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a,

az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.

Mikortól adóköteles a telek? A szabály az, hogy mindig a következő év első napján keletkezik az adófizetés. Vagyis, ha a belterületi szántót utóbb kivonják a művelésből pl. 2014. októberében, akkor 2015. január 1-el kezdődik az adófizetés. Ugyanígy, ha a tanya megszűnik, és más ingatlan-nyilvántartási megnevezést kap. Ha viszont az épület szűnik meg a telken, akkor azt követő félév (és nem év!) első napján keletkezik az adófizetési kötelezettség.

Az teleadó fizetési kötelezettség megszűnése viszont mindig az adott esemény történése évének végével szűnik meg, vagyis, ha a művelési ág változik meg 2019. októberében, akkor 2019. dec. 31-el szűnik meg az adófizetés. Az épületépítés kivétel, mert akkor a beépítés félévének utolsó napján szűnik meg. Vagyis, ha az épületet 2019. februárjában építették, akkor 2019. május 31-én, ha viszont 2019. júliusában építették, akkor 2019. dec. 31. napjával szűnik meg a telekadó-fizetés.

A telekadó mértéke: azt, hogy mennyit kell fizetni egy telek után, az önkormányzati rendelet határozza meg. Kétféle módja lehet a számításnak. Egyrészt lehet négyzetméter alapú, vagyis, ha a telek alapterülete az alapja a telekadónak, akkor 200 Ft négyzetméterenként a plafon, amit az önkormányzat elkérhet telekadó címén. A másik útja a telekadó számításának a korrigált forgalmi értéke a teleknek. Ha emellett dönt az önkormányzat, akkor a telekadó maximum 3%-a lehet a korrigált forgalmi értéknek. Hogy mi a korrigált forgalmi érték? A telek piaci árának 50 százaléka.

Január 15. napjáig kell a kötelezetteknek bevallást teljesítenie az önkormányzati adóhatóság felé, ha a telekkel kapcsolatban olyan változás következett be, ami kihatással van az telekadóra, valamint azon telekrészekről, ami mentességet élvez, továbbá a telekadó alá eső területrészekről.

Korábbi megfogalmazás szerint: művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen csak gyommentesítés vagy például kaszálást végeztek.

Pótszabadság 2019: ennyi pótszabadság jár gyermekek után 2019 Január 1-től >>>

Pótszabadság 2019: ennyi pótszabadság jár gyermekek után 2019 Január 1-től >>>

A munkavállalóknak nem csak életkora után, hanem gyermekei száma után, sőt egészségügyi állapota alapján is járhat az alapszabadságán felül további pótszabadság. Ezt a munkatörvénykönyve részletesen szabályozza és részletszabályai nem fognak változni.

Pótszabadság viszont csak különös esetekben jár.

2013. év első napjától hatályba lépett az új munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) , amiben újra lett szabályozva a pótszabadság szabályrendszere.

Az életkor alapján nőtt a szabadság mértéke pótszabadság révén. A korábbi törvényben is nőtt a szabadság mértéke az életkor függvényében, de azt nem nevezte a törvény pótszabadságnak. A mértéke nem változott, csak az elnevezése. Az alapszabadság továbbra is 20 nap. Ezen felül pl. 28 éves kortól 2 nap, míg 35. évtől 5 nap jár, így továbbra is 25 szabadnapja van egy 35 évesnek.

A gyermekek után is jár pótszabadság, ha a gyermek még nincs 16 éves. Ha egy gyerek van, akkor kettő nap, két gyerek után négy, míg három vagy ennél több gyermek esetén összesen jár hét nap pótszabadság. (ha fogyatékkal élő gyermeke van a munkavállalónak, akkor kettővel több gyerekenként a pótszabadság, vagyis egy gyerek után négy nap). A pótszabadság már a megszületés évében is jár és utoljára akkor vehető ki, amelyik évben 16 lesz a gyerek. A pótszabadság jár az anyának és az apának is (élettársnak is jár, ha teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett pl.) Sőt, a pótszabadság akkor is ugyanígy jár mindkét szülőnek, ha elváltak, de szülői felügyeleti joga mindkettőjüknek van.

Az apának apaszabadság jár, ha gyermeke születik. Ezt az öt nap apaszabadságot addig kell kivennie, míg a gyerek születése után két hónap el nem telik. (ikrek esetén hét napot lehet kivenni)

A fiatal korra tekintettel is van pótszabadság. Fiatalnak a még nem nagykorú munkavállaló számít, és évente 5 napot kap, míg be nem tölti a 18-at, de abban az évben is megkapja még utoljára, mikor betölti a nagykorúsághoz megállapított életkort. Abban az esetben, ha valaki mondjuk áprilisban betölti a 18-at, de júliusban felveszik valahová dolgozni, akkor az év második felére az 5 nap pótszabadság időarányos részét még ki kell adni részére.

Öt munkanap pótszabija van a veszélyes munkát végzőnek is. Ezek a föld alatti, vagy sugárzásnak kitett munkakörök, ahol napi minimum 3 órát kell dolgozni ilyen körülmények között.

Maradva a veszélyes munkaköröknél, ha valakit munkavégzése során olyan mértékben érte az egészségkárosodása, hogy a szakértői bizottság megállapította az 50%-os mértéket, akkor szintén 5 nap a pótszabadság illeti meg. Már nem kizárólag a vakoknak jár a pótszabadság, hanem a fogyatékossági támogatásra jogosultaknak és az egészségkárosodottaknak is.

A szabadság számítása csak akkor lényeges, ha a munkaviszony nem év elején, hanem év közben létesül. Ebben az esetben az alapszabadságot és a pótszabadságot is időarányosítani kell. Egyszerű osztással szorzással, attól függően, hány nap van még hátra az évből, annyival kell megszorozni az egy napra járó szabit. Kizárólag az apáknak járó pótszabadság nem arányosítható, ezt ki is mondja a törvény. Ha tehát a munkaviszony mondjuk októberben létesül, és a munkavállaló novemberben apává válik, hiába csak három hónap munkaviszony van abban az évben, az öt napot akkor is meg kell hogy kapja.

Válóper menete, költségei, illetéke 2019

Válóper menete, költségei, illetéke 2019

Sajnos a válások száma nem csökkent az elmúlt évek alatt, így 2019-ben is sokakat fog érinteni a válással kapcsolatos dolgok. A válópereket megelőzően is lehetőség van közvetítői eljárásra, amivel békésen lehet rendezni a vitákat, és elkerülhető lehet egy válás. Persze a válóper menete, és kimenetele, hogy az viharos lesz vagy csendes, elsősorban a felektől függ.

A válás az egyik legnehezebb és legtöbb stresszel járó esemény egy pár életében, hiszen senki sem úgy házasodik, hogy elképzelhetőnk tartja egy későbbi válás bekövetkezését. A válások száma sajnálatos módon évről évre nő, a válóperek pedig hosszasan elhúzódhatnak, akár évekbe is telhet, míg döntés születik a vagyon megosztása kérdésében.

A 80-as években még csak körülbelül a házasságkötések egyharmada végződött válással, ma már a házasságkötések több mint fele fejeződik be elválással. Megdöbbentő adat, mégsem mi vagyunk a legrosszabb helyzetben ezen a téren Európában. A belgáknál például a házasságok megközelítőleg háromnegyede torkollik válásba. Magyarországon a válások lényegében 70%-át a házaspár nő tagja kezdeményezi, általában a megcsalás az ok vagy a másik leggyakoribb válóok – a statisztikák szerint -az alkoholizmusés megcsalás miatt.A válóperek 71%-át a feleségek kezdeményezik.

Ha egy pár életében elkövetkezik az elkerülhetetlen válás, – mert menthetetlennek érzik a kapcsolatukat- akkor az első lépés a válókereset benyújtása az illetékes bírósághoz. A válókereset tartalmi követelményei közé tartozik a felperes és alperes neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve. Továbbá a gyermekek számát, nevét, születési adatait, a házasságkötés időpontját, valamint hogy mikor szakadt meg az házassági életközösség érzelmi és/vagy anyagi szempontból, mind mind bele kell foglalni a keresetbe. Meg kell adni a keresetlevélben az utolsó közös lakhely címét, és azt is, hogy a gyerekekkel kapcsolatban miben egyeztek meg. A kereseti kérelemből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy milyen döntés meghozatalát kéri a bíróságtól a felperes: a házasság felbontását, a gyermekelhelyezést. Tartásdíj megállapítását is, ha nem tudtak ebben a kérdésben közös megegyezésre jutni. Ha megegyeztek a felek a tartásdíjról, akkor kérni kell annak bírósági jóváhagyását. Rendezni kell a kapcsolattartást is a gyermeknek azzal a szülővel, akinél nem lett elhelyezve. (ez szokott lenni a kéthetente láthatás, és az ünnepnapok megfelezése.

A közös vagyon megosztás már egy sokkal kényesebb kérdés, és nehezen is szoktak dűlőre jutni a felek, sokszor sokáig elhúzódik a megegyezés.

A keresetlevél illetéke 30.000 Ft, melyet a keresetlevélen kell leróni. A keresetlevél mellékleteit képezi a házassági anyakönyvi kivonat, a gyermekek anyakönyvi kivonata, a közös lakás vagy ház 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja, és jövedelemigazolások a gyermektartásdíj megállapításához.

Az első tárgyaláson a felperes megjelenése kötelező, ha mégsem jelenik meg, akkor az eljárást a bíróság megszünteti. Az első tárgyalás neve békítő tárgyalás, mert itt a bíróság megpróbálja a vitát rendezni, és megpróbálja elérni a békülést a válni szándékozó felek között. Ha a felek bizonyítani tudják, hogy már több, mint 3 éve külön élnek és a gyermekek elhelyezését is rendezték, akkor szintén lezárja a bíróság az eljárást.

Ha nincs békülés az első tárgyaláson, akkor következik a tárgyalás elhalasztása, ami három hónap. Ez az idő arra szolgálna, hogy a felek „magukba szálljanak” és megpróbálják rendezni soraikat, amire időt kapnak. Ha mégis a válás mellett döntenek, akkor a tárgyalás folytatása iránti kérelmet kell benyújtani a bíróságra. A bíróság a kérelem beérkezését követő 30 nap eltelte után tűzhet tárgyalási határnapot. A következő tárgyaláson már a vitás kérdéseket rendezi a bíróság, és tanukat is meghallgat, ha az szükséges, bizonyítást folytat le.

Az alperes jelenléte nem kötelező az első tárgyaláson, csak a felperesé. Attól szoktak tartani a felperesek, hogy ha az alperes nem jelenik meg, akkor nem tudnak majd elválni, de ettől nem kell tartani, mert ez nem akadálya a bírósági eljárás lefolytatásának.

Ha névváltoztatást akarnak a felek a válás utan, azt azanyakönyvezetőnél kell kezdeményezni, melyhez szükséges a válást kimondó bírósági végzés, a személyi igazolvány és illeték megfizetése.

Nav Üzemanyag elszámolás szabályai 2019

Nav Üzemanyag elszámolás szabályai 2019

Az üzemanyag elszámolható mértékét kimondó jogszabály évek óta nem módosult annak ellenére, hogy az üzemanyagárak erősen ingadoznak. Az igazolás, vagyis számla nélkül elszámolható forint értékei literenként és 100 km-enként a tavalyi év szerint alakulnak.

Aki vállalkozásában vagy tevékenységi körével kapcsolatosan elszámolhatja a tevékenység végzése közben elhasznált üzemanyagot, annak figyelembe kell venni az elszámolás alapjául szolgáló jogszabályt. A mértékek a jármű típusa szerint változnak.

2017. január 1. napjától hatályos rendelkezés szerint saját tulajdonú autó esetében az üzemanyagköltségen kívül minden más költség fenntartás, javítás, felújítás címén 15 Ft/km (általános személygépkocsi-normaköltség) elszámolása választható, vagyis amortizáció költségelszámolás. Ez a rendelkezés kevesebb, mint 2 hétig volt hatályban.

A jogszabály 2017. január 13. napjától hatályos rendelkezése szerint (a jogalkotó a 15 Ft-ra emelt amortizációt visszacsökkentette) (1) A munkavállaló részére a (bérlet és menetjegy helyett) az Szja tv. 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka (9Ft) akkor jár, ha a lakóhely és munkavégzési hely között nincs tömegközlekedés, vagy a munkarend miatt nem tudja igénybe venni a tömegközlekedést, vagy súlyos fogyatékos, illetve ha 10 év alatti gyermeke van a dolgozónak.

A költségtérítést az Szja tv. 25. § (2)-ben meghatározott összeg (15 Ft) és az előzőekben meghatározott összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja a munkavállaló számára.

2019. január 1-től nem hoztak ebben a kérdésben változtatást, így maradnak az eddig hatályban lévő jogszabályi rendelkezések az alábbi kiegészítésekkel:

2019. január 1-tőlaz szja tv. 3. sz. mell. II./ 6. pontja egészült ki azzal, hogy a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is figyelembe lehet venni, így a szöveg így hangzik:igazolás nélkül, költségként elszámolható a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is)használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételévelkifizetett összeg.

2018-tól az szja tv. 3. sz. mell. IV./9. pontjaalapján a magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát törzskönyvvel, vagy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja.

A 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet tartalmazza azokat a mértékeket, amiket figyelembe kell venni az elszámolás során, vagyis űrtartalom szerint vannak a járművek bekategorizálva. A rendelet vonatkozik mindennemű járműre, ebbe beleértendőek a közúti járművek és a mezőgazdaságban használt gépek is.A rendelet szövege szerint a hatálya kiterjed az alábbi járművekre: közúti gépjárművek, mezőgazdasági vontatók, hatósági jelzéssel ellátott lassú járművek segédmotoros kerékpárok, a gépjárművezetés oktatására használt gépjárművek, önjáró mezőgazdasági gépek, motorfűrészek és az erdészeti közelítő eszközök, halászati hajtóerőgépek.

A jogszabályban szereplő táblázat szerint elszámolt üzemanyagot igazolás nélkül lehet elszámolni az abban szereplő mértékeknek megfelelően. Ami azt jelenti, hogy nem kell csatolnunk számlát a fogyasztásról, ha ennek a táblázatnak megfelelően szeretnénk elszámoltatni az üzemanyagot.

A rendelet mellékletei meglehetősen terjedelmesek, hiszen az egyes járművekre (erőgépekre) vonatkozóan tartalmaznak olyan előírásokat, mivel ezek különleges üzemmódú járművek, ezért korrekciókat kell használni a számításkor. Azok a járművek, amik ebben a rendeletben nem szerepelnek, vagy ebben a rendeletben nem szereplő üzemanyaggal működnek, azoknál az alapnorma értékét a gyártó által szolgáltatott adatok vagy az üzemanyag-felhasználás mérése alapján műszaki szakértőnek kell megállapítania.

Ha egyszerűsített elszámolást alkalmazunk, akkor alapnorma helyett alapnorma-átalány is használható, amelyek a rendelet alapján a következőek:

Benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke motor hengerűrtartalom alapján liter/ kilométer szerint

 

1000 cm3-ig 7,6 l/100 km
1001-1500 cm3 8,6 l/100 km
1501-2000 cm3 9,5 l/100 km
2001-3000 cm3 11,4 l/100 km
3001 cm3 felett 13,3 l/100 km

Gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke

1500 cm3-ig 5,7 l/100 km
1501-2000 cm3 6,7 l/100 km
2001-3000 cm3 7,6 l/100 km
3001 cm3 felett 9,5 l/100 km

Autógázzal üzemelő tisztán gázüzemű, valamint a kettős üzemű gépkocsik alapnorma-átalány mértékét, ugyanúgy, mint az LPG esetén 1,2 (liter/liter) értékű, CNG, LNG üzem esetén pedig 0,8 (Nm3/liter) értékű módosító tényező szorzataként kell megállapítani.

Segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár

segédmotoros kerékpár:  3,0 liter/100 km,
motorkerékpár: 80 cm3-ig  3,5 liter/100 km,
motorkerékpár: 81-125 cm3  3,8 liter/100 km,
motorkerékpár: 126-250 cm3  4 liter/100 km,
motorkerékpár: 251-500 cm3  4,5 liter/100 km,
motorkerékpár: 500 cm3 felett  5 liter/100 km.

Gépjárművezetés gyakorlati oktatása során az alapnorma-átalány egyenlő az előzőekben meghatározott alapnorma-átalány 1,8 –cal szorozva, vagyis 180%.a az alapátalánynak.

És végül lássuk a példát és a képletet a gépkocsi útiköltség elszámolásához

Személygépkocsiknál az elszámolható összeg egyenlő a megtett km szorozva az 1 km-re eső üzemanyag költséggel plusz 15 Ft amortizációs költség kilóméterenként.

Ha például 500 km-t akarunk utazni, akkor jelenlegi árakkal számolva, 1700-as henger-űrtartalommal és a táblázat szerint9,5 literes fogyasztással

(418 Ft X 9,5l/100km) /100 =39,71 Ft/km

tehát 500 km X 39,71 Ft-tal = 19.855.-Ft

ehhez jön hozzá a 15 Ft amortizációs költség, azaz 500km X 15Ft = 7.500.-Ft,

Távolléti díj számítása példa 2019-re

Távolléti díj számítása példa 2019-re

A távolléti díj kifejezést a hétköznapokban nem igazán használjuk, mert amikor távolléti díjat kapunk, akkor úgymond igazoltan vagyunk távol a munkahelyünktől. Ha szabadságunkat töltjük, vagy orvoshoz kell mennünk, esetleg temetésre, akkor erre az időre távolléti díjként lesz megnevezve a fizetésünk erre az időre eső része, amit másképpen is számítanak, mint a munkabért. Nem mindegy, milyen jogcímen jár a távoléti díj, hiszen keresőképteleég idejére pl. a távolléti díj 70 %-a jár.

A távolléti díj viszont elsősorban a szabadságolással kapcsolatban került központba, hiszen az teszi ki túlnyomóan a munkahelytől való távolmaradásunk nagy részét. Szabadság idejére járó bér kiszámítására a 174-es osztószámot kell ezentúl használnunk. Ha tehát a havi bérért dolgozó elmegy fizetett szabadságra, vagyis az úgynevezett évi rendes szabadságát használja fel, akkor távolléti díj illeti meg ezalatt az idő alatt. Eddigiek során a szabadság idejére számított távolléti díj tulajdonképpen semmiben nem különbözött a rendes munkabértől, mert ugyanúgy alakult a havi bér minden hónapban, ha ment valaki szabadságra, ha nem, ezért a távolléti díj is csak elnevezésében különbözött a havi bértől.

2013. januártól másképp kell már számítani a távolléti díjat a nem havibéres munkavállalók esetében. Az új szabályozás szerint jól meg kell gondolnunk, hogyan vesszük ki a szabadságunkat, ami nem könnyű, hiszen nagyon kevesen tehetjük meg, hogy egyszerűen csak eldöntjük és kiírjuk magunknak a szabit, hanem egyeztetnünk kell a főnökkel és a munkatársakkal is, és emellett még azt is figyelnünk kell, hogy az a hónap, amiben elmegyünk szabira, hány napból áll. Jobban „megéri” ugyanis a 22 munkanapos hónapokban kivenni a szabadságunkat, mert akkor abban a hónapban több pénzt vihetünk haza. A magyarázat egyszerű: a számítás nem egész 22 munkanapos hónappal számol, hanem annál valamivel kevesebbel, így a több munkanapos hónapban kisebb osztószámra nagyobb összeg jut. Az osztószám a 174, ami 21,7 munkanapnak felel meg, ez a magyarázata a magasabb eredménynek.

Ha egy napra vonatkozó távolléti díjat akarunk kiszámolni, akkor a havi bruttó bért (alapbér, pótlékátalány, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybérek,bérpótlékok egybeszámításával) elosztjuk 174-gyel (részmunkaidő, vagy egyéb az általánostól eltérő teljes munkaidő esetén a 174 óra helyett, annak arányos számával) így megkapjuk az egy órára járó munkabért, majd megszorozzuk nyolccal, ez az egy napra járó munkabér. Így már magunk is kiszámolhatjuk, mennyi lesz az adott hónapban a távolléti díjunk.

Ez a számítás a távolléti díjra vonatkozik, de a másik a bérpótlékokra, amit minden hónapban ugyanúgy kell számolni, az nem igazodik a hónap napjainak számához. A pótlékok közül a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díjba akkor kell beleszámítani, ha a dolgozó a konkrét időszakban, legalább a munkaidő 30 százalékában akkor dolgozott, mikor műszak- vagy éjszakai bérpótlék is járt neki. vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok 1/3-ában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. Az ügyeletre és készenlétre is szabály van, hiszen akkor lehet figyelembe venni a távolléti díjnál, ha a legalább 96 órát letöltött egy hónapban készenlétben vagy ügyeletben.

A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az adott időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az adott időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával, ez az osztószám.

Túlóra törvény és rendkívüli munkaidő feltételei, szabályai 2019 >>>

Túlóra törvény és rendkívüli munkaidő feltételei, szabályai 2019 >>>

A rendkívüli munkaként elrendelt „túlórázás” nem lehet több, mint 250 óra évente. A rendkívüli munkavégzésért bérpótlékot kell fizetni. A bérpótlék 100 vagy 50%-os lehet.

Sok munkahelyen gyakori jelenség a folytonosan elrendelt túlóra. De vajon szabályosan, jogszabálynak megfelelően rendeli ezt el a munkáltató? Elegendő indoka van arra, hogy túlóra legyen a „heti jutalmunk”, vagy nem túl sok a ránk rótt túlmunka, túlóra száma? Nézzük meg a hatályos szabályokat erre vonatkozóan, mik az új szabályok?

Az új munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendkívüli munkaidőként tartja számon az ügyelet mellett a munkaidő beosztástól eltérő és a munkaidő kereten felül végzendő munkát is, vagyis ha a konkrét törvényszöveget bogarásszuk, hiába keressük a túlóra szót, az csak a köznyelvben él, a törvényszerű megnevezése, a rendkívüli munka. A törvényben nem találunk túlórára vonatkozó fogalommeghatározást, hanem leírja azokat az eseteket, hogy mikor minősül rendkívüli munkának az elrendelt túlmunka.

Ha a munkavállaló kéri, a munkáltatónak írásba foglalva kell elrendelnie a túlórát, de hát ki meri ezt előadni a munkáltatójának, mikor mindenki félti az állását. Minden esetre a jogszabályban ez áll, szóval jogunkban áll kérni. Most hogy ilyen nagy a munkaerő-hiány, mindenki álljon ki a jogaiért, és érvényesítse azt.

A túlórák száma korlátozva van, tehát nem rendelhető el ész nélkül, és nem kötelezhető erre a munkavállaló. A törvény szövegében a túlóra maximuma naptári évente a kettőszázötven órát nem haladhatja meg. Ha a munkaviszony év közben kezdődött meg, vagy részmunkaidős, akkor nyilvánvalóan arányosan kell ezt a maximumot meghatározni.

Nem túlórának minősül, ha valaki engedéllyel van távol a munkahelyétől, és azt később ledolgozza.

A túlórát nem lehet előre tervezni, az teljes mértékben jogellenes, tehát így nem szervezheti a munkát a munkáltató, hogy így fedje le a megszaporodott munkaigényt. A túlmunka ugyanis csak olyan esetekben rendelhető el, amikor a munkáltató nem látta előre, hogy meg fog növekedni a munkavégzési szükséglet, mert hirtelen kapott a vállalkozás egy nagyobb megrendelést, és azt határidőre teljesíteni kell, így hát, muszáj, hogy a dolgozók tovább bent maradjanak. Egyszóval csak különösen indokolt eset lehet a miértje egy túlóráztatásnak és ami még fontos, hogy nem jelenthet aránytalan terhet a munkavállaló családi és egyéb körülményeire.

Túlórák nem rendelhetők el nőknél, ha a terhességet nála megállapították, egészen addig, míg a gyerek az egy éves korát be nem töltötte. De ugyanígy azoknak sem, akik egészségügyi kockázat között dolgoznak, valamint a fiatal munkavállalóknak sem. Védelmet élvez még a gyerekét egyedül nevelő munkavállaló is a túlóra alól.

A túlóráért bérpótlék jár. Ha a heti szabadnapunkon (pihenőnap) kell túlórázni, akkor 100 százalékos a bérpótlék, ha viszont helyette másik szabadnapot ad a főnök, akkor csak 50 százalék.

Táppénz összege 2019-ben, betegszabadság összege és mértéke 2019 >>>

Táppénz összege 2019-ben, betegszabadság összege és mértéke 2019 >>>

A táppénz tartama legfeljebb egy év, az összege pedig a táppénzalap 60 %-a, ha megvan a megelőző két év biztosítotti jogviszony, ha nincs, akkor csak ötven százalék jár. A hetven százalékos táppénz már a múlté. A táppénzes hónapban keveset kapnak kézhez a dolgozók.

A táppénz, amit a munkavállaló kap, ha betegség miatt nem tud munkába állni. Táppénz folyósításának vannak más törvényi esetei is, de most elsősorban a betegség esetére járó táppénz szabályait vesszük végig.

Ha megbetegedünk és elmegyünk a háziorvosunkhoz, akkor táppénzre fog minket venni. A táppénzt ebben az időben kapjuk meg, míg betegség miatt otthon fekszünk. Ilyenkor fizetés nem jár. Ez az idő a keresőképtelenség. A keresőképtelenség először betegszabadsággal kezdődik, ami 15 munkanapig tart. Ha nem pont év elején kezdődött a munkaviszony, akkor betegszabadságot is ugyanúgy kell számítani, mint a rendes szabadságot, vagyis arányosan kevesebb lesz.

A betegszabadság az kizárólag akkor vehető ki, ha a dolgozó saját maga betegszik meg. A gyermek betegsége esetén nem. Amikor betegszabadságon vagyunk, akkor a távolléti díjból számítják ki a 70%-ot, amit a munkáltató fizet ki. A betegszabadság kivételéhez is szükséges az háziorvos, vagy ha kórházi kezelésről van szó, akkor annak az igazolása, hogy be tudjuk mutatni a munkáltatónál, miért nem voltunk munkára képes állapotban.

Ha lejárt a betegszabadság, akkor már táppénzről beszélünk. A táppénz már csak a 60%-a a távolléti díjnak. Bizonyos esetben csak 50%-a. Ha 2 éve folyamatos a munkavállaló munkaviszonya, akkor a táppénze a 60%-os lesz, míg ha nincs meg a két éves jogviszony, akkor csak 50%-os. (akkor is 50%, hafekvőbeteg intézeti ellátást kap valaki) Mivel elég kevés pénzhez jutunk, ha le „merészelünk” betegedni, sokan inkább szabadságot írnak ki maguknak, ha ez megtörténne, hiszen szabadság alatt ugyanazt az összeget kapjuk meg, mintha dolgoznánk. Egy hetes otthoni fekvéskor több ezer forint mínusz lehet a fizetésünkből. Viszont, ha van egészségpénztári tagsága a munkavállalónak, akkor a hiányzó összeget adómentesen az egészségpénztári megtakarítása terhére kiegészítheti.

Amikor táppénzt számítunk, akkor vesszük a munkabért, amit a pótlékokkal össze kell számítani a prémium és jutalmak kivételével természetesen. De nem kell figyelmen kívül hagyni a nem rendszeres jövedelmeket sem, de azt arányosítva kell figyelembe venni.Abban az esetben, ha a táppénzelőtt nincs 180 nap biztosított jogviszony, akkor a mindenkori minimálbért kell alapul venni a táppénz számításához. A táppénznek viszont nem csak minimuma, hanem felső határa is van, vagyis a minimálbér kétszeresének egyharmadánál nem több. Ha tehát nő a minimálbér, akkor nő a táppénz is.

A táppénz sem jár viszont határok nélkül. A végső határa egy év, de csak akkor, ha közben megvan a munkaviszony, vagyis biztosítási jogviszonyban áll a keresőképtelen. Korábban volt passzív táppénz, vagyis, mikor nem volt munkajogviszony mögötte, ezt viszont már rég megszüntették. 2011 óta nincs passzív táppénz.

Pár éve megváltozott a táppénz alatti felmondás szabályai. Korábban felmondási védelem alatt álltak a táppénzre vett munkavállalók, így akik megneszelték, hogy munkáltatójuk fel akar nekik mondani, gyorsan „lebetegedtek”. Jelenleg hatályos munkajogi szabályok szerint azonban nem illeti meg védelem a munkavállalót, így ha huzamosabb ideig táppénzen van a dolgozó, munkáltatója ezalatt is felmondhat neki.

 

Személyi igazolvány igénylése, cseréje és okmány csere ára 2019

Személyi igazolvány igénylése, cseréje és okmány csere ára 2019

Személyi igazolvány ügyintézés nem olyan bonyolult dolog, mint gondoljuk. Az okmányirodákban kell intézni, és időpontot is lehet előre kérni, akár elektronikusan is, de a kormányablakoknál is megpróbálkozhatunk, lehet hamarabb kézhez kapjuk. A személyi igazolványt csak személyes megjelenéssel intézhetünk és teljesen illetékmentes. Nem kell fizetni sem a személyi igazolványért sem a lakcímkártyáért.

A 14. életévet betöltötteknek az ügyintézéshez szükségük lesz a születési anyakönyvi kivonatra, és olyan hatósági igazolványra, amin a személyi szám található, vagy a lakcím azonosító igazolvány és az érvényes útlevél, amennyiben van ilyenjük.

Az eljárásért fizetendő díjat illeték formájában kellett leróni, ami 1.500.-Ft volt. 2016. január 1-től módosított Illetéktörvényben illetékmentes lett számos eljárás és okmány. Illetékmentes lett a személyi azonosító igazolvány és a lakcímkártyáért sem kell fizetni.

Ha okmányunk elvész, akkor annak pótlása is illetékmentes.

Másik fontos változás, ami érinti a személyi igazolványokat is, az az e-kártya. Az e-kártya már egyesíti a személyi igazolványt, lakcímkártyát, TB-kártyát és az adóazonosítót is. Ha kérjük, még az ujjlenyomatunkat is rögzítik a kártyán, ami megnöveli annak biztonságosságát a használatát tekintve. 2016. január 1-től már minden igénylő ilyen kártyát kap. Pl. azok, akiknek lejár a személyije és az igényléskor kell nyilatkozni, hogy hozzájárulunk e az ujjlenyomat funkcióhoz, vagy egyéb más lehetőséghez.

Meghatalmazással csak akkor lehet eljárni, ha a kérelmező egészségügyi állapota indokolja. A cselekvőképtelenség nem indok a személyes megjelenés elkerülésére. Ilyenkor is maghatalmazott jár el, de a cselekvőképtelennek jelen kell lennie. Cselekvőképtelen, akit a bíróság annak nyilvánított, valamint minden 14 év alatti személy.

Az újszülöttek esetében a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselője kérheti az anyakönyvvezetőnél akkor, ha a gyermek Magyarországon született. Fontos, hogy a kérelmet annál az anyakönyvvezetőnél kell megtenni, aki az adott gyermek anyakönyvezetését végezte.Kormányablakokban is intézhető az újszülöttek személyi igazolványa, amihez mindkét szülő jelenléte szükséges, viszont lehetőség van arra, ha az egyik szülő nem tud megjelenni, hogy a kormányablakokban kérhető, erre rendszeresített meghatalmazás nyomtatványt kitölti és aláírja, majd ezzel a meghatalmazással megy a másik szülő és a gyermek személyi igazolványt kérelmezzen.

Ha a személyi igazolvány elveszett vagy ellopták, akkor három munkanapon belül kell elmenni valamelyik okmányirodába és be kell jelenteni, hogy a személyi igazolványunk eltűnt, ellopták, vagy ha megsemmisült. Ha lopás történt, akkora a rendőrségi feljelentéssel együtt is megtehető a bejelentés, amiről jegyzőkönyvet kapunk és azzal együtt kell kérelmeznünk az új igazolványt, így azért nem kell fizetnünk. Ha elvesztjük a személyi igazolványunkat, akkor bármely okmányirodában kérhetünk helyette újat, amihez ugyanazok az okmányok kellenek, amiket az elején felsoroltunk az új igazolvány igénylésénél. Mindenképpen jelezzük, ha elvesztettük a személyi igazolványunkat, mert ha illetéktelen személy kezébe kerül, akár még bűncselekmény eszközeként is szolgálhat.

Névváltozás esetén szintén új személyi igazolványt kell kérnünk, hiszen az érvénytelenné válik, ahogyan a nevünk megváltozott a házasságkötés után például. Ilyenkor a házassági anyakönyvi kivonattal kell megjelenni az okmányirodában, hogy ki tudják adni az új személyi igazolványt.

Ha az igazolvány lejárt vagy le fog járni, ugyanaz az eljárás menete és ugyanúgy nem kell fizetnünk érte, mint ahogyan más esetben sem, viszont vinnünk kell magunkkal a lejárt igazolványt és bármilyen más okmányt.

Széchenyi és Szép kártya 2019: vagyis a pihenőkártya felhasználása

Széchenyi és Szép kártya 2019: vagyis a pihenőkártya felhasználása >>>

Széchenyi kártya vagy, ahogy sokan ismerik, pihenőkártya. Már nem csak szálláshely-szolgáltatásért, hanem gyógyfürdő- és strandbelépőért is lehet a SZÉP Kártya mindhárom zsebéről fizetni. A jogszabály-módosítás eredményeképpen a kártya szálláshelyi felhasználása is rugalmasabb lett.

Jól meg kell fontolni, hogyan töltjük ki a munkáltatótól kapott nyilatkozatot, melyik „zsebbe” mennyi juttatást kérünk. Mire van igényünk, és mire szeretnénk felhasználni ezeket az összegeket, mert igaz, hogy bővül az egyes zsebekben található pénzösszegek felhasználhatóságai, azonban még sincs teljes átfedés a zsebek között, nem véletlenül más az elnevezésük.

A személyi jövedelemadó törvény mondja ki, hogy mennyi összegben melyik alszámlára utalhat béren kívüli juttatás címen a munkáltató egy adóévre számítva.

2018. április 20-án jelent meg a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló új, 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet, amely 2018. május 20. napján lépett hatályba és hatályon kívül helyezte a korábbi 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendeletet.

A SZÉP Kártya működési rendje

Az új rendelet szerint a korlátozott rendeltetésű fizetési számlán belül továbbra is alszámlánként kell a különböző SZÉP Kártyajuttatásokat nyilvántartani, megmaradt a rendelkezés is, miszerint az alszámlákra utalt pénzeszközök másik alszámlára nem utalhatók át, a munkavállaló a közeli hozzátartozói részére továbbra is igényelhet társkártyát. Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállalónak nyilatkozattal a pénzforgalmi szolgáltató felé kell igazolni a korábbi szabályozással ellentétben, mely szerint elegendő volt a munkáltató vagy az intézmény felé igazolnia.

Az új rendelet a szolgáltatások köréből kivonja a családi panzió szolgáltatást.

A SZÉP Kártyával történő fizetés továbbra is a szolgáltatóknál lévő elektronikus elfogadóhelyi terminálon, vagy saját internetes felületen illetve a pénzforgalmi szolgáltató központi internetes felületén, vagy telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján történhet.A más által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálok használatáért díjat számolhatnak fel, amely nem haladhatja meg a SZÉP Kártyával kezdeményezett fizetési művelet 0,3% százalékát.

Minimum 3 év maradta Széchenyi Pihenő Kártya és a társkártya lejárati ideje .

A SZÉP Kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a pénzforgalmi szolgáltató, illetve a szolgáltató viseli. Az összes költségnem lehet több, mint a szerződés alapján bonyolított forgalom 1,5%-a.

A munkavállaló fizeti meg a társkártya – illetve az elveszett, ellopott vagy megrongálódott SZÉP Kártyák pótlása – előállítási és kézbesítési költségeit, amely nem haladhatja meg társkártyánként az 1.500 forintot.

A kártyán lévő, fel nem használt összegek nem törlődnek két év után sem.

Lényeges újdonság, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval szemben jogosult az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani, amely legfeljebb 3%-a lehet a fel nem használt összegnek, mint kezelési költség. A díj felszámításáról a lejárat előtt két hónappal küldenek értesítést. Ezek a szabályok viszont csak az új rendszerben működő pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkoznak. A jelenlegi SZÉP kártya kibocsátók tevékenységüket a korábbi szabályok szerint 2018. november 20 napjáig végezhetik, vagyis a 2018. május 31-ig lejárt összegek még a munkáltatókhoz kerültek vissza, mint ahogyan az eddigi szabályok szerint történnie kellett. (Vagyis az egyenleg lejárat már nincs csak a kártya lejárati idő.)

Megmaradt szabályok:

A Széchenyi szép kártyának három alszámlája van, mégpedig a szálláshely, a vendéglátás és a szabadidő alszámla. A szálláshely alszámlára a munkáltató legfeljebb 225 ezer forintot, a vendéglátás alszámlájára legfeljebb 150 ezer forintot, míg a szabadidő alszámlájára legfeljebb 75 ezer forintot utalhat.

A felhasználhatóságuk pedig a következőképpen alakul a változtatások hatására:

– a szálláshely zsebünket szállás kifizetésre, ami a családi panziókat is magában foglalja, belföldi utazási csomagokra, de együtt fizethető a szálláshelyi más szolgáltatás is, pl. gyógyfürdő, vagy strand belépőre vehetjük igénybe.

– vendéglátás alszámlát: étterembe, szálláshely és panzió, gyógyfürdő és szabadidős tevékenység és szórakozásra használhatjuk fel.

– a szabadidő zsebben található összeget pedig rengeteg szolgáltatásra használhatjuk, úgymint

múzeum, wellness szolgáltatások, mint szauna, vagy fürdőbelépő, masszázs, vagy edzőtermekben, esetleg bérletet is vásárolhatunk vele, vagy szoliba mehetünk, vagy fogorvosnál igénybe vehető kezelésekre költhetjük, élményparkokba léphetünk be, sportfelszereléseket vásárolhatunk, és még sorolhatnánk.

Ha tehát utazgatni szeretünk és néha étteremben, csárdában vagy fogadóban megebédelni meg vacsorázni, akkor lehetséges, hogy célszerűbb a vendéglátás zsebünkbe kérni a béren kívüli juttatásunkat, mivel azt mind szálláshelyre mind étkezésre felhasználhatjuk.

Ha pedig a szabadidőnket a szabadban szeretjük és szoktuk tölteni, akkor válasszuk a szabadidő alszámlára történő befizetést, mert ezt szabadidőparkok, vadasparkok belépőjének fizetésére is igénybe vehető

Egy kártyát ad a munkáltató a munkavállalónak, amit személyesen használhat, ugyanis a fizetéskor átnyújtott számlát alá kell írnia.

A kártyán lévő egyenlegünket bármikor lekérdezhetjük a kártyán lévő telefonszámon, vagy a honlapra történő belépéssel.

A kártya használatához semmilyen díj nem kapcsolódik, a munkavállalónak semmilyen költséget nem kell fizetnie, ha a kártyát fizetésre használja.

 

1 3 4 5 6 7 202