Rehabilitációs hozzájárulás 2019: összege, feltételei >>>

Rehabilitációs hozzájárulás 2019: összege, feltételei >>>

Rehabilitációs hozzájárulás kapcsán először is tisztázzuk, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint ki tekinthető megváltozott munkaképességű személynek:

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Felhívnám a figyelmet, hogy a munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyazonosító adatain túl a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni. Fontos, hogy mi is mindig ellenőrizzük a munkavállaló igazolásának az időbeli hatályát, mert a NAV biztosan megteszi!

Amit tudni kell a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatban:

  • Az Mt. 53. § szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni évenként 44 munkanapra, vagy 352 órára. Azonban a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára amennyiben a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 %-os egészségkárosodását megállapította.
  • Az Mt. § (7) a munkáltatói felmondást szabályozza, miszerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak egészségi okkal összefüggő képességével kapcsolatban csak akkor szüntetheti meg a munkaviszonyát, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
  • A munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
  • 32. § (2) arról rendelkezik, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

A rehabilitációs hozzájárulást, mint fizetési kötelezettséget, azzal a céllal vezették be, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítsék, rehabilitációjukat szolgálják. Azoknak a munkáltatóknak kell számolniuk vele, akiknél a munkavállalók száma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint) Mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. (2018-ban 138.000 x 9 = 1.242.000 Ft / fő/év) Éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. 

A NAV ellenőrzései során azt tapasztalta, hogy sok esetben a munkáltatók helytelenül állapítják meg a munkavállalók létszámát, illetve a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot is. Az Mmtv. 23. § (4) szerint létszámon a KSH szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, melyet egy tizedes jegyre kerekítve kell meghatározni. A NAV szerint leggyakrabban az adózók egész számra, vagy két tizedesre kerekítenek.

Például: 32 fős átlagos statisztikai létszámú cég esetén 32 x 5% = 1,6. Tehát a kötelező foglalkoztatási szint 1,6 fő. Számítása 2018-ban 1.242.000 x 1,6 = 1.987.200 Ft/fő/év. Amennyiben van 1 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló a cégnél, akkor a rehabilitációs hozzájárulást 0,6 fő után kell megfizetni. Természetesen az átlagos statisztikai létszám negyedévente vizsgálandó, és az aktuálisan számított összeg 25 %-a fizetendő.

Még egy gyors számítás, nézzük mennyibe kerül egy megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása 4 órában 2018-tól, ha a bruttó bér 69.000 Ft.

45.885 Ft nettó bér + 23.115 Ft munkavállalói járulék + 14.490 Ft munkáltatói teher = 83.490 Ft/hó, ami éves szinten 1.001.880 Ft költséget jelent. Ez az összeg még csökkenthető az érvényesíthető szocho kedvezmény összegével, amennyiben például 9-es Feor számon foglalkoztatott, vagy 55 év feletti a munkavállaló.

A rehabilitációs hozzájárulás előlegét az első három negyedévre az adott negyedév utolsó hónapját követő hó 20. napjáig kell bevallani, és megfizetni. A negyedik negyedévre előlegfizetési kötelezettség nincs, ezt az éves elszámolás során kell figyelembe venni. A 2017-ben befizetett előlegek és a számított éves hozzájárulás különbözetét 2018. február 25. napjáig kell megfizetni. Ha számításaink szerint év közbeni túlfizetés történt az adott adónemre, átvezetési kérelemre az adóhatóság az adózó által megjelölt másik adószámlán számolja el, vagy – ha nincs adótartozása, és a bevallási kötelezettségeinek eleget tett – rendelkezhet az összeg visszatérítéséről. (adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 74. §)

Remélem, hogy a fenti információk birtokában az érintett munkáltatók komolyan megfontolják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, mert egyértelmű, hogy mindkét fél érdekét ez szolgálja. 

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként:

2019-ben is valószínű, hogy 28,500ft-lesz

​IDŐSZAK ​ÖSSZEG
​2018. január 1 ​28.500 Ft
​2017. január 1 ​  28.500 Ft *
​2016. január 1 ​​28.500 Ft
​2015. január 1 ​​28.500 Ft
​2014. január 1 ​​28.500 Ft
​2013. január 1 ​​28.500 Ft
​2012. január 1 ​​28.500 Ft
​2011. január 1 ​​28.500 Ft
​2010. január 1 ​​28.500 Ft
​2009. január 1 ​28.500 Ft
​2008. január 1 ​28.500 Ft
​​2007.március.1 27.130 Ft​
​​2007. január 1 ​26.830 Ft​
​​2006. január 1 25.800 Ft​
​​​2005. január 1 ​24.700 Ft​
​2004. január 1 ​​23.200 Ft​
​2003. január 1 ​​21.800 Ft​
​2002. január 1 ​20.100 Ft​​
2001. január 1​ ​18.310 Ft​​
​2000. január 1 ​​16.600 Ft​
​1999. január 1 ​15.350 Ft​
​​1998. január 1 ​​13.700 Ft​
​​1997. január 1 ​​11.500 Ft​
​​1996. január 1 ​​9.600 Ft​
​​1995. január 1 ​​8.400 Ft​
​​1994. január 1 ​​7.480 Ft​
​​​1993. szeptember 1 ​6.600 Ft
​​​1993. március 1 ​​6.400 Ft
​​​1993. február 1 ​​5.200 Ft
​​​1992. január 1 ​5.200 Ft
​​​1991. január 1 ​5.200 Ft
​Frissítve: 2017. január 1. 

  * 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (11. §)

Mi mennyi 2019-ben! Pdf táblázat a Tolna megyei kormányhivatal-tól!

Mi mennyi 2019

Friss! Itt vannak a pontos számok:

Mennyi 2019-ben a minimálbér, a garantált bérminimum, a közfoglalkoztatási-, közalkalmazotti-, közszolgálati bér? Mennyi a családi pótlék, a GYES, a maximum GYED összege? Mennyi közterhet fizetnek a munkavállalók és a munkáltatók? Mire számíthatnak az álláskeresők? Milyen adókedvezményekkel számolhatunk és hogy alakul a szociális ellátások összege? Összegyűjtöttük!

Családtámogatások és pénzbeli társadalombiztosítási ellátások 2019-ben

CSED (Csecsemőgondozási díj)
(korábban terhességi- gyermekágyi segély)
a naptári napi alap 70%-a
a naptári napi jövedelem 70%-a
GYED (Gyermekgondozási díj) a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2019-ben 208 600 Ft/hó)
Táppénz a táppénz alapjának 60%-a (folyamatos biztosítási időszak alatt legalább 730 nap biztosításban töltött nappal rendelkezik)
a táppénz alapjának 50%-a (az előző pontban meghatározottnál rövidebb biztosításban töltött idő esetén, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén, vagy ha a szülő azért vesz igénybe táppénzt, mert 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt gyermeke mellett tartózkodik afekvőbeteg- ellátást nyújtó intézményben)
a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. (9 933 Ft-ot)
CSP (családi pótlék) egy gyermekes család esetén 12 200 Ft/hó
egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 Ft/hó
kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 Ft/hó
két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 Ft/hó
három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 Ft/hó
három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 Ft/hó
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint intézményben (gyermekotthonban,
javítóintézetben, büntetésvégrehajtási intézetben, vagy szociális intézményben) élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekenként
23 300 Ft/hó
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos
gyermekenként
25 900 Ft/hó
saját jogán nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos esetén, ha nem nevelőszülőknél és nem
intézményben él, az ilyen személy után személyenként
20 300 Ft/hó
a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülő által nevelt nem tartósan beteg és nem is súlyosan fogyatékos gyermek, valamint a Gyvt.72 § (1) bek. alapján deiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén az ilyen gyermek illetve jogosult
után személyenként
14 800 Ft/hó
Anyasági támogatás
A támogatás a szülést követően igényelhető, ha az anya legalább négyszer,
koraszülés esetén egyszer részt vett várandósgondozáson.
az öregségi nyugdíjminimum 225%-a 64 125 Ft
ikergyermekek esetén 300%-a 85 500 Ft
GYES (Gyermekgondozást segítő ellátás)
Korábban: gyermekgondozási segély
az öregségi nyugdíjminimum 100%-a
2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57 000 Ft/hó),
3 ikergyermek esetén 300%-a (85 500 Ft/hó),
4 ikergyermek esetén 400%-a (114 000 Ft/hó),
5 ikergyermek esetén 500%-a (142 500 Ft/hó),
6 ikergyermek esetén 600%-a (171 000 Ft/hó)
A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után 10 éves koráig vehető igénybe
28 500 Ft/hó
GYET (Gyermeknevelési Támogatás) az öregségi nyugdíjminimum 100%-a
a támogatásban az a szülő és gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt- részesülhet, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel és a legfiatalabb 3 és 8 év közötti
28 500 Ft/hó

Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 2019-ben

Havi bér
Ft/hó
Heti bér
Ft/hét
Napi bér
Ft/óra
Órabér
Ft/óra
Minimálbér 149 000 34 260 6 860 857
Garantált bérminimum 195 500 44 830 8 970 1 121
Közfoglalkoztatási bér 81 530 18 740 3 748
Garantált közfoglalkoztatási bér 106 555 24 495 4 899
Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér 89 705 20 620 4 124
Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér 117 245 26 955 5 390
Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális közfoglalkoztatási bére 42 805
(6 órás!)
9 840
(6 órás!)
1 968
(6 órás!)
Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális garantált közfoglalkoztatási bére 55 940
(6 órás!)
12 860
(6 órás!)
2 572
(6 órás!)
Közszolgálati tisztviselők illetményalapja 38 650 Ft
Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 20 000 Ft
Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény- 1. fizetési fokozat 453 330 Ft
Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 5 000 Ft/óra
Helyettes szülői díj legalacsonyabb összege- gyermekenként, fiatal felnőttenként 15 000 Ft/hó
A nevelőszülőt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya a fennállásának időtartama alatt megillető alapdíj legalacsonyabb összege
(attól függetlenül, hogy helyeztek-e el  nála gyermeket vagy fiatal felnőttet)
minimálbér 30%-a
44 700Ft/hó
A nevelőszülőt a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után megillető kiegészítő díj minimális összege, az alapdíjon felül – gyermekenként, fiatal felnőttenként minimálbér 20%-a
29 800 Ft/hó
A nevelőszülőt megillető többletdíj legkisebb összege a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermekek után, gyermekenként minimálbér 5%-a
7 450 Ft/hó

Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás 2019-ben

Ellátás összege
Álláskeresési járadék maximuma munkaerő-piaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a 6 860 Ft/nap
Nyugdíj előtti álláskeresési segély a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40%-a  59 600 Ft/hó  1 987 Ft/nap
(az előbbi összegnél alacsonyabb járadékalap esetén a havi összeg a járadékalap 40%-a, a napi összeg pedig ennek a harmincad része)
Keresetpótló juttatás a keresetpótló juttatás megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60-100%-a közötti mértékben, mérlegelési jogkörben megállapított összeg
89 400 Ft/hó – 149 000 Ft/hó

Munkaadók (kifizetők) által fizetendő közterhek 2019-ben

Szociális hozzájárulási adó kifizetők az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők pedig e jogállásukra tekintettel (saját maguk után) fizetik, mértéke
adóalap 19,5%-a
(csak törvény szerinti adókedvezménnyel csökkenthető)
Rehabilitációs hozzájárulás a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év
(a 25 személynél többet foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám alapján)
Szakképzési hozzájárulás szakképzési hozzájárulási adóalap 1,5%-a
(ami megegyezik a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával)
(ezen adóalap a törvény szerint kedvezményekkel csökkenthető)

Munkavállalók által fizetendő közterhek 2019-ben

Munkavállaló egyéni járulék és
magánnyugdíj-pénztári
tagdíjfizetési kötelezettsége
Nyugdíjjárulék 10%
Egészségbiztosítási és munkerő-piaci járulék Természetbeni egészségbiztosítási járulék  4 %
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék  3 %
Munkaerő-piaci járulék  1,5 %
összesen  8,5 %
mindösszesen 18,5 %

 

Adósávok, adókedvezmények 2019-ben

Adósávok az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik- az adóalap 15%-a
Adóalap az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá általányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 19,5%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 84%-át kell jövedelemként figyelembe venni.
Adóalap kedvezmények (családi kedvezmény és első házasok
kedvezménye)
családi adókedvezmény jogcímén az összevont adóalap – az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor –
– egy eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottankként és jogosultsági hónaponként   66 670 Ft-tal
– két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottankként és jogosultsági hónaponként:
2016-ban 83 330 Ft-tal
2017-ben 100 000 Ft-tal
2018-ban 116 670 Ft-tal
2019-től 133 330 Ft-tal,
– három és minden további eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként 220 000 Ft-tal csökkenthetőelső házasok kedvezménye jogcímén az összevont adóalap jogosultsági hónaponként, de legfeljebb 24 hónapig, a házastársak által együttesen
összesen havi 33 335 Ft-tal csökkenthető. Az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
Kedvezményes adózású béren kívüli
juttatások
– pénzjuttatás maximum 100 000 Ft/év és/vagy
– Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya)
– szálláshely alszámlán maximum 225 000 Ft/év;
– vendéglátás alszámlán maximum 150 000 Ft/év;
– szabadidő alszámlán maximum 75 000 Ft/év.
feltéve, hogy a fenti jogcímen adott juttatások együttes értéke nem haladja meg az éves rekreációs keretösszeget (költségvetési szerveknél 200 000 Ft/év, más munkáltatóknál  450 000 Ft/év)
Kedvezményes adózású egyes juttatások például:- a SZÉP kártyán az egyes alszámlákra meghatározott keretösszegen felül adott juttatás,

-csekély értékű ajándék: a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás (évente 1 alkalommal adható), efölött jövedelemként adózik

Jövedelemként adóznak a továbbiakban következő juttatások
(2019. január 1-jétőlaz SZJA tv. átmeneti 89. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezésével)
pl.  önkéntes  nyugdíjpénztári  hozzájárulás,  egészségpénztári,  önsegélyező pénztári hozzájárulás,  munkahelyi  étkeztetés,  Erzsébet-utalvány,  helyi  bérlet, iskolakezdési   támogatás,   pénzösszeg-juttatás,   kulturális   belépő, sportrendezvényre szóló belépő, lakhatási támogatás (mobilitási célú), lakáscélú támogatás, Diákhitel-támogatás stb.
Mezőgazdasági őstermelőknek az e tevékenységéből
származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő
jövedelme
600 000 Ft

Egészségügyi szolgáltatási járulék  2019-ben

7  500 Ft/hó (250 Ft/nap)
Egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni az, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet.

Szociális ellátások 2019-ben

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) Jogosult Havi összege
az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a, egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b, 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel- feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekégyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani
az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulákkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90 %-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét.
A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 95%-ának (2019-ben az öregségi nyugdíjminimum 95%-a: 27 075 Ft)
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) Jogosult Havi összege
foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki EGYT-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint) foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a:
(2019-ben 22 800 Ft/hó)
Időskorúak járadéka Jövedelemmel nem rendelkező jogosult Havi összege
a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltő személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-át a,
a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 85%-a
(2019-ben 24 225 Ft/hó)
Jövedelemmel nem rendelkező jogosult Havi összege
az egyedülálló  a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdj mindenkori legkisebb összegének 100%-át b,
a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 100%-a
(2019-ben 28 500 Ft/hó)
Jövedelemmel nem rendelkező jogosult Havi összege
az egyedülálló, 75 évet betöltő személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdj mindenkori legkisebb összegének 135%-át c,
a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 135%-a
(2019-ben 38 475 Ft/hó)
Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1000 Ft
Gyermekek otthongondozási díja 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.)
38. § (1) bek. a)-b) pontja,
39. § (1) bekezdése és
39/A. § (1) és (3) bekezdése
Jogosult Havi összeg
az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra
képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről, vagy a tartós betegségéből eredően
önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik, (Egyazon gyermekre tekintettel csak egy szülő
számára állapítható meg), vagy a szülőn kívül a gyermekkel közös háztartásban élő
hozzátartozó
, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de a szülő meghalt, a szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált
A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a 2019. évben 100 000 forint. Ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, számára havi összeg másfélszeresében megállapított ellátást kell folyósítani (150 000 Ft). A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a más rendszeres pénzellátásban – ide nem értve a Szoc.tv. 39/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti
rendszeres pénzellátásokat, ha az ott meghatározott feltételek fennállnak, továbbá a szülő részére folyósított csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy gyermekgondozást segítő ellátást, ha azt nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel állapították meg, továbbá a gyermeknevelési támogatást – részesülő jogosult esetén a megállapított összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó
összegének a különbözete
. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani
Ápolási díj Jogosult Havi összeg
Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontja és Szoc.tv. 41. § (1a) és (1b)
bek.], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
– súlyosan fogyatékos, vagy
– tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi és
– az előzőek szerinti ápolt személyre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való
jogosultsága neki vagy hozzátartozójának nem áll fenn. (Szoc. tv. 41. § (1) bek.)
a súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása, ápolása esetén a Költségvetési Tv-ban meghatározott alapösszeg 115%-a: 37 490 Ft
a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 207%-a (kiemelt ápolási díj): 67.482,- Ft
Kiemelt ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha:
– komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozója, vagy
– olyan hozzátartozója gondozását, ápolását végzi, aki után súlyos betegsége vagy fogyatékossága miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak (Szoc. tv. 43. § (1) bek.)
Emelt összegű ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy  gondozását,  ápolását  végzi  és  a  kiemelt
ápolási díj feltételeinek nem felel meg.
(Szoc. tv. 43/A. § (1) bek.)
a  Költségvetési  tv-ben  meghatározott  alapösszeg 173%-a (emelt összegű ápolási díj): 56.398,-Ft

Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher 2019-ben

Egyszerűsített foglalkoztatási forma A közteher mértéke (Ft/nap)
1. mezőgazdasági idénymunka 500 Ft
2. turisztikai idénymunka 500 Ft
3. alkalmi munka 1 000 Ft
4. filmipari statiszta 3 000 Ft

Tolna Megyei Kormányhivatal munkatársai évről évre elkészítik a “Mi mennyi?” című kiadványukat. Összeállításunkban a 2018. évi dokumentum mellett elérhetőek a 2010. évig visszamenőleg a “Mi mennyi?” füzetek, segítve ezzel a témában való tájékozódást.

Mi mennyi 2018-ban?

Mi mennyi 2017-ben?

Mi mennyi 2016-ban?

Mi mennyi 2015-ben?

Mi mennyi 2014-ben?

Mi mennyi 2013-ban?

Mi mennyi 2012-ben?

Mi mennyi 2011-ben?

Mi mennyi 2010-ben?

Karácsonyi smsek, köszöntők, versek 2019/2020

Karácsonyi smsek, köszöntők, versek 2019/2020

Karácsonyi Sms-ek: 30 gyönyörű és megható karácsonyi sms, barátodnak, szerelmednek, családtagjaidnak!

Karácsonykor mindenki kedveskedik szerettének valamilyen kedves kis karácsonyi jókívánsággal. Ha nincs ötleted mit írj az üdvözlőlapra vagy mit fogalmazz meg sms-ben, akkor itt kedvedre válogathatsz, a legszebbeket gyűjtöttük össze!

1.

Angyalszárnyon pihe lebben,
Kis csengő szól, szellő röppen.
Kívánok sok szeretetet,
Boldog, békés, szép ünnepet!

2.

Mikor szent karácsony angyalai szállnak,
öröm a vendége minden igaz háznak.
Eltörpül ilyenkor a lárma és az árnyék,
megszépül a szívben minden igaz szándék.

3.

Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
és a gyertyafénynél még a csillag is táncol.

4.

Jeles ünnep, szép zöld fenyő,
csengő csilingel a fákon,
legyen békés, boldog ünnepetek,
szívemből kívánom!

5.

A távoli hegytetőn csillag táncol a havon,
a szobában gyertya sejlik sötét alkonyon.
A kályhában parázs, mintha álom lenne,
karácsonyfát körülállják békességben, csendben.

6.

Lehalkul a város zaja karácsony estére,
melengeti lelkünket a kicsiny gyertyák fénye.
Megszületett a szeretet e napon,
hogy az embereknek hitet, reményt adjon.

7.

Leszállt egy angyalka, azt súgta nékem
Gondolj most azokra, kik szeretnek téged.
Eszembe jutottál, te és a családod
Ezúton kívánok boldog karácsonyt!

8.

Ballag a szeretet a karácsonyi fényben,
megáll az ajtódban, csengetésre készen.
Remélem, nálad is kitárt szívre lel,
a csengetésre szíved nyitottan felel!

9.

Küldök egy lángocskát szívem melegéből,
elviszi egy angyal, ki eljön az égből.
Füledbe súgja, mit szívemből kívánok,
de leírom én is: szép, boldog karácsonyt!

10.

Piros alma, mogyoró, a karácsony csuda jó,
tele a fa ajándékkal, apa beszél a szomszéddal,
de most az egyszer nem vitáznak, ölelkeznek, kezet ráznak.
A szívünk ma mindenkinek nyitva:
a karácsony ezért olyan ritka.

11.

Égi tollpihe száll a tájra,
fehér csuhát húzva a fákra.
Kívánok minden jót és ezernyi szépet,
kellemes karácsonyt és boldog újévet!

12.

Kései szán fut, csillog a friss hó,
jégrögös úton villog a patkó.
Cinke szeméről foszlik az álom.
Csenget egy csengő, itt a Karácsony!

13.

Csillag száll az esti égen, utat mutat sötét éjben. A szeretet ma újra éled, halkan szól most minden ének. Körülölel, mint egy bársony, legyen boldog a karácsony!

14.

Jégvirág költözzön minden ablakba,
gőzölgő kalácsból jusson az asztalra.
Legyen sok ajándék, szívemből kívánom,
és gazdagon, örömökben teljen a karácsony!

15.

Kiskarácsony, nagy karácsony angyal csókja rátok szálljon.
Hozzon nektek minden jót, nem csak almát, mogyorót.
Boldogságot, békességet, szívből jövő melegséget!

16.

Ballag a szeretet a karácsonyi fényben,
megáll az ajtódban, csengetésre készen.
Remélem, nálad is nyitott szívre lel,
a csengetésre szíved nyitottan felel!

17.

Karácsonyra tőled csak azt kívánom,
legyél továbbra is ilyen jó barátom!
A szívemben örök hely van neked,
kellemes, boldog ünnepeket!

18.

Hópihe-szárnyon száll az idő,
ünnepi díszben áll a fenyő.
Készül a bejgli, a sok jó falat,
itt a karácsony a kertek alatt!
Boldog karácsonyt!

19.

A házakban mindenhol kalács illatozzon,
fenyőfák alatt gyertyaláng ragyogjon.
Szívedbe költözzék nyugalom, és szeretet,
hozzon a karácsony békét és örömöt neked!

20.

Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
és a gyertyafényénél még a csillag is táncol.

21.

Erdő szélén ezüstfenyő,
aranyággal büszkélkedő.
Őz és nyuszi körbeállja,
tekintetük megcsodálja.
Gondold, hogy ott állok,
és boldog karácsonyt kívánok!

22.

Békességet, boldogságot, csengőszót és gyertyalángot!
Ajándékot, szeretetet s mindent, ami fontos neked!
Ajtód elé fehér bársonyt:
Békés, boldog, szép karácsonyt!

23.

Csillagszóró szórja fényét, kíván melegséget, békét!
Angyalka száll házad felett, hogy átadjon együzenetet:
Kellemes, békés karácsonyt kívánok neked!

24.

Mikor kigyúlnak a fények,
pajkos tündérek zenélnek.
Huncut mosollyal egy Rád kacsint,
kicsi kendőből csillámot hint.
Így adja át üzenetem: kellemes ünnepeket!

25.

Leszállt egy angyal, s azt súgta nékem:
Gondolj ma azokra, kik szívedben élnek.
Eszembe jutottál Te és a családod:
Szívemből kívánok szép, boldog karácsonyt!

26.

Küldök egy lángocskát szívem melegéből,
elviszi egy angyal, ki eljön az égből.
Füledbe súgja, mit szívemből kívánok:
Szép, boldog karácsonyt!

27.

A távoli hegytetőn csillag táncol a havon,
szobákba gyertya sejlik sötét alkonyon,
a kályhában parázs, mintha álom lenne,
karácsonyfát körülállják békességben, csendben!
Boldog karácsonyt!

28.

Jégvirág ragyogjon mindegyik ablakban,
gőzölgő kalácsból jusson az asztalra,
legyen sok ajándék, szívből kívánom.
És, hogy örömökben gazdagon
teljen a karácsony!

29.

Karácsony éjjelén ezer csillag ragyog.
Boldogság tölt el aprót és nagyot.
Angyalkák hada száll alá lassan,
kellemes karácsonyt – suttogják halkan

30.

Én ma már nem teszek-veszek
Egész nap csak sokat eszek
Jézuskával piálok
Boldog karácsonyt kívánok!

Minimálbér-emelés-2019: nincs megállapodás!!!

Minimálbér-emelés-2019: nincs megállapodás!!!

Nem született megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán – írja a Magyar Idők. A szakszervezetek egységesen a minimálbér 13 és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését kérték, a munkaadók ezzel szemben 5-5 százalékos javaslatot tettek.

A lap információi szerint, mivel az álláspontok továbbra is élesen eltérnek, ezért jövőheti ülésén a kormány határozatban fog dönteni a minimálbér és a bérminimum jövő évi összegéről.

 

Vasárnapi pótlék 2019

Vasárnapi pótlék 2019

A vasárnapi munkavégzés a munkavállaló pihenőnapjának elvételét jelenti, hiszen a Munkatörvénykönyve szerint a vasárnap pihenőnapnak minősül. A vasárnapi munkavégzés kompenzálására a törvény vasárnapi bérpótlékot határoz meg, mely a jelenleg hatályos törvény szerint 50%-os mértékű. A jogszabály meghatározza azt, hogy mely munkáltatónál ki osztható be vasárnapra és azt is, hogy mikor jár vasárnapi pótlék.

Vasárnapra rendes munkaidő azon munkavállalók számára osztható be, akik az alábbi módokon vannak foglalkoztatva:

  • a) rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, (pl.: benzinkút, szálloda vagy a plázák üzletei)
  • b) idényjellegű,
  • c) megszakítás nélküli,
  • d) több műszakos tevékenység keretében,
  • e) készenléti jellegű munkakörben,
  • f) kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  • g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
  • i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál (pl. kisboltok)

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a vasárnapi napon is rendeltetése folytán működőnek, haa tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor, illetve baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. 

A 2012. évi I. törvény 140. §-a foglalja magában azokat az eseteket, amikor a vasárnapi munkavégzés fejében ötven százalék bérpótlék, vagyis vasárnapi pótlék jár:

1. Ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag az alábbiak alapján kötelezhető: a több műszakos tevékenység keretében,a készenléti jellegű munkakörben, vagy kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be, továbbá

Rendkívüli munkaidőre az 1.pontban meghatározott munkavállalónak,

Ha a munkavállaló az 1. pontban foglaltak alapján nem kötelezhető rendes munkaidőben történő munkavégzésre.

Nem kell 50%-os vasárnapi bérpótlékot fizetni olyan munkáltatóknál, ahol a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés a munka jellege miatt elfogadott, így a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben (pl. szolgáltató cégek) vagy a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállalóknak.

Részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott munkavállaló számára sem jár vasárnapi pótlék.

Nem jár vasárnapi pótlék sem, ha több műszakos tevékenység esetén a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje vasárnap22 órakor kezdődik. Mert a Munkatörvénykönyve szerint a 7 és 22 óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni, ebben ez esetben vasárnapnak.

Vasárnapra valamennyi kereskedelmi, kereskedelmet kiszolgáló,kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára elrendelhető beosztás szerinti munkaidőben munkavégzés, vagyis például élelmiszerboltokban, üzletekben …stb.

Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, több műszakos tevékenység keretében vagy készenléti jellegű munkakörben, kereskedelmi tevékenység esetében 50% bérpótlék jár. Ilyenkor a vasárnapi pótlék nem a rendkívüli munkaidőben való munkavégzésért jár, hanem a beosztás miatt.

Ha tehát egy munkáltató rendeltetése folytán működik vasárnap is, mint pl egy szálláshely vagy kávézó és több műszakban dolgoznak az ott dolgozók, akkor nem járhat a vasárnapi pótlék.

Rokkantsági járadék 2019

Rokkantsági járadék 2019

Korábban rokkantsági nyugdíj volt a neve annak az ellátásnak, ami ma már rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás attól függően, hogy valaki rehabilitálható, vagyis állapota javulhat, és újra munkába állhat vagy sem. A rokkantsági ellátásokról külön cikkben írunk bővebben, itt csak néhány különbségre akarunk rámutatni.

Ki kaphat rokkantsági járadékot?

Rokkantsági járadékra nem egyenlő a rokkantsági nyugdíjjal vagy a rokkantsági ellátással tehát. Az lesz jogosult, aki 25. éves kora előtt szenved olyan mértékű egészségkárosodást, ami eléri a 70%-os mértéket.A rokkant ellátásoknál nincs ilyen életkori megkötés. A rokkantsági ellátásoknál kategóriánként, rokkantsági fokoknak megfelelően van meghatározva besorolás.

A rokkantsági járadékot leghamarabb a 18. életév betöltésének hónapja 1. napjától állapítják meg. Visszamenőleg pedig az igény benyújtását megelőző 6. hónap első napjától állapítják meg.

Mennyi a rokkantsági járadék összege?

A jogszabály szövege szerint – amely elég rövid jogszabály – a rokkantsági járadék havi összege 2016. január 1-jétől 34 475 forint, ami rendkívül alacsony összeg volt. 2017. január 1-től 35.025.-Ft -ra változtatták meg a rokkantsági járadék havi összegét.A rokkantsági járadék havi összege 2018. január 1-jétől 36 365 forint.

A rokkantsági járadékosoknak az utazási kedvezmény is jár, amit a helyi közlekedésben bérletre vehet igénybe.

Milyen ellátásokat kaphat rokkantsági járadék mellett?

További feltétel, hogy se nyugdíjat, se baleseti nyugdíjat, sem más olyan ellátást nem folyósítottak, amit a megváltozott munkaképesség miatt nyújtanak. Viszont nem akadálya a rokkantsági járadéknak az, ha a jogosult fogyatékossági támogatást kap, illetve utána családi pótlékot folyósítanak, de akár munkaviszonyt is létesíthet vagy más kereső tevékenységetisfolytathat. (A rokkantsági ellátásban részesülő is folytathat kereső tevékenységet, viszont a heti 20 óránál nem lehet hosszabb idejű.)

Ha a rokkantsági járadékos nyugellátásra válik jogosulttá, megszűnik a járadék, valamint akkor is, ha egészségromlása már nem éri el a hetven százalékot.

Akinek megállapítanak rokkantsági járadékot, a határozatban egyúttal azt is megállapítják, hogy mikor vizsgálják felül az állapotát. A rokkantsági járadéknak nem előfeltétele a szolgálati idő. Ebben is különbözik a rokkantsági nyugdíjtól, vagy ahogyan jelenleg nevezik, rokkantsági ellátás, ahol kell, hogy legyen megelőző szolgálati idő.

Hol igényelhető?

A rokkantsági járadékot a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg. A nyugdíjfolyósító előtt személyesen, de meghatalmazott vagy törvényes képviselő útján is igényelhető az ellátás. A nyomtatvány mellett szükség lesz az orvosi véleményre, vagy kórházi zárójelentésre, korábbi ellátásokról (ha voltak) iratokra, valamint TB számra is.

Akkor szüntetik meg a rokkantsági járadék folyósítását, ha az orvosi felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az egészségromlás már nem éri el a 70 százalékos mértéket, vagy pedig az ellátott

Rokkantsági járadék melletti munkavégzés: Korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, nem úgy mint a rokkantsági ellátások mellett.

Visszamenőleg 6 hónapra folyósítják az igénybenyújtás napjától számítva, de leghamarabb 18. éves kortól. Ha tehát valaki rokkant járadékra lett jogosult, és elmúlt 18 pl. 3 hónappal, beadja az igénykérelmet, amit igaz, hogy 6 hónapra visszamenőleg folyósítanak, viszont, mivel 6 hónappal azelőtt még nem töltötte be a 18-at, agy csak három hónapra visszamenőleg kaphatja meg.

K04-es nyomtatványon, akár elektronikusan is benyújtható a kérelem. Az alábbi linken elérhető az ONYF honlapján:

https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp

Telekadó mértéke, összege 2019

Telekadó mértéke, összege 2019

Egyik olyan adóforma, amit nem az állam, hanem az önkormányzat vethet ki a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokra. Mindenkinek a saját településén kell megtekintenie, hogy a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet magában foglalja-e a telekadó intézményét vagy sem, él-e az önkormányzat az adóztatás lehetőségével vagy sem.

A helyi adók közül a telekadó az egyik, amit sok önkormányzat be is vezetett. A telek fogalmába többféle ingatlantípus is beletartozik, mégis vannak kivételek, ami után nincs adózás, de mentességet is ismer a jogszabály. Azt, hogy egy önkormányzat bevezetett e ilyen adót, onnan tudhatjuk meg, ha megtekintjük a honlapját, hiszen minden önkormányzati rendelet megtalálható és hozzáférhető elektronikusan is.

Az, hogy mi adóköteles, az határozza meg, hogy a telek az önkormányzat illetékességi területén van. Ezt a földhivatalban lehet megtudakolni. Bárki ingyenesen kérhet betekintést az ingatlan-nyilvántartásba.

Az fog utána adózni, – vagyis az az adóalany – akinek az év első napján a telekre tulajdonjoga be van jegyezve. Ha több tulajdonos van, vagy vagyoni értékű joga van bejegyezve (haszonélvezet), akkor több is lesz a kötelezettek száma.

A telek a jogszabály szerint az a terület, amin épület nincsen. Ezalól viszont van pár kivétel, amikor nincs telekadó. Egyik kivétel a mezőgazdasági művelésű belterület, de nem halastó. A termőföldek, és a tanyák is kívül esnek a telekadó hatályán. Van viszont a másik kategória, ami adózás alá esne, de a jogszabály mentességet enged. Ezek az épületek és a teleknek az a hányada, amekkora az épület hasznos alapterülete. De mentes még a belterületi erdő, és végül pedig az olyan telek fele, amin építési tilalom van.

Mentes a telekadó alól a helyi adókról szóló törvény szerint:

az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,

a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,

az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a,

az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.

Mikortól adóköteles a telek? A szabály az, hogy mindig a következő év első napján keletkezik az adófizetés. Vagyis, ha a belterületi szántót utóbb kivonják a művelésből pl. 2014. októberében, akkor 2015. január 1-el kezdődik az adófizetés. Ugyanígy, ha a tanya megszűnik, és más ingatlan-nyilvántartási megnevezést kap. Ha viszont az épület szűnik meg a telken, akkor azt követő félév (és nem év!) első napján keletkezik az adófizetési kötelezettség.

Az teleadó fizetési kötelezettség megszűnése viszont mindig az adott esemény történése évének végével szűnik meg, vagyis, ha a művelési ág változik meg 2019. októberében, akkor 2019. dec. 31-el szűnik meg az adófizetés. Az épületépítés kivétel, mert akkor a beépítés félévének utolsó napján szűnik meg. Vagyis, ha az épületet 2019. februárjában építették, akkor 2019. május 31-én, ha viszont 2019. júliusában építették, akkor 2019. dec. 31. napjával szűnik meg a telekadó-fizetés.

A telekadó mértéke: azt, hogy mennyit kell fizetni egy telek után, az önkormányzati rendelet határozza meg. Kétféle módja lehet a számításnak. Egyrészt lehet négyzetméter alapú, vagyis, ha a telek alapterülete az alapja a telekadónak, akkor 200 Ft négyzetméterenként a plafon, amit az önkormányzat elkérhet telekadó címén. A másik útja a telekadó számításának a korrigált forgalmi értéke a teleknek. Ha emellett dönt az önkormányzat, akkor a telekadó maximum 3%-a lehet a korrigált forgalmi értéknek. Hogy mi a korrigált forgalmi érték? A telek piaci árának 50 százaléka.

Január 15. napjáig kell a kötelezetteknek bevallást teljesítenie az önkormányzati adóhatóság felé, ha a telekkel kapcsolatban olyan változás következett be, ami kihatással van az telekadóra, valamint azon telekrészekről, ami mentességet élvez, továbbá a telekadó alá eső területrészekről.

Korábbi megfogalmazás szerint: művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen csak gyommentesítés vagy például kaszálást végeztek.

Pótszabadság 2019: ennyi pótszabadság jár gyermekek után 2019 Január 1-től >>>

Pótszabadság 2019: ennyi pótszabadság jár gyermekek után 2019 Január 1-től >>>

A munkavállalóknak nem csak életkora után, hanem gyermekei száma után, sőt egészségügyi állapota alapján is járhat az alapszabadságán felül további pótszabadság. Ezt a munkatörvénykönyve részletesen szabályozza és részletszabályai nem fognak változni.

Pótszabadság viszont csak különös esetekben jár.

2013. év első napjától hatályba lépett az új munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) , amiben újra lett szabályozva a pótszabadság szabályrendszere.

Az életkor alapján nőtt a szabadság mértéke pótszabadság révén. A korábbi törvényben is nőtt a szabadság mértéke az életkor függvényében, de azt nem nevezte a törvény pótszabadságnak. A mértéke nem változott, csak az elnevezése. Az alapszabadság továbbra is 20 nap. Ezen felül pl. 28 éves kortól 2 nap, míg 35. évtől 5 nap jár, így továbbra is 25 szabadnapja van egy 35 évesnek.

A gyermekek után is jár pótszabadság, ha a gyermek még nincs 16 éves. Ha egy gyerek van, akkor kettő nap, két gyerek után négy, míg három vagy ennél több gyermek esetén összesen jár hét nap pótszabadság. (ha fogyatékkal élő gyermeke van a munkavállalónak, akkor kettővel több gyerekenként a pótszabadság, vagyis egy gyerek után négy nap). A pótszabadság már a megszületés évében is jár és utoljára akkor vehető ki, amelyik évben 16 lesz a gyerek. A pótszabadság jár az anyának és az apának is (élettársnak is jár, ha teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett pl.) Sőt, a pótszabadság akkor is ugyanígy jár mindkét szülőnek, ha elváltak, de szülői felügyeleti joga mindkettőjüknek van.

Az apának apaszabadság jár, ha gyermeke születik. Ezt az öt nap apaszabadságot addig kell kivennie, míg a gyerek születése után két hónap el nem telik. (ikrek esetén hét napot lehet kivenni)

A fiatal korra tekintettel is van pótszabadság. Fiatalnak a még nem nagykorú munkavállaló számít, és évente 5 napot kap, míg be nem tölti a 18-at, de abban az évben is megkapja még utoljára, mikor betölti a nagykorúsághoz megállapított életkort. Abban az esetben, ha valaki mondjuk áprilisban betölti a 18-at, de júliusban felveszik valahová dolgozni, akkor az év második felére az 5 nap pótszabadság időarányos részét még ki kell adni részére.

Öt munkanap pótszabija van a veszélyes munkát végzőnek is. Ezek a föld alatti, vagy sugárzásnak kitett munkakörök, ahol napi minimum 3 órát kell dolgozni ilyen körülmények között.

Maradva a veszélyes munkaköröknél, ha valakit munkavégzése során olyan mértékben érte az egészségkárosodása, hogy a szakértői bizottság megállapította az 50%-os mértéket, akkor szintén 5 nap a pótszabadság illeti meg. Már nem kizárólag a vakoknak jár a pótszabadság, hanem a fogyatékossági támogatásra jogosultaknak és az egészségkárosodottaknak is.

A szabadság számítása csak akkor lényeges, ha a munkaviszony nem év elején, hanem év közben létesül. Ebben az esetben az alapszabadságot és a pótszabadságot is időarányosítani kell. Egyszerű osztással szorzással, attól függően, hány nap van még hátra az évből, annyival kell megszorozni az egy napra járó szabit. Kizárólag az apáknak járó pótszabadság nem arányosítható, ezt ki is mondja a törvény. Ha tehát a munkaviszony mondjuk októberben létesül, és a munkavállaló novemberben apává válik, hiába csak három hónap munkaviszony van abban az évben, az öt napot akkor is meg kell hogy kapja.

Válóper menete, költségei, illetéke 2019

Válóper menete, költségei, illetéke 2019

Sajnos a válások száma nem csökkent az elmúlt évek alatt, így 2019-ben is sokakat fog érinteni a válással kapcsolatos dolgok. A válópereket megelőzően is lehetőség van közvetítői eljárásra, amivel békésen lehet rendezni a vitákat, és elkerülhető lehet egy válás. Persze a válóper menete, és kimenetele, hogy az viharos lesz vagy csendes, elsősorban a felektől függ.

A válás az egyik legnehezebb és legtöbb stresszel járó esemény egy pár életében, hiszen senki sem úgy házasodik, hogy elképzelhetőnk tartja egy későbbi válás bekövetkezését. A válások száma sajnálatos módon évről évre nő, a válóperek pedig hosszasan elhúzódhatnak, akár évekbe is telhet, míg döntés születik a vagyon megosztása kérdésében.

A 80-as években még csak körülbelül a házasságkötések egyharmada végződött válással, ma már a házasságkötések több mint fele fejeződik be elválással. Megdöbbentő adat, mégsem mi vagyunk a legrosszabb helyzetben ezen a téren Európában. A belgáknál például a házasságok megközelítőleg háromnegyede torkollik válásba. Magyarországon a válások lényegében 70%-át a házaspár nő tagja kezdeményezi, általában a megcsalás az ok vagy a másik leggyakoribb válóok – a statisztikák szerint -az alkoholizmusés megcsalás miatt.A válóperek 71%-át a feleségek kezdeményezik.

Ha egy pár életében elkövetkezik az elkerülhetetlen válás, – mert menthetetlennek érzik a kapcsolatukat- akkor az első lépés a válókereset benyújtása az illetékes bírósághoz. A válókereset tartalmi követelményei közé tartozik a felperes és alperes neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve. Továbbá a gyermekek számát, nevét, születési adatait, a házasságkötés időpontját, valamint hogy mikor szakadt meg az házassági életközösség érzelmi és/vagy anyagi szempontból, mind mind bele kell foglalni a keresetbe. Meg kell adni a keresetlevélben az utolsó közös lakhely címét, és azt is, hogy a gyerekekkel kapcsolatban miben egyeztek meg. A kereseti kérelemből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy milyen döntés meghozatalát kéri a bíróságtól a felperes: a házasság felbontását, a gyermekelhelyezést. Tartásdíj megállapítását is, ha nem tudtak ebben a kérdésben közös megegyezésre jutni. Ha megegyeztek a felek a tartásdíjról, akkor kérni kell annak bírósági jóváhagyását. Rendezni kell a kapcsolattartást is a gyermeknek azzal a szülővel, akinél nem lett elhelyezve. (ez szokott lenni a kéthetente láthatás, és az ünnepnapok megfelezése.

A közös vagyon megosztás már egy sokkal kényesebb kérdés, és nehezen is szoktak dűlőre jutni a felek, sokszor sokáig elhúzódik a megegyezés.

A keresetlevél illetéke 30.000 Ft, melyet a keresetlevélen kell leróni. A keresetlevél mellékleteit képezi a házassági anyakönyvi kivonat, a gyermekek anyakönyvi kivonata, a közös lakás vagy ház 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja, és jövedelemigazolások a gyermektartásdíj megállapításához.

Az első tárgyaláson a felperes megjelenése kötelező, ha mégsem jelenik meg, akkor az eljárást a bíróság megszünteti. Az első tárgyalás neve békítő tárgyalás, mert itt a bíróság megpróbálja a vitát rendezni, és megpróbálja elérni a békülést a válni szándékozó felek között. Ha a felek bizonyítani tudják, hogy már több, mint 3 éve külön élnek és a gyermekek elhelyezését is rendezték, akkor szintén lezárja a bíróság az eljárást.

Ha nincs békülés az első tárgyaláson, akkor következik a tárgyalás elhalasztása, ami három hónap. Ez az idő arra szolgálna, hogy a felek „magukba szálljanak” és megpróbálják rendezni soraikat, amire időt kapnak. Ha mégis a válás mellett döntenek, akkor a tárgyalás folytatása iránti kérelmet kell benyújtani a bíróságra. A bíróság a kérelem beérkezését követő 30 nap eltelte után tűzhet tárgyalási határnapot. A következő tárgyaláson már a vitás kérdéseket rendezi a bíróság, és tanukat is meghallgat, ha az szükséges, bizonyítást folytat le.

Az alperes jelenléte nem kötelező az első tárgyaláson, csak a felperesé. Attól szoktak tartani a felperesek, hogy ha az alperes nem jelenik meg, akkor nem tudnak majd elválni, de ettől nem kell tartani, mert ez nem akadálya a bírósági eljárás lefolytatásának.

Ha névváltoztatást akarnak a felek a válás utan, azt azanyakönyvezetőnél kell kezdeményezni, melyhez szükséges a válást kimondó bírósági végzés, a személyi igazolvány és illeték megfizetése.

1 2 3 4 5 6 202