Gyes melletti munkavégzés 2019 jogszabály

Gyes melletti munkavégzés 2019 jogszabály

A GYES-ben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet

  • a gyermek fél éves koráig nem folytathat,
  • a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
  • ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra.

A GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után folytathat heti 30 órában, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A GYES-ben részesülő, a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőkereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

kiskorú szülő gyermekének gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

 

Szakképzési hozzájárulás 2019: A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok 2019

Szakképzési hozzájárulás 2019: A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok 2019

Hol található meg a jogszabályi háttér?

  • A szakképzési hozzájárulási kötelezettség megállapítására és teljesítésére vonatkozó előírásokat a szakképzésihozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.törvény (a továbbiakban: Szht.) tartalmazza.
  • A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettnek a kötelezettségemegállapítása során a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulásterhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívákmértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm.rendelet szabályaira is figyelemmel kell lennie.

Melyek a szakképzési hozzájárulás lényegi pontjai?

  • éves elszámolású adó, fő szabályként havonta előleget kell bevallani és befizetni
  • mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának1,5 %-a (bruttó kötelezettség)
  • a hozzájárulási kötelezettség pénzbeli befizetéssel,tanulók, hallgatók gyakorlati képzésével, saját munkavállalók képzésével történhet

Kik kötelezettek szakképzési hozzájárulás fizetésére, bevallására?

Kft., Bt., Nyrt.,Zrt., Kkt. fő szabály szerint igen
szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, aziskolaszövetkezetet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet igen
állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokosságitársulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot -, egyesjogi személyek vállalata és a leányvállalat igen
ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői iroda, igen
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni

vállalkozó

igen
egyéni cég igen
a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató,

 külföldi székhelyű jogi személy,

 jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég,

 személyi egyesülés, egyéb szervezet is,

ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik

igen
átalányadózó nem
kisvállalati adóalany (KIVA) nem
kisadózó (KATA) nem kisadózó (pl. alkalmazott) foglalkoztatása esetén igen
egyszerűsített vállalkozói adóalany (EVA) munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén igen

Mi a szakképzési hozzájárulás alapja?

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő

  1. nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalóiérdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
  2. önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem;
  3. a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodásijáradék;
  4. az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésbenmeghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás;
  5. az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulásiadó alapja.

Milyen korrekciós tételek léphetnek fel a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásánál?

A szociális hozzájárulásra vonatkozó szabályrendszer átalakulása miatt átmeneti szabály biztosítja annak lehetőségét, hogy azokban az esetekben, ha a kifizető a 2018. december 31-éig hatályos szabályok szerint adókedvezmény érvényesítésemiatt mentesül a szociális hozzájárulási adó alól, akkor a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie.

2019. január 1-től történő változások

Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (atovábbiakban: Szocho tv.) szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a munkáltató a munkaerőpiacra lépő munkavállaló, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő,vagy a megváltozott munkaképességű munkavállaló után 19,5 százalékosmértékű adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási adó terhére, akkora kedvezményezett adóalap figyelembevételével a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie.

Az egyéni vállalkozó saját maga után, illetve a társas vállalkozás a tagja után akkor érvényesíthet 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adókedvezményt, ha az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja megváltozott munkaképességűnek minősül.

A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok 2019

Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a doktori vagy ennél magasabbtudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztőmunkakörben foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel, ha a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben 19,5 százalékos adókedvezményt érvényesít.

A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti a közigazgatás modernizációjaérdekében szükséges intézkedésekről szóló 1538/2018. (X. 29. Korm. határozatalapján elbocsátott 60. életévét betöltött személy foglalkoztatásához kapcsolódókedvezmény.

Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a munkaviszonyban foglalkoztatotttermészetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adóalapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkelés más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, delegfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbérnégyszerese után, ha a munkavállalók munkaviszonyára tekintettel atárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya 19,5 százalék mértékű adókedvezményt érvényesít.

Kisvállalati adó (KIVA 2019) – A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Kisvállalati adó (KIVA 2019) – A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Mi a kisvállalati adó (KIVA)?

Kik választhatják a kisvállalati adót?

Mennyi a kisvállalati adó mértéke, mi a kisvállalati adó alapja?

 

Ki választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást?

a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és megteszi az ehhez szükséges bejelentést.

 

Milyen cégek választhatják a kisvállalati adót?

  • az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt,
  • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét; Bevételként

– az értékesítés nettó árbevételét

– az egyéb bevételeket

– a pénzügyi műveletek bevételeit

– a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni.

  • üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
  • az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot (nincs arányosítás). Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.

Kapcsolt vállalkozások esetén a létszám és bevételi határokat együttesen kell figyelembe venni. Belföldi adóalanyoknál az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelmekre is kiterjed. Külföldi vállalkozó esetén csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki.

 

Hogyan lehet a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni?

  • A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet
  • A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Azaz ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie
  • Ha valaki a bejelentkezést megtette, de mégsem így szeretne adózni, a bejelentést január 15. napjáig visszavonhatja.
  • Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?

  • Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve igazolatlan eredetű termék forgalmazása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával
  • Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával
  • Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 1.000.000.- forintot
  • Ha a vállalkozás által fogalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett
  • Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 1 milliárd forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával

Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt – a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével – a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra.

 

Mennyi a kisvállalati adó mértéke?

  • Az adó mértéke 13%.

Mi a kisvállalati adó alapja?

  • a személyi jellegű kifizetések és jóváhagyott osztalék összege,
  • amely a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással is csökkenthető,
  • de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum adóalap).

 

Fontos kiemelni, hogy a KIVA alapjának meghatározásakor elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van, ami a korábbi éveknek a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított negatív adóalapjából keletkezik (pl. tőkebevonás miatt), továbbá a társasági adóalanyiság ideje alatt keletkezett és még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható. Az elhatárolt veszteséget – főszabály szerint – a személyi jellegu kifizetések figyelembevétele nélkül számított adóalap terhére kell leírni. A beruházó vállalkozások számára különösen kedvezo szabály, hogy amennyiben az adózó új eszközöket szerez be vagy állít elő, úgy ezen tárgyévi kifizetések összegéig az elhatárolt veszteség és a tárgyévben keletkező veszteség (személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított tárgyévi negatív adóalap) a minimum adóalap terhére is elszámolható.

A kisvállalati adózás legalapvetőbb előnyei

 

  • A béreket terhelő adókulcs (13%) lényegesen kedvezőbb a kiváltott szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes kulcsánál (21%).
  • A szociális hozzájárulási adót és részben a szakképzési hozzájárulást is érintő foglalkoztatással összefüggő kedvezmények többsége (munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő munkaeropiacra lépő nők, megváltozott munkaképességű személyek, szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezmények) a kisvállalati adóból is igénybe vehető a személyi jellegű kifizetések csökkentése révén.
  • A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell adózni.
  • Amennyiben a beruházások tőke bevonását (vagy a kapott osztalékok vállalkozásban tartását) igényelik, költségük a minimumadó, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból.

Mindezek alapján fő szabályként a KIVA választása nagy valószínuséggel megéri azon vállalkozásoknak, amelyeknél a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják, hosszabb távon pedig ez az adózási mód különösen kedvező a növekedni vágyó vállalkozások számára.

 

KIVA tájékoztató

 

E mellett felhívjuk figyelmét, hogy a KIVA választásával keletkező adóelőnyének becslését elkészítheti a PM által közzétett, a kisvállalati adókötelezettséget az általa kiváltott hagyományos adóterhekkel (társasági adó, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) összehasonlító kalkulátor segítségével, amely ezen a honlapon érhető el.

 

A KIVA választásakor mérlegelendő speciális tényezők

A kisvállalati adózásra való áttérés természetesen egyedi és körültekintő mérlegelést igényel. A hagyományos adózáshoz képest a KIVA választása hátrányos lehet azoknak az adózóknak, amelyek gyakorlati képzést folytatnak, vagy a jövőben ilyen tevékenység folytatását tervezik. Ennek oka, hogy a szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel is teljesíthető, amely esetben az adózó a kötelezettséggel összefüggésben normatív csökkentő tételt alkalmaz, amely adott esetben meghaladhatja a hozzájárulás mértékét és visszaigénylésre jogosít. Mivel a kisvállalati adó alanyai részérol nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, részükről a kötelezettség gyakorlati képzésessel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére.

A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Forrás: nav.gov.hu

Fontos lehet még a választás eldöntésekor

Sem a Munkaügyi Központ, sem pedig egyéb munkahelymegőrző pályázatoknál nem térítik a kivát a szochóval ellentétben.

 

Kisvállalati adó választása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz a

  • társasági adó
  • szociális hozzájárulási adó
  • szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése kötelezettségének. Az osztalék utáni személyi jövedelemadót (15%) és  egészségügyi hozzájárulást (14%)  – ez 2019-től szociális hozzájárulási adó lesz, mértéke 19,5% – továbbá az iparűzési adót meg kell fizetni.

A kisvállalati adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és befizetni. Év közben adóelőleget kell fizetni, ennek mértéke havonta a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 13%-a. Az adóelőleget minden hónap 12. napjáig kell megfizetni.

 

Technikai számok 2019 (egyházak) – Kimutatás a 2019. rendelkező évi technikai számokról

Technikai számok 2019 (egyházak) – Kimutatás a 2019. rendelkező évi technikai számokról

A kimutatás a hatályos jogszabályoknak megfelelően a kiemelt költségvetési előirányzat, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény mellékletében szereplő bevett egyházak technikai számát és nevét tartalmazza „ABC” sorrendben.

Sorszám Technikai
szám
Név
KIEMELT KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT
1. 1823 NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM
A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGÁRÓL, VALAMINT AZ EGYHÁZAK, VALLÁSFELEKEZETEK ÉS VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CCVI. TÖRVÉNY MELLÉKLETÉBEN SZEREPLŐ ÉS TECHNIKAI SZÁMMAL RENDELKEZŐ 31 EGYHÁZ.
2. 0255 A TAN KAPUJA BUDDHISTA EGYHÁZ
3. 0176 AZ ÜDVHADSEREG SZABADEGYHÁZ – MAGYARORSZÁG
4. 0420 BUDAI SZERB ORTODOX EGYHÁZMEGYE
5. 0341 BUDDHISTA MISSZIÓ MAGYARORSZÁGI ÁRYA MAITREYA MANDALA EGYHÁZKÖZÖSSÉG
6. 1287 EGYSÉGES MAGYARORSZÁGI IZREALITA HITKÖZSÉG (STATUSQUO ANTE)
7. 0334 ERDÉLYI GYÜLEKEZET
8. 0042 GYÉMÁNT ÚT BUDDHISTA KÖZÖSSÉG
9. 0248 HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ
10. 0279 HIT GYÜLEKEZETE
11. 0224 KONSTANTINÁPOLYI EGYETEMES PATRIARCHÁTUS MAGYARORSZÁGI ORTODOX EXARCHÁTUS
12. 0671 KRISZTUSBAN HÍVŐ NAZARÉNUS GYÜLEKEZETEK
13. 0554 MAGYAR ISZLÁM KÖZÖSSÉG
14. 0011 MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ
15. 0138 MAGYAR PÜNKÖSDI EGYHÁZ
16. 0200 MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ MAGYARORSZÁGI EGYHÁZKERÜLETE (MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ)
17. 0107 MAGYARORSZÁGI AUTONÓM ORTHODOX IZRAELITA HITKÖZSÉG
18. 0286 MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ
19. 0372 MAGYARORSZÁGI BOLGÁR ORTODOX EGYHÁZ
20. 0035 MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ
21. 0406 MAGYARORSZÁGI JEHOVA TANÚI EGYHÁZ
22. 0059 MAGYARORSZÁGI KARMA-KAGYÜPA KÖZÖSSÉG
23. 1201 MAGYARORSZÁGI KÍNAI CHANBUDDHISTA EGYHÁZ
24. 1397 MAGYARORSZÁGI KOPT ORTODOX EGYHÁZ
25. 0389 MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE
26. 0073 MAGYARORSZÁGI METODISTA EGYHÁZ
27. 1050 MAGYARORSZÁGI MUSZLIMOK EGYHÁZA
28. 0066 MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ
29. 0293 MAGYARORSZÁGI ROMÁN ORTODOX EGYHÁZ
30. 0358 MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE
31. 0365 OROSZ ORTODOX EGYHÁZ MAGYAR EGYHÁZMEGYÉJE /MOSZKVAI PATRIARCHÁTUS/
32. 0183 SZENT MARGIT ANGLIKÁN/EPISZKOPÁLIS EGYHÁZ

 

Rehabilitációs hozzájárulás 2019: összege, feltételei >>>

Rehabilitációs hozzájárulás 2019: összege, feltételei >>>

Rehabilitációs hozzájárulás kapcsán először is tisztázzuk, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint ki tekinthető megváltozott munkaképességű személynek:

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Felhívnám a figyelmet, hogy a munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyazonosító adatain túl a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni. Fontos, hogy mi is mindig ellenőrizzük a munkavállaló igazolásának az időbeli hatályát, mert a NAV biztosan megteszi!

Amit tudni kell a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatban:

  • Az Mt. 53. § szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni évenként 44 munkanapra, vagy 352 órára. Azonban a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára amennyiben a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 %-os egészségkárosodását megállapította.
  • Az Mt. § (7) a munkáltatói felmondást szabályozza, miszerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak egészségi okkal összefüggő képességével kapcsolatban csak akkor szüntetheti meg a munkaviszonyát, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
  • A munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
  • 32. § (2) arról rendelkezik, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

A rehabilitációs hozzájárulást, mint fizetési kötelezettséget, azzal a céllal vezették be, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítsék, rehabilitációjukat szolgálják. Azoknak a munkáltatóknak kell számolniuk vele, akiknél a munkavállalók száma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint) Mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. (2018-ban 138.000 x 9 = 1.242.000 Ft / fő/év) Éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. 

A NAV ellenőrzései során azt tapasztalta, hogy sok esetben a munkáltatók helytelenül állapítják meg a munkavállalók létszámát, illetve a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot is. Az Mmtv. 23. § (4) szerint létszámon a KSH szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, melyet egy tizedes jegyre kerekítve kell meghatározni. A NAV szerint leggyakrabban az adózók egész számra, vagy két tizedesre kerekítenek.

Például: 32 fős átlagos statisztikai létszámú cég esetén 32 x 5% = 1,6. Tehát a kötelező foglalkoztatási szint 1,6 fő. Számítása 2018-ban 1.242.000 x 1,6 = 1.987.200 Ft/fő/év. Amennyiben van 1 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló a cégnél, akkor a rehabilitációs hozzájárulást 0,6 fő után kell megfizetni. Természetesen az átlagos statisztikai létszám negyedévente vizsgálandó, és az aktuálisan számított összeg 25 %-a fizetendő.

Még egy gyors számítás, nézzük mennyibe kerül egy megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása 4 órában 2018-tól, ha a bruttó bér 69.000 Ft.

45.885 Ft nettó bér + 23.115 Ft munkavállalói járulék + 14.490 Ft munkáltatói teher = 83.490 Ft/hó, ami éves szinten 1.001.880 Ft költséget jelent. Ez az összeg még csökkenthető az érvényesíthető szocho kedvezmény összegével, amennyiben például 9-es Feor számon foglalkoztatott, vagy 55 év feletti a munkavállaló.

A rehabilitációs hozzájárulás előlegét az első három negyedévre az adott negyedév utolsó hónapját követő hó 20. napjáig kell bevallani, és megfizetni. A negyedik negyedévre előlegfizetési kötelezettség nincs, ezt az éves elszámolás során kell figyelembe venni. A 2017-ben befizetett előlegek és a számított éves hozzájárulás különbözetét 2018. február 25. napjáig kell megfizetni. Ha számításaink szerint év közbeni túlfizetés történt az adott adónemre, átvezetési kérelemre az adóhatóság az adózó által megjelölt másik adószámlán számolja el, vagy – ha nincs adótartozása, és a bevallási kötelezettségeinek eleget tett – rendelkezhet az összeg visszatérítéséről. (adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 74. §)

Remélem, hogy a fenti információk birtokában az érintett munkáltatók komolyan megfontolják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, mert egyértelmű, hogy mindkét fél érdekét ez szolgálja. 

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként:

2019-ben is valószínű, hogy 28,500ft-lesz

​IDŐSZAK ​ÖSSZEG
​2018. január 1 ​28.500 Ft
​2017. január 1 ​  28.500 Ft *
​2016. január 1 ​​28.500 Ft
​2015. január 1 ​​28.500 Ft
​2014. január 1 ​​28.500 Ft
​2013. január 1 ​​28.500 Ft
​2012. január 1 ​​28.500 Ft
​2011. január 1 ​​28.500 Ft
​2010. január 1 ​​28.500 Ft
​2009. január 1 ​28.500 Ft
​2008. január 1 ​28.500 Ft
​​2007.március.1 27.130 Ft​
​​2007. január 1 ​26.830 Ft​
​​2006. január 1 25.800 Ft​
​​​2005. január 1 ​24.700 Ft​
​2004. január 1 ​​23.200 Ft​
​2003. január 1 ​​21.800 Ft​
​2002. január 1 ​20.100 Ft​​
2001. január 1​ ​18.310 Ft​​
​2000. január 1 ​​16.600 Ft​
​1999. január 1 ​15.350 Ft​
​​1998. január 1 ​​13.700 Ft​
​​1997. január 1 ​​11.500 Ft​
​​1996. január 1 ​​9.600 Ft​
​​1995. január 1 ​​8.400 Ft​
​​1994. január 1 ​​7.480 Ft​
​​​1993. szeptember 1 ​6.600 Ft
​​​1993. március 1 ​​6.400 Ft
​​​1993. február 1 ​​5.200 Ft
​​​1992. január 1 ​5.200 Ft
​​​1991. január 1 ​5.200 Ft
​Frissítve: 2017. január 1. 

  * 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (11. §)

Mi mennyi 2019-ben! Pdf táblázat a Tolna megyei kormányhivatal-tól!

Mi mennyi 2019

Friss! Itt vannak a pontos számok:

Mennyi 2019-ben a minimálbér, a garantált bérminimum, a közfoglalkoztatási-, közalkalmazotti-, közszolgálati bér? Mennyi a családi pótlék, a GYES, a maximum GYED összege? Mennyi közterhet fizetnek a munkavállalók és a munkáltatók? Mire számíthatnak az álláskeresők? Milyen adókedvezményekkel számolhatunk és hogy alakul a szociális ellátások összege? Összegyűjtöttük!

Családtámogatások és pénzbeli társadalombiztosítási ellátások 2019-ben

CSED (Csecsemőgondozási díj)
(korábban terhességi- gyermekágyi segély)
a naptári napi alap 70%-a
a naptári napi jövedelem 70%-a
GYED (Gyermekgondozási díj) a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2019-ben 208 600 Ft/hó)
Táppénz a táppénz alapjának 60%-a (folyamatos biztosítási időszak alatt legalább 730 nap biztosításban töltött nappal rendelkezik)
a táppénz alapjának 50%-a (az előző pontban meghatározottnál rövidebb biztosításban töltött idő esetén, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén, vagy ha a szülő azért vesz igénybe táppénzt, mert 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt gyermeke mellett tartózkodik afekvőbeteg- ellátást nyújtó intézményben)
a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. (9 933 Ft-ot)
CSP (családi pótlék) egy gyermekes család esetén 12 200 Ft/hó
egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 Ft/hó
kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 Ft/hó
két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 Ft/hó
három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 Ft/hó
három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 Ft/hó
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint intézményben (gyermekotthonban,
javítóintézetben, büntetésvégrehajtási intézetben, vagy szociális intézményben) élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekenként
23 300 Ft/hó
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos
gyermekenként
25 900 Ft/hó
saját jogán nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos esetén, ha nem nevelőszülőknél és nem
intézményben él, az ilyen személy után személyenként
20 300 Ft/hó
a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülő által nevelt nem tartósan beteg és nem is súlyosan fogyatékos gyermek, valamint a Gyvt.72 § (1) bek. alapján deiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén az ilyen gyermek illetve jogosult
után személyenként
14 800 Ft/hó
Anyasági támogatás
A támogatás a szülést követően igényelhető, ha az anya legalább négyszer,
koraszülés esetén egyszer részt vett várandósgondozáson.
az öregségi nyugdíjminimum 225%-a 64 125 Ft
ikergyermekek esetén 300%-a 85 500 Ft
GYES (Gyermekgondozást segítő ellátás)
Korábban: gyermekgondozási segély
az öregségi nyugdíjminimum 100%-a
2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57 000 Ft/hó),
3 ikergyermek esetén 300%-a (85 500 Ft/hó),
4 ikergyermek esetén 400%-a (114 000 Ft/hó),
5 ikergyermek esetén 500%-a (142 500 Ft/hó),
6 ikergyermek esetén 600%-a (171 000 Ft/hó)
A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után 10 éves koráig vehető igénybe
28 500 Ft/hó
GYET (Gyermeknevelési Támogatás) az öregségi nyugdíjminimum 100%-a
a támogatásban az a szülő és gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt- részesülhet, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel és a legfiatalabb 3 és 8 év közötti
28 500 Ft/hó

Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 2019-ben

Havi bér
Ft/hó
Heti bér
Ft/hét
Napi bér
Ft/óra
Órabér
Ft/óra
Minimálbér 149 000 34 260 6 860 857
Garantált bérminimum 195 500 44 830 8 970 1 121
Közfoglalkoztatási bér 81 530 18 740 3 748
Garantált közfoglalkoztatási bér 106 555 24 495 4 899
Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér 89 705 20 620 4 124
Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér 117 245 26 955 5 390
Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális közfoglalkoztatási bére 42 805
(6 órás!)
9 840
(6 órás!)
1 968
(6 órás!)
Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális garantált közfoglalkoztatási bére 55 940
(6 órás!)
12 860
(6 órás!)
2 572
(6 órás!)
Közszolgálati tisztviselők illetményalapja 38 650 Ft
Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 20 000 Ft
Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény- 1. fizetési fokozat 453 330 Ft
Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 5 000 Ft/óra
Helyettes szülői díj legalacsonyabb összege- gyermekenként, fiatal felnőttenként 15 000 Ft/hó
A nevelőszülőt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya a fennállásának időtartama alatt megillető alapdíj legalacsonyabb összege
(attól függetlenül, hogy helyeztek-e el  nála gyermeket vagy fiatal felnőttet)
minimálbér 30%-a
44 700Ft/hó
A nevelőszülőt a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után megillető kiegészítő díj minimális összege, az alapdíjon felül – gyermekenként, fiatal felnőttenként minimálbér 20%-a
29 800 Ft/hó
A nevelőszülőt megillető többletdíj legkisebb összege a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermekek után, gyermekenként minimálbér 5%-a
7 450 Ft/hó

Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás 2019-ben

Ellátás összege
Álláskeresési járadék maximuma munkaerő-piaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a 6 860 Ft/nap
Nyugdíj előtti álláskeresési segély a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40%-a  59 600 Ft/hó  1 987 Ft/nap
(az előbbi összegnél alacsonyabb járadékalap esetén a havi összeg a járadékalap 40%-a, a napi összeg pedig ennek a harmincad része)
Keresetpótló juttatás a keresetpótló juttatás megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60-100%-a közötti mértékben, mérlegelési jogkörben megállapított összeg
89 400 Ft/hó – 149 000 Ft/hó

Munkaadók (kifizetők) által fizetendő közterhek 2019-ben

Szociális hozzájárulási adó kifizetők az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők pedig e jogállásukra tekintettel (saját maguk után) fizetik, mértéke
adóalap 19,5%-a
(csak törvény szerinti adókedvezménnyel csökkenthető)
Rehabilitációs hozzájárulás a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év
(a 25 személynél többet foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám alapján)
Szakképzési hozzájárulás szakképzési hozzájárulási adóalap 1,5%-a
(ami megegyezik a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával)
(ezen adóalap a törvény szerint kedvezményekkel csökkenthető)

Munkavállalók által fizetendő közterhek 2019-ben

Munkavállaló egyéni járulék és
magánnyugdíj-pénztári
tagdíjfizetési kötelezettsége
Nyugdíjjárulék 10%
Egészségbiztosítási és munkerő-piaci járulék Természetbeni egészségbiztosítási járulék  4 %
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék  3 %
Munkaerő-piaci járulék  1,5 %
összesen  8,5 %
mindösszesen 18,5 %

 

Adósávok, adókedvezmények 2019-ben

Adósávok az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik- az adóalap 15%-a
Adóalap az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá általányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 19,5%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 84%-át kell jövedelemként figyelembe venni.
Adóalap kedvezmények (családi kedvezmény és első házasok
kedvezménye)
családi adókedvezmény jogcímén az összevont adóalap – az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor –
– egy eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottankként és jogosultsági hónaponként   66 670 Ft-tal
– két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottankként és jogosultsági hónaponként:
2016-ban 83 330 Ft-tal
2017-ben 100 000 Ft-tal
2018-ban 116 670 Ft-tal
2019-től 133 330 Ft-tal,
– három és minden további eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként 220 000 Ft-tal csökkenthetőelső házasok kedvezménye jogcímén az összevont adóalap jogosultsági hónaponként, de legfeljebb 24 hónapig, a házastársak által együttesen
összesen havi 33 335 Ft-tal csökkenthető. Az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
Kedvezményes adózású béren kívüli
juttatások
– pénzjuttatás maximum 100 000 Ft/év és/vagy
– Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya)
– szálláshely alszámlán maximum 225 000 Ft/év;
– vendéglátás alszámlán maximum 150 000 Ft/év;
– szabadidő alszámlán maximum 75 000 Ft/év.
feltéve, hogy a fenti jogcímen adott juttatások együttes értéke nem haladja meg az éves rekreációs keretösszeget (költségvetési szerveknél 200 000 Ft/év, más munkáltatóknál  450 000 Ft/év)
Kedvezményes adózású egyes juttatások például:- a SZÉP kártyán az egyes alszámlákra meghatározott keretösszegen felül adott juttatás,

-csekély értékű ajándék: a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás (évente 1 alkalommal adható), efölött jövedelemként adózik

Jövedelemként adóznak a továbbiakban következő juttatások
(2019. január 1-jétőlaz SZJA tv. átmeneti 89. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezésével)
pl.  önkéntes  nyugdíjpénztári  hozzájárulás,  egészségpénztári,  önsegélyező pénztári hozzájárulás,  munkahelyi  étkeztetés,  Erzsébet-utalvány,  helyi  bérlet, iskolakezdési   támogatás,   pénzösszeg-juttatás,   kulturális   belépő, sportrendezvényre szóló belépő, lakhatási támogatás (mobilitási célú), lakáscélú támogatás, Diákhitel-támogatás stb.
Mezőgazdasági őstermelőknek az e tevékenységéből
származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő
jövedelme
600 000 Ft

Egészségügyi szolgáltatási járulék  2019-ben

7  500 Ft/hó (250 Ft/nap)
Egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni az, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet.

Szociális ellátások 2019-ben

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) Jogosult Havi összege
az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a, egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b, 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel- feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekégyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani
az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulákkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90 %-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét.
A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 95%-ának (2019-ben az öregségi nyugdíjminimum 95%-a: 27 075 Ft)
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) Jogosult Havi összege
foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki EGYT-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint) foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a:
(2019-ben 22 800 Ft/hó)
Időskorúak járadéka Jövedelemmel nem rendelkező jogosult Havi összege
a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltő személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-át a,
a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 85%-a
(2019-ben 24 225 Ft/hó)
Jövedelemmel nem rendelkező jogosult Havi összege
az egyedülálló  a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdj mindenkori legkisebb összegének 100%-át b,
a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 100%-a
(2019-ben 28 500 Ft/hó)
Jövedelemmel nem rendelkező jogosult Havi összege
az egyedülálló, 75 évet betöltő személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdj mindenkori legkisebb összegének 135%-át c,
a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 135%-a
(2019-ben 38 475 Ft/hó)
Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1000 Ft
Gyermekek otthongondozási díja 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.)
38. § (1) bek. a)-b) pontja,
39. § (1) bekezdése és
39/A. § (1) és (3) bekezdése
Jogosult Havi összeg
az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra
képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről, vagy a tartós betegségéből eredően
önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik, (Egyazon gyermekre tekintettel csak egy szülő
számára állapítható meg), vagy a szülőn kívül a gyermekkel közös háztartásban élő
hozzátartozó
, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de a szülő meghalt, a szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált
A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a 2019. évben 100 000 forint. Ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, számára havi összeg másfélszeresében megállapított ellátást kell folyósítani (150 000 Ft). A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a más rendszeres pénzellátásban – ide nem értve a Szoc.tv. 39/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti
rendszeres pénzellátásokat, ha az ott meghatározott feltételek fennállnak, továbbá a szülő részére folyósított csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy gyermekgondozást segítő ellátást, ha azt nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel állapították meg, továbbá a gyermeknevelési támogatást – részesülő jogosult esetén a megállapított összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó
összegének a különbözete
. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani
Ápolási díj Jogosult Havi összeg
Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontja és Szoc.tv. 41. § (1a) és (1b)
bek.], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
– súlyosan fogyatékos, vagy
– tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi és
– az előzőek szerinti ápolt személyre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való
jogosultsága neki vagy hozzátartozójának nem áll fenn. (Szoc. tv. 41. § (1) bek.)
a súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása, ápolása esetén a Költségvetési Tv-ban meghatározott alapösszeg 115%-a: 37 490 Ft
a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 207%-a (kiemelt ápolási díj): 67.482,- Ft
Kiemelt ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha:
– komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozója, vagy
– olyan hozzátartozója gondozását, ápolását végzi, aki után súlyos betegsége vagy fogyatékossága miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak (Szoc. tv. 43. § (1) bek.)
Emelt összegű ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy  gondozását,  ápolását  végzi  és  a  kiemelt
ápolási díj feltételeinek nem felel meg.
(Szoc. tv. 43/A. § (1) bek.)
a  Költségvetési  tv-ben  meghatározott  alapösszeg 173%-a (emelt összegű ápolási díj): 56.398,-Ft

Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher 2019-ben

Egyszerűsített foglalkoztatási forma A közteher mértéke (Ft/nap)
1. mezőgazdasági idénymunka 500 Ft
2. turisztikai idénymunka 500 Ft
3. alkalmi munka 1 000 Ft
4. filmipari statiszta 3 000 Ft

Tolna Megyei Kormányhivatal munkatársai évről évre elkészítik a “Mi mennyi?” című kiadványukat. Összeállításunkban a 2018. évi dokumentum mellett elérhetőek a 2010. évig visszamenőleg a “Mi mennyi?” füzetek, segítve ezzel a témában való tájékozódást.

Mi mennyi 2018-ban?

Mi mennyi 2017-ben?

Mi mennyi 2016-ban?

Mi mennyi 2015-ben?

Mi mennyi 2014-ben?

Mi mennyi 2013-ban?

Mi mennyi 2012-ben?

Mi mennyi 2011-ben?

Mi mennyi 2010-ben?

Karácsonyi smsek, köszöntők, versek 2019/2020

Karácsonyi smsek, köszöntők, versek 2019/2020

Karácsonyi Sms-ek: 30 gyönyörű és megható karácsonyi sms, barátodnak, szerelmednek, családtagjaidnak!

Karácsonykor mindenki kedveskedik szerettének valamilyen kedves kis karácsonyi jókívánsággal. Ha nincs ötleted mit írj az üdvözlőlapra vagy mit fogalmazz meg sms-ben, akkor itt kedvedre válogathatsz, a legszebbeket gyűjtöttük össze!

1.

Angyalszárnyon pihe lebben,
Kis csengő szól, szellő röppen.
Kívánok sok szeretetet,
Boldog, békés, szép ünnepet!

2.

Mikor szent karácsony angyalai szállnak,
öröm a vendége minden igaz háznak.
Eltörpül ilyenkor a lárma és az árnyék,
megszépül a szívben minden igaz szándék.

3.

Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
és a gyertyafénynél még a csillag is táncol.

4.

Jeles ünnep, szép zöld fenyő,
csengő csilingel a fákon,
legyen békés, boldog ünnepetek,
szívemből kívánom!

5.

A távoli hegytetőn csillag táncol a havon,
a szobában gyertya sejlik sötét alkonyon.
A kályhában parázs, mintha álom lenne,
karácsonyfát körülállják békességben, csendben.

6.

Lehalkul a város zaja karácsony estére,
melengeti lelkünket a kicsiny gyertyák fénye.
Megszületett a szeretet e napon,
hogy az embereknek hitet, reményt adjon.

7.

Leszállt egy angyalka, azt súgta nékem
Gondolj most azokra, kik szeretnek téged.
Eszembe jutottál, te és a családod
Ezúton kívánok boldog karácsonyt!

8.

Ballag a szeretet a karácsonyi fényben,
megáll az ajtódban, csengetésre készen.
Remélem, nálad is kitárt szívre lel,
a csengetésre szíved nyitottan felel!

9.

Küldök egy lángocskát szívem melegéből,
elviszi egy angyal, ki eljön az égből.
Füledbe súgja, mit szívemből kívánok,
de leírom én is: szép, boldog karácsonyt!

10.

Piros alma, mogyoró, a karácsony csuda jó,
tele a fa ajándékkal, apa beszél a szomszéddal,
de most az egyszer nem vitáznak, ölelkeznek, kezet ráznak.
A szívünk ma mindenkinek nyitva:
a karácsony ezért olyan ritka.

11.

Égi tollpihe száll a tájra,
fehér csuhát húzva a fákra.
Kívánok minden jót és ezernyi szépet,
kellemes karácsonyt és boldog újévet!

12.

Kései szán fut, csillog a friss hó,
jégrögös úton villog a patkó.
Cinke szeméről foszlik az álom.
Csenget egy csengő, itt a Karácsony!

13.

Csillag száll az esti égen, utat mutat sötét éjben. A szeretet ma újra éled, halkan szól most minden ének. Körülölel, mint egy bársony, legyen boldog a karácsony!

14.

Jégvirág költözzön minden ablakba,
gőzölgő kalácsból jusson az asztalra.
Legyen sok ajándék, szívemből kívánom,
és gazdagon, örömökben teljen a karácsony!

15.

Kiskarácsony, nagy karácsony angyal csókja rátok szálljon.
Hozzon nektek minden jót, nem csak almát, mogyorót.
Boldogságot, békességet, szívből jövő melegséget!

16.

Ballag a szeretet a karácsonyi fényben,
megáll az ajtódban, csengetésre készen.
Remélem, nálad is nyitott szívre lel,
a csengetésre szíved nyitottan felel!

17.

Karácsonyra tőled csak azt kívánom,
legyél továbbra is ilyen jó barátom!
A szívemben örök hely van neked,
kellemes, boldog ünnepeket!

18.

Hópihe-szárnyon száll az idő,
ünnepi díszben áll a fenyő.
Készül a bejgli, a sok jó falat,
itt a karácsony a kertek alatt!
Boldog karácsonyt!

19.

A házakban mindenhol kalács illatozzon,
fenyőfák alatt gyertyaláng ragyogjon.
Szívedbe költözzék nyugalom, és szeretet,
hozzon a karácsony békét és örömöt neked!

20.

Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
és a gyertyafényénél még a csillag is táncol.

21.

Erdő szélén ezüstfenyő,
aranyággal büszkélkedő.
Őz és nyuszi körbeállja,
tekintetük megcsodálja.
Gondold, hogy ott állok,
és boldog karácsonyt kívánok!

22.

Békességet, boldogságot, csengőszót és gyertyalángot!
Ajándékot, szeretetet s mindent, ami fontos neked!
Ajtód elé fehér bársonyt:
Békés, boldog, szép karácsonyt!

23.

Csillagszóró szórja fényét, kíván melegséget, békét!
Angyalka száll házad felett, hogy átadjon együzenetet:
Kellemes, békés karácsonyt kívánok neked!

24.

Mikor kigyúlnak a fények,
pajkos tündérek zenélnek.
Huncut mosollyal egy Rád kacsint,
kicsi kendőből csillámot hint.
Így adja át üzenetem: kellemes ünnepeket!

25.

Leszállt egy angyal, s azt súgta nékem:
Gondolj ma azokra, kik szívedben élnek.
Eszembe jutottál Te és a családod:
Szívemből kívánok szép, boldog karácsonyt!

26.

Küldök egy lángocskát szívem melegéből,
elviszi egy angyal, ki eljön az égből.
Füledbe súgja, mit szívemből kívánok:
Szép, boldog karácsonyt!

27.

A távoli hegytetőn csillag táncol a havon,
szobákba gyertya sejlik sötét alkonyon,
a kályhában parázs, mintha álom lenne,
karácsonyfát körülállják békességben, csendben!
Boldog karácsonyt!

28.

Jégvirág ragyogjon mindegyik ablakban,
gőzölgő kalácsból jusson az asztalra,
legyen sok ajándék, szívből kívánom.
És, hogy örömökben gazdagon
teljen a karácsony!

29.

Karácsony éjjelén ezer csillag ragyog.
Boldogság tölt el aprót és nagyot.
Angyalkák hada száll alá lassan,
kellemes karácsonyt – suttogják halkan

30.

Én ma már nem teszek-veszek
Egész nap csak sokat eszek
Jézuskával piálok
Boldog karácsonyt kívánok!

Minimálbér-emelés-2019: nincs megállapodás!!!

Minimálbér-emelés-2019: nincs megállapodás!!!

Nem született megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán – írja a Magyar Idők. A szakszervezetek egységesen a minimálbér 13 és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését kérték, a munkaadók ezzel szemben 5-5 százalékos javaslatot tettek.

A lap információi szerint, mivel az álláspontok továbbra is élesen eltérnek, ezért jövőheti ülésén a kormány határozatban fog dönteni a minimálbér és a bérminimum jövő évi összegéről.

 

Vasárnapi pótlék 2019

Vasárnapi pótlék 2019

A vasárnapi munkavégzés a munkavállaló pihenőnapjának elvételét jelenti, hiszen a Munkatörvénykönyve szerint a vasárnap pihenőnapnak minősül. A vasárnapi munkavégzés kompenzálására a törvény vasárnapi bérpótlékot határoz meg, mely a jelenleg hatályos törvény szerint 50%-os mértékű. A jogszabály meghatározza azt, hogy mely munkáltatónál ki osztható be vasárnapra és azt is, hogy mikor jár vasárnapi pótlék.

Vasárnapra rendes munkaidő azon munkavállalók számára osztható be, akik az alábbi módokon vannak foglalkoztatva:

  • a) rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, (pl.: benzinkút, szálloda vagy a plázák üzletei)
  • b) idényjellegű,
  • c) megszakítás nélküli,
  • d) több műszakos tevékenység keretében,
  • e) készenléti jellegű munkakörben,
  • f) kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  • g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
  • i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál (pl. kisboltok)

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a vasárnapi napon is rendeltetése folytán működőnek, haa tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor, illetve baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. 

A 2012. évi I. törvény 140. §-a foglalja magában azokat az eseteket, amikor a vasárnapi munkavégzés fejében ötven százalék bérpótlék, vagyis vasárnapi pótlék jár:

1. Ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag az alábbiak alapján kötelezhető: a több műszakos tevékenység keretében,a készenléti jellegű munkakörben, vagy kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be, továbbá

Rendkívüli munkaidőre az 1.pontban meghatározott munkavállalónak,

Ha a munkavállaló az 1. pontban foglaltak alapján nem kötelezhető rendes munkaidőben történő munkavégzésre.

Nem kell 50%-os vasárnapi bérpótlékot fizetni olyan munkáltatóknál, ahol a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés a munka jellege miatt elfogadott, így a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben (pl. szolgáltató cégek) vagy a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállalóknak.

Részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott munkavállaló számára sem jár vasárnapi pótlék.

Nem jár vasárnapi pótlék sem, ha több műszakos tevékenység esetén a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje vasárnap22 órakor kezdődik. Mert a Munkatörvénykönyve szerint a 7 és 22 óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni, ebben ez esetben vasárnapnak.

Vasárnapra valamennyi kereskedelmi, kereskedelmet kiszolgáló,kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára elrendelhető beosztás szerinti munkaidőben munkavégzés, vagyis például élelmiszerboltokban, üzletekben …stb.

Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, több műszakos tevékenység keretében vagy készenléti jellegű munkakörben, kereskedelmi tevékenység esetében 50% bérpótlék jár. Ilyenkor a vasárnapi pótlék nem a rendkívüli munkaidőben való munkavégzésért jár, hanem a beosztás miatt.

Ha tehát egy munkáltató rendeltetése folytán működik vasárnap is, mint pl egy szálláshely vagy kávézó és több műszakban dolgoznak az ott dolgozók, akkor nem járhat a vasárnapi pótlék.

1 2 3 4 5 6 202