CSALÁDOK FIGYELEM! INGYEN CSALÁDI HÁZBA KÖLTÖZHET, ÉS KAP HOZZÁ MUNKALEHETŐSÉGET!
Tíz év alatt harmadával, 15 ezerről húszezerre nőtt a nem lakott ingatlanok száma Somogyban, ugyanezen idő alatt a teljes lakás-, ház- és nyaralóállomány tízezerrel, 140 ezerre bővült, ami hét százalékos növekedés. A megyében jelenleg minden hetedik
ingatlan lakatlan, s ezzel az épületek kihasználtsága az országban itt a legrosszabb – 14,6 százalék -, a lista
második helyén álló Zalában 1,1 százalékkal jobb a helyzet.
Olvassa végig a cikket!
A valamivel több mint húszezer nem lakott ingatlan egy részét befektetésnek szánták tulajdonosaik, a másik véglet pedig a már teljesen rom épületek – mondta a lapnak Fábián Éva megyei főépítész. Nagyjából 14 ezer épületet sohasem használnak, s nagyobb részük a kisebb, jellemzően a zsáktelepüléseken található. Pedig az üres épületek nagy része lakható lenne a főépítész szerint, aki úgy véli, átfogó programmal állami bérlakásokká lehetne alakítani ezeket az ingatlanokat, s ezzel a hajléktalankérdés mellett a bajba jutott családoknak is megoldást lehetne kínálni. A nem lakott somogyi ingatlanok háromnegyede ugyanis téglából épült, csak 18 százalékuk vályog, utóbbiak jellemzően 1946 előtt épültek, a lakatlan ingatlanok hatvan százaléka viszont 1960 utáni. Több mint harmaduk összkomfortos, 43 százalékuk komfortos, s csak hatoduk komfort nélküli. A lakatlan épületek 98 százalékába van bevezetve a villany, tízből kilenc vezetékes vízzel, nyolc meleg vízzel rendelkezik, 83 százalékában van vízöblítéses vécé, s közel
kétharmaduk csatornázott. Az ingatlanok 42 százaléka két-, 30 százaléka háromszobás, a leggyakrabban 60-80, illetve 80-100 négyzetméteresek. Ha az ingatlanok állami kézben lennének, bérlakásokká lehetne alakítani őket, ez munkalehetőséget adna a környékbelieknek, mondja a főépítész, emellett megjegyzi, hogy a fővárosi ingatlanárak töredékéért juthatnának családok normális otthonhoz a somogyi falvakban. 
Befogadó falu lehet a megoldás Az üresen álló falusi házak hasznosításának egyik jó példája két heves megyei település, Tarnabod és Erk. A két településre 2004-ben, illetve 2008-ban érkeztek budapesti hajléktalan családok a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a szociális tárca és a Hajléktalanokért Közalapítvány által létrehozott Befogadó falu program keretében – eredetileg száz, hátrányos helyzetű kistelepülés számára írták ki –, s a famíliák többségének sikerült gyökeret vernie új lakóhelyén.
Befogadó falu program
Előzmények
A hajléktalanság mértéke és folyamatos jelenléte egyre égetőbbé teszi azt a társadalmi elvárást, hogy a szociális szakma állami szerepvállalás mellett dolgozzon ki és valósítson meg, működtessen hajléktalanságból kivezető, a családi egységet fenntartó, a szükségletekre épülő utakat, ellátásokat. A megelőzés, a lakhatást megőrző programok mellett a hajléktalanságból ténylegesen kivezető ellátási módszerek kidolgozása vezethet el a hajléktalan emberek, családok számának csökkenéséhez, ezen keresztül a családok, különösen a gyermekek sorsának rendeződéséhez.
Minderre az egyik lehetséges megoldás a Befogadó Falu program, ami azonban csak akkor valósul meg, ha a helyi társadalom befogadó, integráló és szolidáris.
A Befogadó Falu program előkészítése során a helyi közélet valamennyi szereplője örömmel fogadták a programot, a programindító falugyűlésen 2004. novemberében pedig végül valamennyi felszólaló kiállt a program megvalósítása mellett. A falu mintegy 900 lakosának támogatása tette lehetővé a program elindítását, illetve teszi lehetővé működését a mai napig.
Az első, Tarnabod
2004 őszétől kerültek megvásárlásra az első lakóházak., melyek kiválasztásánál fontos szempontunk volt, hogy ne kelljen az azonnali beköltözéshez a ház értékéhez viszonyítottan aránytalanul nagy felújítási költséggel számolni, illetve a ház hosszú távon használható és értékálló maradjon. Az ingatlanok megvásárlása során törekedtünk arra, hogy kellő távolságra helyezkedjenek el egymástól, hogy ne alakuljon ki kolóniaszerű településrész.
A program egyik kiemelt célja az önálló életvitel elősegítése a programba bevont családoknál, ezért szükségesnek tartjuk, hogy minden egyes házhoz tartozzon háztáji gazdálkodásra alkalmas méretű kert, illetve gazdasági épületek. Az ingatlanok adás-vételének jogi aktusa az eredeti tulajdonos és a programot lebonyolító karitatív szervezetek között történik, így a tulajdonjog a karitatív szervezeteké, a bentlakók a házakat szociális bérlakásként használhaják térítésmentesen.
A családok programba kerülésére az őket korábban gondozó szociális szervezetek munkatársainak segítségével kerül sor (a családok helyzetét bemutató levél elküldésével), emellett pedig a község szociális teherbírását figyelembe véve a település legszegényebb családjai közül „vettünk” gondozásba néhányat.
A családok évről évre megújított szerződésben vállalják az együttműködést a program munkatársaival, gondoskodniuk kell gyermekeik óvodába, iskolába járatásáról, a használatba kapott ház és kert gondozásáról.
Közösségi szolgáltatások
Tarnabod lakóit falubusz járat biztosításával, képzések és közösségi programok szervezésével, a háztáji gazdálkodás újraindításával támogattuk.
A falubusz többek munkaerő-piaci részvételét könnyítette meg, javította a közeli települések infrastruktúrájának (pl. a szakorvosi rendelések) elérhetőségét, valamint hozzájárult a helyi közösség fejlesztéséhez (közös kirándulások, rendezvények révén). A falubusszal ez év őszétől 15 megváltozott munkaképességű ember számára tesszük napról napra elérhetővé egri munkahelyét.
A helyi közösség fejlesztéséhez, egyben a program elfogadtatásához hozzájárult az is, hogy a községi „Népházban” kezdetben mozit működtettünk – különösen a helyi fiatalság számára. További közösségi programként 2008. decemberétől a Norvég Civil Támogatási Alapnak köszönhetően Retextil – társadalmi és ökológiai újrahasznosító/recycling – programot szervezünk a helyi lakosok számára.
Ugyancsak a „Népházban” került sor még 2005-ben az egész falu számára meghirdetett úgynevezett Konyhakert program első képzés-sorozatára, amit a sokak által kedvelt Bálint gazda vezetett. A Konyhakert programra azért volt különösen nagy szükség, mert ugyan Tarnabod igen jó talajú községként gazdag zöldség- és gyümölcstermő vidék, azonban a program kezdetén igen kevesen művelték kertjüket. Minden, a képzésen résztvevő személy számára biztosítottuk konyhakertjük felszántását, vetőmaggal, vetőburgonyával való ellátását és palánták telepítését. Konyhakert programunknak 2009. tavaszán ismét újabb családokat kívánunk megnyerni.
E program második eleme a háziállatok telepítése azon családok óljaiba, akik az állattartást megalapozandó újabb rövid képzésen részt vettek.
A település számára új szociális támogatási formákat is ajánlottunk a település számára a legszegényebbek eladósodásának megfékezésére.
Több családnál az áramszolgáltatás megszüntetésének alternatívájaként előrefizetős, úgynevezett kártyás villanyórák felszerelését biztosítjuk, mellyel tapasztalataink szerint hatékonyan vezetjük rá a családokat az energiagazdálkodásra, a takarékosságra és a beosztásra, másrészt a települési önkormányzattal közösen a Szociális Törvényben leírt szabályok alapján be kívánjuk vezetni és működtetni szeretnénk az ország számos településén sikeresen működő adósságkezelési szolgál-tatást. Az adósságkezelési szolgáltatás segítségével azokon a legnehezebb helyzetű családokon segíthetünk, akik önerejükből képtelenek rendezni felgyülemlett közüzemi tartozásaikat – megelőzve ezzel uzsora-jellegű eladósodásukat.
Intézményi fejlesztések
A program keretében 2006-ban megvalósult óvoda-bővítés és az új elektronikai bontóüzem szintén korábban nem is remélt előrelépés a faluközösség számára.
A program megvalósítása során különös gondot fordítunk a felnövekvő generációra, ezért segítettük az önkormányzatot a helyi közoktatási intézmények fejlesztésében.
Az óvoda bővítése érdekében a program során a Máltai Szeretetszolgálat saját forrásból vásárolta meg a volt termelőszövetkezet irodaépületét, ami a jelenleg is működő óvoda közvetlen szomszédságában van, így a két óvodarész egyesült.
Az Önkormányzat a program keretében az épület felújításához és berendezéséhez a Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca Nélküli Minisztertől részesült támogatásban.
Az iskola épületét a települési önkormányzat újította fel, a program során a Szeretetszolgálat a tantermek, tanári szobák berendezésében vállalt szerepet. A rendelkezésünkre álló adományokból nemcsak bútorokat juttattunk az iskolának, hanem sport- és számítástechnikai eszközöket, játékokat is, melyek mind jótékony hatással lehetnek a helyi oktatási programok színvonalának emelésére.
A településen a közösségi élet fellendítése, illetve a tehetséggondozás, valamint a szabadidő hasznos eltöltése érdekében alternatív napközbeni ellátást hoztunk létre a kocsmából átépített Mip Tanti Játszóházban.
Törekvésünket az Európai Unió által finanszírozott HEFOP 1.3.1-es projekt keretében valósítottuk meg, helyi munkanélküli nők gyermekfelügyelői képzésével és foglalkoztatásával.
A két helybeli gyermekfelügyelő asszony munkájával működő Játszóház ad jelenleg otthont az iskolai közétkeztetésnek, délelőtt és délután gyermekek számára fejlesztő- és szabadidős foglalkozásoknak, a Retextil programnak, emellett szerveznek itt közösségi összefogásra épülő házfelújításokat, ünnepi rendezvényeket, hétvégi kirándulásokat.
Foglalkoztatási programok
Tarnabod lakossága az elmúlt évek, évtizedek során a foglalkoztatás tekintetében magára maradt. A 90-es évek elejéig munkát biztosító termelőszövetkezet megszűnt, helyette nem létesültek új munkahelyek, nem indultak új vállalkozások, ezért a településen magas az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek, az aktív korú inaktívak száma.
2004 óta kiemelt célunk a foglalkoztatottak számának bővítése. A már említett konyhakerti programon és a falubusz nyújtotta munkalehetőségeken túl meghatározó volt a program kezdetén, hogy Tarnabodon megnégyszereződött, a kistérségben pedig összesen 100 fővel bővült a közhasznú és a közcélú munkában résztvevő személyek száma.
Mivel azonban a közhasznú foglalkoztatás hosszú távon nem jelent megoldást a munkavállalók számára, ezért a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a foglalkoztatás kereteinek biztosítására létrehozta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Befogadás” Szociális és Foglalkoztató Közhasznú Társaságot és saját erőből megvásárolta a volt termelőszövetkezeti istállóépületet, melyben 30 munkavállalónak helyet biztosító, elektronikai bontó üzemhez csarnokot alakított ki.
A foglalkoztatási program keretében az üzem kialakítása és kezdeti működtetése az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és a Heves Megyei Munkaügyi Központ támogatásával valósult meg. A munkavállalók foglalkoztatásba ágyazott betanító képzésen vettek részt, a továbbiakban munkaerőpiacra történő visszailleszkedésüket az üzemben alkalmazott üzemi szociális munkás is segíti.
Az üzem ünnepélyes átadására 2006. augusztus 14-én került sor Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, a megye országgyűlési képviselői és a beruházás valamint az egész program támogatói jelenlétében
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat “Befogadás” Nonprofit Kft. 2006. óta folyamatosan biztosít elfogadható munkavégzést az elektronikai bontóüzemben, így helyben az egyetlen, bárki által elérhető legális kenyérkereseti lehetőséget tartja fenn. Az üzem beindulása óta a település képéhez tartoznak a reggel 7-re munkába igyekvő, illetve délután hazafelé tartó munkavállalók.
Erk – a második Befogadó Falu
Az új befogadó falunak a heves megyei – mintegy 900 lakosú – Erk község ad otthont.
Itt ezidáig 5 ingatlant vásároltunk a hollandiai Szent István Alapítvány támogatásával, és ezekben négy, többgyermekes család számára biztosítunk befogadó szociális bérlakást. A program támogatója, – a nemrégiben elhunyt – hollandiai Mip „tanti” örökségéből 2009. első félévében újabb 7 család számára szeretnénk otthont biztosító lakóházat vásárolni.
Tarnabodhoz hasonlóan itt is szeretnénk a helyi foglalkoztatás megvalósításával munkahelyeket teremteni, ennek keressük lehetőségeit és az együttműködő partnereket. A településről – akárcsak Tarnabodról megváltozott munkaképességű dolgozókat (összesen 17 főt) Egerben tudtunk munkához juttatni, ahová falubuszunk szállítja őket.
A Szeretetszolgálat nevelőszülő hálózatának részeként Erken 2008 nyarán nevelőszülői képzést hirdettünk a településen, amire 43-an jelentkeztek, melyből 33-an feleltek meg a nevelőszülői kritériumoknak és szerezhettek tanfolyami képzés keretei között nevelőszülői oklevelet. Jelenleg 20 család várja az állami gondoskodásban részesülő gyermekek kihelyezését.
Fejlesztési terveink szerint 2009-ben egy komplex gyermekház és közösségi szolgáltató központ létrehozását tervezzük mindkét Befogadó faluban a települési önkormányzatokkal együttműködve. Ezekben komplex, gyermek-, ifjúság- és családvédelmi, valamint foglalkoztatási és közösségi programokat kívánunk megvalósítani.
Programunk olyan modell, melyben egyszerre sikerül megvalósítani hajléktalan családok társadalomba történő visszavezetését és a hátrányos helyzetű település szociális, gazdasági fellendítését.
Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a különböző hátrányos helyzetű célcsoportok problémáinak komplex kezelése nem a hátrányokat erősíti, hanem példaértékű, adaptálható előrelépést eredményez a településfejlesztés és szociálpolitika terén.
