Szabadkai piac! Árak, nyitvatartás, megközelítés és más tudnivalók!
Ezen a piacon jó árut kapsz fillérekért! Mindenkinek megéri megnézni! Árak, nyitvatartás, megközelítés és más tudnivalók! Nagycsarnokok, zsibvásár: magyar, szerb és kínai egyvelege az uralkodó nyelvjárás a Budapesttől közel kétszáz kilométerre, a szerb határtól nem messze, Szabadkán működő, a józsefvárosi kínai piachoz kísértetiesen hasonló, annál azonban legalább háromszor nagyobb területen elhelyezkedő vásárban. Mostanában a fél ország odajár a gyakran megdöbbentően alacsony árak miatt. Ráadásul a szabadkai piacon sokkal több eladó beszél magyarul, mint a Kőbányai úton lévő vásártelepen. Kalandtúra-érzés, jó hangulat és a fejünkben zakatoló pénztárgép csengése uralja az egynapos kirándulást. 
A szabadkai piacot mindenképpen érdemes meglátogatni már csak a hangulat és a kalandtúra jelleg kedvéért is, financiálisan azonban nem egyértelműen éri meg. Inkább egy kellemes egynapos kirándulás lehet belőle – főleg, ha bevesszük a programba a közelben fekvő egykori monarchikus fürdőhelyet, a palicsi tavat is -, mint egy költséget megtakarító nagy bevásárlás, s a minőségről még nem is beszéltünk – e szempontból inkább a kalandtúra jelleg erős.
Szabadka főútján a taxisofőrök, miután útbaigazítottak, közölték, hogy amennyiben az autót szeretnénk viszontlátni a vásárlás után, a piac melletti őrzött parkolót érdemes igénybevenni. Hatvanöt dínárért egész napos bérletet lehet váltani. A meglepetés viszont az, hogy kora délután az őrzők mindegyike hazamegy. A kocsi tehát ugyanolyan biztonságban áll onnantól kezdve, mintha az út szélén hagynánk – bár azt legalább kivédjük, hogy elszállítsák a járgányt tilosban parkolásért.
Tényleg mindent lehet kapni
A legtöbb árusnál ugyanazt a készletet találjuk, közel ugyanannyiért. Nem érdemes dínárt váltani a vásárláshoz, mert a forint és az euró többet ér – egy férfiing például 1750 forintnyi dínár lehet, de forintból csak ezerötszázat kérnek érte. Ráadásul a határon átkelve az első pénzváltónál szinte mindent, csak forintot nem váltanak.
Az alsóneműtől a dísztárcsán keresztül a körfűrészig mindent megtalálhatunk, többnyire “közel eredeti” minőségben. A szerb és kínai árusok némelyike, aki nem tud magyarul kézzel-lábbal, számológéppel hadonászva magyarázza, miért nála vegyünk mindent, hiszen ilyen anyagot és minőséget nyilván sehol máshol nem találunk. Néhányan azonban nem szeretnék mindenáron, hogy a magyar anyanyelvű az ő portékájukat vegye meg. Őket a legjobb elkerülni, ami nem is nehéz, mivel szinte tudomást sem vesznek a számukra nem szimpatikus vásárlóról.
Bugyikánaán
Tusfürdőért, mosóporért és telefonért például nem éri meg Szabadkára menni. Közel ugyanannyiba kerülnek ezek a cikkek ott is, mint itthon, ráadásul finoman szólva sem tisztázott az eredetük. A ruházati cikkek ugyan jóval olcsóbbak, mint bármelyik bevásárlóközpontban vagy boltban itthon, az eredet azonban ezeknél is erősen kérdéses.
Női alsót 150-200 forintért vehetünk hihetetlenül színes választékban. A pamut bugyi nem divat, a műszál, sok masnival és csipkével azonban annál inkább. Ugyanez érvényes a melltartókra, amelyeket 700-1200 forintért adnak olyan színekben is, amik eddig talán nem is léteztek. A férfialsók között sok minőségit találhatunk, 350-700 forintért darabját, ebből tehát érdemes itt készletet beszerezni, ha már eljutottunk idáig.
Farmerek közel eredeti minőségben, de mindenképpen márkafelirattal
Férfi farmert 1700 és 3000, nőit 1700 és 2000 forint között vehetünk, akár márkafelirattal is a hátulján, hihetetlen mennyiségben, színben és szabásban. A kabátkínálat meg sem közelíti ezt, ugyanakkor fellelhető egy-két tartósnak tetsző darab, akár 1800 forintért is hölgyeknek. A férfiaknak már minimum 6000 forintot kell fizetniük egy minőségibb felöltőért.
Férfiing a gyerekeknek is
Pólókat 800 és 2800 forint között vehetünk. Egy közepes ruhabolt kínálatával egyenlő a skála, minőségben viszont hatalmas eltérések vannak, ráadásul a minőség és az ár nem feltétlenül egyenesen arányos ebben az esetben. Pulóverekért – a piacon a kapucnis a favorit – alapértelmezésben 2000 forintot kell kicsengetni, egy kidolgozottabb gyapjúpulcsi azonban akár 3000-4000 forintba is kerülhet. Gyermek pulóvert – ami kinézetre pamut és jó minőségű -750 forinttól vehetünk. Érdekes, hogy kevesen “szakosodnak” a gyerek árukra, alig lehet kisméretű ruhát találni, cipőt még kevesebbet.
Az urak viszont bevásárolhatnak a szintén óriási mennyiségű ingből, amik nagyobb része egy az egyben műanyag ugyan, előfordul viszont néhány kifejezetten szép, jó anyagú áru is – bár ezeken a gombokat általában csak egy hajszál tartja – 1500 forinttól. Amennyiben többet vásárolunk, még ebből is engedményt kapunk. Itt fordult elő az is, hogy az eladónak nem volt visszajárója és emiatt még háromszáz forintot engedett az árból.
Két lépés ötszáz forintot ér
Női cipőt 3-4000 forinttól találunk, különböző stílusban. A piac egész területén körülbelül egy kis cipőboltnyi termék vonul fel párszáz forintos eltéréssel. Érdemes körülnézni tehát, mivel ugyanannak a cipőnek az ára két szomszédos árusnál akár ötszáz forinttal is különbözhet. A férfi tornacipőkért Nike, Puma, Adidas és egyéb felirattal 4000-11 000 forintot is kérhetnek. A laikus szemlélőnek is feltűnik az eredetitől való eltérés formában és színben, de ennyi pénzért talán nem is várhatjuk el, hogy a minőség ugyanolyan legyen, mint a valódi márkás termékeknél.
Az édes parfüm a sláger
Ugyancsak “márkázott” termék a táskák nagyrésze. Akár 7-800 forintért is vehetünk egy színben az eredetitől alig eltérő oldaltáskát. A majdnem márkás parfümökből is nagy a kínálat, mostanában az édes illatoké a főszerep. Egy 100 milliliteres kiszerelésű üvegcse ára 1800 forinttól indul. Találtunk viszont egy-két valóban eredeti terméket is, ezeknek az ára megközelíti a bolti árfekvést.
A méteráru 600 forinttól kezdődik, de akad ágyterítő – az eladó szerint eredeti indiai – 7000 forintért is. Dísztárcsát a hipermarketekben megszokott áron vehetünk 2-3000 forintért. Körfűrészt már 7000 forintért kapunk, de a márkásabbak 12 ezerbe is kerülnek. A biciklikről kevés információnk van, mivel a két árus egyike sem beszélt magyarul, angolul vagy németül, annyit sikerült megállapítanunk, hogy egy városi férfi kerékpár, teleszkóppal és tárcsafékkel egészen meglepő, olvashatatlan márkajelzéssel az oldalán 38 rugót kóstált.
A nagycsarnokok között egyfajta bolhapiacon lehet már messziről használtnak tűnő cikkeket – például tálakat, satut, vastartozékokat – venni fillérekért, itt viszont remek, igazi balkáni a hangulat. Kutyák szaladgálnak, az emberek kedélyesen beszélgetnek, esznek-isznak. Érdemes egyébként megkóstolni a specialitásokat. Egy tál ételért párszáz forintot kérnek, és bőven jól lehet lakni a szerb különlegességekből vagy éppen a hamburgerből – amihez aro-s mustárt is ehetünk mintegy grátisz.
Rossz rendőr – jó rendőr
A röviditalok nagyrésze szintén kiszorult a csarnokokból. Mindenféle erősségű és nevű, általában eredeti terméket vásárolhatunk. Egy üveg Jagermeister vagy egy literes Ballantine’s például 2300 forintba kerül. Pontosabban 2500-ba, de amikor az idős hölgy úgy látta, hogy sokalljuk az árat, azonnal lealkudta magától 2300-ra. Alkudni egyébként lehet és sokszor meg is éri. Különböző mechanizmusokkal találkozhatunk. Van például a rossz rendőr – jó rendőr csapat, ahol az egyik árus engedékeny, a másik meg hol a társát, hol a vevőt szidja és a szörnyűségesen “olcsó árakat” emlegeti. Van, aki kétségbeesik, ahogy árengedményről esik szó, van, akit pedig meg sem kell kérni, hogy engedjen, azonnal a félárat ajánlja fel.
