Gyes melletti munkavégzés 2019 jogszabály

Gyes melletti munkavégzés 2019 jogszabály

A GYES-ben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet

  • a gyermek fél éves koráig nem folytathat,
  • a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
  • ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra.

A GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után folytathat heti 30 órában, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A GYES-ben részesülő, a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőkereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

kiskorú szülő gyermekének gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

 

Szakképzési hozzájárulás 2019: A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok 2019

Szakképzési hozzájárulás 2019: A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok 2019

Hol található meg a jogszabályi háttér?

  • A szakképzési hozzájárulási kötelezettség megállapítására és teljesítésére vonatkozó előírásokat a szakképzésihozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.törvény (a továbbiakban: Szht.) tartalmazza.
  • A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettnek a kötelezettségemegállapítása során a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulásterhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívákmértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm.rendelet szabályaira is figyelemmel kell lennie.

Melyek a szakképzési hozzájárulás lényegi pontjai?

  • éves elszámolású adó, fő szabályként havonta előleget kell bevallani és befizetni
  • mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának1,5 %-a (bruttó kötelezettség)
  • a hozzájárulási kötelezettség pénzbeli befizetéssel,tanulók, hallgatók gyakorlati képzésével, saját munkavállalók képzésével történhet

Kik kötelezettek szakképzési hozzájárulás fizetésére, bevallására?

Kft., Bt., Nyrt.,Zrt., Kkt. fő szabály szerint igen
szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, aziskolaszövetkezetet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet igen
állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokosságitársulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot -, egyesjogi személyek vállalata és a leányvállalat igen
ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői iroda, igen
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni

vállalkozó

igen
egyéni cég igen
a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató,

 külföldi székhelyű jogi személy,

 jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég,

 személyi egyesülés, egyéb szervezet is,

ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik

igen
átalányadózó nem
kisvállalati adóalany (KIVA) nem
kisadózó (KATA) nem kisadózó (pl. alkalmazott) foglalkoztatása esetén igen
egyszerűsített vállalkozói adóalany (EVA) munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén igen

Mi a szakképzési hozzájárulás alapja?

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő

  1. nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalóiérdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
  2. önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem;
  3. a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodásijáradék;
  4. az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésbenmeghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás;
  5. az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulásiadó alapja.

Milyen korrekciós tételek léphetnek fel a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásánál?

A szociális hozzájárulásra vonatkozó szabályrendszer átalakulása miatt átmeneti szabály biztosítja annak lehetőségét, hogy azokban az esetekben, ha a kifizető a 2018. december 31-éig hatályos szabályok szerint adókedvezmény érvényesítésemiatt mentesül a szociális hozzájárulási adó alól, akkor a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie.

2019. január 1-től történő változások

Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (atovábbiakban: Szocho tv.) szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a munkáltató a munkaerőpiacra lépő munkavállaló, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő,vagy a megváltozott munkaképességű munkavállaló után 19,5 százalékosmértékű adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási adó terhére, akkora kedvezményezett adóalap figyelembevételével a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie.

Az egyéni vállalkozó saját maga után, illetve a társas vállalkozás a tagja után akkor érvényesíthet 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adókedvezményt, ha az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja megváltozott munkaképességűnek minősül.

A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok 2019

Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a doktori vagy ennél magasabbtudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztőmunkakörben foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel, ha a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben 19,5 százalékos adókedvezményt érvényesít.

A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti a közigazgatás modernizációjaérdekében szükséges intézkedésekről szóló 1538/2018. (X. 29. Korm. határozatalapján elbocsátott 60. életévét betöltött személy foglalkoztatásához kapcsolódókedvezmény.

Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a munkaviszonyban foglalkoztatotttermészetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adóalapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkelés más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, delegfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbérnégyszerese után, ha a munkavállalók munkaviszonyára tekintettel atárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya 19,5 százalék mértékű adókedvezményt érvényesít.

Kisvállalati adó (KIVA 2019) – A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Kisvállalati adó (KIVA 2019) – A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Mi a kisvállalati adó (KIVA)?

Kik választhatják a kisvállalati adót?

Mennyi a kisvállalati adó mértéke, mi a kisvállalati adó alapja?

 

Ki választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást?

a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és megteszi az ehhez szükséges bejelentést.

 

Milyen cégek választhatják a kisvállalati adót?

  • az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt,
  • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét; Bevételként

– az értékesítés nettó árbevételét

– az egyéb bevételeket

– a pénzügyi műveletek bevételeit

– a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni.

  • üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
  • az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot (nincs arányosítás). Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.

Kapcsolt vállalkozások esetén a létszám és bevételi határokat együttesen kell figyelembe venni. Belföldi adóalanyoknál az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelmekre is kiterjed. Külföldi vállalkozó esetén csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki.

 

Hogyan lehet a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni?

  • A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet
  • A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Azaz ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie
  • Ha valaki a bejelentkezést megtette, de mégsem így szeretne adózni, a bejelentést január 15. napjáig visszavonhatja.
  • Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?

  • Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve igazolatlan eredetű termék forgalmazása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával
  • Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával
  • Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 1.000.000.- forintot
  • Ha a vállalkozás által fogalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett
  • Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 1 milliárd forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával

Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt – a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével – a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra.

 

Mennyi a kisvállalati adó mértéke?

  • Az adó mértéke 13%.

Mi a kisvállalati adó alapja?

  • a személyi jellegű kifizetések és jóváhagyott osztalék összege,
  • amely a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással is csökkenthető,
  • de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum adóalap).

 

Fontos kiemelni, hogy a KIVA alapjának meghatározásakor elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van, ami a korábbi éveknek a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított negatív adóalapjából keletkezik (pl. tőkebevonás miatt), továbbá a társasági adóalanyiság ideje alatt keletkezett és még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható. Az elhatárolt veszteséget – főszabály szerint – a személyi jellegu kifizetések figyelembevétele nélkül számított adóalap terhére kell leírni. A beruházó vállalkozások számára különösen kedvezo szabály, hogy amennyiben az adózó új eszközöket szerez be vagy állít elő, úgy ezen tárgyévi kifizetések összegéig az elhatárolt veszteség és a tárgyévben keletkező veszteség (személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított tárgyévi negatív adóalap) a minimum adóalap terhére is elszámolható.

A kisvállalati adózás legalapvetőbb előnyei

 

  • A béreket terhelő adókulcs (13%) lényegesen kedvezőbb a kiváltott szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes kulcsánál (21%).
  • A szociális hozzájárulási adót és részben a szakképzési hozzájárulást is érintő foglalkoztatással összefüggő kedvezmények többsége (munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő munkaeropiacra lépő nők, megváltozott munkaképességű személyek, szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezmények) a kisvállalati adóból is igénybe vehető a személyi jellegű kifizetések csökkentése révén.
  • A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell adózni.
  • Amennyiben a beruházások tőke bevonását (vagy a kapott osztalékok vállalkozásban tartását) igényelik, költségük a minimumadó, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból.

Mindezek alapján fő szabályként a KIVA választása nagy valószínuséggel megéri azon vállalkozásoknak, amelyeknél a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják, hosszabb távon pedig ez az adózási mód különösen kedvező a növekedni vágyó vállalkozások számára.

 

KIVA tájékoztató

 

E mellett felhívjuk figyelmét, hogy a KIVA választásával keletkező adóelőnyének becslését elkészítheti a PM által közzétett, a kisvállalati adókötelezettséget az általa kiváltott hagyományos adóterhekkel (társasági adó, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) összehasonlító kalkulátor segítségével, amely ezen a honlapon érhető el.

 

A KIVA választásakor mérlegelendő speciális tényezők

A kisvállalati adózásra való áttérés természetesen egyedi és körültekintő mérlegelést igényel. A hagyományos adózáshoz képest a KIVA választása hátrányos lehet azoknak az adózóknak, amelyek gyakorlati képzést folytatnak, vagy a jövőben ilyen tevékenység folytatását tervezik. Ennek oka, hogy a szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel is teljesíthető, amely esetben az adózó a kötelezettséggel összefüggésben normatív csökkentő tételt alkalmaz, amely adott esetben meghaladhatja a hozzájárulás mértékét és visszaigénylésre jogosít. Mivel a kisvállalati adó alanyai részérol nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, részükről a kötelezettség gyakorlati képzésessel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére.

A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Forrás: nav.gov.hu

Fontos lehet még a választás eldöntésekor

Sem a Munkaügyi Központ, sem pedig egyéb munkahelymegőrző pályázatoknál nem térítik a kivát a szochóval ellentétben.

 

Kisvállalati adó választása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz a

  • társasági adó
  • szociális hozzájárulási adó
  • szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése kötelezettségének. Az osztalék utáni személyi jövedelemadót (15%) és  egészségügyi hozzájárulást (14%)  – ez 2019-től szociális hozzájárulási adó lesz, mértéke 19,5% – továbbá az iparűzési adót meg kell fizetni.

A kisvállalati adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és befizetni. Év közben adóelőleget kell fizetni, ennek mértéke havonta a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 13%-a. Az adóelőleget minden hónap 12. napjáig kell megfizetni.

 

Technikai számok 2019 (egyházak) – Kimutatás a 2019. rendelkező évi technikai számokról

Technikai számok 2019 (egyházak) – Kimutatás a 2019. rendelkező évi technikai számokról

A kimutatás a hatályos jogszabályoknak megfelelően a kiemelt költségvetési előirányzat, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény mellékletében szereplő bevett egyházak technikai számát és nevét tartalmazza „ABC” sorrendben.

Sorszám Technikai
szám
Név
KIEMELT KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT
1. 1823 NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM
A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGÁRÓL, VALAMINT AZ EGYHÁZAK, VALLÁSFELEKEZETEK ÉS VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CCVI. TÖRVÉNY MELLÉKLETÉBEN SZEREPLŐ ÉS TECHNIKAI SZÁMMAL RENDELKEZŐ 31 EGYHÁZ.
2. 0255 A TAN KAPUJA BUDDHISTA EGYHÁZ
3. 0176 AZ ÜDVHADSEREG SZABADEGYHÁZ – MAGYARORSZÁG
4. 0420 BUDAI SZERB ORTODOX EGYHÁZMEGYE
5. 0341 BUDDHISTA MISSZIÓ MAGYARORSZÁGI ÁRYA MAITREYA MANDALA EGYHÁZKÖZÖSSÉG
6. 1287 EGYSÉGES MAGYARORSZÁGI IZREALITA HITKÖZSÉG (STATUSQUO ANTE)
7. 0334 ERDÉLYI GYÜLEKEZET
8. 0042 GYÉMÁNT ÚT BUDDHISTA KÖZÖSSÉG
9. 0248 HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ
10. 0279 HIT GYÜLEKEZETE
11. 0224 KONSTANTINÁPOLYI EGYETEMES PATRIARCHÁTUS MAGYARORSZÁGI ORTODOX EXARCHÁTUS
12. 0671 KRISZTUSBAN HÍVŐ NAZARÉNUS GYÜLEKEZETEK
13. 0554 MAGYAR ISZLÁM KÖZÖSSÉG
14. 0011 MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ
15. 0138 MAGYAR PÜNKÖSDI EGYHÁZ
16. 0200 MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ MAGYARORSZÁGI EGYHÁZKERÜLETE (MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ)
17. 0107 MAGYARORSZÁGI AUTONÓM ORTHODOX IZRAELITA HITKÖZSÉG
18. 0286 MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ
19. 0372 MAGYARORSZÁGI BOLGÁR ORTODOX EGYHÁZ
20. 0035 MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ
21. 0406 MAGYARORSZÁGI JEHOVA TANÚI EGYHÁZ
22. 0059 MAGYARORSZÁGI KARMA-KAGYÜPA KÖZÖSSÉG
23. 1201 MAGYARORSZÁGI KÍNAI CHANBUDDHISTA EGYHÁZ
24. 1397 MAGYARORSZÁGI KOPT ORTODOX EGYHÁZ
25. 0389 MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE
26. 0073 MAGYARORSZÁGI METODISTA EGYHÁZ
27. 1050 MAGYARORSZÁGI MUSZLIMOK EGYHÁZA
28. 0066 MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ
29. 0293 MAGYARORSZÁGI ROMÁN ORTODOX EGYHÁZ
30. 0358 MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE
31. 0365 OROSZ ORTODOX EGYHÁZ MAGYAR EGYHÁZMEGYÉJE /MOSZKVAI PATRIARCHÁTUS/
32. 0183 SZENT MARGIT ANGLIKÁN/EPISZKOPÁLIS EGYHÁZ

 

Rehabilitációs hozzájárulás 2019: összege, feltételei >>>

Rehabilitációs hozzájárulás 2019: összege, feltételei >>>

Rehabilitációs hozzájárulás kapcsán először is tisztázzuk, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint ki tekinthető megváltozott munkaképességű személynek:

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Felhívnám a figyelmet, hogy a munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyazonosító adatain túl a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni. Fontos, hogy mi is mindig ellenőrizzük a munkavállaló igazolásának az időbeli hatályát, mert a NAV biztosan megteszi!

Amit tudni kell a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatban:

  • Az Mt. 53. § szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni évenként 44 munkanapra, vagy 352 órára. Azonban a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára amennyiben a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 %-os egészségkárosodását megállapította.
  • Az Mt. § (7) a munkáltatói felmondást szabályozza, miszerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak egészségi okkal összefüggő képességével kapcsolatban csak akkor szüntetheti meg a munkaviszonyát, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
  • A munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
  • 32. § (2) arról rendelkezik, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

A rehabilitációs hozzájárulást, mint fizetési kötelezettséget, azzal a céllal vezették be, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítsék, rehabilitációjukat szolgálják. Azoknak a munkáltatóknak kell számolniuk vele, akiknél a munkavállalók száma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint) Mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. (2018-ban 138.000 x 9 = 1.242.000 Ft / fő/év) Éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. 

A NAV ellenőrzései során azt tapasztalta, hogy sok esetben a munkáltatók helytelenül állapítják meg a munkavállalók létszámát, illetve a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot is. Az Mmtv. 23. § (4) szerint létszámon a KSH szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, melyet egy tizedes jegyre kerekítve kell meghatározni. A NAV szerint leggyakrabban az adózók egész számra, vagy két tizedesre kerekítenek.

Például: 32 fős átlagos statisztikai létszámú cég esetén 32 x 5% = 1,6. Tehát a kötelező foglalkoztatási szint 1,6 fő. Számítása 2018-ban 1.242.000 x 1,6 = 1.987.200 Ft/fő/év. Amennyiben van 1 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló a cégnél, akkor a rehabilitációs hozzájárulást 0,6 fő után kell megfizetni. Természetesen az átlagos statisztikai létszám negyedévente vizsgálandó, és az aktuálisan számított összeg 25 %-a fizetendő.

Még egy gyors számítás, nézzük mennyibe kerül egy megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása 4 órában 2018-tól, ha a bruttó bér 69.000 Ft.

45.885 Ft nettó bér + 23.115 Ft munkavállalói járulék + 14.490 Ft munkáltatói teher = 83.490 Ft/hó, ami éves szinten 1.001.880 Ft költséget jelent. Ez az összeg még csökkenthető az érvényesíthető szocho kedvezmény összegével, amennyiben például 9-es Feor számon foglalkoztatott, vagy 55 év feletti a munkavállaló.

A rehabilitációs hozzájárulás előlegét az első három negyedévre az adott negyedév utolsó hónapját követő hó 20. napjáig kell bevallani, és megfizetni. A negyedik negyedévre előlegfizetési kötelezettség nincs, ezt az éves elszámolás során kell figyelembe venni. A 2017-ben befizetett előlegek és a számított éves hozzájárulás különbözetét 2018. február 25. napjáig kell megfizetni. Ha számításaink szerint év közbeni túlfizetés történt az adott adónemre, átvezetési kérelemre az adóhatóság az adózó által megjelölt másik adószámlán számolja el, vagy – ha nincs adótartozása, és a bevallási kötelezettségeinek eleget tett – rendelkezhet az összeg visszatérítéséről. (adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 74. §)

Remélem, hogy a fenti információk birtokában az érintett munkáltatók komolyan megfontolják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, mert egyértelmű, hogy mindkét fél érdekét ez szolgálja. 

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként:

2019-ben is valószínű, hogy 28,500ft-lesz

​IDŐSZAK ​ÖSSZEG
​2018. január 1 ​28.500 Ft
​2017. január 1 ​  28.500 Ft *
​2016. január 1 ​​28.500 Ft
​2015. január 1 ​​28.500 Ft
​2014. január 1 ​​28.500 Ft
​2013. január 1 ​​28.500 Ft
​2012. január 1 ​​28.500 Ft
​2011. január 1 ​​28.500 Ft
​2010. január 1 ​​28.500 Ft
​2009. január 1 ​28.500 Ft
​2008. január 1 ​28.500 Ft
​​2007.március.1 27.130 Ft​
​​2007. január 1 ​26.830 Ft​
​​2006. január 1 25.800 Ft​
​​​2005. január 1 ​24.700 Ft​
​2004. január 1 ​​23.200 Ft​
​2003. január 1 ​​21.800 Ft​
​2002. január 1 ​20.100 Ft​​
2001. január 1​ ​18.310 Ft​​
​2000. január 1 ​​16.600 Ft​
​1999. január 1 ​15.350 Ft​
​​1998. január 1 ​​13.700 Ft​
​​1997. január 1 ​​11.500 Ft​
​​1996. január 1 ​​9.600 Ft​
​​1995. január 1 ​​8.400 Ft​
​​1994. január 1 ​​7.480 Ft​
​​​1993. szeptember 1 ​6.600 Ft
​​​1993. március 1 ​​6.400 Ft
​​​1993. február 1 ​​5.200 Ft
​​​1992. január 1 ​5.200 Ft
​​​1991. január 1 ​5.200 Ft
​Frissítve: 2017. január 1. 

  * 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (11. §)

Karácsonyi smsek, köszöntők, versek 2018/2019

Karácsonyi smsek, köszöntők, versek 2018/2019

Karácsonyi Sms-ek: 30 gyönyörű és megható karácsonyi sms, barátodnak, szerelmednek, családtagjaidnak!

Karácsonykor mindenki kedveskedik szerettének valamilyen kedves kis karácsonyi jókívánsággal. Ha nincs ötleted mit írj az üdvözlőlapra vagy mit fogalmazz meg sms-ben, akkor itt kedvedre válogathatsz, a legszebbeket gyűjtöttük össze!

1.

Angyalszárnyon pihe lebben,
Kis csengő szól, szellő röppen.
Kívánok sok szeretetet,
Boldog, békés, szép ünnepet!

2.

Mikor szent karácsony angyalai szállnak,
öröm a vendége minden igaz háznak.
Eltörpül ilyenkor a lárma és az árnyék,
megszépül a szívben minden igaz szándék.

3.

Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
és a gyertyafénynél még a csillag is táncol.

4.

Jeles ünnep, szép zöld fenyő,
csengő csilingel a fákon,
legyen békés, boldog ünnepetek,
szívemből kívánom!

5.

A távoli hegytetőn csillag táncol a havon,
a szobában gyertya sejlik sötét alkonyon.
A kályhában parázs, mintha álom lenne,
karácsonyfát körülállják békességben, csendben.

6.

Lehalkul a város zaja karácsony estére,
melengeti lelkünket a kicsiny gyertyák fénye.
Megszületett a szeretet e napon,
hogy az embereknek hitet, reményt adjon.

7.

Leszállt egy angyalka, azt súgta nékem
Gondolj most azokra, kik szeretnek téged.
Eszembe jutottál, te és a családod
Ezúton kívánok boldog karácsonyt!

8.

Ballag a szeretet a karácsonyi fényben,
megáll az ajtódban, csengetésre készen.
Remélem, nálad is kitárt szívre lel,
a csengetésre szíved nyitottan felel!

9.

Küldök egy lángocskát szívem melegéből,
elviszi egy angyal, ki eljön az égből.
Füledbe súgja, mit szívemből kívánok,
de leírom én is: szép, boldog karácsonyt!

10.

Piros alma, mogyoró, a karácsony csuda jó,
tele a fa ajándékkal, apa beszél a szomszéddal,
de most az egyszer nem vitáznak, ölelkeznek, kezet ráznak.
A szívünk ma mindenkinek nyitva:
a karácsony ezért olyan ritka.

11.

Égi tollpihe száll a tájra,
fehér csuhát húzva a fákra.
Kívánok minden jót és ezernyi szépet,
kellemes karácsonyt és boldog újévet!

12.

Kései szán fut, csillog a friss hó,
jégrögös úton villog a patkó.
Cinke szeméről foszlik az álom.
Csenget egy csengő, itt a Karácsony!

13.

Csillag száll az esti égen, utat mutat sötét éjben. A szeretet ma újra éled, halkan szól most minden ének. Körülölel, mint egy bársony, legyen boldog a karácsony!

14.

Jégvirág költözzön minden ablakba,
gőzölgő kalácsból jusson az asztalra.
Legyen sok ajándék, szívemből kívánom,
és gazdagon, örömökben teljen a karácsony!

15.

Kiskarácsony, nagy karácsony angyal csókja rátok szálljon.
Hozzon nektek minden jót, nem csak almát, mogyorót.
Boldogságot, békességet, szívből jövő melegséget!

16.

Ballag a szeretet a karácsonyi fényben,
megáll az ajtódban, csengetésre készen.
Remélem, nálad is nyitott szívre lel,
a csengetésre szíved nyitottan felel!

17.

Karácsonyra tőled csak azt kívánom,
legyél továbbra is ilyen jó barátom!
A szívemben örök hely van neked,
kellemes, boldog ünnepeket!

18.

Hópihe-szárnyon száll az idő,
ünnepi díszben áll a fenyő.
Készül a bejgli, a sok jó falat,
itt a karácsony a kertek alatt!
Boldog karácsonyt!

19.

A házakban mindenhol kalács illatozzon,
fenyőfák alatt gyertyaláng ragyogjon.
Szívedbe költözzék nyugalom, és szeretet,
hozzon a karácsony békét és örömöt neked!

20.

Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
és a gyertyafényénél még a csillag is táncol.

21.

Erdő szélén ezüstfenyő,
aranyággal büszkélkedő.
Őz és nyuszi körbeállja,
tekintetük megcsodálja.
Gondold, hogy ott állok,
és boldog karácsonyt kívánok!

22.

Békességet, boldogságot, csengőszót és gyertyalángot!
Ajándékot, szeretetet s mindent, ami fontos neked!
Ajtód elé fehér bársonyt:
Békés, boldog, szép karácsonyt!

23.

Csillagszóró szórja fényét, kíván melegséget, békét!
Angyalka száll házad felett, hogy átadjon együzenetet:
Kellemes, békés karácsonyt kívánok neked!

24.

Mikor kigyúlnak a fények,
pajkos tündérek zenélnek.
Huncut mosollyal egy Rád kacsint,
kicsi kendőből csillámot hint.
Így adja át üzenetem: kellemes ünnepeket!

25.

Leszállt egy angyal, s azt súgta nékem:
Gondolj ma azokra, kik szívedben élnek.
Eszembe jutottál Te és a családod:
Szívemből kívánok szép, boldog karácsonyt!

26.

Küldök egy lángocskát szívem melegéből,
elviszi egy angyal, ki eljön az égből.
Füledbe súgja, mit szívemből kívánok:
Szép, boldog karácsonyt!

27.

A távoli hegytetőn csillag táncol a havon,
szobákba gyertya sejlik sötét alkonyon,
a kályhában parázs, mintha álom lenne,
karácsonyfát körülállják békességben, csendben!
Boldog karácsonyt!

28.

Jégvirág ragyogjon mindegyik ablakban,
gőzölgő kalácsból jusson az asztalra,
legyen sok ajándék, szívből kívánom.
És, hogy örömökben gazdagon
teljen a karácsony!

29.

Karácsony éjjelén ezer csillag ragyog.
Boldogság tölt el aprót és nagyot.
Angyalkák hada száll alá lassan,
kellemes karácsonyt – suttogják halkan

30.

Én ma már nem teszek-veszek
Egész nap csak sokat eszek
Jézuskával piálok
Boldog karácsonyt kívánok!

Vasárnapi pótlék 2019

Vasárnapi pótlék 2019

A vasárnapi munkavégzés a munkavállaló pihenőnapjának elvételét jelenti, hiszen a Munkatörvénykönyve szerint a vasárnap pihenőnapnak minősül. A vasárnapi munkavégzés kompenzálására a törvény vasárnapi bérpótlékot határoz meg, mely a jelenleg hatályos törvény szerint 50%-os mértékű. A jogszabály meghatározza azt, hogy mely munkáltatónál ki osztható be vasárnapra és azt is, hogy mikor jár vasárnapi pótlék.

Vasárnapra rendes munkaidő azon munkavállalók számára osztható be, akik az alábbi módokon vannak foglalkoztatva:

  • a) rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, (pl.: benzinkút, szálloda vagy a plázák üzletei)
  • b) idényjellegű,
  • c) megszakítás nélküli,
  • d) több műszakos tevékenység keretében,
  • e) készenléti jellegű munkakörben,
  • f) kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  • g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
  • i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál (pl. kisboltok)

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a vasárnapi napon is rendeltetése folytán működőnek, haa tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor, illetve baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. 

A 2012. évi I. törvény 140. §-a foglalja magában azokat az eseteket, amikor a vasárnapi munkavégzés fejében ötven százalék bérpótlék, vagyis vasárnapi pótlék jár:

1. Ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag az alábbiak alapján kötelezhető: a több műszakos tevékenység keretében,a készenléti jellegű munkakörben, vagy kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be, továbbá

Rendkívüli munkaidőre az 1.pontban meghatározott munkavállalónak,

Ha a munkavállaló az 1. pontban foglaltak alapján nem kötelezhető rendes munkaidőben történő munkavégzésre.

Nem kell 50%-os vasárnapi bérpótlékot fizetni olyan munkáltatóknál, ahol a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés a munka jellege miatt elfogadott, így a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben (pl. szolgáltató cégek) vagy a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállalóknak.

Részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott munkavállaló számára sem jár vasárnapi pótlék.

Nem jár vasárnapi pótlék sem, ha több műszakos tevékenység esetén a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje vasárnap22 órakor kezdődik. Mert a Munkatörvénykönyve szerint a 7 és 22 óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni, ebben ez esetben vasárnapnak.

Vasárnapra valamennyi kereskedelmi, kereskedelmet kiszolgáló,kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára elrendelhető beosztás szerinti munkaidőben munkavégzés, vagyis például élelmiszerboltokban, üzletekben …stb.

Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, több műszakos tevékenység keretében vagy készenléti jellegű munkakörben, kereskedelmi tevékenység esetében 50% bérpótlék jár. Ilyenkor a vasárnapi pótlék nem a rendkívüli munkaidőben való munkavégzésért jár, hanem a beosztás miatt.

Ha tehát egy munkáltató rendeltetése folytán működik vasárnap is, mint pl egy szálláshely vagy kávézó és több műszakban dolgoznak az ott dolgozók, akkor nem járhat a vasárnapi pótlék.

Rokkantsági járadék 2019

Rokkantsági járadék 2019

Korábban rokkantsági nyugdíj volt a neve annak az ellátásnak, ami ma már rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás attól függően, hogy valaki rehabilitálható, vagyis állapota javulhat, és újra munkába állhat vagy sem. A rokkantsági ellátásokról külön cikkben írunk bővebben, itt csak néhány különbségre akarunk rámutatni.

Ki kaphat rokkantsági járadékot?

Rokkantsági járadékra nem egyenlő a rokkantsági nyugdíjjal vagy a rokkantsági ellátással tehát. Az lesz jogosult, aki 25. éves kora előtt szenved olyan mértékű egészségkárosodást, ami eléri a 70%-os mértéket.A rokkant ellátásoknál nincs ilyen életkori megkötés. A rokkantsági ellátásoknál kategóriánként, rokkantsági fokoknak megfelelően van meghatározva besorolás.

A rokkantsági járadékot leghamarabb a 18. életév betöltésének hónapja 1. napjától állapítják meg. Visszamenőleg pedig az igény benyújtását megelőző 6. hónap első napjától állapítják meg.

Mennyi a rokkantsági járadék összege?

A jogszabály szövege szerint – amely elég rövid jogszabály – a rokkantsági járadék havi összege 2016. január 1-jétől 34 475 forint, ami rendkívül alacsony összeg volt. 2017. január 1-től 35.025.-Ft -ra változtatták meg a rokkantsági járadék havi összegét.A rokkantsági járadék havi összege 2018. január 1-jétől 36 365 forint.

A rokkantsági járadékosoknak az utazási kedvezmény is jár, amit a helyi közlekedésben bérletre vehet igénybe.

Milyen ellátásokat kaphat rokkantsági járadék mellett?

További feltétel, hogy se nyugdíjat, se baleseti nyugdíjat, sem más olyan ellátást nem folyósítottak, amit a megváltozott munkaképesség miatt nyújtanak. Viszont nem akadálya a rokkantsági járadéknak az, ha a jogosult fogyatékossági támogatást kap, illetve utána családi pótlékot folyósítanak, de akár munkaviszonyt is létesíthet vagy más kereső tevékenységetisfolytathat. (A rokkantsági ellátásban részesülő is folytathat kereső tevékenységet, viszont a heti 20 óránál nem lehet hosszabb idejű.)

Ha a rokkantsági járadékos nyugellátásra válik jogosulttá, megszűnik a járadék, valamint akkor is, ha egészségromlása már nem éri el a hetven százalékot.

Akinek megállapítanak rokkantsági járadékot, a határozatban egyúttal azt is megállapítják, hogy mikor vizsgálják felül az állapotát. A rokkantsági járadéknak nem előfeltétele a szolgálati idő. Ebben is különbözik a rokkantsági nyugdíjtól, vagy ahogyan jelenleg nevezik, rokkantsági ellátás, ahol kell, hogy legyen megelőző szolgálati idő.

Hol igényelhető?

A rokkantsági járadékot a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg. A nyugdíjfolyósító előtt személyesen, de meghatalmazott vagy törvényes képviselő útján is igényelhető az ellátás. A nyomtatvány mellett szükség lesz az orvosi véleményre, vagy kórházi zárójelentésre, korábbi ellátásokról (ha voltak) iratokra, valamint TB számra is.

Akkor szüntetik meg a rokkantsági járadék folyósítását, ha az orvosi felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az egészségromlás már nem éri el a 70 százalékos mértéket, vagy pedig az ellátott

Rokkantsági járadék melletti munkavégzés: Korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, nem úgy mint a rokkantsági ellátások mellett.

Visszamenőleg 6 hónapra folyósítják az igénybenyújtás napjától számítva, de leghamarabb 18. éves kortól. Ha tehát valaki rokkant járadékra lett jogosult, és elmúlt 18 pl. 3 hónappal, beadja az igénykérelmet, amit igaz, hogy 6 hónapra visszamenőleg folyósítanak, viszont, mivel 6 hónappal azelőtt még nem töltötte be a 18-at, agy csak három hónapra visszamenőleg kaphatja meg.

K04-es nyomtatványon, akár elektronikusan is benyújtható a kérelem. Az alábbi linken elérhető az ONYF honlapján:

https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp

Telekadó mértéke, összege 2019

Telekadó mértéke, összege 2019

Egyik olyan adóforma, amit nem az állam, hanem az önkormányzat vethet ki a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokra. Mindenkinek a saját településén kell megtekintenie, hogy a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet magában foglalja-e a telekadó intézményét vagy sem, él-e az önkormányzat az adóztatás lehetőségével vagy sem.

A helyi adók közül a telekadó az egyik, amit sok önkormányzat be is vezetett. A telek fogalmába többféle ingatlantípus is beletartozik, mégis vannak kivételek, ami után nincs adózás, de mentességet is ismer a jogszabály. Azt, hogy egy önkormányzat bevezetett e ilyen adót, onnan tudhatjuk meg, ha megtekintjük a honlapját, hiszen minden önkormányzati rendelet megtalálható és hozzáférhető elektronikusan is.

Az, hogy mi adóköteles, az határozza meg, hogy a telek az önkormányzat illetékességi területén van. Ezt a földhivatalban lehet megtudakolni. Bárki ingyenesen kérhet betekintést az ingatlan-nyilvántartásba.

Az fog utána adózni, – vagyis az az adóalany – akinek az év első napján a telekre tulajdonjoga be van jegyezve. Ha több tulajdonos van, vagy vagyoni értékű joga van bejegyezve (haszonélvezet), akkor több is lesz a kötelezettek száma.

A telek a jogszabály szerint az a terület, amin épület nincsen. Ezalól viszont van pár kivétel, amikor nincs telekadó. Egyik kivétel a mezőgazdasági művelésű belterület, de nem halastó. A termőföldek, és a tanyák is kívül esnek a telekadó hatályán. Van viszont a másik kategória, ami adózás alá esne, de a jogszabály mentességet enged. Ezek az épületek és a teleknek az a hányada, amekkora az épület hasznos alapterülete. De mentes még a belterületi erdő, és végül pedig az olyan telek fele, amin építési tilalom van.

Mentes a telekadó alól a helyi adókról szóló törvény szerint:

az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,

a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,

az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a,

az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.

Mikortól adóköteles a telek? A szabály az, hogy mindig a következő év első napján keletkezik az adófizetés. Vagyis, ha a belterületi szántót utóbb kivonják a művelésből pl. 2014. októberében, akkor 2015. január 1-el kezdődik az adófizetés. Ugyanígy, ha a tanya megszűnik, és más ingatlan-nyilvántartási megnevezést kap. Ha viszont az épület szűnik meg a telken, akkor azt követő félév (és nem év!) első napján keletkezik az adófizetési kötelezettség.

Az teleadó fizetési kötelezettség megszűnése viszont mindig az adott esemény történése évének végével szűnik meg, vagyis, ha a művelési ág változik meg 2019. októberében, akkor 2019. dec. 31-el szűnik meg az adófizetés. Az épületépítés kivétel, mert akkor a beépítés félévének utolsó napján szűnik meg. Vagyis, ha az épületet 2019. februárjában építették, akkor 2019. május 31-én, ha viszont 2019. júliusában építették, akkor 2019. dec. 31. napjával szűnik meg a telekadó-fizetés.

A telekadó mértéke: azt, hogy mennyit kell fizetni egy telek után, az önkormányzati rendelet határozza meg. Kétféle módja lehet a számításnak. Egyrészt lehet négyzetméter alapú, vagyis, ha a telek alapterülete az alapja a telekadónak, akkor 200 Ft négyzetméterenként a plafon, amit az önkormányzat elkérhet telekadó címén. A másik útja a telekadó számításának a korrigált forgalmi értéke a teleknek. Ha emellett dönt az önkormányzat, akkor a telekadó maximum 3%-a lehet a korrigált forgalmi értéknek. Hogy mi a korrigált forgalmi érték? A telek piaci árának 50 százaléka.

Január 15. napjáig kell a kötelezetteknek bevallást teljesítenie az önkormányzati adóhatóság felé, ha a telekkel kapcsolatban olyan változás következett be, ami kihatással van az telekadóra, valamint azon telekrészekről, ami mentességet élvez, továbbá a telekadó alá eső területrészekről.

Korábbi megfogalmazás szerint: művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen csak gyommentesítés vagy például kaszálást végeztek.

1 2 3 4 5 144