Hírdetés

Hírdetések

Kötelező biztosítás váltás, csere, menete - Astra biztosító csőd - új kgfb tarifák 2016

Kötelező biztosítás váltás, csere, menete - Astra biztosító csőd - új kgfb tarifák 2016

Az Astra csődje újabb szabályozási anomáliákra világít rá. A legkritikusabb pontnak most a kgfb-szerződések számítanak, hiszen a vétlen autós lesz komoly kálváriára kényszerítve, ha "astrás" kocsival ütközik - kárt most csak a román garanciaalap fizethet ezen károk után.

 

Miután augusztus 31-ével az összevont román pénzügyi felügyelet (ASF) visszavonta a Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. Biztosító tevékenységi engedélyét és elrendelte a biztosító felszámolását, a társaság magyar (és szlovák) fióktelepe sem fogadhat be új biztosítási szerződéseket.

 

A hazai felügyelet, az MNB arról tájékoztatott, hogy az ügyfeleknek módjában áll kezdeményezni az Astra Fióktelepénél a még nem lejárt évfordulójú – például kgfb, lakás, casco – biztosítási szerződéseknek a két fél közös megegyezésével történő, akár azonnali megszüntetését.

Az Astra nem zárkózik el a szerződések idő előtti felmondásától, ám közleményükben arra emékeztetnek, hogy befizetett díjat nem tudnak visszautalni, ezért a felmondás határidejét érdemes arra az időpontra dátumozni, ameddig a szerződés díja meg van fizetve. Az Astra azokat a szerződés-megszüntetéseket fogadja el, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

 

1. az ügyfél által saját kezűleg aláírt, szerződésszámot tartalmazó kérelem a közös megegyezés iránt,

 

2. a közös megegyezés hatályának dátuma legkorábban a szerződés díjrendezettségének dátuma lehet, de a díjrendezettségnek legalább egy héttel későbbinek kell lennie.

 

Mindez tehát azt jelenti, hogy negyedéves díjfizetéssel bíró ügyfeleknek legkésőbb szeptember 23-ig el kell juttatniuk a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó kérelmüket az Astrához.

A közlésből arra lehet következtetni, hogy ebben az esetben az Astra lényegében valamennyi biztosításbóll „kiengedi” az ügyfelet – tehát a kgfb. szerződésekből is -, azaz az ügyfélnek október elsejétől módjában áll másik biztosítónál új szerződést kötni.

 

Vannak azért kérdések

 

Ugyanakkor a jelenlegi helyzet nem ad pontos választ arra az esetre, ha a biztosítás díját valaki jó előre megfizette az Astránál. A felügyelet erre az esetre azt ajánlja, hogy – miután az új Polgári Törvénykönyv erre már lehetőséget ad – az ügyfelek akár azonnal egy második biztosítást kössenek biztosítási fedezettel megvédendő vagyontárgyukra, kár esetén pedig szerződött másik biztosítótól igényeljék annak megtérítését. Ez a mód valamennyi nem élet szerződés esetében rendelkezésre áll a kgfb-biztosítások kivételével.

 

Ugyanakkor a problémát az jelenti, hogy továbbra is fennáll annak a tilalma, hogy egy adott fedezetre több helyről nem lehet kártérítést felvenni, azaz egy lakásbetörés esetén eltulajdonított családi ékszer után nem lehet 2 biztosítótól is követelni annak árának megtérítését, vagy casco esetén a javítás díját két biztosítótól is behajtani, hiszen ez jogtalan gazdagodáshoz vezetne. Ugyanakkor látni kell, hogy az Astra a nála biztosítottak káráért csak a román biztosítási garanciaalap felhasználásával tud fizetni – aminek metódusa egyelőre nem ismert, de bizonyosan lassú ügyintézést feltételez. Ennek okán ésszerűnek látszik az, hogy az ügyfél egy másik biztosítónál köti meg a szerződését és ettől, a második biztosítóttól kéri kára megtérítését. Ez a második biztosító ugyanakkor a kármegosztás érdekében a későbbiekben eljárhat az Astra kifizetéseit ellenőrző garanciaalap felé.

 

Az ügyfeleknek ugyanakkor fontos tudniuk, hogy a biztosítóhoz előre befizetett díjukat a szerződés közös megegyezéssel történő felmondása esetén sem tudják vsszakapni, ezt a követelést legfeljebb az Astra felszámolása során érvényesíthetik – amivel kapcsolatban egyelőre szkeptikusak vagyunk.

 

A kgfb. más tészta

 

A kgfb. esetén ugyanakkor speciális a helyzet – és erre nézve a jegybank álláspontja sem egyértelmű. Az ügyfélnek itt nincs lehetősége párhuzamosan több biztosítást futtatni, ugyanakkor a rendszer komoly pótdíjjal (fedezetlenségi díjjal) bünteti azt az autóst, amelyik nem rendelkezik érvényes kgfb-biztosítással. Vagyis: itt csak akkor van mód a korábbi Astra-szerződésből szabadulni, ha a szerződés valamiképp megszűnik. A közös megegyezésnél persze az Astra „kiengedheti” az ügyfelet, ám ebben az esetben nagyon oda kell figyelni arra, hogy a kgfb-szerződés esetében a megszüntetés időpontjára szóljon az új szerződés.

 

Sokan azt javasolják, hogy az ügyfél ne fizesse már a kgfb aktuális díját és így a befizetés esedékességétől számított 60. napon az díjnemfizetés miatt az megszűnik. Az Astrára vonatkozó szabályok szerint a díjnemfizetés miatt megszűnt vagy megszűnő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseket az érintett Astra-ügyfelek már nem az Astra Fióktelepénél, hanem más hazai biztosítónál kötelesek újrakötni, hiszen ebben az esetben az már új szerződésnek minősül. Ugyanakkor tudni kell, hogy a törvény azon passzusa nem változott, amely szerint ilyen esetben is meg kell fizetni az Astra felé a 60 napra járó biztosítási díjat, míg az új biztosító felé – mintegy büntetésből - a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is egyszerre kell megfizetni az ajánlaton megjelölt kockázatviselés kezdetétől számított 30 napon belül. Ha pedig az új szerződés az utolsó díjjal rendezett nap után több, mint 60 nappal lép életbe, a két időpont közötti napokra fedezetlenségi díjat is kell fizetni. Ez tehát nem biztos, hogy jó megoldás.

 

A fentiek okán sokan úgy vélik, legalább a kgfb. esetében átmeneti szabályt kellene hozni, amely ilyen esetekben lehetővé teszi a szerződések rendkívüli felmondását és . Mert – és ezt lenne érdemes mérlegelni az illetékeseknek – a kfgb. esetén harmadik személynek okoz kárt az a helyzet, hogy az Astrás kgfb-vel rendelkező autós által okozott kár megtérítése válik rendkívül nehézzé, hiszen az Astra felszámolása után a kártérítéseket a román garanciaalaptól kell igényelni. A legkézenfekvőbb persze a kgfb-állomány azonnali (kötelező?) átruházása lenne, hiszen a kgfb esetében a szerződést kötőnek igazából nincs érdeke, hogy napokon belül új biztosítót keressen magának. Az állomány-átruházást ugyanakkor lehetetlenné teszi, hogy az ügyfelek eddigi befizetéseit az Astra aligha tudná átutalni az új biztosítónak, amely így tehát csak az ügyfeleket, azok jövendőbeli befizetéseit ... és kárait venné át.