Minimálbér 2017

  • Mennyi lesz a minimálbér 2017-ben?

    Mennyi lesz a minimálbér 2017-ben?

    Szeptemberben folytatódnak a minimálbér-tárgyalások; a kormány célja, hogy a minimálbér-emelés mértéke a szociális partnerekkel való megállapodás eredményeként szülessen meg - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) testületi ülésén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfői, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint.

     

    Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképességét fenn kell tartani, ehhez pedig több területen is jelentős béremelésre van szükség a képzett munkaerő megtartása érdekében. A kormány a közszféra dolgozóival egyeztetve vállalt konkrét kötelezettségeket a béremelések mértékére. A közszférában folyamatosak a béremelések, többek között a tanároknál, a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben is több éves életpályamodellek valósulnak meg - emlékeztetett.

     

    Kitért arra: az adótörvényeket azért fogadta el a parlament még az év első felében, hogy mindenkinek kellő idő álljon rendelkezésre a felkészülésre. A nemzetgazdasági miniszter a magyar munkavállalók nagy-britanniai munkavállalásával kapcsolatban ismertette, hogy a kormány számára továbbra is kiemelt kérdés a szigetországban dolgozó magyarok helyzete. A felek egyetértettek abban, hogy a bizonytalan külső gazdasági tényezők miatt szeptemberben célszerű folytatni a minimálbér-tárgyalásokat.

     

    A konzultáción a partnerek tárgyaltak a sztrájkjogról szóló törvénymódosítás előkészítéséről, bizonyos, veszélyeztetett munkakörökben dolgozók helyzetének javításáról, illetve a kritikussá váló munkaerőhiányra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által kidolgozott javaslatokról is - olvasható a tárca közleményében.

  • Minimálbér 2017 - 127 ezer lesz a minimálbér

    Minimálbér 2017 - 127 ezer lesz a minimálbér!

    Tizenöt százalékos bruttó minimálbér-emelést helyezett kilátásba a kormány jövőre. Ha ebbe a munkáltatók is belemennek, a most 111 000 forintos bruttó minimálbér 2017-ben 127 000 forint lesz. A minimálbér emelése kapcsán újra és újra előkerül, hogy a nyilvánvaló pozitív hozadékán kívül milyen nem szándékolt következményeket hoz magával, illetve hogy végső soron ki fizeti meg az árát. Összeszedtük, hogy állunk másokhoz képest, és az eddigi tapasztalatok alapján mivel járhat Magyarországon a lépés.

    Képtalálat a következőre: „127 ezer pénz”

    Csak okosan szabad hozzányúlni

    A minimálbér növelésének elsődleges célja természetesen az, hogy jobb életszínvonalat hozzon a legalacsonyabb jövedelműeknek, emellett a gazdaság egészére is gyakorolhat jótékony hatásokat a lakossági fogyasztás vagy a megtakarítások gyarapodásán keresztül. 

    Ugyanakkor a képlet nem olyan egyszerű, hogy ha egy kormány növelni szeretné a jólétet, akkor csak feljebb kell tolnia a minimálbér szintjét: egy ilyen lépés előtt mérlegelni kell, hogy az adott nemzetgazdaságban mennyit bír el a munkaadói oldal, különben akár visszafelé is elsülhet az emelés. Konkrétan arról van szó, hogy ha hirtelen radikálisan megnő egy cégnél a bérköltség, az könnyen elbocsátásokhoz, a dolgozók egy részének feketén foglalkoztatásához, vagy a tervezett bővítések (munkaerő-felvétel vagy új beruházások) elmaradásához vezethet.

    Hogy a negatív következmények ne múlják felül a pozitív hozadékokat, ahhoz a minimálbér-emelés mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a munkáltatók tartalékait és álláspontját, és persze azt is, mennyire képesek a hatóságok betartatni egy országban a hatályos foglalkoztatási törvényeket. Nem véletlen, hogy a béremelések kérdésében a munkáltatók és a munkavállalók lobbiszervezeteivel folytatott érdekegyeztető tárgyalások után szoktak dönteni a kormányok. 

    Nem mindenki szerint van rá szükség

    A minimálbér szintje nem csak az országok gazdagságától, termelékenységétől függ, hanem bizonyos mértékben attól is, mik az uralkodó nézetek ezzel a politikai eszközzel kapcsolatban az adott helyen és mekkora a lobbiereje a munkavállalóknak. Hagyományosan magas a minimálbér az erős szakszervezeti kultúrával, dolgozói lobbicsoportokkal rendelkező országokban, mint például Németország vagy Franciaország, de ez alól is vannak kivételek. Svájcban, ahol ugyancsak kifejezetten erős a munkavállalói érdekérvényesítés, egyáltalán nincs általános minimálbér, az általános bérszint feltornászása helyett iparágakon belüli bértárgyalásokat folytatnak a dolgozói képviseletek. 

    Elsőre talán furcsán hangzó módon több másik fejlett országban, például a híresen szociáldemokrata, nagy munkahelybiztonsággal rendelkező skandináv jóléti államokban sincs minimálbér. A svédek, norvégok és dánok a jövedelemgarancia előnyeinél erősebbnek érzik annak veszélyét, hogy a legalacsonyabb jövedelműeket egy ilyen mesterséges határ kiszorítaná a legális munkaerőpiacról.

    A régióhoz képest lemaradtunk

    A magyar minimálbér az utóbbi másfél évtizedben nagyjából leképezte az átlagbér szintjének mozgását alacsonyabb szinten, a legnagyobb különbség a világválság évében, 2008-ban volt, amikor csak 34,7 százaléka volt a legalacsonyabb garantált jövedelem a bruttó átlagbérnek. Az arány drasztikusan 2012-ben javult fel, az akkori emeléssel hirtelen 5 százalékkal javult a minimálbér helyzete az átlag magyar bérhez képest - jelenleg közel 43 százalékon áll. 

    Itthon inkább pozitív a mérleg

    A múltbeli példák azt mutatják, hogy ha nem is túl drasztikus, de mérhető hatása van a foglalkoztatásra nézve a legális munkaerőpiacon a minimálbér megemelésének: valamelyest csökken az alkalmazásban állók száma. A legtöbb erről szóló tanulmány a 2000-2002-ig tartó időszakban véghezvitt emelést vizsgálta, mivel ennek mértéke volt arányaiban a legnagyobb. Míg 2000-ben csak 25 500 forint volt (mai áron 49 ezer forint) addig 2002-re elérte az 50 ezer forintot (mai áron 84 ezer forint).

    Ez az emelés a gyakorlatban azzal járt, hogy

    azoknál a cégeknél, ahol a munkavállalóknak több mint 10 százaléka volt minimálbéres, 4,3 százalékkal nagyobbat csökkent a foglalkoztatás, mint ott, ahol 10 százalék alatt voltak a legalacsonyabb jövedelműek.

    Vagyis a növelés valóban visszavetette némileg a minimálbéresek foglalkoztatási mutatóit.

    Ugyanakkor ebben az időszakban a béremelkedés mértéke a foglalkoztatás csökkenésénél sokkal látványosabban érintette a minimálbéresekben bővelkedő vállalatokat: a kontrollcsoporthoz képest 21,4 százalékkal kerestek jobban a dolgozók. Vagyis a foglalkoztatás kismértékű csökkenését bőven ellensúlyozta a fizetések javulása a legalacsonyabb keresetűek közt.

    Ráadásul a statisztikák azt mutatják, hogy az utóbbi években Magyarországon visszaesett az egy munkaórára vetített munkaerőköltség aránya a megtermelt értékhez képest, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégek átlagban tudnának többet adni a mostani a fizetéseknél (ebben persze van némi szórás ágazatonként).

    Korábbi cikkünk >>> Minimálbér 2017

     

  • Minimálbér 2017 - Kormányrendelet

    Minimálbér 2017 - Kormányrendelet Nettó Bruttó bérek 2017-ben!

    Képtalálat a következőre: „minimálbér 2017”

    A Kormány 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete

    a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

    A Kormány a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153.  § (1)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
     
    1. §
     
    A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
     
    2. §
     
    (1) A  teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a  teljes munkaidő teljesítése esetén
    a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint.
    b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.
     
    (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározottaktól eltérően a  legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a  teljes munkaidő teljesítése esetén
    a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7 410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint.
    b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8 300 forint, órabér alkalmazása esetén 1 038 forint.
     
    (3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
    a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2017. január 1-jétől 127 500 forint, 2018. január 1-jétől 138 000 forint,
    b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2017. január 1-jétől 161 000 forint, 2018. január 1-jétől 180 500 forint.
     
    (4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi nyolc óránál
    a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a  továbbiakban: Mt.) 92.  § (2)  bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,
    b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben
    kell figyelembe venni.
     
    (5)Részmunkaidő esetén
    a) az  (1)–(3)  bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a  munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
    b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével
    kell figyelembe venni.
     
    3. §
     
    (1) Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
     
    (2) E  rendelet rendelkezéseit első alkalommal a  2017. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
     
    (3) E rendelet alkalmazásában
    a) munkáltatón a költségvetési szervet,
    b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
    c) alapbéren a közalkalmazotti és állami szolgálati jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét
    is érteni kell.
     
    (4)Hatályát veszti a  kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a  garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet.
     
    Orbán Viktor s. k.,
    miniszterelnök