Hírdetés

Tipszmikszültél ????

Hírdetések

Az energiapolitikában, a bevándorlási ügyekben vita van a nagyvilágban

Az energiapolitikában, a bevándorlási ügyekben és a regionális különbségek csökkentését célzó programokban a szakpolitikák sokkal erőteljesebb összehangolását sürgeti az EEAG gazdasági tanácsadó testület, amely a német Ifo Intézettel szorosan együttműködve készíti előrejelzéseit az európai gazdaságról.

A friss tanulmány budapesti bemutatóján arra figyelmeztetett Jan-Egbert Sturm, a zürichi KOF kutatóintézet munkatársa, hogy az Egyesült Államok a háztartások vagyoni helyzetének javulása, a tőkeerős bankszektor, a laza jegybanki politika miatt messzebb jutott a fellendülésben, mint az euróövezet. Az európai valutazónát azonban támogathatja az olcsó olaj, a gyengébb euró és az immár erőteljesen beavatkozó jegybank, de még így is idén az amerikai gazdaság 3,2, míg az eurótérség csupán 0,9 százalékkal bővülhet. Igaz, Spanyolország két, Németország másfél százalékkal növekedhet, de Franciaország és Olaszország csak vánszorog.

A prognózis mellett a tanulmány három stratégiai fontosságú kérdésre is válaszokat keres. Mint a közgazdász csoportot elnöklő Valentinyi Ákos, a Cardiffi Egyetem professzora és az MTA KRTK kutatója kiemelte: az energia unióra ma nagyobb szükség lenne, mint volt a nyolcvanas-kilencvenes években a monetáris unió létrehozására. Az egységes piac, az egységes ár, a harmonizált szabályozás, a hálózatok sűrűbb összekötése tetemes előnyökkel járna, mégis gyenge az együttműködés.

Minél többféle energiahordozóra és beszerzési forrásra támaszkodna az unió, annál nagyobb lenne a tűrőképessége, de jelenleg egymásnak ellentmondó célokat fogalmaznak meg a tagállamok: legyen az energia biztonságos, környezetbarát és olcsó.

Nemzeti szinten igen eltérően ítélik meg a széndioxid-kibocsátás hatásait, a nukleáris energia veszélyeit, az importfüggőség mértékét és a hálózati meghibásodások következményeit.

Hasonlóképpen, a szakpolitikák fontosabb szerepet játszanak a regionális felzárkózásban is, mint az EU kohéziós programjai. Az euró bevezetése előtt a tőke a centrumból a perifériára vándorolt, s ezt a térséget felfűtötte. A magországokban nyomás alá kerültek a bérek, jöttek a reformok, amelyek viszont a többi tagállamban elmaradtak. A válság hatására megfordult a trend, s felzárkózás helyett leszakadnak térségek.

Az emberek szabad mozgása alapelv az unióban – mondta Valentinyi Ákos –, de a szegényebb országok csatlakozása után aggályok merültek fel, nem alakul-e ki „jóléti turizmus”. Bár a munkaerő oda áramlik, ahol a gyorsabb gazdasági növekedés miatt állást is talál, egyre inkább ütközik a szabad mozgás alapértéke a jóléti állam bőkezűségével és a társadalmi befogadás elvével.

Áthidaló megoldásként a kutatók azt ajánlják, hogy a szociális ellátásban a jogosultságot ne a lakó-, hanem a szülőhelyhez kössék, vagyis az emberek olyan juttatásokban részesüljenek, amilyeneket az az ország ad, amelyben a jogosultságot megszerezték.